Melyik egyetemen tanulsz?

Milyen szakra jársz?

A mentorprogram 8 héten át tart. Körülbelül heti hány órát tudsz majd rászánni a programra való készülésre?

Az olvasmányok nagy része angol nyelven van (C1-es szint). Probléma ez számodra?

Angol vagy magyar nyelvű kis-csoportos beszélgetéseken szeretnél majd résztvenni?

Online vagy személyesen szeretnél résztvenni?

Jelenlegi tudásod szerint hogyan definiálnád az Effektív Altruizmust? (~2 perc)

Mit vársz ettől a mentorprogramtól? (~3 perc)

Milyen szempontok lesznek a legfontsabbak számodra, amikor karriert választasz? Mennyire fogja befolyásolni a döntésed az, hogy hogyan tudsz pozitív társadalmi hatást elérni a világban? (~3 perc)

Hogyan egyeztethetjük össze a két fenti világnézetet? Szimpatikusabb az egyik, mint a másik? Mit gondolsz? (~ 5 perc)

Kérlek írj egy példát arról, amikor egy témában megváltozott a véleményed - pl. egy politikai vagy filozófiai nézet, vagy valami más, ami fontos számodra. (~4 perc)

Mit gondolsz a fenti érvek olvasása után? Komolyan kell venni a nem-konvencionális ötleteket? Miért? Ha szerinted igen, akkor lehetséges túlzásba vinni őket - ezzel végül kárt okozva? Ha szerinted nem szabadna őket komolyan venni, akkor mik a legjobb érvek amellett, hogy vegyük őket mégis komolyan? (~6 perc)

Szeretnél valamit megoszatni velünk?

Szeretnél feliratkozni az EA Magyarország levelezőlistájára, hogy értesülhess jövőbeli eseményekről és lehetőségekről?

Honnan hallottál a mentorprogramról?

Eötvös Loránd Tudományegyetem

MA/MSc 2. év vagy annak megfelelő osztatlan képzés

Nem probléma, magabiztosan olvasok angolul

Végig online szeretnék lenni

Az effekltív altruizmus abban nyújt segítséget, hogy a szaktudásunkat hogyan tudjuk hatékonyan felhasználni egy jobb világ építése érdekében.

Mivel pár hete végeztem az egyetemen, most állok munkahelyválasztás, munkahelykeresés előtt. Szeretnék számomra fontos ügyekért tenni, de egyelőre nincs olyan hely, ahol már várnának, és időnként úgy érzem, hogy a megszerzett tudásomat (jogászként végeztem) nem tudom megfelelően hasznosítani, bármennyire is igyekszem keresni a lehetőségeket. Azt várom a programtól, hogy eszközöket ad számomra abban, hogy hogyan keressek jobban ilyen lehetőségeket, és hogyan tudom megragadni őket.

Nagyon fontos számomra, hogy úgy érezzem, hogy a tevékenységem egy jobb irányba mozdítja a világot. Számomra nem demotiváló, ha nem tudok azonnal radikális változásokat elérni, "kicsivel is beérem", ugyanakkor nagyon nehezen tudok olyan munkát végezni, aminek nem érzem a jelentőségét, és nem tudom elképzelni, hogy olyat csináljak, amivel nem értek morálisan egyet. Emellett fontos számomra az is, hogy megfizessék a munkámat, illetve, hogy a munkám ne töltse ki a teljes életemet, "érjen véget" a munkaidő végé, és utána tudjak a családommal, magánéletemmel foglalkozni.

Szerintem az, hogy "mi számunkra a legfontosabb", egyike azoknak az "okoknak", amiket figyelembe veszünk a döntés meghozatalakor. Amikor a második világnézet képviselője azt mondja, hogy "nincs elég okod arra", hogy zeneórákat adj, valószínűleg az okok mérlegelésénél a személyes preferenciát kisebb súllyal veszi figyelembe, mint az első világnézet képviselője. Én úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy segíteni tudjunk a világban, nekünk személyesen is azonosítanunk kell magunkban, hogy mi az, ami számunkra hosszú távon is komfortos. A két világnézet úgy egyeztethető össze, hogy elfogadjuk, hogy vannak emberek, akik számára csak az komfortos, ha a számára legszimpatikusabb munkát végzi, míg más emberek számára az a komfortos, ha a személyes szimpátia mellett más tényezőket nagyobb súllyal vesz figyelembe.

Nem tudnám azt mondani, hogy bármelyik világnézet szimpatikusabb, számomra a konkrét ügyek, azok társadalmi hatása, és a saját személyes kibontakozásomnak a lehetősége mind olyan tényezők, amelyeket mérlegelni szeretnék ilyen esetekben.

Úgy gondolom, hogy nincs sok sarkos véleményem, amely meg tudna változni. A saját világnézetemet folyamatosan alakítja, hogy nyitott elmével beszélgetek olyan emberekkel, akik más politikai vagy vallási nézeteket vallanak, és megkérdezem őket, hogy mit gondolnak az egyes kérdésekről, és miért gondolják azt. A baráti körömben egyaránt vannak jobb- és baloldali emberek, buddhista, keresztény vagy zsidó vallású emberek, és olyanok, akik Jehova tanúi vagy a Hit gyülekezete körébe tartoznak.

A legjobb példa, amit fel tudok idézni a világnézetem ilyen formálódására, az egyik jobboldali barátommal való beszélgetésem, akivel sokáig gondolkodtunk közösen azon, hogy milyen érvek szólnak amellett és az ellen, hogy azonos nemű emberek házasságot kössenek. Én sokáig nem értettem, és ekkor értettem meg, hogy bizonyos emberek számára a férfi-női családmodell az érték, és attól félnek, hogy ha ezt engedjük felbomlani, akkor ki tudja, hogy milyen hagyományos, a társadalmat meghatározó értékeink lesznek a következők. Mivel ez a barátom egyben református is, azt válaszoltam neki, hogy a református mozgalomnak sem az az öröksége, hogy embereket égetünk el (mint ahogy az Szervét Mihállyal történt), és bízom benne, hogy ez segített neki megérteni, hogy azok azok a megnyilvánulások, amelyekben most e hagyományos értékek fenyegetettségét látja, csak állomásai annak az útnak, amely egy mindannyiunk számára szabadabb jövőhöz vezet.

Örülök neki, hogy találkoztam ezzel a lehetőséggel, ugyanis a frissen végzett jogásztársaim jellemzően az ügyvédjelölti munkát választják következő állomásnak, mivel ez számít kitaposott útnak. Fontos lenne számomra, hogy át tudjam gondolni, hogy az én személyiségemhez, céljaimhoz, "világjobbító törekvéseimhez" milyen úton érdemes elindulnom, és ez a munkát egyedül nehezen tudnám elvégezni.

Szakkollégium által

Nagyon élvezetes volt olvasni a jelentkezésedet, és látni hogy szeretnéd arra használni a karriered, hogy másokon segíts és jobb hellyé tedd a világot! Bízom benne, hogy a mentorprogram alatt lehetőséged lesz olyan készségeket elsajítítani, amik segítenek ezen céljaid elérésében! :)

Budapesti Corvinus Egyetem

International Relations BA, ősztől pedig a Sciences Po International Development MA szakára

BA/BSc 3. év vagy annak megfelelő osztatlan képzés

Nem probléma, magabiztosan olvasok angolul

Amikor lehet, már személyesen szeretnék résztvenni

Az effektív altruizmus számomra egy olyan segítségnyújtást jelent, ami tudatosan, probléma-központúan old meg egy helyzetet, emellett pedig nem csak direkt, de járulékos hasznot is hozhat az adott csoportra/területre nézve. Sok esetben még ha ez meg is történik, egy-egy indítvány egy ellenfolyamatot is elindít, és az effektív altruizmus az ilyen hatásokat is kikerüli.
Az altruizmus önmagában is egy pozitív töltetű fogalom, de sok esetben nem oldja meg a problémát, mert nem a gyökerétől, hanem a legfelsőbb rétegénél fogja meg, ezért az ugyanúgy újra és újra probléma lesz; tehát a megoldási kísérlet túl direkt, és csak a probléma következményét oldja meg időlegesen, vagy részlegesen. Például pénzt adni egy hajléktalannak jótett, szállást adni neki már félmegoldás, de felkutatni, hogy mi az a társadalmi tényező, ami miatt sokaknak nincs otthonuk, és ezt több szinten kezelni már effektív megoldást jelenthet egy társadalomban.
A tudomány, és annak gyors fejlődése azonban sokat segíthet minden terület szakértőjének, hogy a (társadalmi-gazdasági) problémák forrásait hatékonyan megszüntessük/kezeljük, ami az effektív altruizmus alapja.

Mivel eddigi tanulmányaimat úgy választottam, hogy a későbbiekben társadalmilag hasznos munkát végezhessek, úgy gondolom, ez a program tovább tudná szélesíteni a látóköröm azzal kapcsolatban, hogy pontosan hogyan tudnék pozitívan tevékenykedni karrierem során. Ezen kívül mindig is fontosnak tartottam, hogy hasonló érdeklődésű, vagy hasonló célokkal rendelkező emberekkel ismerkedjek, mert a későbbiekben összekapcsolhatjuk tudásunkat, és lehetőségünk nyílhat még nagyobb eredményeket elérni együtt. Ezért mellesleg lehetőség szerint szívesen csatlakoznék akár a nemzetközi csoporthoz is, mivel tanulmányaimat is mindvégig angolul, és nemzetközi közegben folytattam és folytatom, amivel még szélesebb spektrumú kapcsolatépítésre tehetek szert. Ugyanakkor, ha a magyar csoportba kerülök és ott is angolul folynak a beszélgetések, szívesen szereznék tudást és barátokat onnan is.
A program során szeretnék megismerkedni az effektív altruizmus akadályaival, kihívásaival és megoldásaival, és úgy gondolom, hogy ez egy nagyon szerencsés program lehetne számomra mielőtt fejlesztéspolitika irányban folytatom a mestertanulmányaimat.

A munkám során szeretnék társadalmilag hasznos feladatot végezni, ami hozzájárul fejletlenebb területek fejlődéséhez és az egyenlőtlenségek kiegyenlítéséhez. Emellett ugyanakkor szeretnék stabil anyagi környezetet teremteni saját magamnak is, ezért szempont a társadalmin túl a pénzügyi megbecsültség is, de kizárólag etikus és korrupciómentes intézményeknek dolgoznék. Mindig is olyan karriert szerettem volna, ahol folyamatosan lehetőség nyílik újabb kihívások megugrására, innovatív és mindig van még egy lépcsőfok, még egy célkitűzés, amivel pozitív hatást gyakorolhatok a közvetlen vagy távoli környezetemre. A pozitív társadalmi hatás, tehát elengedhetetlennek tűnik számomra a karrierválasztáskor, és mindig is fontosnak fogom tartani, hogy lássam a munkám kézzelfogható eredményét, még akkor is, ha ez nem azonnali és automatikus.

Úgy gondolom, hogy természetesen a személyes preferencia egy fontos tényező, amikor valaki a hatékony munkára törekszik, mivel vélhetően nagyobb energiabefektetéssel fog egy olyan feladatot végezni, amihez 'kedve van', és amilyen projekthez nagyobb érzelmi kötődése van. Ugyanakkor, sokszor a preferenciát nem csak a szimpla érdeklődés, de sokszor a hozzáértés is felülmúlhatja, ami még több jelentőséggel bír a hatékonyság szempontjából, ezért valamennyire mindkét világnézet hiányos, mivel nem néhány fontos tényezőt mindketten mellőznek. Amennyiben én például hivatásos és sikeres zenetanár vagyok, valószínűleg hatékonyabban fogok tudni zeneórákon keresztül pozitív hatást elérni, mint az ágyhálók telepítésével, amivel még sosem foglalkoztam. Ez fordítva is igaz.

Mindenkinek szabad akarata van azzal kapcsolatban, hogy miben szeretné fejleszteni magát, és ha a személyes preferenciát, és az abból következő szaktudást úgy tudja felhasználni, hogy utána azzal értéket is tud teremteni, akkor az a leghatékonyabb és leghasznosabb, amit az adott egyén el tud érni. Ha azonban van két lehetőség, amik közül egyikben sincs releváns tapasztalata, akkor érdemes lehet az alapján választani, hogy mennyi szaktudást igényel, vagy harmadlagos szempontként kívülállóként melyik 'tűnik' hasznosabbnak. Például, ha nem játszok hangszeren, egyértelműen az ágyhálók tervezése lesz hasznosabb, mert az könnyebben és gyorsabban tanulható, és mert hosszútávon is hasznosabb.

Összefoglalásként, egyik világnézettel sem tudok teljesen azonosulni, hanem a tudatosságot és egyéni képességeket is fontosnak tartom belevonni ebbe a számításba.

Például mielőtt mélyebben tanultam volna a környezetvédelmi problémákról, azt gondoltam, hogy az egyén, és az egyének közösségei azok, akik megoldást tudnak nyújtani a problémákra: szelektív hulladékgyűjtéssel, energiatakarékossággal, fenntartható termékek vásárlásával, kevesebb hústermék fogyasztásával, stb. Mivel ha több százmillió/milliárd embert tudunk tudatosabb életmódra biztatni, és megmutatni nekik, hogy nem is olyan bonyolult a legkárosabb szokásainkat feladni, akkor nagy eredményeket lehetne elérni; ehhez azonban a civil társadalom aktivitására van szükség a témában.
Azonban, amikor az egyetem első évében tudományos és tényközpontú szempontból is megközelítettük ezt egy környezetvédelmi tárgy során, rájöttem, hogy mire az egyénhez ér egy termék, már rengeteg káros ipari és szállítási hatást okozott, ami több ezer százaléka annak, amit utána az egyén például szelektív hulladékgyűjtéssel korrigálni tud, ezért elsősorban egy olyan központi szabályozásra lenne szükség, ami egyrészt korlátozza az ipari tevékenységet nem fenntartható és szennyező vonatkozásában, másrészt pedig kötelezi az ilyen aktorokat a transzparens jelölésekre, hogy a fogyasztó saját tudatosságát is segítse. A nagyszámok alapján az egyéni (háztartási és közlekedési) szennyezés egy apró töredéke a problémáknak, ezért nem hatékony arra irányítani a reflektorfényt, ugyanakkor nélkülözhetetlen is, mivel az emberek tudatosítása és érzékenyítése a környezeti következményekkel kapcsolatban erősítheti a nyomást, ami a kormányokra és gazdasági szereplőkre nehezedik, ezáltal sürgetve a gyorsabb vagy hatékonyabb törvényhozást.

Facebook hirdetésből

Nagyon élvezetes volt olvasni a jelentkezésedet, és látni hogy szeretnéd arra használni a karriered, hogy pozitív társadalmi hatást érj el. Emellett külön izgalmas volt olvasni a gondolataidat a környezetvédelemmel kapcsolataban is - bár sajnos a klímaválzotást csak röviden érintjük ezen mentorprogram alatt (a haladó mentorprogramunkban több anyag van róla, erre a későbbiekben lesz lehetőséged jelentkezni ha tetszik a mostani programunk), az EA mozgalomban fontos szerepe van a környezetvédelemnek. Az egyik ilyen projekt a Giving Green, nekik sok érdekes kutatásuk/anyaguk van ebben a témában, ha esetleg érdekel nézd majd meg! :) https://www.givinggreen.earth/

Eötvös Loránd Tudományegyetem

BA/BSc 3. év vagy annak megfelelő osztatlan képzés

Nem probléma, magabiztosan olvasok angolul

Eddig tudásom alapján úgy látom, ez egy olyan filozófiai megközelítés, amely pragmatikus, nem egyéni érzelmeken alapuló segítséget próbál nyújtani, minél szélesebb körben, körnek. Fókusza a "nagyobb kép", szemben a hétköznapi részletekben való eltévedéssel.

Szeretnék társadalmi kérdésekkel foglalkozó témákra, vitákra nyitott emberekkel találkozni, gondolatot cserélni és ösztönözni egymást további kérdésekre és megoldásokra. Fontosnak tartom egy közösség kiépítését, különösképpen fókuszálva, hogy a tagok diverz érdeklődési körrel, tanulmányokkal, szociális háttérrel, stb. rendelkezzenek, hogy egy-egy téma a legtöbb oldalról kerülhessen átbeszélésre. Szívesen ülök egy asztalhoz nem csak hasonló gondolkodású emberekkel, hanem olyanokkal is, akik teljesen más megközelítést látnak életszerűnek, érdemesnek.

Elsődlegesnek tartom, hogy munkám során közvetlen vagy közvetett módon segítsek a társadalmon, visszaadjak valamennyit az általam megszerzett javakból, előnyökből. Például, korábban ápolóként dolgoztam, ami érthetően egy direkt segítség volt számtalan ember számára és némiképp, közvetettebben hozzájárultam, másokkal együtt, a (magyar) társadalom jobbá tételéért, de igazán érdemi változást nem tudtam elérni vele gyökeresebb, kollektív szinten. Úgy gondolom, hogy az ilyen és ehhez hasonló közalkalmazotti munkakörök továbbra is esszenciálisak, természetesen, és megbecsülést érdemelnek, de ugyanilyen elengedhetetlenek az olyan hivatások, amik képesek politikai oldalról befolyásolni a közjót, illetve járható útnak gondolom még mikor maga a munka nem ad közvetlenül segítséget a nagyobb társadalmi szenvedések enyhítésére, de jó keresetet nyújt, mint pl. a szórakoztató ipar bizonyos ágai, stb., ezekben az esetekben az ebből megszerzett vagyont vissza lehet fordítani. Akár magánemberként adományozva, aktivistaként vagy még több segítséget nyújtó szervezetek kialakításával.

Úgy gondolom, hogy egy bizonyos ponton túl a pragmatikum előre vétele és az egyéni érzelmek, szimpátia mellőzése kontraproduktivvá válik az adott munka elvégzésében, azonban a két megközelítés összeegyeztethető, ha minél szélesebb körnek tesszük lehetővé, hogy a lehető legszélesebb munkakörből választhassanak, így maximalizálhatjuk a megfelelő "párosításokat". Ha széles körben tudunk megfelelően oktatást nyújtani, akkor több ember találhatja meg azt, ami érdekli őt és hasznos is nagyobb mértékben a társadalom számára. Nyilván ehhez oktató, felzárkóztató és érzékenyítési programok, tőke és sok más eszköz szükséges, de végérvényesen kifizetődő lenne, véleményem szerint. Kulcsfontosságúnak találom tehát az oktatást.
Számomra mindkét megközelítés fontos, nyilvánvalóan, a legjobb kimenetel az lenne, ha mindkettő érvényesülne a munkám vagy életem során.

Korábban nem volt különösebb véleményem a társadalom idős rétegéről, azonban az elmúlt pár évben személyes élmények hatására gondolkodni kezdtem a témán és komoly elvemmé vált az idősek (és minden korosztály) megóvása a magánytól, a társadalom peremére való kerüléstől és visszaintegrálásuk az aktuális közéletbe. Úgy gondolom nincs értelme semmilyen alapon küzdeni az emberiségért, ha hagyjuk vagy elfogadjuk, hogy életünk egy potenciálisan nagy szakasza értelmetlen szenvedésben, kirekesztettségben teljen. Egyrészt morálisan elítélendő bárkit szenvedni hagyni, másrészt pragmatikus szempontból is hasznosabb mindannyiunk számára, ha minél tovább képes egy ember, számára is megfelelően, a társadalom aktív tagja maradni. Mindezek felett azonban meggyőződésem, hogy az emberi életet nem kezelhetjük pusztán erőforrásként, így elsősorban azért kéne segítenünk az időseknek, mert csupán az emberi élet egy másik szakaszát élik, nem egy másik, más minőségű életet.

Ismerősöm ajánlotta

Nagyon izgalmas volt olvasni a jelentkezésedet, és látni hogy szeretnéd arra használni a karriered, hogy másokon segíts. Emellett jó volt azt is olvasni, hogy mennyire nyitott vagy különböző nézőpontok, világnézetek meghallgatására! Az EA közösségben ez egy nagyon fontos érték, ugyanis ha a világot tényleg jobb hellyé szeretnénk tenni, akkor ahhoz nagyon sok különböző perspektíva és érv figyelembevételére van szükségünk!

The University of Manchester

Pharmacology and Physiology

BA/BSc 3. év vagy annak megfelelő osztatlan képzés

Nem probléma, magabiztosan olvasok angolul

Végig személyesen szeretnék lenni

Az Effektív Altruizmus egy viszonylag új filozófiai-, és tudományos irányzat, valamint mozgalom, amelynek célja, hogy minél hatékonyabb módon érjen el minél szélesebbkörű pozitív társadalmi változást. A tudomány módszerét használja - bizonyítékot keres, és a racionális gondolkodást alkalmazza, hogy találjon egy érdemes problémát, és megtalálja rá a legjobb megoldást. Az Effektív Altruizmus mozgalom szerint egy probléma érdemét a nagyságrendje, az elhanyagoltsága, és a megoldhatósága befolyásolja. A minél több ember életét befolyásoló, elhanyagolt, megoldható problémával érdemes foglalkozni. A legjobb megoldás az, amely tudomány, és adatok alapján a legmegfelelőbb, és a lehető legkevesebb pénzbe kerül.

Két órája fejeztem be az utolsó vizsgámat, most fejezem be az egyetemet. Ez elmúlt néhány hónapban próbáltam megtervezni, hogy hogyan is fog kinézni az életem, és kicsit el vagyok veszve, hogy mit, és hogyan tovább. Rengeteg érdeklődési területem mind a reál, mind a humán tantárgyak terén. Sok különböző szakmában el tudom képzelni magam. Tehát szeretném megtanulni, hogy az Effektív Altruizmus segítségével hogyan tudom leszűkíteni a lehetőségeket, megtalálni azt, ami mind hasznos a társadalom számára, mind pedig elégedetséggel tölt el. Valamint szeretnék érdekes beszélgetéseket folytatni az egisztencilális kockázatokról, a biotechnnológiáról, és a mesterséges intelligenciáról.

Az élvezet egy lényeges elem, olyan karriert szeretnék, ami változatos, folyamatos tanulást, gondolkodást, és innovációt igényel, és gyakran új helyzetekkel szembesít. Szeretném, ha köze lenne a természettudományokhoz, és a filozófiához. Szeretném, ha olyan problémákon vezetne keresztül, ami által jobb, teljesebb emberré válok. A pozitív társadalmi hatás elérése is fontos, az élvezettel egy szintre helyezném. Sokat gondolkodtam, és olvastam róla, hogy mi is az élet értelme, és egyet értek az Elon Musk-féle életfilozófiával, hogy a jelentőségteljes élet az, amely során az ember több forrást, illetve értéket kreál, mint amennyit felhasznál.

Az első szimpatikusabb. Ugyan a zeneórák kevesebb emberen segítenek számszerűen, ha az embert nem érdekli valami, nem fog jó munkát végezni. Így, ha semmi nem vonz a szúnyog-ágyhálók kiosztásához, érdemesebb a zeneórás szakmai gyakorlatot választani. Ki tudja: ha az illető a zenei pályát választja, mert az a szenvedélye, talán híres lesz, és egy nap forintmilliókat összegyűjtő adománykoncertet tud rendezni. Így lehet a két nézetet összeegyeztetni is: kövesd, ami iránt szenvedélyt érzel, de keresd a lehetőségeket, hogy hogy tudsz a szenvedélyed felhasználásával minél több embernek segíteni. Akárhányszor az ember ez alapján választ a potenciáljának kiteljesedése felé lép. Akárhányszor az ember az ellenkező választást teszi meg, önmaga sorsát rontja.

Hogy lehetséges teljesen apokitikusnak lenni. Nem kell, hogy eluralja az ember életét, de a politika lényegében a gazdasági, és kulturális kérdések társadalmi válaszának megnyilvánulása törvények, rendeletek, és intézmények formájában. Tehát a politikai döntések befolyásolják az ember életét, így nem árt, ha az ember tájokozott, hogy jól tudjon dönteni, ha választás elé kerül politikai kérdésben vagy beszélgetésben. Ugyanis a beszélgetés az ötletek megosztása, amely befolyásolja a beszélgetési partner gondolkodását is a gondolatok megosztását követően, és sok kicsi ilyen interakció a kultúra.

Facebook hirdetésből

Nagyon izgalmas volt olvasni a jelentkezésedet, és látni hogy mennyi minden érdekel! Az Effektív Altruizmuson belül rengeteg karrierlehetőség van mind humán, mind reál területeken - remélem a mentorprogramunk segít majd abban, hogy megtaláld mivel szeretnél foglalkozni! Illetve gratulálok az utolsó vizsgádhoz és az egyetem befejezéséhez! :)

Biotechnology and Bioengineering

Nem probléma, magabiztosan olvasok angolul

Végig személyesen szeretnék lenni

A szó szoros értelmében illetve a program keretein belül is azt jelenti szerintem, hogy önzetlenül jót cselekedjünk és ezáltal mások számára vagy akár a természet számára valamilyen hasznos értéket teremtsünk. Különböző csoportokban együtt gondolkodva és sokat utána olvasva a témáknak tudunk a leginkább igazán jelentőségteljes ötletekkel előállni a program során.

Azt várom, hogy a jelenlegi tudásomat felhasználva, együtt gondolkodva más - hasonló értékrendszerű -emberekkel olyan ötleteket valósítsunk meg amik bármilyen pozitív változást hoznak a mai világba.

Nekem amikor nemrégiben elkezdtem a karrierem építését, az egyik legfontosabb szempont volt, hogy a megszerzett tudással mennyiben tudok hozzájárulni a Földünk fenntarthatóságához. Én hosszú távon csak olyan karriert tudok elképzelni magamnak, amiben az egyik legfőbb motivációm a természet védelme és ezzel együtt a társadalmunk figyelmének felhívása a tudatosabb életmódra (bármennyire is elcsépelten hangzik).

Én az első világnézettel értek egyet, mert szerintem mindenki a számára fontos témákban fog hatékonyabban dolgozni és ezáltal eredményeket elérni hiszen azt tudja szívvel-lélekkel csinálni hosszú távon (természetesen ez csak akkor igaz, ha az adott embernek van lehetősége a számára legfontosabb karriert választani). A második világnézet esetében természetesen az ember első gondolata az lehet, hogy a malária megelőzése egy globális és prioritást élvező probléma aminek elhanyagolása súlyosabb következményekkel járhat. Ellenben én azt tapasztalom, hogy szerencsére az esetek többségében mindig elég embert mozgat meg egy adott probléma megoldása tehát nyugodtan válaszhatjuk a mi személyes preferenciánk szerinti irányt. Ráadásul ha a példánál maradva olyan irányt választunk, amivel kapcsolatban nincs is előképzettségünk, akkor meg végképp elvesztegetett lehetőségnek gondolom kihagyni azt amivel kapcsolatban viszont kiterjedt tudásunk van.

Én kiskorom óta elég határozott véleménnyel voltam ami a fenntarthatóságot, állatvédelmet, emberekkel való bánásmódot etc illeti és azt gondoltam, hogy kizárólagosan az én meglátásom jó és ésszerű. Azonban amióta egyetemre jártam és dolgozni kezdtem (tehát összességében minél több különböző emberrel találkoztam), rájöttem, hogy türelemmel és megértéssel kell fordulnom azok felé akik más véleménnyel vannak bizonyos dolgokról, mert egyszerűen más háttérrel rendelkeznek. Először meg kell hallgatnom mások véleményét, majd végiggondolom, hogy vajon miért ilyen véleménnyel van az adott dologról és ezek után mérlegelem magamban, hogy érdemes e megpróbálnom más belátásra bírni és ha igen hogyan. Be kellett látnom a tapasztalatom alapján, hogy ezekkel a lépésekkel sokkal nagyobb eséllyel fogom az embereknek átadni az én nézőpontomat úgy, hogy az ténylegesen gondolat ébresztő legyen és nyitottan álljanak felé.
Természetesen ehhez hozzá tartozik az is, hogy én is ugyanúgy nyitottan és kíváncsian meghallgatom bárkinek a véleményét és nézőpontját és adott esetben igazat adok neki, hiszen én is ezeken keresztül tudok tanulni és fejlődni.

Facebook hirdetésből

Nagyon élvezetes volt olvasni a jelentkezésedet, és látni hogy szeretnéd arra használni a karriered, hogy pozitív társadalmi hatást érj el. Emellett külön érdekes volt olvasni a gondolataidat a környezetvédelemmel kapcsolataban is - bár sajnos a klímaválzotást csak röviden érintjük ezen mentorprogram alatt (a haladó mentorprogramunkban több anyag van róla, erre a későbbiekben lesz lehetőséged jelentkezni ha tetszik a mostani programunk), az EA mozgalomban fontos szerepe van a környezetvédelemnek. Az egyik ilyen projekt a Giving Green, nekik sok érdekes kutatásuk/anyaguk van ebben a témában, ha esetleg érdekel nézd majd meg! :) https://www.givinggreen.earth/

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Nem probléma, magabiztosan olvasok angolul

Végig online szeretnék lenni

Módszer és szemlélet annak megállapítására, hogyan tudom erőforrásaimat a lehető leghatékonyabb módon a lehető legnagyobb társadalmi haszon elérésére fordítani

Az Oxfordi Egyetemen fogok mesterszakot kezdeni októbertől. Jogászként végeztem tavasszal, fő érdeklődési területem a nemzetközi közjog, az államközi kapcsolatok joga. Távlati célom, hogy PhD képzést is végezzek és oktatóként-kutatóként tevékenykedjek. Mindig is fontos volt számomra mások, illetve a társadalom segítése, ezért is tervezem gyermekkorom óta, hogy kutató legyek. A mentorprogramban való részvételemmel szeretnék betekintést nyerni az effektív altruizmusba, megismerkedni alapelveivel annak érdekében, hogy felhasználhassam ezt szűkebb szakterületem, doktori témám kiválasztásakor, ezzel segítve azt, hogy tudásomat ne csak szakmai kíváncsiságom kielégítésére, de a lehető legtöbb ember javára fordítva is felhasználhassam.

Gyermekkorom óta oktató-kutató pályára készülök, ebben két fő motivációm az emberi tudás határainak kiterjesztése, másrészt pedig ennek a tudásnak arra használata, illetve átadása, hogy minél több ember életét minél nagyobb mértékben tehessem jóvá. Nem tudom magam olyan munkahelyen elképzelni, ahhol ezt nem tudom megvalósítani. Fontos számomra, hogy megélhetésemet biztosíthassam, azonban a jelentős vagyon elérése önmagában nem cél számomra. Bevételeimből jelenleg is folyamatosan adományozok társadalmilag fontos célokra.

Személyes értékrendem alapvetően a kötelezettségetikán alapul, számomra alapvetően nem azért helyes valamit tennem, mert hasznos számomra vagy élvezetet nyújt, hanem azért, mert azzal a társadalom más tagjai számára is segítséget nyújthatok, amelyet feladatomnak tekintek. Ennek alapján a 2. világnézet áll hozzám közelebb.
Mindazonáltal úgy gondolom, hogy a két megközelítés két szélsőséget jelenít meg. A kettőt össze kell békíteni: meg kell találni az egyensúlyt aközött, hogy 1. egy egyénnek mihez van tehetséges, mi érdekli és mi okoz neki örömet, azaz mit tud fenntarthatóan, személyes jólléte fenntartása mellett is végezni és 2. mivel tud a lehető legnagyobb társadalmi hasznosságot elérni. Nem lehet mindent a társadalmi hasznosságnak alárendelni, de mindenben van olyan, amit arra lehet fordítani, illetve arra is fel lehet használni. A zeneeoktatás egy tehetséges, tanító hajlamú személy kezében alkalmas lehet arra, hogy elősegítse a társadalmi felzárkózást, kohéziót, míg lehetséges, hogy ugyanez az ember csapnivaló szervező és nem lenne képes hatékonyan közreműködni egy nagyobb projekt megszervezésében.

Sokáig úgy gondoltam, hogy mindenben a kötelezettségek, a szakmai és társadalmi célok megvalósítása kell, hogy az elsődleges legyen, mindent igyekeztem ennek alárendelni. Azonban az egyetemi évek tudatosították bennem azt, hogy mindenben van egy határ, egy egyéni teljesítőképesség, egészség, szükségletek, személyes körülmények, amelyek kielégítése nélkül nem lehet hatékony és boldog életet élni. Ez lehet, ebben a jelentkezésben rosszul hangzik, természetesen, de ez is hozzásegített ahhoz, hogy rájöjjek, mindenki teljesítménye mögött egy élet van a maga sajátos körülményeivel, a követelményeket az egyénekhez kell igazítanunk. Vizsgákra készülve láthattam, valaki nem azért ér el rossz jegyeket, mert buta lenne, hanem mert főállásban kell dolgoznia, hogy eltarthassa magát. Figyelemmel kell lennünk az egyénre és a társadalomra is.

Nagyon élvezetes volt olvasni a jelentkezésedet, és látni hogy szeretnéd arra használni a karriered, hogy pozitív társadalmi hatást érj el. Emellett külön elismerésre méltó, hogy már most foglalkozol az adományozással! Bízom benne, hogy a mentorprogram alatt lehetőséged lesz olyan készségeket elsajítítani, amik segítenek ezen céljaid elérésében! Ha tetszik a program egyébként a következő lépéseket akár Oxfordban is megteheted - van ott is (egy nálunk jóval nagyobb!) Effektív Altruista csoport, majd szívesen összekötlek velük! :)

Eötvös Loránd Tudományegyetem

BA/BSc 1. év vagy annak megfelelő osztatlan képzés

Nem probléma, magabiztosan olvasok angolul

Végig személyesen szeretnék lenni

Egy módszer és egy szemlélet arra, hogy tudjunk segíteni azoknak, akiknek szükségük van rá, meg tudjuk oldani a világ problémáit.

Elsősorban egy szemléletváltást várok, mert mindannyiunk fel tudja sorolni, hogy milyen problémákon és kiken kellene segíteni, de általában az emberek hozzáállása az, hogy "úgysincs értelme" - és ezt részben magamon is észreveszem. Pedig tudom, hogy igenis van értelme, igenis csinálni kell és akkor lesz értelme és lesz változás. Remélem, hogy ilyen szemléletű embereket fogok tudni megismerni, akikek kölcsönösen tudjuk egymást segíteni segíteni. Azt várom a programtól, hogy elképzeléseim jobban körvonalazódnak, kapok eszközöket, hogy egyáltalán mit tehetek, és megismerek egy olyan közösséget, akik osztoznak ebben a nézőpontban.

Igazából leginkább ez befolyásolja. Lehet hogy túlságosan idealista vagyok, de én azért választottam a pszichológiát, hogy tudjak segíteni az embereknek. Azoknak akiket sokan észre sem vesznek, elmennek mellettük vagy talán meg is alázzák őket, én mellettük akarok lenni. Mert ők is emberek, mert megérdemlik és mert szerintem ez a legfontosabb amit egy ember az életében tehet - hogy segít.

Szerintem azt, hogy mi az egyén számára a legfontosabb és mivel lehet segíteni a legtöbbet, össze lehet hangolni. Nincs értelme úgy szúnyoghálókat szétosztani, ha közben azt nem teljes lélekkel csinálja valaki. Például a második példában, az zeneórákkal nagy örömet tud szerezni a gyerekeknek - tehát az is fontos, mert jobbá teszi a rászorulók jóllétét. Viszont ha a másik szervezet munkája is fontos az emberünknek, akkor például tud nekik pénzbeli támogatást nyújtani, reklámozni a barátainak. Szerintem semmi se fekete vagy fehér, egy szociális munka se rosszabb vagy jobb a másiknál. Egy tanár és egy művész is tud ugyanannyit tenni a klímaváltozás ellen ha hallattja a hangját. Szerintem az a lényeg hogy valakinek az legyen a legfontosabb, hogy segítsen, és akkor már az, hogy hogyan, csak részletkérdés - megteszi.

Nem jut eszembe ennél jobb, de nagyon sokáig nagyon anti-gyógyszer ember voltam. Akár fizikai akár mentális betegségről legyen szó, a fejemben az a kép élt, hogy ha elkezd valaki gyógyszert szedni, akkor élete végéig azt fogja tömni magába, és minimum egy pszichológiai függőség ki fog alakulni. Utána igazából gondolkoztam meg beszélgettünk róla, és belegondoltam, hogy pl. egy pszichoterápia során a gyógyszer csak arra kell, hogy felhozzuk a kliens mentális állapotát egy olyan szintre, ahol egyáltalán el tudjuk kezdeni a terápiát. Utana pedig ha a terápia effektív fokozatosan elhagyható a gyógyszer, mert nem lesz már rá szüksége. Ugyanúgy fizikai betegségekre a legtöbb gyógyszer szedése kúraszerű.

Facebook csoportból

Nagyon élvezetes volt olvasni a jelentkezésedet, és látni hogy szeretnéd arra használni a karriered, hogy segíts másokon! Szerintem a pszichológia egy kiváló eszköz erre, és az Effektív Altruizmus mozgalmon belül is egyre nagyobb hangot kap a mentális egészség és pszichológiai kutatások. A csoportunkban is egyébként többen vannak akik pszichológiát tanulnak/végeztek (köztük én is!), majd a későbbiekben tervezünk külön pszichológia központú eseményeket is szervezni!

Budapesti Corvinus Egyetem

international economy and business

MA/MSc 1. év vagy annak megfelelő osztatlan képzés

Nem probléma, magabiztosan olvasok angolul

Végig személyesen szeretnék lenni

Ez magában foglalja a mások jóléte iránti aggodalomból fakadó cselekvést. Bizonyos esetekben ezek az önzetlen cselekedetek arra késztetik az embereket, hogy saját magukat veszélybe sodorják, hogy másokon segítsenek.

Azt várom, hogy többet értsek a témáról. Továbbá az altruizmus alkalmazását. És megérteni, hogyan alkalmazhatom a személyes életemben és a szakmai életben.

Szeretném látni a jót, amit a földön teszek, és szeretném elérni személyes és szakmai céljaimat is.

Szerintem minden az egyensúly megtalálásán múlik. Nem lesz kielégítő számomra, ha az egyik világhoz tartozom, miközben a másikat elhanyagolom. Azt hiszem, kreatív lesz számomra, hogy megtaláljam a megoldást a két fogalom egyesítésére.

A vitáimban soha nem választottam ki, hogy melyik oldalt védjem, a választás véletlenszerűen történt. Így néhány esetben olyan eszméket kellett megvédenem, amelyekben nem hittem. Az egyik példa erre az, amikor azzal kellett érvelnem, hogy a demokrácia nem hatékony, és azóta elfogadtam ezt az ötletet, és rájöttem, hogy a demokrácia valóban nem hatékony, és módosítani kellene.

Facebook csoportból

Érdekes volt olvasni a jelentkezésed, illetve jó látni, hogy szeretnéd alkalmazni a mentorprogram alatt megszerzett tudást a személyes és szakmai életedben! Bízom benne, hogy a mentorprogram alatt lehetőséged lesz olyan készségeket elsajítítani, amik segítenek céljaid elérésében! :)

Károli Gáspár Református Egyetem

MA/MSc 1. év vagy annak megfelelő osztatlan képzés

Nem probléma, magabiztosan olvasok angolul

Végig személyesen szeretnék lenni

Az effektív altruizmus a másokon való hatékony segítés meghatározásával foglalkozik. Kutatások, bizonyítékok segítségével mutat rá azokra a területekre és módokra, amelyeken keresztül a legjobban vagy a legtöbbet segíthetünk embertársainknak.

Szeretném szélesíteni a látókörömet, tájékozódni a hatékony segítségnyújtás módjairól, hogy azokat lehetőségeimhez, személyiségemhez illeszkedően az életem részévé tehessem majd, valamint alkalmazhassam a karrieremben is, pszichológusként, tanárként vagy egyéb területen. Jó lehetőségnek gondolom, hogy az elsajátított tudást és az anyogok feldolgozása közben születő gondolatokat, ötleteket megoszthatjuk, megvitathatjuk egymással.

A segítségnyújtás számomra elsődleges fontosságú szempot. Pszichológushallgató vagyok, és azért választottam ezt az irányt, hogy segítsek "elvenni" az emberek szenvedéséből, gyötrelméből. Ezen kívül van egy TEFL angoltanár végzettségem. Ezt a kurzust azért teljesítettem, hogy a következő generációk fejlődését segíthessem világszerte. Szeretném tudni, hogy tehetnék többet, ezeken a szakmákon belül és ezeken felül.

#1A karrierválasztás a személyes preferenciáktól IS függ, azonban számos tényező befolyásolja, mint az anyagi lehetőségek a tanulásra, a szülői befolyás, a munkát övező életforma, a kereset, a lakhely, és a társadalmi segítségnyújtás mértéke is.
#2Az utóbbit választani nagyobb önzetlenség, mégtöbb lemondással jár egy mégnagyobb jó érdekében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden esetben ezt kell választanunk. Az embereknek mérlegelnie kell, hogy mikor mennyi lemondásra képesek és hajlandóak másokért. Ezen kívül az érdeklődésünknek, tehetségünknek megfelelő önfejlesztés teljesebb élethez vezethet, illetve hozzátehet mások igazán hatékony segítéséhez is. Úgy gondolom, hogy a hatékony segítés akkor igazán hatékony, ha magunkról és az értékeinkről sem feledkezünk el. Meg lehet a maga ideje a zeneóráknak és az ágyhálóknak is.
Összességében egyik véleménnyel sem értek egyet, mindkettő beszűkült látásmódra vall számomra.

Sokáig úgy gondoltam, hogy ha folyamatosan és aktívan keresem őket, közelebb kerülhetek az élet nagy kérdéseinek megfelelő válaszokhoz, és akkor majd elkezdhetek úgy élni, ahogy valóban kellene vagy jó lenne, megszületik bennem egy erős hit, valamiféle spirituális tapasztaláson vagy aha-élményen keresztül. Azonban az aktív keresés csupán egzisztenciális szorongáshoz vezetett bennem. Megtanultam elengedni a görcsös keresést. Elég, ha a legjobb belátásom szerint élek. Nem baj, ha nem találom meg a válaszokat. Még biztosan fogok keresgélni. De már kíváncsiságból, nem szükségből. Úgy gondoltam, hogy a nagy igazságokat, az élet univerzális játékszabályait jóról és rosszról, a halálról és ami van vagy nincs utána, megérthetem ha eléggé sokat és intenzíven keresem őket. Már nem így gondolom, és erre a saját szenvedésem ébresztett rá.

Facebook csoportból

Nagyon izgalmas volt olvasni a jelentkezésedet, és látni hogy szeretnéd arra használni a karriered, hogy segíts másokon! Szerintem a pszichológia egy kiváló eszköz erre, és az Effektív Altruizmus mozgalmon belül is egyre nagyobb hangot kap a mentális egészség és pszichológiai kutatások. A csoportunkban is egyébként többen vannak akik pszichológiát tanulnak/végeztek (köztük én is), majd a későbbiekben tervezünk külön pszichológia központú eseményeket is szervezni!

Eötvös Loránd Tudományegyetem

BA/BSc 3. év vagy annak megfelelő osztatlan képzés

Nem probléma, magabiztosan olvasok angolul

Végig személyesen szeretnék lenni

Az Effektív Altruizmus elsődleges célja a rászorultak megsegítése és a világ jobbá tétele. Mindezt strukturált kereteken belül végzik, az eljárásokat és intervenciókat tudományosan megalapozott programokra alapozva.

Sok minden történik a világban, amin meglátásom szerint - kellő tudatossággal és elszántsággal - segíteni lehetne. Örülnék, ha részt tudnék venni a programban, mivel jelenleg nem érzem azt, hogy kellő tudással rendelkeznék a témáról. Szeretném megismerni a lehetőségeket és meghallgatni mások véleményét is bizonyos témákkal kapcsolatban.

A karrierem során mindenképpen szeretnék pozitív hatást gyakorolni mások életére. A szakdolgozatomat szociálpszichológiai témában készítettem el, érzékenynek tartom magam a társadalmi eseményekre. Fontos számomra, hogy a munkám során segíthessek, ekkor látom ugyanis valódi értelmét az igyekezetemnek.

Az első benyomásom szerint a személyes vonatkozással bíró opciót tartottam szimpatikusabbnak. Azonban két indokot is találtam arra, miért nem biztos, hogy ezt az ügyet támogatnám a maláriával szembeni védekezés helyett. Először is, bár a zene értékes része a kultúrának, az, ha a gyerekek nem tanulnak zenét, jelentősen kisebb veszteséggel jár, mint az, ha nem védekezünk kellően a malária ellen. Másodszor pedig, nem mindig azt az opciót kell választani, ami nekem kedvezőbbnek tűnik. Az elsődleges cél, hogy eredményesen tegyünk azért, hogy csökkentsük az emberek szenvedését.

Korábban nagyon ragaszkodtam a már megszokotthoz, nem kerestem az újdonságokat és kellemetlenül érintett, ha valami nem a tervek szerint alakult. Mára viszont már pozitívnak látom a változást. A "változás" kifejezés már sokkal inkább a "fejlődéssel" vált rokonértelművé, mintsem azzal, hogy "ijesztő". Többek között ebből is látom, hogy sokkal érettebb vagyok, mint pár évvel ezelőtt.

Facebook csoportból

Nagyon izgalmas volt olvasni a jelentkezésedet, és látni hogy szeretnéd arra használni a karriered, hogy segíts másokon! Szerintem a pszichológia egy kiváló eszköz erre, és az Effektív Altruizmus mozgalmon belül is egyre nagyobb hangot kap a mentális egészség és pszichológiai kutatások. A csoportunkban is egyébként többen vannak akik pszichológiát tanulnak/végeztek (köztük én is), majd a későbbiekben tervezünk külön pszichológia központú eseményeket is szervezni!

Budapesti Műszaki Egyetem

Mérnökinformatikus

BA/BSc 3. év vagy annak megfelelő osztatlan képzés

Nem probléma, magabiztosan olvasok angolul

Az effektív altruizmus egy irányelv, amely azt hivatott elérni, hogy az egyén a legtöbbet hozhassa ki a felesleges erőforrásaiból a közössége javára. Nem egyértelmű, hogy melyek azok a területek, amelyekkel a leggyorsabban lehet a legtöbb hosszútávú változást elérni. Gyakran vágnak bele az emberek olyan karrierekbe, amelyeket a közvélemény hasznosnak ítél meg, azonban a képességeik és a teljesíthető feladatok összehasonlításából kiderül, hogy egy kevésbé ismert, alulkutatott vagy potenciállal rendelkező területen jobban tudnának érvényesülni és összességében nagyobb hatást képesek elérni.

Úgy gondolom, hogy vákuumban nem tudnám kigondolni azt, hogy mégis hogyan járulhatnék hozzá a munkásságommal világhoz és a közösségeimhez. Azt remélem a programtól, hogy inspiráló és átlátást nyújtó személyeket fogok megismerni, akik segítenek nekem abban, hogy ki tudjak alakítani egy struktúrát, amellyel a legjobban tudok érvényesülni a karrierem, valamint az önkéntes és aktivista tevékenységem terén. Olyan lehetőségnek tűnik, amit kár lenne kihagyni, ugyanis nem sok platform áll az emberek lehetőségére, ahol őszintén és informáltan tudnak gondolkozni a jövőjükről.

Számos karrierválasztási szempontrendszer létezik, de ezek alapján történő analízist kerülni szeretném. Mérnökinformatikusnak a területi iránti affinitásom, a szülői nyomás és az anyagi biztonság miatt jelentkeztem, ezt a tudást hasznosnak tartom, azonban ennél sokkal tágasabb az érdeklődési köröm. Egy kreatív, lelkes és közösségi ember vagyok, aki hamar megragadja a szót és szeret emberekkel foglalkozni. Korábban én is mentoráltam másokat, olyan karriert szeretnék választani, amellyel hozzájárulhatok ahhoz, hogy az emberek informálódni tudjanak a saját helyzetükről és részt vegyenek a közösségük formálásában. Hogyha az ehhez vezető út egy egyetemi karrieren keresztül vezet, akkor nagyon szívesen vennék részt kutatómunkában is, hogy legyen olyan eredményem, amelyre hivatkozva bizalmat szavaznak nekem az emberek. Azzal is elégedett lennék, ha a munkám nem feltétlenül járulna hozzá explicit a pozitív társadalmi hatáshoz, azonban biztosítana nekem stabil egzisztenciát és erőforrásokat, hogy szabadidőmben végezzek önkéntes vagy aktivista tevékenységet.

Az emberek értékrendszere nem egy konstans és megváltoztathatlan egység, hanem a környezetüktől, az őket ért hatásoktól és a bennük tudatosított információktól függ. A két világnézet összeegyeztethető, ha léteznek olyan platformok, ahol az emberek tudnak informálódni és lelkesedést szerezni a körülöttük zajló problémák megoldását illetően. A második világnézet volt szimpatikusabb, mert igazából bármilyen munkát szívesen végzek, amennyiben értelmét látom, szellemi kihívás és csapatban dolgozhatok együtt.

Korábban azt hittem és arról áradoztam másoknak, hogy a Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai karának feminista reklámozási tevékenysége tökéletesen elég a társadalmi igazságtalanságok hosszútávú kiküszöbölésére. Rossz véleménnyel voltam az olyan amerikai egyetemekről, ahol nemek szerinti kvóta alapján válogatják be az embereket. Azonban az egyetemista barátaimmal egy estén hosszas eszmecsere folyamán beláttam, hogy a rendszerek csak akkor fognak javulni a

Egyelőre úgy érzem, hogy az itt elsajátíható ismereteket itthon alkalmaznám legszívesebben. Szimpatizálok a globalista szemlélettel, de attól tartok, hogyha én is hátrahagyom az országot és nemzetközi problémákkal foglalkozom, akkor még jobban eluralkodik a jelenlegi politikai berendezkedés, ugyanis velük szembeállítható alternatíva kidolgozása is alulkutatott terület.

Szakkollégium által

Nagyon örültem amikor megláttam a jelentkezésed, mert emlékeztem amikor a konferencián beszéltünk az alapján az a benyomásom volt, hogy tetszene neked a program! Remélem nem fogsz csalódni és élvezni fogod, illetve bízom benne, hogy a mentorprogram alatt lehetőséged lesz olyan készségeket elsajítítani, amik segítenek céljaid elérésében! :)

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kereskedelem és marketing

BA/BSc 2. év vagy annak megfelelő osztatlan képzés

Nem probléma, magabiztosan olvasok angolul

Végig online szeretnék lenni

Az effektív altruizmus arravad választ, hogy ha valamilyen negatívumot tapasztalunk, úgy érezhetjük, hogy tennünk kell valamit annak érdekében, hogy azt megszüntessük. Viszont meghatározni azt, hogy mi is legyen az a valami, már meglehetősen nehéz feladat, hát még ténslegesen megvalósítani. Tehát az effektív altruizmus egy olyan kutatási terület, amely magas minőségű alátámasztást, és óvatos indokolást tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan llehetne megvalósítani mások részére a minél jelentősebb mértékű segítségnyújtást. A fogalom azon emberek közösségét is jelenti, akik ezt komolyan veszik, mégpedig azáltal, hogy törekvéseiket a legígéretesebb megoldásokra fordítják, amelyek a világ legégetőbb problémáit oldanák meg.

Azt, hogy szemléletmódom egy még pozitívabb irányba fejlődjön.

Az, hogy mennyire hasznos az adott munka a társadalom számára. Mindenképpen befolyásoni fogja, hiszen civil szervezetemmel jelenleg is azon dolgozunk, hogy a fiatalok helyzetét minél könnyebbé tegyük.

A preferencia alapján összeegyeztethető a kettő, hiszen alapjaiban véve olyan karriert választunk magunknak, amely közel áll hozzánk, azonban - ahogy a második esetből kiderül - vannak olyan helyzetek, amelyekben bizonyos körülmények miatt erről le kell mondanunk. Igazából szimpátia alapján a kettő közül nek tudnék választani, mivel némileg hasonló gondolatokat fogalmaz meg, a 2. nyilván valamivel részletesebben.

A korábbiakban - nem mondanám, hogy xenofób voltam, de - valamennyire tartottam a 3. országból érkezőktől, akik nagy többségéről úgy gondoltam, veszélyt jelentenek társadalmunkra. Azonban a HÖOK Stipendium Hungaricum Mentorhálózatának tagjaként ezen véleményem megváltozott, és immár a negyedik évemet töltöttem azzal, hogy az ideérkező, és hazánk egyetemein tanuló fiataloknak segítettem, és többekkel azóta is jó kapcsolatot ápolok.

Facebook hirdetésből

Nagyon érdekes volt olvasni a jelentkezésed, és elismerésre méltó, hogy már a tanulmányaid mellett társadalmi kérdésekben is aktív vagy! Remélem a program során lehetőséged lesz sok új szemlélettel megismerkedni, és bízom benne, hogy lehetőséged lesz olyan készségeket elsajítítani, amik segítenek, hogy másokon minnél hatékonyabban tudj segíteni! :)

Humán Erőforrások

Nem probléma, magabiztosan olvasok angolul

William MacAskill azt mondta, hogy az egyik filozófia professzora boldogabb volt mint a többi, és hogy ő sokat adományozott. Ezután, mivel leírása szerint egy "data nerd" volt, elkezdett utánanézni, hogy melyek a legeffektívebb adományozási lehetőségek. Elvileg innen kezdődött.

Jelenlegi tudásom szerint az effektív alturizmus az adományozási kedv racionális beidomítása, majd az eredmények mérése és értelmezése. A legerősebb érvem a nézet mellett az, hogy ha nem is csinál jól valamit egy effektív alturista, előre visz mindenkit, hiszen az adatok fel lesznek írva, és megmaradnak. Ha pedig jól csinál valamit, akkor több szinte biztos, hogy több embernek segít, mint valaki aki nem gondolt bele ugyanazokba a dolgokba, amikbe ő. A legtöbb ideológia messze nincs elég fejlett, hogy tanuljon a hibáiból. A legerősebb érv amit ismerek ellene az pedig a politikai megközelítés, miszerint amíg perifériás országokon próbálunk segíteni, addig csak árral szemben úszunk. A gond ott van, hogy vannak perifériás országok, így a megoldás a lázadás, vagy annak támogatása lehet csak.

Jobb embernek lenni szerintem egy maraton. Amikor először vegán lettem, rengeteg akaraterőt emésztett fel, hogy fenn tudjam tartani. Más ételekhez hozzászokni egyáltalán nem volt nehéz, viszont amikor feltételezték az emberek, hogy csak az egóm fényezése miatt csinálom, és defenzíven reagáltak mikor vegán hamburgert kértem, az kicsit irritáló volt. Manapság viszont csak minimális akaraterőt emészt csak fel, valahogy hajlékonyabb lett az agyam. Hogyha egyszer idáig el tudnék jutni az adományozással, a globális problémákra való rálátással, biztos vagyok benne, hogy értelmesebb lenne az életem valamilyen szinten, és hogy minden problémát nyitottabban tudnék megközelíteni. Ebben szeretnék segítséget kérni tőletek. Ezen kívül szeretnék egy kifogást találni, hogy beszélni tudjak filozófiáról másokkal.

A legfontosabb számomra az, hogy a belső motivációmmal egy vonalban legyen az amit csinálok. Rengeteget számít nekem, hogy amit csinálok az szubjektíven elégedettséget és boldogságot okozzon, mivel a tapasztalataim szerint sokkal könnyebben kiégek egy munkahelyen mint egy átlag ember.

A célom, hogy egy publikus pszichológus legyek. Valaki aki jelen van a köznyilvánosságban, akár youtube-on akár eseményeken. Ezen belül az első, aki komolyan is veszi ezt a pozíciót. Rengeteg szüksége van Magyarországnak valakire aki nem reklámozza ad nauseam a nemi szerepek fontosságát, a szavakat amiket tegnap értelmezett át, és a 12 könyvét amik csak 20%-ban különböznek egymástól. Nincs szó kutatásokról, a működéséről, területek összefüggéseiről, sem pedig a kritikai pszichológiáról. Ha nem én leszek az, vagy én rosszul csinálom mikor majd figyelnek elegen, akkor is elégedetten fogok meghalni.

A "pozitív hatás" társadalmi szinten nekem egyelőre vagy a strukturális változás kikényszerítése, vagy a tudomány előrevitele. Mindkettőt szeretném csinálni, ha úgy érzem "megéri". Sajnos nem tudom, hogy ez honnan kezdődik jelenleg, de szeretnék rájönni.

Megmondom őszintén, fogalmam sincs a valódi válaszról, és nem ismerem a kutatásokat ebben a témában. Ezek a tippeim:

Az első világnézet olyan szimpatikus, hogy a másodikat teljesen eltemeti a legtöbb ember. Mondanám, hogy a szívem jósága miatt vagyok vegán, de mikor vitázok, akkor nem a csöndben lévő állatoknak adok hangot, hanem csak meg akarom nyerni a vitát.

Szintén igaznak gondolom, hogy a motivációk és az értékek részben abból származnak, hogy kikkel vesszük körül magunkat, és milyen információkat fogyasztunk. Pár hét a vegán fórumokon, és hirtelen egy háromszor erősebb szeretetet éreztem mikor ránéztem egy tehénre. Az értékek lassan változnak, de tudnak változni.

Az első világnézet szerintem legtöbbször érzelmi, átgondolatlan, és szenvedélyes gondolatokból áll. Majdnem biztos vagyok, hogy a második általában akkor nyer, mikor rengeteg felesleges akaratereje van valakinek, hogy kilépjen a komfortzónájából. Ezen segít, ha már meggyőzték valamennyire, vagy az új ötlet hasonló egy szimpatikus régihez, vagy valami váratlan holdudvarhatás felhúzza (hú, meg kéne ismerni a cuki effektív alturista srácot).

Aki csak meggyőzésre törekszik, és nem próbálja érzelmileg vonzóvá tenni az adott megoldást, az szerintem hosszú távon veszteni fog. Szociálpszichológiai kutatások bizonyítják, hogy a "Vaccines don't cause autism" szlogenek azokat az üzeneteket is népszerűsítik, amik ellen készültek. Aki a marketinghez naivan áll hozzá, az a végén veszteni fog. A két nézet közül szerintem az nyerne, amelyik a legtöbb boldogságot okozná a döntéshozónak.

Összességében, szerintem a racionális gondolkodást is az ösztönök, érzelmek, és a társaság motiválja. Mivel több energiába kerül mint a többi instant érzelmi gondolkodás, így kevés embert fog megragadni egy munkakör szimplán azért mert több jót tud majd tenni vele. Én azért írom ezt jelenleg, mert gyerekkoromtól kezdve fontos nekem valamiért a logikai korrektség, és így az effektív alturizmus iránti érdeklődésem csak egy tizedrészt a racionális énem érdeme. Tudás a saját tapasztalatomat tudom kiterjeszteni.

Az első nagy véleményváltozásom az "igazság" természetéről volt. Befolyásolja a nyelv és a felhasználható szavak, a befogadó közeg, az alapigazságok amiket fenntartunk a tudtunk nélkül, és az intellgenciánk is. Ez egy hirtelen törés volt 17 évesen amit a felgyorsított filozófia podcastek okoztak, de nagyon örülök, hogy megtörtént. Ha nem történt volna meg, még mindig azon gondolkoznék, hogy hogyan tudnék egy tökéletes rendszert alkotni fejben ami kiszűri automatikusan az igazságok, halmozva a csalódásokat. Jelenleg a virtus episztemológia áll hozzám a legközelebb. Nem hiszem, hogy deszkriptíven le lehet írni mi az az igazság, viszont célkitűzésnek mindig nagyon jó. Ha választanom kéne, akkor szívesebben gondolkozom az igazság-szerető gondolkodás felépítésén mint az igazság természetén és jellemzőin.

Ismerősöm ajánlotta

Nagyon izgalmas volt olvasni a jelentkezésed, rengeted érdekes dolgot említettél! Csak hogy néhányra reagáljak: igen, a mentorprogram alatt bőven van lehetőség filozofálásra! :) Valamint amiket említettél - a strukturális változások előmozdítása, illetve a tudomány előrevitele szintén olyan dolgok, amikről sok szó van az effektív altruizmusban, majd a program végén szívesen küldök még extra anyagot ezekről, ha esetleg érdekel! Emellett pedig szerintem elismerésre méltó, hogy a nehézségek ellenére is kitartottál a vegán táplálkozás mellett! A csoportunkban van több vegán/vegetáriánus (köztük jómagam is), illetve az EA-n belül fontos szerepe van az állatvédelemnek is! Az egyik ilyen projekt a az Animal Charity Evaluators, nekik sok érdekes kutatásuk/anyaguk van ebben a témában, ha esetleg érdekel nézd majd meg! :) https://animalcharityevaluators.org/

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

BA/BSc 2. év vagy annak megfelelő osztatlan képzés

Nem probléma, magabiztosan olvasok angolul

Végig személyesen szeretnék lenni

Számomra az altruizmus valamiféle érdekképviselet és irányított fejlődés ösztönzését jelenti. Ennek az effektivitása pedig a párbeszéden és kompromisszumokon alapuló végrehajtás sikereként definiálható.

Szeretném tágítani a látókörömet: új embereket, kultúrákat és velük új perspektívákat megismerni. És többek között a nyári szünetemet hasznosan szeretném tölteni. Remélem, az életpályám megválasztásához is segítségemre lehet ez a program.

Legfontosabb, hogy olyasvalamit csináljak, ami boldoggá tesz, kielégít. Emellett praktikus megfontolások is közrejátszanak még: megélhetés, munka és család egyensúlya, munkám és az azzal járó stártuszom renoméja stb. Úgy gondolom, hogy hosszútávon az tölt majd el elégedettséggel, ha hasznosan töltöm az életem, környezetem számára is jótékony módon. Tehát az fog majd boldoggá tenni, ami egyrészt a belső/benső igényeimnek tesz eleget, másrészt a közegem kívánalmait is teljesíti.

Szerintem is személyes preferenciákból indul el a választási mechanizmusunk, de számos dolog közbeszól, emiatt nem tekinthetjük kizárólagosan a szimpátiát zsinórmértéknek. Ha mégis létezik olyasvalaki, aki pusztán a rokonszenv segítségével megtalálja a helyes utat, az ritkaságszámba megy (vagy csak nem tudatos). A realitás megkívánhatja tőlünk akár azt is, hogy engedjük el a szimpatikus opciót és kössünk kompromisszumot. Az érzelmeink, értékrendünk, világnézetünk tesz azzá, akik vagyunk. Ezek a személyiségünk lényegei. Ám sokszor döntéseinkben el kell térnünk tőlük külső befolyásoló tényezők miatt.

Az emberek értelmi és érzelmi képességéről alkotott képem megváltozott és sokkal inkább vagyok pesszimistább ebben a dologban, mint korábban. Alapvetően elmondható, hogy jó véleménnyel vagyok az embertársaimról. Ez most sem változott, csak realistábban és kritikusabban kezelem a fenti témával kapcsolatos kérdéseket.

Facebook hirdetésből

Nagyon élvelezes volt olvasni a jelentkezésedet, mind a választékos megfogalmazás, mind pedig a tartalom miatt. Remélem hasznos nyári időtöltésnek találod majd a mentorprogramunkon való részvételt, és bízom benne, hogy a lesz lehetőséged olyan készségeket elsajítítani, amik segítenek céljaid elérésében! :)

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

szociálpedagógia

BA/BSc 1. év vagy annak megfelelő osztatlan képzés

Nem probléma, magabiztosan olvasok angolul

Az Effektív Altruizmus egy olyan tudományos kutatások eredményeire alapozó szerveződés, amely különböző társadalmi problémák felvetésével, megvizsgálásával és azok fontossági sorrendbeli kérdésének körüljárásával indul el a segítés útján. Nem csak a közösség erőforrásait veszi figyelembe, hanem az egyén egyedülálló és viszonylag alul értékelt segítő erejét is hangsúlyozza. Foglalkozik mind a jelenünket érintő égető kérdésekkel, de a jövővel kapcsolatban is kérdéseket tesz fel.

A legfontosabb számomra az, hogy minél több ember véleményét halljam a segítés témáját illetően. Fontosnak tartom a nyílt közösségi diskurzusokat, mert új perspektívákra világíthatnak rá, amire azelőtt én nem is gondoltam volna. Illetve sokszor ilyen helyzetben tud változni a véleményem olyan felvetésekről, amikkel az előtt nem értettem egyet, csupán azért, mert nem volt lehetőségem mások vélekedését meghallgatni. Így a legfőbb indíttatásom ez a jelentkezésben. Ezen kívül számomra ez szakmába vágó kérdés, és szeretek minden adódó lehetőséget kihasználni, ahol tanulhatok és fejlődhetek nem csak szakmailag, de emberségemben is.

Gimnáziumban egyáltalán nem gondolkodtam azon, hogy a segítő szakma felé fogok orientálódni, azonban apró kis történések rávilágítottak arra, hogy valóban hatalmas változásokat hozhat el akár már egyetlen egy jó cselekedet is, és hatalmas formáló ereje lehet a közösségre nézve. Így a megélhetésen kívül a legfontosabb szempont számomra az, hogy egy társadalomban és közösségben gondolkodva végezzem a munkám mindig, és ne önös érdekek vezéreljenek. Azonban ezt az egész kérdéskört összefüggőnek tartom olyan értelemben, hogy én is úgy érzem magam teljesnek egyénként, ha egy közösségben kiteljesedhetek és másoknak nyújthatok segítséget, vagy bármilyen módon pozitív irányba formálhatom annak légkörét.

Szerintem ezt a két világnézetet nem feltétlenül lehet egyeztetni, azonban rangsorba sem állítanám őket, mert azt hiszem, hogy az egy csodálatos lehetőség, amikor az embernek megvan a szabad akarata arra, hogy szíve szerint karriert válasszon és a saját érdekeit helyezze előtérbe, mindaddig, amíg azzal másokat nem sért és a földön sem tesz vele károkat. Hiszen hogyha valaki művészként, de akár például HR-esként megtalálja a helyét a világban és teljesnek érzi magát, akkor szerintem az élethez való hozzáállása és a társai felé fordulása is pozitív kihatású lesz. Tehát ha az ember teljes értékűnek érzi magát és tisztességesen van jelen a szakmájában, akkor az a világot pozitív irányba fordíthatja. A második világnézet számomra viszont szimpatikusabb, de úgy vélem az, hogy ki mivel szimpatizál inkább a személyiségből és neveltetésből eredhet. Ez már egy magasabb fokú érzékenységet igényel és egy olyan jellemet, amely mások és a társadalom érdekeit előrébb helyezi a sajátjánál, hiszen még a segítő akaraton belül is prioritásokat épít és mérlegel, melyik a fontosabb. Tehát ha nagyon keresem ezen két világnézet egységét, akkor én az egyén önálló kiteljesedésében és annak a társadalomra ható erejében látom azt.

A hajléktalanság kérdésével kapcsolatban sokat változott a véleményem az utóbbi években. Régebben ha nem is ítélkező, de ahhoz közeli biztosan voltam. Úgy fogalmaznám meg, hogy inkább voltam azon az állásponton, hogy mindenki a saját sorsának kovácsa, és, hogy valószínűleg a legtöbb hajléktalan önnön hibájából került utcára, vagy ha más események folytán, akkor sem értettem miért nem tesznek azért, hogy helyzetük változzon. Ez persze valamennyire még egy gyermeki elképzelés is, akkor mikor így gondolkodtam nem volt rálátásom arra, hogy milyenek a politikai rendszerek, az ellátórendszerek és alapvetően az élet kegyetlenségét sem tudtam még érzékelni. Aztán egyre több hajléktalannal folytatott beszélgetés után teljesen megváltozott a véleményem. Úgy látom, hogy rengeteg a magára hagyott, kifosztott és nehéz sorsú ember közöttük, akik nagyrészt nem önnön hibájukból kerültek utcára. És természetesen már azt is látom, hogy ebből az állapotból kilábalni sem olyan egyszerű, hiszen nincs számukra megfelelő program vagy felzárkóztatás, illetve visszaintegrálódási lehetőség, és önnön erőből meg el sem tudom képzelni, hogyan lehetne elindulni az utcáról és újra polgári életet kezdeni, főleg, úgy, hogy a társadalom által sincsenek emberszámba véve.

Facebook csoportból

Nagyon izgalmas volt olvasni a jelentkezésed, és látni, hogy nemcsak nyitott vagy, hanem aktívan keresed is a különböző nézőpontokat, hogy minnél többet tanulhass! A mentorprogram során is hasonló a célunk - több (akár egymásnak ellentmondó) megközelítést fogunk megvizsgálni arról, hogy hogyan és miként lehet jót cselekedni. Remélem a program során is tapasztalsz majd érdekes szempontokat/világnézeteket, amikből tanulhatsz! Emellett bízom benne, hogy a mentorprogram alatt lehetőséged lesz olyan készségeket elsajítítani kapcsolatokat építeni, amik segítenek céljaid elérésében! :)

Nem probléma, magabiztosan olvasok angolul

Mint azt az elnevezése is mutatja, ez egy olyan irányzat melynek során hatékonyan segíthetünk másokon olyan eszközöket alkalmazva, amelyek hosszútávú pozitív hatást fejtenek ki társadalmunkra.

Elsősorban el szeretném sajátítani azt a tudást, hogy mik azok a jelenleg társadalmunkat leginkább fenyegető tényezők és mik lehetnek a potenciális megoldások rájuk, valamint én mint magánember hogyan tudnám ebből kivenni a részem. Másodsorban pedig kíváncsi vagyok hogy leendő csoporttársaimnak milyen meglátásaik vannak ezzel kapcsolatban.

Már dolgozom és ugyan látom a pozitív hatását a munkámnak, mégis jobb volna ha személyesebben is részt tudnék venni abban, hogy segítsek másokon; saját bőrömön szeretném megtapasztalni milyen az ha pozitív változást hozunk valaki életébe.

Úgy gondolom fontos az, hogy az egyén kiteljesedjen abban amit szenvedélyesen szeret csinálni. Ideális esetben minden karrier végcélja az kellene legyen, hogy munkám során hány emberen segítettem és a tudás amit továbbadtam értékálló. Viszont észre kell vennünk néha, hogy nem mindig ez a leghatékonyabb módja annak, hogy embertársainkon segítsünk. Muszáj nyitottnak lennünk és mérlegelnünk, hogy az adott pillanatban rendelkezésre álló eszközökből melyiket alkalmazhatjuk azzal a céllal, hogy hosszabb távon jót tegyünk.

Régebben nem igazán értettem miért lesz valaki vegetáriánus vagy vegán abból az okból kifolyólag, hogy ő ezzel az állatokon szeretne segíteni. Nem értettem, hogy miért lesz "jobb" a már vágóhídra került állatoknak, ha ő nem eszik húst. Aztán később ráeszméltem arra, hogy ha sokan teszik ezt akkor idővel csökkeni fog a kereslet a hús iránt és ezáltal több állat fog megmenekülni. Illetve ezzel a mozgalommal felhívják a figyelmét a hús fogyasztóknak is arra, hogy tudatosabban vásároljanak.

Csodás napot kívánok annak aki ezt olvassa :) Ne felejts el mosolyogni!

Facebook csoportból

Érdekes volt olvasni a jelentkezésed, illetve jó látni, hogy szeretnéd alkalmazni a mentorprogram alatt megszerzett tudást a személyes és szakmai életedben! Bízom benne, hogy a mentorprogram alatt lehetőséged lesz olyan készségeket elsajítítani, amik segítenek céljaid elérésében! :)

Budapesti Corvinus Egyetem

Marketing mesterképzés

MA/MSc 1. év vagy annak megfelelő osztatlan képzés

Nem probléma, magabiztosan olvasok angolul

Nagyon elgondolkodtató volt számomra a bemutató anyagok megismerése során az a gondolat, hogy manapság rengeteg lehetőségünk van arra, hogy segítsünk másokon, és mégse használjuk ki ezt, vagy nem megfelelően. Engem személy szerint régóta foglalkoztat ez a kérdéskör, hogy a saját életemben, illetve rendszer szinten is hogyan lehetne fejlődést elérni ezen a területen, ezért is keltette fel az érdeklődésemet a program.

A rövid leírás, miszerint a program "kiváló lehetőség olyan egyetemisták számára, akik az empátia és racionalitás egyesítésével szeretnének pozitív társadalmi változást elérni!" fogott meg igazán, hiszen mindig is érdekelt az önkénteskedés és a másokon való segítés, ám egy ideje foglalkoztat a kérdés, hogy hogyan lehetne ezt minél hatékonyabban végezni, a jelenelg rendelkezésünkre álló tudás és tapasztalat felhasználsával.

Számomra az empátia mindig is különösen fontos tényező volt döntéseim során, a racionalitás elméletét pedig közgazdasági és pszichológiai szempontból érdekesnek találtam, így ennek a két területnek a közös értelmezésében is szeretnék jobban elmélyülni a program során.

A program keretében szeretnék jobban megismerkedni az effektív altruizmussal, annak elméleti alapjaival és a gyakorlatba való átültethetőségével. Ezen kívül remélem, hogy a program ad majd számomra olyan tudást és motivációt, melyet karrierem során én is tudok hasznosítani, és ezzel is jobb hellyé tenni a világot.

Számomra ez egy rendkívül befolyásoló tényező, és jelenleg az motivál a karrier és út keresésben, hogy olyan dologgal foglalkkozzak, aminek úgy látom, hogy van értelme, hiszen jobbá teszi a világot. Jelenleg ezt a konkrét utat keresem, ezért is szeretnék részt venni a programon, hogy jobban megismerkedhessek ennek a lehetőségeivel, módszereivel.

Véleményem szerint a két világnézet sok szempontból összeegyeztethető, hiszen fontos, hogy a saját személyes preferenciáinkat azzal tudjuk kombinálni, hogy hozzájáruljunk a társadalom és a világ jobbátételélhez, és az a legjobb, hogyha amit csinálunk, abban megtaláljuk az élvezet is. Erre szerintem nagyon sok területen meg lehet találni a lehetőséget, hogyha keressük azt,
Emellett szerintem a két világnézet inkább egy skálaként fogható fel, ahol azt a pontot kell megtalálni, amelynél azt érezzük, hogy értelme van a munkánknak, és emellett mi is meg tudjuk találni benne az élvezetet.
Lehet például olyan kompromisszumos megoldást találni, hogy egy minket kicsit kevésbé érdeklő opciót választunk, amivel cserébe sokkal nagyobb pozitív hatást tudunk elérni. Azért is gondolom ezt, mert hosszú távon számomra rendkívül fontos, hogy lássam értelmét, annak amivel foglalkozom, és a hozzáadott értéket benne, és ezt a másik, talán elsőre vonzóbb opció választásával, és önmagában a saját preferenciáim követésével lehet, hogy nem érezném később.

Gimnáziumban nagyon nem érdekelt a történelem tantárgy, mert úgy éreztem, hogy csak felesleges és lényegtelen információk, adatok, és évszámok megtanulásából áll. Ez az érettségi után változott meg, amikor egyre inkább elkezdett érdekelni a történelem minden területe, és azóta az egyik legérdekesebb területnek tartom, amellyel szívesen foglalkozom szabadidőmben is. Sokat lehet tanulni belőle, és rendkívül érdekesnek tartom, hogy az emberek hogyan éltek a különböző korokban, mi határozta meg a gondolkodásukat, milyen lehetőségeik, szokásaik, értékeik voltak, és hogyan alakult ki az a világ, amelyben ma élünk.

A mai napon értesültem a lehetőségről, így a jelentkezést is most tudtam csak összeállítani. Remélem ez nem okoz gondot, és tudok csatlakozni a programhoz, hiszen nagyon felkeltette az érdeklődésemet és szívesen részt vennék rajta.

Facebook csoportból

Nagyon izgalmas volt olvasni a jelentkezésedet, és látni hogy szeretnéd arra használni a karriered, hogy segíts másokon! Bízom benne, hogy a mentorprogram alatt lehetőséged lesz olyan készségeket elsajítítani és kapcsolatokat építeni, amik segítenek ezen céljaid elérésében!

Szent II. János Pál Iskolaközpont

Nem probléma, magabiztosan olvasok angolul

A tudományos módszereknek a filantrópia, a társadalomjobbító tevékenység szolgálatába állítása. A humán területek és a tudomány hatékony keverése a morális jó érdekében.

Remélem, hogy rendszerezi a meglévő tudásomat, olyan soft skillekkel lát el ezen a téren, amelyek segítségével hatékonyabbá tudom tenni magam. Szintén remélem, hogy az emberek szolgálatát - amely mindig is az értékrendemet fontos részé képezte - segít a való életben produktívabban megvalósítani.

Úgy érzem, hogy akkor tudok a legjobban szolgálni, másokat ha a karakteremhez megfelelő hivatást választom és a lehető legpontosabban hozzám illő feladatot végzek, hiszen ezeken a területeken tudok a legmagasabb értéket hozzáadnom és a legnagyobb változást elérnem. Keresztény humanistaként küldetésem az emberiséget és a világot jobb hellyé tenni, nem is volt soha opció az, hogy ne a jó ügyért dolgozzak majd felnőtt életemben.

Véleményem szerint azért nagyon fontos a személyes preferencia, mert a hosszú távú jó teljesítmény elérėse nem lehetséges egy olyan területen, amely teljesen hidegen hagy. Viszont egyértelmű, hogy tekintettel kell lenni a közösség igényeire és rövidebb távon, a nagyobb jó érdekében egy általunk kevésbé preferált munka is megállja a helyét, ha annak valós társadalmi haszna van. Úgy látom, hogy ez erősen helyzetfüggő és a két szempont együttes mérlegelése vezet jó döntéshez.

Bár már évek óta nem nézek tv-t, 2017-ben láttam egy műsort a mesterséges intelligencia és a high-tech morális oldaláról. Az adás annyira megérintett, hogy azóta is szenvedélyesen foglalkozom a témával, sok könyvet elolvastam, készítettem róla előadást, esszét írtam róla, stb. Előtte egyáltalán nem fogalkozatott a kérdés morális szempontból, sőt a mostanival szemben kissé technopozitivista volt a hozzáállásom. Ma számos film, előadás, cikk ės könyv után már sokkal szkeptikusabb vagyok, és az egész változást az az egy tv műsor indította el.

Lehet választani, hogy néha online nêha pedig élőben vegyek részt az alapján, hogy menyire érek rá? Szívesen mennék mindig élőben de többször elutazok.

Facebook hirdetésből

Nagyon izgalmas volt olvasni a jelentkezésed, rengeted érdekes dolgot említettél! Csak hogy néhányra reagáljak: az effektív altruizmusban nagy hangot kap a mesterséges intelligencia valamint az ezzel kapcsolatos morális komplikációk, rengeteg kutatóközpont, szakértő van a ebben a témában világszerte! Emellett pedig örülök, hogy megemlítetted, hogy keresztény vagy - az Effektív Altruizmuson belül van külön keresztény csoport is (ez nemzetközi szinten működik) - majd szívesen összekötlek velük is! Ha esetleg érdekel a weboldaluk: https://www.eaforchristians.org/

Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium

Nem probléma, magabiztosan olvasok angolul

Ha lehet, személyesen szeretnék részt venni

Az effektív altruizmus egy olyan ember és embercsoportok közti interakció, mely során egy egyén vagy csoport karrierjének elkötelezettségének áráért és egy nemes cél eléréséért a lehető legtöbb emberen tudjanak segíteni és a világot globális problémák megoldásával egy elhetőbb jóléti társadalmat alakítsanak ki önzetlenül más embertársaiknak.

Én, mint két kultúra és társadalom közti híd, fontosnak tartom, hogy a lehető legtöbb nézőpontról informálódjak és fontoljam meg a világ problémáit és, hogy a lehető legoptimálisabb gondolkodásmódon keresztül próbáljuk körülírni és megoldani azt. Remélem, hogy a mentorprogramot követően többféle szemléletmódot a világról, illetve ötletet adhatunk át egymásnak. Ezenkívül alig várom, hogy nagyszerű eszmecserék által kaphassunk betekintést a globális folyamatokba, és hogy ebben mi hogyan tudunk effektíven részt venni.

Számomra rendkívül fontos, hány ember életét tudom közvetlenül, vagy közvetetten jobbá tenni, és élhetőbbé tenni. Mivel probléma-orientált és vállalkozói szellemű személynek tartom magam, fontos az is, hogy egy esszenciális és nagy hatású problémát oldhassak meg, és egy lenyűgöző csapat fejlődésében vehessek részt, amellett is, hogy milyen hatásosan tudok döntést hozni csapatommal vagy akár, mint egy vezető szerepében.
Döntésemet nagyban meghatározhatja, hogy hogyan tudok pozitív hatást gyakorolni embertársaimra, mivel nem mindegy, ha például vállalat formájában vagy nemzetközi szervezet formájában hozok döntéseket és hozok változást. Mindkét szervezeti formának megvan a saját gyönyöre, előnye és hátránya, csak azt nem tudom eldönteni, melyik milyen esetekben mennyire hatékony.

Úgy gondolom, hogy a személyes kötődésen alapuló döntések és egy elkötelezett, problémára kötelezett döntés összeegyeztethető, ha hidat építünk a kettő között. Fontos, hogy tudjuk, mennyire van kapcsolat a szenvedélyünk, és a között, mi az, ami jelentős, pozitív változást hoz az emberek életébe. A kettő összeegyeztethető, viszont, ha választanom kéne, elkötelezett lennék egy probléma megoldására, mások és egy nemes cél érdekében, hogy személyi kötődésű döntésemet háttérba szorítsam és feláldozzam.

Személyes fejlődésem része volt, hogy megfontoljam, hogyan reagálok és hozok döntéseket az életben. Eddig mindig is úgy véltem, és úgy voltam berögzülve, hogy a sztoicizmus és a nem reagálás teljesen irracionális és irreguláris viselkedés, ami végül kudarchoz vezetne a magánéletemben. Viszont ez teljesen megváltozott, amikor bátyám, és adott példaképeim pontosan ezt a filozófiai nézetet alkalmazták. Megtanultam értékelni, és hideg véremet megőrizve racionálisabb, megfontoltabb döntéseket hozni, illetve a helyzethez adóan adekuáltabban reagálni, és megtanulni, mikor érdemes és mikor nem érdemes reagálni. Bármennyire is alkalmas vagyok a vitára és konfliktusra, megtanultam a legtöbb konfliktust kezelni és hogy merre tartsam személyes viselkedési határaimat.

Ismerősöm ajánlotta

Nagyon izgalmas volt olvasni a jelentkezésed, és látni, hogy nemcsak nyitott vagy, hanem aktívan keresed is a különböző nézőpontokat, hogy minnél többet tanulhass! Az EA közösségben ez egy nagyon fontos érték, ugyanis ha a világot tényleg jobb hellyé szeretnénk tenni, akkor ahhoz nagyon sok különböző perspektíva és érv figyelembevételére van szükségünk! Bízom benne, hogy a mentorprogram alatt lehetőséged lesz olyan készségeket elsajítítani, amik segítenek céljaid elérésében! :)

University College London (from September)

BASc (Bachelor of Arts and Sciences)

I will begin the 1st year of my Bachelor's degree in September

6+ hours per week

Effective Altruism is a research-focused and evidence-based approach to philanthropy that critically evaluates the impact of various humanitarian interventions on a range of pertinent global issues in order to discover, support, and/or establish the most effective charities.

I seek to expand my knowledge of philanthropic organisations currently addressing critical global issues, to widen my perspective on the range of approaches organisations take to act altruistically, and to gain a deeper understanding of the process of evaluating their effectiveness.

I have always dreamt of leading a career with a positive societal and environmental impact that simultaneously provides a reliable source of income to support a comfortable life - making it sustainable and ultimately effective in the long term. In particular, the foreseeable impact of my work on the voiceless, i.e. animals, nature, and the most vulnerable communities will be a central factor affecting my career choice.

The second worldview appears to be better aligned with the rationality principle of Effective Altruism. If an individual is looking for a vanity project they might as well engage in any charitable work that appears impressive rather than strive to apply the principle of rationality. However, I believe that the two worldviews may be squared if an individual identifies a broad cause that they would like to work towards, and pursues the most effective means of working towards that cause, based on their evaluation of the effectiveness of different interventions.

Hyperaware of the negative effects of burning fossil fuels on climate change, I used have a blind faith in the promises of renewable energy. However, I recently took an online course on global energy and climate policy during which I learned about the many challenges faced by these imperfect technologies, for instance relating to their short lifespans, lack of storage mechanisms and the industry's inappropriate waste disposal practices. I also gained more insight into the numerous advantages of nuclear power generation, especially new generation nuclear reactors. I now have a more holistic understanding of the global energy sector and a heightened awareness of the complexity of designing climate policy. With my current knowledge, I favour a more steady transition towards clean energy, recognising the essential role of both fossil fuels and nuclear reactors for power generation in the process.

It was a pleasure to read your application, you seem like a very open-minded and incredibly precise person! I hope you will enjoy the fellowship and hopefully it will equip you with some skills that will be useful for your career and plans to do good! If you end up liking the program, I would be happy to connect you to various Effective Altruism groups based in the UK so you can connect with them when you start your studies in September. There is a big community of altruistically minded people there! Also since you mentioned climate change, you might be intersted to check out this Effective Altruism project called Giving Green, they have a lot of interesting research and resources! https://www.givinggreen.earth/

Eötvös Loránd University

International Relations

2nd year BA/BSc or equivalent

5 hours per week

I would like to attend in-person meetings if possible.

Effective altruism is a term that I have only recently learned about. My understanding of it is: a process of finding better ways to help others. It is more than simply doing good deeds, it is about finding the optimal solution to help. If we don't know how to solve the problem properly it may sometimes lead to bad results. Take a small example: for example, we encounter a person who suddenly drowned and fainted on the roadside. If we have not learned first aid knowledge, we may not know how to move the patient or even the patient may miss the best treatment time. But if we promote the knowledge of first aid more widely, many people may be saved every year as a result. This is just my brief understanding of effective altruism, and it would be great if I could have the opportunity to learn more.

I would like to learn how to help people effectively. I have tried to do some volunteer activities in the past, but I am confused whether what I do is really helpful to others, and whether what I do is the most effective for others. I also would like to understand how to make tradeoffs and how to find the best solution. In today's world of high-speed information transfer, we can learn more about suffering and injustice. How to find more effective solutions to problems is crucial, and it is a process that requires a lot of research and analysis. So if possible I would like to join the Effective Altruism Fellowship to learn more about effective altruism in a systematic way.

First of all, for me, interest in the industry is very important, which has a great relevance to work enthusiasm. The second is the match of professional knowledge, what I am good at also largely determines whether I can do a good job. Continuous positive feedback will bring us very much positive impact. For me if a job gives us some constant positive feedback, then even if it's not our first choice at first there's a good chance we'll like it.

I would prefer that they might come together in some cohesive way. It depends on the individual's personality, and as I answered before, if a job gives us some constant positive feedback, then even if it's not our first choice at first there's a good chance we'll like it. Of course, if I like a job very much, then I will also be very involved from the beginning. No matter what job it is, they are not superior or inferior. Of course, if a job is so intuitive that it saves lives, then I think it might be a higher priority.

I didn't live in a democracy country before, so I learned a lot after coming to Hungary. Since my major is international relations, I have learned a lot about democracy, about the rule of law, and about human rights. In my country, knowledge about real human rights, the rule of law, and democracy is rarely talked about. And now I understand a new and different social operation model, if I have the opportunity, I hope I can promote or change it more in my home country.

Mumbai university

Audit, accountancy and natural farming

6+ hours per week

I would like to meet online for the whole fellowship.

Creating positive impact in the world.

Networking and knowing various types of problems and their solutions.

Sustainability and positive change. A lot.

Choosing Sustainability over personal choice will always be challenging. But, we have to strike a balance between both. Hence, choosing both options at different intervals is a balanced approach.

A time when I had stood up for election at municipal level in my village. Right to recall as has been implemented by USA. I was fighting for the cause to bring in 'Right to recall' politicians and governement officers. Also mineral royalty laws to help the public at large.

I am a passionate, dynamic,every learning and an out-of-box thinker. I have a span of more than 8 years of experience in the field of accounting, audit,tax, consultancy on organic farming and other services. Audited more than 75 organisations in India and easy Africa. I have served as a finance manager in two countries namely tanzania (mining company) and kenya (paper trading & cutting company).

Montfort College Secondary Section

2 hours per week

I would like to meet online for the whole fellowship.

It is how to find the best way of social issues’ solutions by calculating our resources. If we want to improve the world, the idea of donations or investing in that problems seems to be good. Nevertheless, it might be better to solve it by thinking about how it is worth and effect a large scale of people.

I have always want to learn about social science, and this kind of event is also new to me. I am interested in the concept of how we can improve the world with limited resources. I also think it is a good idea that every age can join the fellowship, even high school students. I hope that I will be more open-minded and learn new things from discussions during the fellowship. The important point is I would like to get a wider perspective from others and professionals because it is not an easy opportunity to find out.

Firstly, I think it could be about passion because if I do something with my interest, I will be motivated after all. In my opinion, everything can be helpful to humans in each way. Another factor is income. Passion and dreams are really important but, for many people in developing countries, we have to think about money too. Is it worth spending the degree for doing this job? Finally, I should find the balance between these two things.

From the two worldviews, it is quite normal that we tend to something that we are interested in. By the way, working on a cause that reflects many people is a large benefit. Maybe the cohesive way of it is finding an event that I attract and affect lots of people too. It is not the most interesting choice for me at first, but it could be better to focus on the topic that may affect a small scale in the end. I would like to give an example that is not relevant to the worldviews above. For instance, I would like to donate to an orphanage. However, there is a chance of working in an educational organization. I might use this time for spreading information about how to prevent pregnancy since many orphans are from unready teen parents. Accessing this kind of information is still hard to find in conservative countries.

In Thailand, it is said that if you want to be rich, you should work hard. People who are not working hard may call as lazy. This affects people's mindsets. Everyone tries to study or work harder because we want a better life. Rich people sometimes give their opinions about poor people. The reason why poor people are not wealthier is that they are lazy. However, when I grow up, I realise that it is not as easy to earn much money as I think. There are limitations in society and if you are poor, how can you come over this poverty. These factors such as the government, laws, or education are opportunities for people. So, without these, it is hard to have better chances and quality of life. It means they did not poor because they are lazy, but they are poor from a bad rooting social structure.

From a facebook group

MATE (Magyar Agrár - és Élettudományi Egyetem)

Idén szeptemberben leszek első éves

Nem probléma, magabiztosan olvasok angolul

Végig személyesen szeretnék lenni

Az Effektív Altruizmus egy irányelv és egyben egy módszer, hogy azok emberek, akik a munkájuk - vagy akár mindennapjaik- során szeretnének egy jobb világért dolgozni, segíteni másoknak és csökkenteni a szenvedést, legyen az illető bármilyen területen dolgozó/szakértő, erre lehetősége nyíljon és eszközt kapjon hozzá.

Szeretnék hasonló gondolkodású emberekkel megismerni, egy olyan közösség tagja lenni, akiket ugyanúgy az altruizmus és a segítés motivál, hogy lássam, nem vagyunk egyedül ezzel a törekvéssel a világban. Illetve szeretném átváltani a motiváltságomat a gyakorlatban. Jelenleg úgy érzem, a világ hatalmas, rengeteg emberrel benne. Tele van csodákkal és problémákkal egyaránt, és szeretném értékelni az előzőt és tenni az utóbbi érdekében, de nem tudom, hol kezdjem, és nem érzem azt, hogy az eszköz a kezemben van. A program során szeretném felfedezni, hogy mi az, amire képes vagyok már most, és mi az, amire képes lehetek egyszer valamikor.

Eléggé be fogja folyásolni, ebben biztos vagyok. A karrier választásnál fontos faktor a fizetés is és hogy meg tudjam engedni majd magamnak azt az életstílust, amire vágyom, ugyanakkor számomra rendkívül fontos, hogy értelmét lássam annak, amin dolgozom, különben motiváció nélkül hamar kiégnék. És szerintem aligha bírhat valami nagyobb értékkel, mint ha munkám során képes vagyok pozitív hatást gyakorolni a környezetemre, legyen az akármilyen apró változás.

Ez elég elgondolkodtató kérdés... a vágy és kötelességtudat találkozása. Mit vegyünk prioritásnak?
Szerintem részben fontos az objektivitás, és a képesség, hogy felmérd, vajon csak azért választanád az első opciód, mert szubjektív , érzelmi szálak fűznek hozzá, vagy mert tényleg hasznosabb és nagyobb segítség lenne, ha abban a projektben vennél részt. Ha a két projekt azonos befolyással van a környezetre, az egyik nem sokkal fontosabb az adott közösségre nézve, mint a másik, akkor szerintem érdemes arra menni, amerre a szívünk húz, hiszen ott fogunk tudni a legtöbb segítséget nyújtani, ahol kiteljesedve érezzük magunkat. És ez a segítés során kiégést is megelőzheti, hiszen nem mindig egyszerű nehéz sorsú embertársaink szemébe nézni.
Azonban az elsődleges cél a segítés, amit nem szabad szem elől veszíteni, és szerencsétlen - ha már már nem végzetes eset lenne, ha egy kulcsfontusságú projekt nem tudna megvalósulni azért, mert kevesebb emberben ébresztett szimpátiát.

Az első dolog ami eszembe jut az nem egy nagy pálfordulás, de számomra elég nagy felismeréssel bírt. Az idei évemet külföldön töltöttem önkénteskedéssel egy szociális központban, ahol sok problémás és hátrányos helyzetű emberrel éltünk együtt. A nap során manuális munkákon dolgoztunk legfőképp, és mindig nagyon lassan haladtuk, nem voltunk effektívek. Ez az elején nagyon frusztrált, mert világos volt, hogy a falrésznek, amin épp dolgoztunk, kész kell lennie egy adott időre. Elég sok időbe és rengeteg beszélgetésbe került, mire megláttam, hogy a projekt valódi lényege nem a produktivitás volt. Sokkal inkább szólt az emberi érintkezésekről, a beszélgetésekről, és hogy együtt töltjük az időt egy szociálisan és kulturálisan is egyaránt diverz környezetben. Ez a gondolat akkor igazolódott be végleg, mikor először láttam meg, hogy egyes emberek hogyan változtak meg a hónapok alatt, hogyan váltak nyugodtabbá, kedvesebbé és gondoskodóbbá. Nem vagyok biztos benne hogy ilyen röviden ezt össze tudom foglalni, de számomra ebben az volt a felismerés, hogy egy projektnek nemcsak a munka elvégzése lehet a végcélja, hanem az emberek fejlődését is állíthatjuk a középpontba.

Nem, köszönöm, úgy gondolom, hogy egyelőre nem :)

Facebook csoportból

Nagyon élvezetes volt olvasni a jelentkezésedet, és látni hogy szeretnéd arra használni a karriered, hogy másokon segíts és jobb hellyé tedd a világot! Bízom benne, hogy a mentorprogram alatt lehetőséged lesz olyan készségeket elsajítítani és kapcsolatokat építeni, amik segítenek ezen céljaid elérésében! :)

nem válaszol, eltűnt

Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium, Győr

Nem probléma, magabiztosan olvasok angolul

Az effektív altruizmus egy módszer, egy gondolkodásmód, melynek elsajátításával egy adott problémára kiválaszthatjuk azt a megoldást, mellyel a legtöbbet segíthetünk.

Hozzám hasonló, ambiciózus és segítőkész emberek megismerését, az angol nyelv gyakorlását, de legfőképp új ismeretek elsajátításás, melyet a gyakorlati életben is tudok majd alkalmazni és ezzel egy kicsit jobbá tudom tenni mások életét. Ezen kívül a tapasztalatszerzés is célom, hiszen egy olyan témáról beszélünk, amelyről az iskolában nincs lehetőségünk tájékozódni, így ez a kurzus a későbbi életemre is pozitív hatással lenne.

Egyéterműen befolyásolja a döntésem. Már kiskorom óta orvos szeretnék lenni, mindig is megvolt bennem a vágy, hogy másokon segítsek. A jövőben mindenképp szeretném kiélni a bennem lévő filantropizmust, hiszen véleménye. szerint ez hosszú távon többet ad, mint az anyagi javak.

Valamilyen szinten mindkét világnézzetl egyetértek. Mint minden ember, én is hajlamos vagyok inkább az első felé húzni, ugyanakkor pont azért adom be a jelentkezésemet a képzésre, hogy megtanuljam legyőzni az ösztönös, öncentrikus gondolkodásmódot, ezzel fejlesztve önmagamat, hozzájárulva a világ jobbátételéhez. Meg kell tudni tanulni elvonatkoztatni a saját preferenciáktól, hogy aztán a továbbiakban jövedelmezőbb legyen az mindenki számára.

Sokat hallottam a depresszióról általános iskolás koromban. Amolyan divatnak tartottam, hiszen látszólag semmi komolyabb gondjuk nem volt az érintetteknek. Most, középiskolás koromban egy közeli barátnőmmel egy mély beszélgetés során hallottam komolyabban a depresszióról, ami teljesen megváltoztatta az addig kialakult nézeteimet. Lehet, hogy az idő múlása is befolyásolta ezt, de mindenképp a személyes (de esetemben közvetett) tapasztalatszerzés volt az, ami döntő befolyással bírt a véleményem változására. A továbbiakban szeretném ezt kiküszöbölni, és egy objektívebb világképet létrehozni, amelyben bár szerepet játszanak a személyes tapasztalatok, de anélkül is egy valós és átfogó képet vagyok képes létrehozni.

Ismerősöm ajánlotta

Érdekes volt olvasni a jelentkezésed, illetve jó látni, hogy szeretnéd alkalmazni a mentorprogram alatt megszerzett tudást a személyes és szakmai életedben! Bízom benne, hogy a mentorprogram alatt lehetőséged lesz olyan készségeket elsajítítani, amik segítenek céljaid elérésében! :)