| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | Ssz. | Kérdés | Válasz | VÁLASZADÁS DÁTUMA | Válaszadó | HACS neve - kérdést feltette | ||||||||||||||||||||
2 | 1. | A vállalkozási célú LEADER felhívásainknál néhány fejlesztés esetében felmerült, hogy ugyanazon ingatlanon valósítanának meg 2 különböző felhívásból támogatható tevékenységet, projektet (2 önálló egyéni vállalkozás, eltérő tevékenységi körrel pl. fodrász szolgáltatás és helyi termékek feldolgozása). Az ingatlanon belül a két különböző fejlesztési helyszín jól elkülöníthető, egymástól elhatárolható. Kérdésünk, hogy amennyiben a pályázó a fejlesztéshez kapcsolódó költségvetésben, tervdokumentációban egyértelműen meghatározza és ténylegesen elkülöníti a saját tevékenységéhez kapcsolódó költségeket (közös használatú rész - pl. parkoló stb. nem szerepel a projektben) , a fejlesztés helyszínét, lehet-e azonos ingatlanon 2 különböző felhívásból támogatni LEADER forrásból a fejlesztést? Milyen dokumentumokkal kell igazolnia a pályázóknak, hogy két felhívás által támogatott tevékenységek csak a saját vállalkozásukhoz kapcsolódnak (pl. arányosítás stb.?) | Kérdésére az alábbi választ adjuk, amennyiben a két fejlesztési cél jól elhatárolható egymástól, és nem merülhet fel a párhuzamos finanszírozást alátámasztó körülmény úgy nincs akadálya, hogy egy HRSZ alá tartozó ingatlanon 2 vállalkozási célú fejlesztés is megvalósuljon, A példában említett fodrászüzlet és helyi termékek feldolgozása véleményem szerint megvalósítható. Igazoló dokumentumnak elfogadható, ha az ingatlan kizárólagos használója a vállalkozás. | 2018. február 6. | Krisztin- Németh László | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
3 | 2. | A vállalkozási célú LEADER felhívásaink részénél kikötés a pályázók körénél, hogy mezőgazdasági vállalkozásnak vagy más célnál nem mezőgazdasági vállalkozásnak minősülő mikrovállalkozások nyújthatnak csak be pályázatot. Ezzel kapcsolatban kérdésünk, hogy a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere - TEÁOR’08 szerint a 02 nemzetgazdasági ág alá besorolt tevékenységekből pl. 0210 - Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység vagy 0240 - Erdészeti szolgáltatás származó árbevételt mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó árbevételnek kell-e tekinteni? Mezőgazdasági tevékenységnek számít-e a LEADER vonatkozásában az erdészeti, erdőgazdálkodási tevékenység? Az ilyen tevékenységi körrel rendelkező vállalkozásnak a támogatási kérelemhez csatolandó "A mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel számítás" dokumentumban bele kell-e számolni a mezőgazdasági tevékenységből származó bevételei közé az erdészeti, erdőgazdálkodási tevékenység bevételeit? | Mivel a „Mezőgazdaság, Vadgazdálkodás, Erdőgazdálkodás” megnevezésű nemzetgazdasági ágazat egymástól jól elkülöníthető 01-es „Mezőgazdaság, Vadgazdálkodás”, valamint 02-es „Erdőgazdálkodás” ágazatokra oszlik, ezért az utóbbiban keletkező árbevételt nem lehet mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó árbevételnek venni. Az erdészeti, erdőgazdálkodási tevékenység bevételeit nem szabad beszámítani a mezőgazdasági tevékenységből származó bevételek közé, mert ezek különböző ágazatokban keletkeznek. Csatolom a „Segédlet az árbevétel számítási módszertanához” című dokumentumot a www.palyazat.gov.hu oldalról! | 2018. február 7. | Krisztin- Németh László | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
4 | 3. | A 2017. december 8-ai Zalaszentgróton lezajlott régiós találkozón a kérdéseink között szerepelt a "Kell-e kötelezően vizsgálni a gazdaságfejlesztési célú pályázatoknál, hogy a pályázó gazdasági társaság nehéz helyzetű-e?, Pályázhatnak-e ilyen vállalkozások?" kérdés, amelyre akkor tőled azt a választ kaptuk, hogy - igen, vizsgálni kell, elképzelhető, hogy az IIER kiszűri - és az Áht. alapján elutasítást jelent. Egy-két esetben a pályázóink részről felmerült ez a kérdés, de nem találtunk pontos jogszabályi helyet, iránymutatást (fogalom szinten) a VP-ben arra vonatkozóan, hogy a "nehéz helyzetben lévő vállalkozás" mit jelent, milyen szempontok teljesülése esetén kell nehéz helyzetűnek tekinteni a vállalkozást. Kérem a segítségedet abban, hogy az esetlegesen érintett pályázók részére milyen jogszabályi helyet, útmutatót tudunk megküldeni, amely alapján el tudják dönteni, hogy rájuk vonatkozik-e ez? 1. KÉRDÉS - Esetleg a Bizottság 651/2014/EU rendelete ( 2014. június 17. ) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról EGT-vonatkozású EU jogszabály 2. cikk - Fogalommeghatározások szakaszában a 18. pontban szereplő iránymutatást kell figyelembe venni? 2. KÉRDÉS - Vizsgálni kell-e, értelmezhető-e a "nehéz helyzet" fennállását induló vállalkozás, egyéni vállalkozóként kérelmező és természetes személy ügyfél vonatkozásban? Értelmezésünk szerint a 651/2014/EU rendeletben foglaltak nem vonatkoznak rájuk. | 1) Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-a írja elő a nehéz helyzet vizsgálatát. „6. § (6) Az Európai Bizottságnak 2014. augusztus 1-jén vagy azt követően bejelentett létező támogatási program vagy egyedi támogatás esetén egy vállalkozás a (7) bekezdés szerinti feltételek valamelyikének fennállása esetén akkor tekinthető nehéz helyzetben lévőnek, ha valamely hatóság beavatkozása nélkül rövid- vagy középtávon feladná üzleti tevékenységét. (7) Valamely vállalkozás akkor minősül nehéz helyzetben lévőnek, ha a) olyan társaság esetén, ahol a tagok felelőssége a társaság tartozásai tekintetében korlátozott, így különösen a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság esetében, ha a vállalkozás névértéken felüli befizetést is magában foglaló jegyzett tőkéjének több mint a felét felhalmozott veszteségei miatt elvesztette, különösen amennyiben a felhalmozott veszteségeknek saját forrásnak minősülő elemből történő levonásakor a jegyzett tőke felét meghaladó negatív eredmény keletkezik, b) olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében, így különösen a közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, egyesülés és egyéni cég esetében, amennyiben a vállalkozás a saját tőkéjének több mint felét felhalmozott veszteségei miatt elvesztette, c) olyan vállalkozás, amely ellen a fizetésképtelenségi eljárásról szóló uniós rendelet szerinti fizetésképtelenségi eljárás indult, vagy ellene hitelezői kérelmére a saját joga alapján ilyen fizetésképtelenségi eljárás indítható, d) e) kis- és középvállalkozások kivételével olyan vállalkozás, amely esetében az előző két évben a könyv szerinti idegen tőke és saját tőke aránya meghaladta a 7,5-et és a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménnyel számolt kamatfedezeti ráta kevesebb volt 1,0-nél. (8) A kevesebb, mint három éve létező kis- és középvállalkozást csak a (7) bekezdés c) pontja szerinti feltétel fennállása esetén kell nehéz helyzetben lévőnek tekinteni.” 2) Induló vállalkozás, egyéni vállalkozás és természetes személy ügyfél esetében a nehéz helyzet vizsgálata nem releváns. | 2018. február 19. | Krisztin- Németh László | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
5 | 4. | Ellenőrzési lista kapcsán: az Ügyintézés ideje sorba mit kell pontosan beírni? Hogy mikor kezdte az ügyintéző az ügyintézést? Vagy egy -tól -ig időt? Utóbbi esetben a végének mi számít? Amikor átkerül A2 ügyintézésre? Esetleg amikor a támogató /elutasító irat hatályba lép majd? Vagy…? | Egyéni döntés. Mi a kezdés dátumát szoktuk megadni. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Göcsej- Zala mente LEADER E. | ||||||||||||||||||||
6 | 5. | Az ellenőrzési listában, a minden pályázó esetében kitöltendő kérdések között szerepel a következő: „1. A támogatást igénylő nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül (amennyiben releváns)?” Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-a írja elő a nehéz helyzet vizsgálatát. hogyan lehet LEADER ETK esetén ezt ellenőrizni, amikor a támogatást igénylőnek nem kellett ehhez kapcsolódóan adatot rögzítenie? Vagy erre a kérdésre minden esetben „NEM RELEVÁNS” a válasz? | Ha csekély összegű a támogatás, akkor nem releváns választ szükséges megadni. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Göcsej- Zala mente LEADER E. | ||||||||||||||||||||
7 | 6. | A március 9-én Keszthelyen tartott szakmai felkészítő képzésen elhangzott a következő: „Nem engedélyköteles építés esetén kell az igénylő nevére szóló, a beruházás megvalósítás helyének polgármestere által kiállított igazolás arról, hogy a beruházás településképi bejelentési eljáráshoz nem kötött VAGY a településképi bejelentés tudomásulvételéről kiállított igazolás.” Kérdés: Valóban szükséges bekérni ezt a dokumentumot? Ha igen, akkor milyen jogszabályi hivatkozással tudjuk ezt megtenni? | ÁÚF alapján | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Göcsej- Zala mente LEADER E. | ||||||||||||||||||||
8 | 7. | Áht. összeférhetetlenséggel kapcsolatban: Nálunk két olyan beadott támogatási kérelem is van, ahol tudjuk, hogy polgármester az egyik tulajdonos… Ezzel mit lehet kezdeni? El kell utasítani az Áht.- re való hivatkozással? Ha igen, akkor hol: jogosultság ellenőrzés I. alatt vagy II. alatt, mondjuk hogy nem felel meg a felhívás alanyi feltételeinek? De mire fel tudjuk elutasítani? Hiszen a támogatási kérelem nem tartalmaz információt arra vonatkozóan, hogy polgármester (is) lenne a tulajdonos… csupán mi tudjuk, mert ismerjük a településeink polgármestereinek nevét… Szóval a nagy kérdés: mi a teendő ebben a szituációban? És ehhez kapcsolódóan adódik a másik kérdés is: mi a teendő abban az esetben, ha az Áht. 48/B § (1) bekezdés e) pontjában lévő feltételeknek nem felel meg valamely ETK? Mivel nemrég kezdtünk el ügyintézni, még nem volt „szerencsénk” ilyen civilhez, de feltehetően elő fog fordulni (úgy 99%-os biztossággal…). | A feltett kérdésekre a választ az alábbi napon és tárgyban a HACS-ok részére megküldött e-mail tartalmazza, 2018. február 22. 11:57 - Tájékoztatás összeférhetetlenséggel kapcsolatban! Továbbá a ’Tájékoztatás összeférhetetlenséggel kapcsolatban’ nevű levélhez kapcsolódóan az IH iránymutatása szerint a HACS-csal (elnök, alelnök, munkaszervezet-vezető és munkaszervezet tag) összeférhetetlen támogatást igénylők által benyújtott támogatási kérelmek ügyintézésében az összeférhetetlen személy nem vehet részt. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Göcsej- Zala mente LEADER E. | ||||||||||||||||||||
9 | 8. | Hogyan tudunk csatolni fájlokat az aktához IIER-ben? A Kapcsolódó iratok fülön, a Csatolt fájlok kezelése / Csatolt ügyiratok / Csatolt iratok fülek valamelyikén lenne logikus, ám a plusz sor beszúrása egyik helyen sem aktív… | Az IH által megküldött segédlet alapján | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Göcsej- Zala mente LEADER E. | ||||||||||||||||||||
10 | 9. | Az egyik kérelemben a benyújtott tulajdoni lap alapján 1/1 tulajdonban áll az ingatlan, ahol a mikrovállalkozás fejleszteni szeretne, a tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot be is csatolták. Ugyanakkor az is látszik, hogy egy másik magánszemélynek holtig tartó haszonélvezeti joga van az ingatlan vonatkozásában. Kérdés: Be kell kérni a tulajdonosi hozzájárulást attól a személytől is, akinek „csupán” holtig tartó haszonélvezeti joga van, de nem konkrét tulajdonosa az ingatlannak? | Igen, be kell kérni. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Göcsej- Zala mente LEADER E. | ||||||||||||||||||||
11 | 10. | A mozgássérült mosdó kialakításához, kell-e részletes árajánlatot kérni (pl: mosdó, WC anyaga, színe, mérete)? | Igen, kell az ÉNGY tételrészletezettségének megfelelő részletes árajánlat. (272/2014 Korm. rend.) | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Egyesület | ||||||||||||||||||||
12 | 11. | Jogellenőrzés II. – Ügyféladatok – Igazoló okirat/Az igazoló okiratot benyújtotta? Az önkormányzat nem nyújtotta be az igazoló okiratot (törzskönyvi kivonat), hogy Ő önkormányzat. Pályázati felhívás ezt nem tartalmazta. Hiánypótlásban bekérjük? Vagy a benyújtás kérdésnél a „nem releváns” választ írjuk be? | A válasz a jogell. 1 és 2 segédlet 27. és 28. oldalán található. A képviselő testületi határozat-kivonatot szükséges bekérni. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Egyesület | ||||||||||||||||||||
13 | 12. | Ha valaki gépjárművet szeretne beszerezni, fel kell-e tüntetni az árajánlaton a gyártási évet, VTSZ számot, valamint azt, hogy új gépjármű? Illetve az sincs feltüntetve, hogy gyártó vagy kereskedő, de egyértelműen kitűnik, hogy kereskedői tevékenységet folytat. | Az árajánlatokra vonatkozó kérdésekre a választ az adott Felhívás tartalmazza. Továbbá az árajánlatokat érintő egyes előírásokat a 272/2014 Korm. rendelet ismerteti. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Egyesület | ||||||||||||||||||||
14 | 13. | Gépjármű beszerzésnél az árajánlaton fel van tüntetve a regisztrációs adó. El lehet-e ezt fogadni? Elszámolható-e a költség? | Amennyiben a Felhívás előírja, abban az esetben elfogadható. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Egyesület | ||||||||||||||||||||
15 | 14. | A pályázó az árajánlatra a VTSZ számokat, illetve a rosszul látszó részeket is tollal ráírta. Elfogadható-e így az árajánlat? | Elfogadható. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Egyesület | ||||||||||||||||||||
16 | 15. | Az árajánlaton szereplő tételek összehasonlíthatóak, de kisebb pontatlanságok vannak. Pl: egyik árajánlat adónál SSD kártya 240 GB, másiknál 256 GB; valamint a Weboldal készítésnél 2-nél fel van tüntetve a facebook live doboz modul. Kell-e erre hiánypótlást kiírni? Milyen fő elveket kell követni az árajánlatok vizsgálatánál az összehasonlíthatósággal kapcsolatban? | Nem kell minden műszaki paraméternek azonosnak lennie, ezeket össze lehet hasonlítani és meg lehet ítélni, hogy melyik a jobb. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Egyesület | ||||||||||||||||||||
17 | 16. | Az árajánlaton szereplő tétel eladási ára euróban van megadva. Feltüntették a napi árfolyamot, átszámították Ft-ra is. Viszont a napi árfolyam dátuma nincs ráírva. Elfogadható-e így az árajánlat? | Kérni kell egy plusz nyilatkozatot az árfolyam dátumáról, vagy ha az kideríthető, hogy a kiállítás dátuma szerint EKB középárfolyammal számoltak, akkor elég erről kezelési feljegyzést rögzíteni | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Egyesület | ||||||||||||||||||||
18 | 17. | Az árajánlaton szereplő tétel csak euróban van megadva (nettó, bruttó, ÁFA). A fizetési feltételeknél feltüntették, hogy „Az elszámolás alapja a megnevezett eszköz EURban meghatározott eladási ára. A forintos árat a K&H Bank Zrt számlázáskori aktuális deviza I. eladási árfolyamán számoljuk ki.” Elfogadható-e így az árajánlat? | Az árajánlat kiadásának a napján hatályos EKB középárfolyamon váltsák át. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Egyesület | ||||||||||||||||||||
19 | 18. | Mesterséges körülmény megteremtése-e, ha a feleség - mint pályázó pellettáló gépre -, a férjével köt együttműködési megállapodást, arra vonatkozóan, hogy a férj területén lévő lucernát, szénát és szalmát felvásárolja. Majd ezt pellettálja | Igen, mesterséges körülmény. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Egyesület | ||||||||||||||||||||
20 | 19. | Mesterséges körülmény megteremtése-e, ha a testvér - mint pályázó -, a testvérével köt együttműködési megállapodást, arra vonatkozóan, hogy a testvére területén lévő megtermelt héj nélküli tök kizárólagos betakarítási joga a pályázó testvért illeti meg | Igen, mesterséges körülmény. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Egyesület | ||||||||||||||||||||
21 | 20. | Bejegyzett végrehajtási jog esetén, ami még fennáll, kell-e igazolást bekérni, illetve kaphat-e támogatást a pályázó? | A kérdés vonatkozásában a Felhívásban, továbbá az ÁUFben foglaltak az irányadóak | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Egyesület | ||||||||||||||||||||
22 | 21. | A pályázó nyilatkozott arról, hogy sikeres pályázat esetén vállalja a népszerűsítést kiadványban vagy rendezvényen. Marketing költség nincs feltüntetve. Elfogadható-e ez? | Amennyiben a nyilatkozat tartalmazza, hogy a támogatást igénylő önerőből megvalósítja a tevékenységet, abban az esetben a nyilatkozat elfogadható. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Egyesület | ||||||||||||||||||||
23 | 22. | A pályázó nem csatolta fel a projekttervet, amely kötelező elem volt, nem hiánypótoltatható. Jó-e az, ha visszavonja a pályázatot és újra feltölti? | Ez a legjobb és legegyszerűbb megoldás. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Egyesület | ||||||||||||||||||||
24 | 23. | Jogellenőrzés II. – Árajánlatos tételadatok - Árajánlat szükség? Marketing tevékenységet adott be a pályázó (eszköz és honlap létrehozása) Árajánlat szükséges? Igen vagy nem? | Igen, szükséges az árajánlat, mivel nem egyéb/általános költségről van szó! DE, ha százalékos korlátként került feltüntetésre a felhívásában, akkor lehet általános költség és akkor nem kell árajánlat. Meg kell nézni hozzá a konkrét felhívást. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Egyesület | ||||||||||||||||||||
25 | 24. | A helyi felhívásban a támogatást igénylők körében szerepel a GFO 117. Viszont az IIER-ben nem látszik. Hibaüzenet: „Ebben a felhívásban nem támogatható GFO kód.” | Vélhetően a felhívásba nem tették bele ezt a kódot. Tudni kellene, hogy melyik felhívásról beszélünk, és akkor konkrétan lehetne ellenőrizni. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Közép-Zala Gyöngyszemei Vidékfejlesztési Egyesület | ||||||||||||||||||||
26 | 25. | A Tropical-west Kft. „Innovatív gazdaságfejlesztési projekt a Tropical West Kft-nél” című pályázata (ügyirat vonalkód: 1915411822) a Zala Termálvölgye HACS „VP6-19.2.1.-99-7-17” kódszámú pályázati felhívására került beadásra 2018. február 2-án. A Felhívás 6.1 pontjának c. alpontja szerint a támogatási kérelemhez kötelező csatolni: „Üzleti tervet a felhívás mellékletét képező formanyomtatvány szerint”. A Pályázó által csatolt „Uzleti_terv_Tropical_West_kft.pdf” elnevezésű dokumentum megnyitásakor 8 db üres fehér lap jelenik meg. Talán a pályázó rosszul szkennelte be a dokumentumot. 1.1 kérdés: Lehet hiánypótlást kiküldeni az üzleti tervre vonatkozóan? 1.2 kérdés: Ha igen, akkor mi legyen a hiánypótlás szövege? Ez például megfelelő? „Kérem, szíveskedjen benyújtani az Üzleti tervet a Felhívás 2. számú mellékletét képező formanyomtatvány szerint.” 1.3 kérdés: Ha a pályázó hiánypótlás keretében beküldhet üzleti tervet, az abban leírtak figyelembe vehetők az értékelés során? | Ha nem nem hiánypótoltatható feltételként került előírásra a felhívásban, akkor gond nélkül. Ha akként, akkor bekérhető, de később, hogy a tartalmában van gond, akkor azt nem szükséges vizsgálni | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Zala Termálvölgye Egyesület | ||||||||||||||||||||
27 | 26. | A pályázó a „Techno-b TTN-075 típusú hűtőberendezés” kiadási tételhez kapcsolódóan 3 cégtől csatolt be árajánlatot: XY Kft. (elfogadott), XY Kft. és XY Kft. (elutasítottak). A XY Kft. és a XY Kft árajánlatának szövegében található egy elírás. A XY Kft. árajánlatában így kezdődik a szöveges rész: „Köszönettel vettük árajánlat kérését, melyre XY Kft. nevében…”. A XY Kft. árajánlatában pedig így kezdődik: „A helyiség rajzait és a helyszínt bejárva XY Kft. nevében…”. kérdés: Van ezzel az elírással teendője az ügyintézőnek? Esetleg hiánypótlást kell kiírni ezügyben, hogy javítsák le az árajánlatot? Vagy figyelmen kívül kell hagyni? | Hiánypótlásban szükséges az árajánlatok megfelelő javítása, továbbá az ügyintézés során a mesterséges körülmény megteremtésének vizsgálata is szükséges. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Zala Termálvölgye Egyesület | ||||||||||||||||||||
28 | 27. | A pályázathoz csatolt XY Kft. és XY Kft. által becsatolt árajánlatok valószínűleg nem felelnek meg a Felhívás 3.4.1.1. pontjában leírt egymástól való függetlenség követelményének. Az e-cégjegyzékben lekért cégkivonatok szerint ugyanis mind a két Kftben tag „XY”. 3.1 kérdés: Hiánypótlást kell ilyenkor kiküldeni ilyen szövegezéssel? „Az elektronikus felület Árajánlatos tételadatok blokkjában 1. sorszámmal feltüntetett Techno-b TTN-075 típusú hűtőberendezés árajánlatos tétel esetén felhívom a figyelmét, hogy csak egymástól független ajánlattevők ajánlata fogadható el.” | A 272/2014 Korm. rendelet 5. melléklet 2.3.2.5.b pontja értelmében szükséges az összeférhetetlenség vizsgálata és az abban foglaltaknak megfelelően szükséges kiírni a hiánypótlást | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Zala Termálvölgye Egyesület | ||||||||||||||||||||
29 | 28. | A Pályázó az Árajánlatos tételadatoknál rögzítette a „Kötelező nyilvánosság” és a „Projektelőkészítés” elnevezésű kiadási tételeket. A LEADER felhasználói kézikönyv (40. oldal) útmutatása szerint általános költségek esetén nem kell árajánlatot rögzíteni. A Pályázó ezen útmutatás szerint járhatott el, amikor nem csatolt e két kiadási tételhez kapcsolódóan szkennelt árajánlatokat. Ugyanakkor véleményünk szerint helytelenül járt el, amikor az árajánlatos tételadatok fülön mindkét kiadási tételnél az „Árajánlat szükséges?” kérdésre „Igen”-t húzott és megadta az elfogadott és visszautasított árajánlat adószámokat (3 létező cég adószámát). 4.1 kérdés: Hiánypótlást kell ilyenkor kiírni, vagy az ügyintéző kezelheti „nyilvánvaló hibaként” a kérdést? 4.2 kérdés: Ha nyilvánvaló hibaként kell kezelni, melyek a nyilvánvaló hiba szerinti javításnak és annak dokumentálásának helyes lépései? | Kezelhető nyilvánvaló hibáként. Kezelési feljegyzést szükséges rögzíteni (IH segédlet) | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Zala Termálvölgye Egyesület | ||||||||||||||||||||
30 | 29. | A NAV lekérdezés alapján az egyik árajánlatadónál nem találtunk kapcsolódó TEÁOR tevékenységet. kérdés: A NAV adatbázis lekérdezést ilyenkor hogyan igazolja az ügyintéző? Print screen felvételt készít? Mit tesz a print screen felvétellel? Az ügyintézési felületen hová, hogyan rögzíti? | A hiánypótlásban fel kell hívni az ügyfél figyelmét az alábbiakra, pl: XY Kft. jogosulte azon tevékenységek végzésére, amelyekre vonatkozóan az árajánlatokat kiállította, továbbá a 272/2014. (XI.5.) Kormány rendelet vonatkozó pontja értelmében kell a kérdést vizsgálni. A Print Screen felvételt ki kell nyomtatni, aláírni, dátumozni és feliktatni az IIER-be az IH által megküldött segédlet alapján | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Zala Termálvölgye Egyesület | ||||||||||||||||||||
31 | 30. | A Pályázó a „Tétel egyedi gyártású vagy más forgalmazótól nem szerezhető be?” kérdésre „Igen” választ adott, viszont egyedi azonosítót nem adott meg és a csatolt dokumentumokon sincs feltüntetve. Szükséges ez esetben a bekérése? | Igen, kell szerepeltetni az egyedi azonosítót, továbbá szükséges az árajánlaton szerepelnie annak, hogy a tétel egyedi gyártású, az más forgalmazótól nem szerezhető be | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Zala Termálvölgye Egyesület | ||||||||||||||||||||
32 | 31. | Az építési engedélyköteles tevékenységeknél a hatósági dokumentumokat beadás előtti dátummal kell benyújtani a Segédlet 11.1 Építési fej pontja alapján (99. oldal). Melyek azok a dokumentumok, amelyeknek ugyanígy benyújtás előtti dátumúnak kell lennie, vagy - mivel a mi esetünkben 2 dokumentum kivételével minden hiánypótolható dokumentum - elegendő és elfogadhatók-e a dokumentumok a benyújtást követő dátummal is, ahol releváns a dokumentumon a dátum feltüntetése? | A kérdés minden esetben Felhívás függő, hogy az milyen kötelezően csatolandó mellékleteket ír elő, továbbá a 272/2014. (XI.5.) Kormány rendelet 57/E. § (1) bekezdése a mérvadó. Az Ügyfél által tett nyilatkozatok esetében a keltezés a támogatási kérelem benyújtása utáni dátum elfogadható, azonban az intézkedésben való részvétel feltételeihez köthető igazolásoknak, hatósági engedélyeknek (kivétel nem engedélyköteles igazolás) csak a támogatási kérelem benyújtása előtti dátuma fogadható el. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
33 | 32. | Az IIER felület – Ügyféladatok – Ügyféladatok pontban az ügyfél kategória esetében az „Igazoló okirat” pontban nem minden típusú dokumentum van felsorolva, amit előírtunk a pályázathoz és igazolja, hogy milyen típusú szervezet. Mi a teendő, ha nem találunk a felsorolásban olyan dokumentumtípust, amelyet a pályázatunk előír? – Jelenleg kiválasztható dokumentumként nem látunk benne társas vállalkozásokra vonatkozó dokumentumtípust | Hatályos létesítő okirat másolata lehetőséget kell kiválasztani | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
34 | 33. | Mi a teendő abban az esetben, ha egy társas vállalkozás az átláthatóságnál arról nyilatkozott - feltehetően véletlenül-, hogy törvény erejénél fogva átlátható és nem töltötte ki az erre vonatkozó pontot a pályázati felületen? Hiánypótlás keretében bekérhető tőle az átláthatósági nyilatkozat, hiánypótoltatható-e ez a dokumentum? Zala megyében a legtöbb HACS esetében a következő szerepel a felhívásokban: 1. Nem hiánypótoltatható jogosultsági kritériumok a) A támogatást igénylő átlátható szervezetnek minősül az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 1. § 4.pontja és 50. § (1) bekezdés c) pontja szerint | Hiánypótlás keretében szükséges feloldani az ellentmondást, és benyújtani az átláthatóságot igazoló alátámasztó dokumentumot. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
35 | 34. | Az IIER felület - Kérelemadatok pontjában szerepel a következő kérdés: „A projekt együttműködésben valósul meg?” Amennyiben egy felhívásnál nem elvárás, hogy együttműködésben valósítsa meg a kérelmező a fejlesztést, de a nálunk kötelezően csatolandó projekttervben van olyan kérdés, hogy ha együttműködik az ügyfél valamilyen vállalkozásokkal / szervezetekkel, akkor nyújtson be együttműködési megállapodást, akkor ebben a pontban helyes válaszként elfogadható-e a „NEM”? | Ha nem működik együtt, a helyes válasz a „nem” válasz, ebben az esetben együttműködési megállapodást sem tud benyújtani az ügyfél. A pontozás kapcsán is alkalmazható ez a kérdés, tehát ha a Projekttervben leírja, hogy együtt fog működni másokkal, de nem csatolta az együttműködési megállapodást, akkor itt az Együttműködési megállapodás megfelelő? kérdésre Nem választ adva lehet hiánypótlásként bekérni a dokumentumot. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
36 | 35. | AZ IIER felület – Kérelemadatok - Projektmegvalósítás kezdete pontban, amennyiben egy ügyfél saját felelősségre megkezdi a projektet a pályázat benyújtását követően, akkor nem gond, ha korábbi dátumot ír a várható támogatási okirat kiadásának dátumával szemben, avagy mindenképpen fel kell szólítanom a kérdés tisztázására | Nem szükséges felszólítani a kérdés tisztázására az ügyfelet. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
37 | 36. | Ha előírtuk a pályázatban, hogy szükséges vizsgálni a mezőgazdasági árbevétel arányát, akkor csak annál kell bekérnünk igazoló okiratot, aki végez mezőgazdasági tevékenységet (van mezőgazdasági ágazatba tartozó TEÁOR száma), vagy minden pályázótól legalább nyilatkozatot kell kérni, hogy az ő esetében ez nem releváns? | Szükséges minden pályázótól bekérni a nyilatkozatot, a relevanciát érintően. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
38 | 37. | Van-e bármi teendő, ha az ügyfél úgy nyilatkozott, hogy a vállalt teljes alkalmazotti átlaglétszám a fejlesztést követően kisebb, mint a benyújtáskor? | Hiánypótló ok, oldja fel az ellentmondást. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
39 | 38. | Főállású egyéni vállalkozó esetén az alkalmazottak átlaglétszáma pont kitöltése hogyan helyes önfoglalkoztatás esetében, ha nincs plusz alkalmazottja a vállalkozónak? Az ő esetükben a NAV adatbázisában (http://www.nav.gov.hu/nav/adatbazisok/adatbleker/afaalanyok/afaalanyok_egyszeru) az alkalmazottak számánál 0 szerepel, ha ők csak főállású vállalkozók és nem foglalkoztatnak még egy személyt. A mi felhívásunkban szerepel a következő pontozási szempont és természetes személy is pályázhat, aki vállalkozóvá válik a fejlesztés eredményeként. „A projekt eredményeként 1 fő főállásban való (plusz munkavállaló felvételével vagy önfoglalkoztatás által) alkalmazása valósul meg (munkahelyteremtés).” | Az alkalmazottak átlaglétszáma pont kitöltése önfoglalkoztatás esetén 1 fő, részmunkaidős foglalkoztatás esetén 0,5 fő, teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 1 fő, illetve ha önmagán kívül részmunkaidőben foglalkoztat +1 főt, akkor 1,5 fő a helyes kitöltés | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
40 | 39. | „Elektronikus formában beküldött árajánlat is elfogadható.” kitétel a felhívásokban szerepel. Mit értünk ez alatt? Például amennyiben egy e-mailt csatoltak be, amely a levélrészben tartalmazza az összes elvárt tartalmi részt (ajánlatkérő és ajánlatadó adatai, érvényesség stb.) az ajánlatos tétellel kapcsolatban, de értelemszerűen aláírás nincs rajta, akkor az elfogadható? | Ha a felhívás előírásainak megfelelő az árajánlat, akkor igen. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
41 | 40. | Nem kötelezően alkalmazandó módon több HACS is adott ki árajánlat mintát a pályázóknak, hogy segítsük a megfelelő adattartalmú ajánlatok benyújtását. Mesterséges körülmény megteremtésének minősül-e, ha a pályázó ezt a formát használva 3 db az áron kívül teljesen megegyező ajánlatot ad be egy ajánlatos tételre? Mi a tennivaló ebben az esetben? | Alapvetően nem szerencsés. Jó lenne, ha legalább a műszaki leírás más lenne. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
42 | 41. | Amennyiben az ügyfél az egyedi gyártású vagy más forgalmazótól nem szerezhető be kérdésre igen választ adott és benyújtotta a forgalmazói nyilatkozatot, akkor milyen szinten kell vizsgálni ennek „valódiságát”? Rá kell-e keresni például az interneten a termékre, hogy hol vásárolható meg? Van olyan eset, hogy egy külföldi gépnek van egy kizárólagos magyarországi forgalmazója, adott országból közvetlenül csak ő szállítja be a gépet Magyarországra, de ettől a magyarországi forgalmazótól más magyar kereskedő is megvásárolja a terméket és ezért kereskedelmi forgalomban más üzletben is kapható lesz a tétel. Ebben az esetben elfogadható a kizárólagos forgalmazói nyilatkozat? | Természetesen vizsgálni kell a nyilatkozat valódiságát. Ha tényleg Mo-n csak Ő forgalmazza, akkor akik tőle veszik mind drágábban adják a terméket, vagyis nem lesz gond az árral. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
43 | 42. | Amennyiben a hiánypótlás keretében szükséges kiküldeni az ügyfélnek a KKV nyilatkozatot, vagy az átláthatósági nyilatkozatot, akkor ezt milyen formában tudjuk megküldeni a pályázónak? | Ki kell küldeni hozzá az útmutatót és a sablont vagy meg kell nekik adni a formanyomtatványok helyének linkjét. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
44 | 43. | A pontozási szempontoknál a felhívásokban leírtuk, hogy az értékelési szempontot milyen dokumentum alapján vizsgáljuk pl. munkahelyteremtés vállalását Projektterv és pályázó nyilatkozata alapján. Amennyiben egy pályázó pl. nem nyilatkozott erről vagy például esélyegyenlőséggel kapcsolatos vállalásról, bekérhető-e a nyilatkozat hiánypótlásban, attól függetlenül, hogy ez egy tartalmi értékelési szemponthoz kapcsolódó dokumentum? | Igen, bekérhető | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
45 | 44. | Több felhívásunkban is a projekttervben adott kérdésnél leírtuk, hogy ha rendelkezik az adott ponthoz alátámasztó dokumentummal akkor csatolja az ügyfél pl. turisztikai felhívásnál kérdés, hogy rendelkezik-e ezen a területen végzettséggel és ha igen, akkor csatolja a bizonyítványokat. Felhívhatjuk-e a figyelmét arra a pályázónak, hogy amennyiben releváns (pl. találtunk rá utalást a projekttervben, hogy van végzettsége, de nem csatolt bizonyítványt), akkor csatolja a dokumentumot? | Igen, bekérhető. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
46 | 45. | Hogyan kell vizsgálni külföldi ajánlattevőnél, hogy az ajánlattevő jogosult-e ajánlatot adni adott tevékenységre? | Maximum nyilatkozatot tudunk az árajánlatadótól bekérni, sajnos egyéb útja nincs. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
47 | 46. | Szükséges-e könyvvizsgálói jelentést benyújtani a mezőgazdasági árbevétel alátámasztására és ezt bekérni az ügyféltől, ha nem nyújtotta be? Jelenleg a felhívásunkban más VP-s felhívások gyakorlatának megfelelően alátámasztó dokumentumként a következőt kérjük: Mezőgazdasági árbevétel arányának igazolása: Annak igazolására, hogy a támogatást igénylő lezárt üzleti évből származó árbevételének maximum 50%-a származik mezőgazdasági tevékenységből: - gazdasági társaság esetén független könyvvizsgálói igazolás VAGY - amennyiben a támogatást igénylő a számviteli nyilvántartásaiban a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételeit minden kétséget kizáróan és ellenőrizhető módon egymástól elkülönítve vezeti, akkor a támogatási kérelem benyújtását megelőző, vagy amennyiben erre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, az ezt megelőző teljes lezárt – üzleti évre vonatkozó üzleti beszámoló, főkönyvi kivonat vagy egyéb számviteli nyilvántartás. | Igen, ahogyan a Felhívás is rendelkezik, szükséges bekérni a dokumentumot. | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
48 | 47. | Mit szükséges vizsgálni építési tevékenység esetében a kért tervdokumentációkon? Milyen szempontoknak kell megfelelnie nem építési engedély köteles tevékenységek esetében? | Azt, hogy van e rendes tervező által készített terv, amiben azok a rajzok csatolásra kerültek, ami az adott építési beruházásnál fontosak (pl.: tetőre szerelt napkollektornál elég a homlokzati rajz és a metszet). | 2018. május 30. (Zala Megyei Kormányhivatalnak megküldött kérdések) | Zala Megyei Kormányhivatal | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
49 | 48. | Egy több telephellyel rendelkező pályázó eszközbeszerzése (kiközelítő kocsi) esetén lehetséges-e, hogy a támogatási kérelemben a pályázó vállalkozó a székhely címét írja be megvalósítási helyként, mert a pályázat benyújtásakor még nem tudja pontosan, hogy hol lenne az eszköz tárolási helye. Az eredeti terv szerinti tárolási hely megjelölését tulajdonjogi probléma miatt kockázatosnak érzi. A vállalkozó székhelye nem alkalmas a beszerzendő eszköz tárolására, mivel az egy tömbházban van. A támogatási kérelemben kizárólag eszközbeszerzésre vonatkozó fejlesztés lenne megjelölve, illetve természetesen tisztában van azzal, hogy a fejlesztést a Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület tervezési területén kell megvalósítani. | Kérdésével kapcsolatban meg kell vizsgálni, hogy a Felhívás rendelkezik-e esetleg bármilyen formában az eszközbeszerzéshez kapcsolódóan a megvalósítási helyet érintően, és aszerint kell eljárni. Amennyiben nem, abban az esetben megvalósítási helyként megadható a vállalkozó székhelye, DE szükséges az ügyfelet nyilatkoztatni azzal kapcsolatban, hogy hol fogja az eszközt tárolni, illetve amennyiben nem az ügyfél tulajdonában van a beszerzendő eszköz leendő tárolási helye, akkor tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat benyújtása is szükséges amely az ingatlan tulajdonosától származik. | 2018. május 31. | Fejér Eszter /Zala Megyei Kormányhivatal/ | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
50 | 49. | Az egyik kérelemben a támogatási kérelmet benyújtó ügyfél a kérelem adatlapon a "6 - Kérelemadatok" blokkban a Projektre vonatkozó kiegészítő információ - Projekt megvalósításának tervezett kezdete: ponthoz 2018.03.12.-őt írt be, de a kérelmet csak 2018.03.13.-án nyújtotta be az IIER felület szerint. A pályázati felhívás projekt megkezdéséről így rendelkezik: "A projekt megvalósítását a benyújtást követő napon a támogatást igénylő saját felelősségére megkezdheti, de a projekt megkezdése nincs befolyással a támogatási kérelem értékelésére .... stb. Mivel az adatlapon a fent nevezett pontban tervezett kezdetre vonatkozóan adott meg dátumot, véleményünk szerint nem kell feltételeznünk, hogy megkezdte a projektet ténylegesen 2018.03.12-én a kérelem benyújtása előtt. Kérdésünk, hogy hiánypótlás keretében felszólíthatjuk-e arra, hogy az ellentmondást tisztázza, vagy igazolja, hogy nem kezdte meg a projektet (nyilatkozzon róla) VAGY esetleg el kell utasítanunk? Amennyiben hiánypótlásban tisztázó kérdésre kiírhatjuk ezt a problémát, milyen dokumentumot kérjünk be? | Hiánypótlásban nyugodtan lehet ezt tisztáztatni egy nyilatkozat keretében és kérni kell, hogy a nyilatkozatban adja meg megfelelően a dátumokat. | 2018.szeptember 11. | Krisztin- Németh László | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
51 | 50. | A 272/2014 (IX.5.) Korm. rendelet, valamint az ÁÚF is rendelkezik arról, hogy nem támogatható olyan projekt, amelyet olyan ingatlanon kívánnak megvalósítani, amely nem per- és igénymentes. Az ÁÚF 7. A fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó feltételek pontja rendelkezik az igénymentesség fogalmáról, amely szerint ha végrehajtási jog van bejegyezve a tulajdoni lapon, akkor az nem minősül igénymentesnek. Az egyik támogatási kérelmünk ellenőrzése során, a tulajdoni lapon a következő NAV bejegyzés szerepel végrehajtási joggal kapcsolatban: "Végrehajtási jog 1.373.125 Ft, azaz egymillió- háromszázhetvenháromezer- százhuszonöt forint adótartozás és járulékai erejéig." Kérdésünk, hogy mi az eljárás ilyenkor (a pályázó ezen a "végrehajtási joggal" terhelt bérelt ingatlanon kíván eszközbeszerzést megvalósítani)? Kizárólag eszközbeszerzést és marketing tevékenységet tartalmaz a támogatási kérelem, mint fejlesztési cél. El kell utasítanunk a kérelmet, avagy felhívhatjuk az ügyfél figyelmét a tisztázásra? | Hiánypótlásban meg kell kérdezni, hogy valóban fennáll-e még a végrehajtás. Amennyiben nem, akkor ezt igazolnia kell és kezdeményeznie a végrehajtás törlését a földhivatali rendszerben (erről sem árt egy igazolás). Ha fennáll, akkor viszont a megvalósítási hely nem elfogadható és ha csak ez az egy van, akkor az egész támogatási kérelmet el kell utasítani. | 2018.szeptember 11. | Krisztin- Németh László | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
52 | 51. | Egyéni vállalkozó pályázók esetében előírtuk, hogy 30 napnál nem régebbi hatósági bizonyítványt kell csatolni a támogatási kérelemhez. Ez egy hiánypótoltatható dokumentum. Mi a teendő abban az esetben, ha nem csatolta, mi hiánypótlásban bekérjük, benyújtja a dokumentumot, de hiánypótlás utáni dátumú az igazolás? Elfogadható-e? Vagy esetleg nem is kell hiánypótlásban bekérni, mert van olyan nyilvános adatbázis (https://www.nyilvantarto.hu/evny-lekerdezo/), ahonnan ezt az információt le tudjuk kérdezni? | Szerintem ha lekérdezitek a nyilvántartásból és azon ugyanazok szerepelnek, mint a benyújtotton, akkor elfogadható a jogosultságnak való megfelelésként ez. Erről egy kezelési feljegyzést is célszerű rögzíteni. | 2018.szeptember 11. | Krisztin- Németh László | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
53 | 52. | Problémát jelent-e, ha a megvalósítási hely nem szerepel egy vállalkozóként pályázó támogatási kérelmében telephelyként a cégjegyzékben/vagy egyéni vállalkozói nyilvántartásában? 1. ESET - Jelenleg üres az ingatlan és a projekt eredményeként teremti meg azokat a feltételeket a vállalkozás, ami a tevékenység végzéséhez szükséges, amíg ez nincs meg, nem jegyzik be neki ezt a helyszínt telephelyként. Konkrétan autómosót alakít ki zöldmezős beruházáskánt, jelenleg csak egy üres földterület a fejlesztés helyszíne. 2. ESET - Egy bérleményben tervezi megvalósítani a fejlesztést, ahol már évek óta végzi a tevékenységét - autószerelő műhelyt működtet, amit fejleszteni szeretne -, de ez a bérlemény, az autószerelő műhely helye nincs feltüntetve telephelyként a vállalkozásában. | Ez miért jelent problémát? Ha van neki olyan bejegyzett székhelye vagy telephelye, amivel megfelel a felhívásban foglalt előírásoknak, akkor azt követően bármilyen helyszínen valósíthat meg projektet, ha ahhoz a tulajdonos hozzájárul és igény- és permentes. | 2018.szeptember 11. | Krisztin- Németh László | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
54 | 53. | A mikrovállalkozások fejlesztését támogató pályázatunkban van lehetőség-e a pályázóknak eszközt beszerezni. A felhívásban így szerepel: "Támogatható tevékenység - Mikrovállalkozás termelő, szolgáltató tevékenységének elindításához, fejlesztéséhez kapcsolódó gépek, eszközök, berendezések, immateriális javak beszerzése." Az alábbiak tekinthetők-e eszközöknek és támogathatók-e vagy el kell utasítani? 1. Energiahatékonysági beruházásként energiatakarékos izzót, illetve fénycsövet szereznének be. 2. Egyik pályázónk munkaruhát szeretne beszerezni. | Ha támogatni szeretnétek, akkor javaslok egy eszközbeszerzés fogalom meghatározást a felhívás mellékletébe. | 2018.szeptember 11. | Krisztin- Németh László | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
55 | 54. | A mikrovállalkozások fejlesztését támogató pályázatunkban plusz pontot kap az, aki munkahelyteremtést vállal, azaz legalább 1 főt legalább 4 órában foglalkoztat a fenntartási időszak végéig. A tartalmi, értékelési szempontot így fogalmaztuk meg: "A projekt eredményeként 1 fő főállásban/1 fő részmunkaidőben (minimum 4 óra) való (plusz munkavállaló felvételével vagy önfoglalkoztatás által) alkalmazása valósul meg (munkahelyteremtés)." KÉRDÉS, hogy bevonhat-e más forrást (pl. munkaügyi támogatást) a pályázó a feltétel teljesítéséhez? Amennyiben tudomásunk van arról, vagy a pályázati anyagból kiderül, hogy a foglalkoztatást más pályázati/egyéb forrás bevonásával teljesíti megkaphatja-e a pontot a kérelem tartalmi értékelésekor a munkahelyteremtésért? | Nem tudok róla, hogy ez kizárt lenne, de azért összességében nem lenne szerencsés, ha kiderülne, mert igazából Ő azt vállalja a projektjében, hogy foglalkoztatni fog valaki és sok esetben ezzel a ponttal nyeri el a támogatást. | 2018.szeptember 11. | Krisztin- Németh László | Lenti és Térsége Vidékf. E. | ||||||||||||||||||||
56 | 55. | Bázislétszám tartással kapcsolatos kérdés | Revideálnom kell az akkor tett kijelentésemet áttanulmányozva a Vidékfejlesztési programot. Akkor azt mondtam, hogy ez VP szintű elvárás és ezért a bázislétszámot tartani kell, ami a VP szinten megjelenik, de csak intézkedésenként külön-külön nevesítve. A LEADER esetében nem írja elő jogosultsági feltételként a bázis létszám szinten tartását, csak indikátorként határozza meg a foglalkoztatás bővítését, amelyhez kapcsolódóan már van feltétel is, vagyis hogy a bővítést a megvalósítási és fenntartási időszakban is fenn kell tartani. Összegezve, ha a felhívás nem írja elő ezt plusz feltételként, akkor nem szükséges szinten tartást vizsgálni. | 2018. szeptember 12. | Krisztin- Németh László | Szigetköz - Mosoni-sík LEADER Egyesület | ||||||||||||||||||||
57 | 56. | A Magyar Államkincstár 31/2018. (V.30.) számú közleménye 6.1.2-es pontjában olvasható, mint "minden beruházásra" vonatkozó kötelezettség: "Bázislétszám fenntartása Amennyiben a kedvezményezett munkavállalókat foglalkoztat, úgy vállalnia kell, hogy a fenntartási időszak alatt fenntartja a bázislétszámot, ami megegyezik a benyújtást megelőző naptári év foglalkoztatotti átlaglétszámával." Kerestük ennek az előírásnak a jogszabályi hátterét (pl. 272-es, a LEADER felhívás, ÁÚF, ÁSZF), de nem találtuk meg. Szeretnénk kérni egy pontos jogszabályi hivatkozást az előíráshoz. (Pl. a hiánypótlások kiküldéséhez, illetve az elutasító levelekhez is szükségünk lenne rá, hiszen a MÁK közlemény ebből a szempontból nem elégséges hivatkozási alap) A "minden beruházásra" kitétel azt jelenti, hogy pl. eszközbeszerzést, építést tartalmazó projektnél elvárás, de rendezvényes, marketinges projektnél nem elvárás a bázislétszám tartása? | A kérdés eldöntéséhez áttanulmányoztuk a Vidékfejlesztési Programot. A VP csak intézkedésenként külön-külön nevesíti azt az elvárást, hogy a bázislétszámot tartani kell. A LEADER esetében nem írja elő jogosultsági feltételként a bázis létszám szinten tartását, csak indikátorként határozza meg a foglalkoztatás bővítését, amelyhez kapcsolódóan már van feltétel is, vagyis hogy a bővítést a megvalósítási és fenntartási időszakban is fenn kell tartani. Összegezve, ha a felhívás nem írja elő a bázis létszám szinten tartását plusz feltételként, akkor nem szükséges szinten tartást vizsgálni. A Közleményben ez átvezetésre fog kerülni a következő módosítással. | 2018. szeptember 24. | Magyar Államkincstár (hpko@..) | Zala Termálvölgye Egyesület | ||||||||||||||||||||
58 | 57. | ÁFA támogathatóságának kérdése A MÁK 31/2018. (V.30.) számú közleményének 3.1.4 pontjában (29. oldal, 3. bekezdés) az szerepel, hogy „(…) Amennyiben a beruházás célja gazdasági tevékenység keretében való hasznosítás, úgy a beruházáshoz kapcsolódó beszerzésekre jutó áfára a kedvezményezettnek az Áfa tv. 120. §-a alapján levonási joga keletkezik, amivel nem kötelező élnie, azonban már maga a lehetőség is kizárja azt, hogy a levonható áfára támogatást igényeljen.”. Ennek kapcsán jogértelmezést szeretnénk kérni, hogy a fenti szabály a nem adószámos őstermelők esetében is alkalmazandó-e, illetve általában ÁFA körön kívüli kedvezményezettekre is vonatkozik-e? | ÁFA támogathatóságának kérdése: Nem adószámos őstermelő nem is tud ÁFA-t igényelni tudtommal. Aki nem tudja visszaigényelni az ÁFA-t, az megkaphatja az ÁFA-t tőlünk, ha az adott tevékenység kapcsán megítélhető. | 2018. szeptember 27. | Krisztin- Németh László | Zala Zöld Szíve HACS | ||||||||||||||||||||
59 | 58. | Környezetvédelmi szempontok érvényesítése Az ÁÚF 11 pontjában foglaltak alapján (40. oldal, 3. bekezdés): „(…) Kötelező környezetvédelmi, vízvédelmi, energiahatékonysági követelményeket azokra a projektekre meghatározni, amelyek az Európai Strukturális és Beruházási Alapok beavatkozási kategóriáira vonatkozó nómenklatúra8 szerinti I.-IV. csoportba tartozó tevékenységek végzésére irányulnak. Ezek a tevékenységek a beruházás kivitelezése vagy a létesítmény működtetése során anyagmozgatással, energiafelhasználással, káros anyag kibocsátással, környezetalakítással járnak. Ide tartoznak a következők: építés, szállítás, csomagolás, berendezések és járművek beszerzése, hálózat-kiépítés, informatikai rendszerek kiépítése-fejlesztése, földmunkát, vízrendezést igénylő beruházások, káros anyag kibocsátásával, hulladék keletkezésével járó tevékenységek, felszíni vagy felszín alatti vizeket, élő felületeket, helyi vagy országos védettségű területet, létesítményt érintő beruházások: - Termelő beruházás - Alapvető szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúra és a kapcsolódó beruházások: (…) - Szociális, egészségügyi és oktatási infrastruktúra és a kapcsolódó beruházás - Endogén potenciál fejlesztése: kutatás, fejlesztés, innováció infrastruktúrája, vállalkozásfejlesztés infrastruktúra és szolgáltatások, Információs és kommunikációs technológia (IKT) – keresletserkentés, alkalmazások és szolgáltatások, természeti környezet védelme, környezetszennyezés megelőzése és csökkentése, kulturális örökség védelme, rehabilitálása, kerékpárút, gyalogút építése, természeti területek turisztikai potenciáljának fejlesztése, turisztikai fejlesztések, közigazgatás intézményi kapacitásának fejlesztése. Ezekben az esetekben állapotfelmérésre, megelőző intézkedésekre, és a beruházás során és megvalósulását követően szükség szerint enyhítő, kompenzáló intézkedésre, nyomon követésre van szükség. Az elvégzett intézkedésekről olyan tájékoztatást kell közzé tenni, amelyből a projektben megvalósuló környezetvédelmi intézkedések megismerhetők, és a helyi felhívás, illetve a projekt előkészítése során meg kell felelni a Partnerségi Kódexben foglalt előírásoknak.” A MÁK 31/2018. (V.30.) számú közleményének 6.1.1 pontja (39. oldal, első felsorolás) minden projektre vonatkozóan kötelezően írja elő környezetvédelmi szempontok betartását, az esélyegyenlőség érvényesítését, melyet a projektek ellenőrzése során vizsgálni fognak a közleményben leírtak szerint. Az ÁÚF 11. pontja alapján jól gondoljuk, hogy valamennyi gazdaságfejlesztési célú LEADER pályázat esetében kötelező szempont a környezetvédelmi politikáknak való megfelelés, mert ezek vagy termelő beruházásokra vonatkoznak, vagy turisztikai jellegűek, vagy vállalkozásfejlesztési célúak, így gyakorlatilag mindenki érintett a 215/2014/EU rendelet alapján! Vagy a MÁK közlemény 6.1.1 pontja az irányadó, miszerint ez valamennyi LEADER projektnél kötelező függetlenül a projektcéltól? A közlemény 3.1.1 pontja azt is kiköti (26. oldal, 5. felsorolás), hogy csak olyan költség számolható el, amiben – többek között – a horizontális politikák – így a környezetvédelem, esélyegyenlőség - feltételeit is teljesítik. Kérdésként merül fel a fentiek alapján, hogy a horizontális politikáknak való megfelelést költségtétel és nem projekt szinten kell értelmezni (előbbi esetében ugyanis problémás, életszerűtlen néhány költségtípus megfeleltetése – pld. műszaki ellenőrzés költsége)? | Környezetvédelmi szempontok érvényesítése: Nyílván azokra kell értelmezni, ahol ez értelmezhető. Egy képzésnél nem szükséges ezt vizsgálni. Itt az ellenőrzés abból áll, hogy ha kiderül, hogy nem felelt meg az előírásnak, akkor kell vizsgálatot végezni. A második kérdés kapcsán azt kell ellenőrizni, hogy milyen projekthez kapcsolódik és az a projekt megfelel-e ennek az előírásnak. Nem költségtételenként kell ezt vizsgálni. | 2018. szeptember 27. | Krisztin- Németh László | Zala Zöld Szíve HACS | ||||||||||||||||||||
60 | 59. | Esélyegyenlőség érvényesítése Úgy tapasztaljuk, hogy ellentmondás áll fenn az IH által kiadott „Értelmező kiegészítés” című dokumentumban foglaltak és az ÁÚF között az esélyegyenlőségi követelmények tekintetében! Az előbbiben ugyanis az szerepel, hogy: „(…) Azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ÁÚF 12.2 pontja értelmében az esélyegyenlőségi követelményeket minden projekt tervezése és végrehajtása során érvényesíteni szükséges, azaz az alábbi elemek közül legalább egy megvalósítása kötelező:”, miközben az ÁÚF-ben az olvasható, hogy a Bizottság 215/2014/EU rendelet I. számú mellékletének III, V-IX fejezetében található tevékenységekre vonatkozó projektek esetében kell csupán e szempontoknak kötelezően megfelelni és választhatóságról csak a kötelezően előírtakon túl van lehetőség (ÁÚF 12.2 pont, 44-45. oldal.). Kötelező például ezekben az esetekben a projektarányos komplex akadálymentesítés is függetlenül attól, hogy az építéssel járó fejlesztésre vonatkozik avagy sem! Iránymutatást szeretnénk kérni arra vonatkozóan, hogy melyik dokumentumban foglaltak szerint kell eljárniuk a pályázóknak! Kell-e vizsgálni az ezeknek való megfelelést a HACS-oknak az ügyintézés során? | Esélyegyenlőség érvényesítése: Itt is abból áll az ellenőrzés, hogy ha kiderül, hogy nem felelt meg az előírásnak, akkor kell vizsgálatot végezni. | 2018. szeptember 27. | Krisztin- Németh László | Zala Zöld Szíve HACS | ||||||||||||||||||||
61 | 60. | Igénymentesség vizsgálata Jól értelmezzük-e az ÁÚF 15. oldalának utolsó, illetve a 16. oldal első bekezdésében megfogalmazottakat (ÁÚF, 7. pont), miszerint az igénymentesség megállapítása során az ingatlan nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény alapján kizárólag a megvalósítási helyre vonatkozó tulajdoni lapon feltüntetett, ott bejegyzett jogokat kell vizsgálni? Ha ez valóban így van, akkor korábbi pályázatok (pld. ÚMVP) esetlegesen fennálló fenntartási kötelezettségei csak akkor jelentenek igénnyel való terheltséget, ha azok a tulajdoni lapon deklaráltan megjelennek! Helyesen értelmezzük az ÁÚF-ben leírtakat? | Igénymentesség vizsgálata: Mindkét kérdésnél jól értelmezitek. | 2018. szeptember 27. | Krisztin- Németh László | Zala Zöld Szíve HACS | ||||||||||||||||||||
62 | 61. | Esélyegyenlőség biztosítása: Az augusztus 9-én kapott Értelmező kiegészítés alapján: „Azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ÁÚF 12.2. pontja értelmében az esélyegyenlőségi követelményeket minden projekt tervezése és végrehajtása során, (hangsúlyozottan valamennyi, azaz nem csak az építési elemet tartalmazó projektekre igaz ez) érvényesíteni szükséges, azaz az alábbi elemek közül legalább egy megvalósítása kötelező: - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapelveinek érvényesítése. - „A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, a kedvezményezett kommunikációjában és viselkedésében esélytudatosságot kell kifejezni: a kommunikáció nem közvetíthet szegregációt”, stb. - Ha a támogatást igénylő települési önkormányzat, ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szerv, többségi állami tulajdonban álló jogi személy, akkor igazolnia kell a helyi esélyegyenlőségi program meglétét. - Az építéssel járó beruházások esetén fentiekben taglalt akadálymentesítés a negyedik érvényesítendő követelmény.” Az ÁÚF vonatkozó része alapján: "Kötelezően alkalmazandó elemek a projektekben: Valamennyi projekt tervezése és végrehajtása során kötelezően érvényesíteni kell az alábbiakat: 1. A projekt szemlélete, illetőleg annak tevékenységei nem ütközhetnek az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség jogszabályban rögzített alapelveivel (vagyis nem térhetnek el „Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglaltaktól”).29 2. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, a kedvezményezett kommunikációjában és viselkedésében esélytudatosságot kell kifejezni: a kommunikáció nem közvetíthet szegregációt, illetőleg a csoportokra vonatkozó meglévő előítéletek csökkentésére kell irányulnia (vagyis nem térhetnek el Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglaltaktól). Ennek a szabálynak a megszegése a projekt azonnali felfüggesztését eredményezheti. 3. Ha a támogatást igénylő 1. települési önkormányzat, 2. ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szerv, 3. többségi állami tulajdonban álló jogi személy, az igénylőnek igazolnia kell a helyi esélyegyenlőségi program meglétét, Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. 46 törvény 31 §. (6) bekezdésének megfelelően. 4. A 2007. évi XCII. törvény30 9. §. értelmében a közszolgáltatások, közösségi funkciókat ellátó terek és szolgáltatások (így „épületek, utak, közlekedés és más bel- és kültéri létesítmények, iskolák, lakóházak, egészségügyi létesítmények és munkahelyek, információ, kommunikáció és egyéb szolgáltatások, köztük az elektronikus szolgáltatások és segélyhívó szolgáltatások”31) fejlesztése során az egyenlő esélyű hozzáférés követelményét be kell tartani. Ennek részeként a fejlesztéseket az egyetemes tervezés alapelvét figyelembe véve és projektarányos komplex akadálymentesítést elvégezve kell végrehajtani. Közösségi célú funkciókat ellátó, és/vagy ügyfélforgalmat lebonyolító és/vagy állandó munkavégzés helyszínéül szolgáló épület/épületrész / közlekedési útvonal építése/ felújítása során a kötelezően elvégzendő projektarányos komplex akadálymentesítést foglalkozási rehabilitációs humán és műszaki szaktanácsadó, és/vagy rehabilitációs környezettervező szakmérnök/szakértő, illetve a helyi esélyegyenlőségi érdekképviseleti szervezet bevonásával kell megtervezni. Kötelezően választandó esélyegyenlőségi intézkedések Ha a projekt célja, tevékenységei kimondottan valamely, a társadalmi befogadással összefüggő területre irányulnak, egy vagy több társadalmi kirekesztéssel veszélyeztetett csoport esetében, akkor az esélyegyenlőségi intézkedések tervezése és végrehajtása biztosított a projektben. Legalább 1 esélyegyenlőségi intézkedést ugyanakkor abban az esetben is meg kell valósítania a projektnek, ha a projekt célja, tevékenységei nem kimondottan valamely, a társadalmi befogadással összefüggő területre irányulnak, egy vagy több társadalmi kirekesztéssel veszélyeztetett csoport esetében." KÉRDÉS: valóban elegendő, ha a 4 követelmény közül egyet teljesít, ahogy az Értelmező kiegészítésben szerepel? Példa: egy önkormányzat lenyilatkozza, hogy úgy teljesíti az esélyegyenlőséget, hogy úgy teljesíti az esélyegyenlőséget, hogy van neki Helyi Esélyegyenlőségi Programja. Ezzel a nyilatkozattal megfelel az esélyegyenlőségi biztosítása feltételnek?" | "Kérdésedre válaszolva: igen, elegendő az Értelmező kiegészítésben megfogalmazottak alapján." | 2018.10.30 | Kocsis Adrián | Göcsej- Zala mente LEADER E. | ||||||||||||||||||||
63 | 62. | Kedves Klaudia! Köszönöm szépen a választ, sajnos ez nem oldja meg a problémánkat! Valószínűleg nem fogalmaztam egyértelműen előző levelemben! A gondunk nem az, hogy be kell-e kérnünk a képviselő-testületi (KT-i) határozatot, hanem az, hogy annak milyen dátumúnak kell lennie! A pályázók nem tudnak visszamenőlegesen KT-i határozatot produkálni! Amit leírtál az teljesen világos, csak sajnos két dolog miatt nem segít rajtunk: 1. - A 272/2015. (XI.5) Kormányrendelet, az ÁÚF és a pályázati felhívás szerint önerő igazolás nem vonatkozik az egyszeri elszámolókra. A beérkezett pályázatok közül csupán 1 db van, ami nem egyszeri elszámolásra vonatkozik! Ebből adódóan a pályázók döntő többsége nem kötelezett KT-i határozat becsatolására, aki pedig igen, annál is ez csak egy mód az igazolásra, amivel vagy él vagy nem, de elvben választhat más megoldást is! A Kormányrendelet emellett ezt a kötelezettséget - amennyiben ezt a felhívás lehetővé teszi, esetünkben pedig igen - az első kifizetési kérelem benyújtásáig rendeli el teljesíteni, vagyis a pályázó akár az első kifizetési kérelemmel együtt is benyújthatja ezt! Az ÁÚF 8.5 pontjában szereplő, az önerő igazolására vonatkozó táblázat önkormányzatokra vonatkozó sora a KT-i határozat kapcsán úgy fogalmaz, hogy "Ez a dokumentum a projekt dokumentáció részeként is benyújtható...), azaz nem feltétlenül kell azt most becsatolni! Tehát, ha a benyújtott támogatási kérelmek (TK-k) nem tartalmazzák az önerőre vonatkozó KT-i határozatot, akkor az nem lehet gond és szerintem HP sem írható ki rá, hiszen a pályázó ezt nem köteles most megtenni, maximum a figyelmét lehet arra a lehetőségre felhívni, hogy ha akarja, akkor most ezt megteheti, de kötelezi a fentiek miatt biztosan nem lehet! 2. - A másik ok, amiért az általad említett KT-i határozat nem oldja fel a problémát az, hogy az csak az önerőre vonatkozik, nem a pályázó személyét igazolja! Ennek tartalmát ugyan meghatározza az ÁÚF, de ha a pályázó nem kötelezett önerő igazolására, akkor az ÁÚF e pontja sem vonatkozik rá! Így viszont csak a segédletre támaszkodhatunk, amelynek "Az igazoló okiratot benyújtotta?" kérdéssel kapcsolatos része (28. oldal) azt írja, hogy "Az érintett önkormányzat képviselő-testületének vagy társulási tanácsának a fejlesztés megvalósításáról szóló határozatának kivonatát." kell bekérni - ebben tehát szó nincs önerőről, ergo ez nem ugyanaz a KT-i határozat (nem is lehet ugyanaz, hiszen önerő igazolására az egyszeri elszámolók nem is kötelezettek!). Én továbbra is úgy látom, hogy ennek a tartalma a pályázó személyének igazolására nem alkalmas, hiszen nem ezt a tényt igazolja, hanem a pályázat benyújtását, de nem akarom ismételni magam! Az ügyintézői felület az Ügyféladatok fülön az igazoló okirat kérdésnél csak és kizárólag a "Testületi határozat hiteles kivonata" opció választását fogadja el önkormányzat esetében, ez automatikusan töltődik! Mindebből az következik, hogy a rendszer csak és kizárólag KT-i határozatot fogad el igazoló okiratként önkormányzatok esetében, amit - még ha ennek logikájával nem is igazán tudunk azonosulni - nyilvánvalóan tudomásul vesszünk! A kérdés az, hogy miként tudjuk ezt úgy bekérni az ügyfelektől, hogy az ne eredményezzen elutasítást a dátum miatt! Mert ha egyszeri elszámoló - mint a pályázók 90%-a-, akkor nem kötelezett a hatályos felhívás, az ÁÚF és a vonatkozó 272/2015. (XI.5) Kormányrendelet alapján KT-i határozat benyújtására! Tegnap voltunk Vas megyében Bognár Barbiéknál (Őrség Határok Nélkül HACS), hogy egyeztessük, hogy ők a Vas Megyei Kormányhivatal segítségével hogyan végzik az ügyintézésnek ezt a részét. Ott pld. az árajánlatok esetében az a gyakorlat alakult ki, hogy ha valami gond van az árajánlatokkal - pld. hiányos a műszaki tartalom -, akkor HP keretén belül nem új árajánlatot, hanem árajánlat kiegészítést kérnek be, mert ennek dátuma már lehet a TK benyújtás utáni is! Ezt a MÁK elfogadja! A kérdésem, hogy alkalmazhatjuk-e ezt a módszert mi is a KT-i határozat kapcsán? Arra gondolok, hogy igazoló okiratként az alakuló ülés jegyzőkönyvét kértük be, amit be is csatoltak az ügyfelek! Ez a fentiek miatt kevés. HP keretén belül a pályázótól most viszont az igazoló okirat kiegészítéseként a KT-i határozatot kérjük mostani dátummal! Nem önálló dokumentumként, hanem az igazoló okirat kiegészítéseként, úgy ahogy a vasiak az árajánlat kiegészítések esetében! Szerinted ez járható út? Mert, ha igen, akkor ez mindenki számára elfogadható lehetne szerintem! | Kedves Henrik! Egyeztetve a Kincstárral az alábbiakat kérjük. Az összes VP-s felhíváshoz kérjük a képviselő-testületi határozatot, ezért is került a LEADER felületre ilyen formában az igazolás módja és kaptátok a Kincstártól az adott választ, viszont tekintettel arra, hogy ti nem kéritek a felhívásban a határozatot, utólag ezt már nem lehet előírni valóban. Készítsetek kezelési feljegyzést az adott ügyekben és írjátok le, hogy hogyan jártatok el, így elfogadhatjátok az eredetileg felhívásban kért dokumentumot. Továbbá amennyiben önerőt szükséges igazolni, úgy kérlek az ÁÚF és a helyi felhívás szerint járjatok el. | 2019.09.16 | Ih, Zsán-Klucsó Klaudia | Zala Zöld Szíve HACS | ||||||||||||||||||||
64 | 63. | MÁK / Helyi Partnerségek és Kezdeményezések Osztálya Tisztelt Cím! A LEADER pályázatok ügyintézése során az alábbi kérdésekben szeretném kérni az Önök segítségét: 1. A "Jogosultsági ellenőrzés I. és II." segédlet 40. oldalán az szerepel, hogy "A támogatási rendszerből való kizárás hatálya alatt áll?" kérdésre adandó ügyintézői válaszhoz információk a www.szechenyi2020.gov.hu honlapon, illetve a MÁK által továbbított, az Irányító Hatóság által megküldött aktuális kizárási listából nyerhetők! Sajnos mi a kizárási listákat sehol sem találjuk, sem a fenti honlapon, sem pedig a MÁK adatmegosztó felületén, valamint az IH levelezésben! A fentiek alapján információt szeretnénk kérni arra vonatkozóan, hogy a segédletben nevesített kizárási listák pontosan hol lelhetők fel! Tájékoztatom, hogy a Vidékfejlesztési Programból nem történt kizárás. 2. A "Jogosultsági ellenőrzés I. és II." segédlet 27. oldalán az "igazoló okirat" kérdésnél akadtunk el A "Térségi együttműködések támogatása" című LEADER helyi felhívás ügyintézése során, ugyanis itt mi önkormányzati pályázók esetében mellékletként nem kértük be a képviselő-testületi határozatot a projekt benyújtásáról, hanem helyette az alakuló ülés jegyzőkönyvének másolatát kellett benyújtani annak érdekében, hogy igazolva lássuk a képviselő-testület (önkormányzat) jogszerű működését. Az IIER azonban teljesen logikátlan módon igazoló dokumentum gyanánt önkormányzatok esetében KT-i határozatot kér a pályázat benyújtásáról - vagyis nem is a szervezet létezésének igazolásáról. Minden más szervezet esetében valóban a létezést igazoló dokumentum szükséges, de az önkormányzatok esetében nem! Egy képviselő- testületi határozat ami az adott pályázat benyújtásáról szól semmilyen módon nem igazolja az önkormányzat jogszerű működését, ellenben az alakuló ülés jegyzőkönyve igen! A probléma az, hogy mivel az ügyféltípushoz (önkormányzat) az IIER automatikusan rendeli hozzá az igazoló okirattípust (KT-i határozat), így nem tudunk mást mellé társítani a felületen! Ezek alapján a kérdésünk az, hogy valóban egy ilyen típusú képviselő-testületi határozat bekérése volt az IH és a MÁK szándéka, vagy esetleg elfogadható-e az alakuló ülés jegyzőkönyve is igazoló okiratként? Ha elfogadható, akkor az IIER felületen konkrétan mi a teendő, mert erre vonatkozóan semmiféle információt nem tartalmaz a segédlet? Amennyiben a KT-i határozat mindenképpen szükséges, akkor azt milyen dátummal kell bekérnünk az ügyfelektől? Az ugyanis egy újabb probléma, hogy a pályázat benyújtása előtti dátumú KT-i határozatot az önkormányzatok jogszerűen nem fognak tudni produkálni egy esetleges HP során! Ha ők a pályázati felhívás alapján jártak el a pályázat összeállítása során, akkor formális határozatot a fenti tárgyban nem hoztak, hiszen ilyen követelményt a felhívás nem tartalmazott! A LEADER helyi felhívás pedig tartalmában az IIER felület adattartalmának összeállítása előtt már az IH által jóváhagyásra került! (Az egész helyzetben az a furcsa, hogy az önkormányzat - mint testületi szerv - esetében az IIER KT-i határozatot kér a projekt benyújtásáról, de a civil szervezetek (pld. egyesületek, alapítványok) esetében ugyanezt nem teszi! A MÁK törzskönyvi adatbázisában pedig adószám alapján keresve látjuk is azt, hogy adott önkormányzat "létezik"-e avagy sem, vagyis alapból rendelkezésre állnak az erre vonatkozó információk! ) Képviselő testületi döntés benyújtása szükséges, hogy a pályázó önkormányzat képviselő testülete támogatta a pályázat benyújtását. A TK benyújtásakor a képviselőtestületei döntésnek már meg kell lennie. Utólagos meghozatal nem elfogadott. 3. A "Jogosultsági ellenőrzés I. és II." segédlet 27. oldalán az "igazoló okirat" kérdés és a 28. oldalon található "Az igazoló okiratot benyújtotta?" kérdések kezelése kapcsán leírtak között ellentmondás szerepel! Egyrészt a segédlet az egyéni vállalkozók, nonprofit szervezetek stb. esetében konkrétan meghatározza a benyújtandó dokumentumok körét, amit ügyintézés során ellenőriznünk kell! Ugyanakkor az is szerepel a segédletben ugyanitt, hogy "A többi ügyfél-kategória esetén (egyéni vállalkozó, mikro-kis vállalkozás, non-profit, gazdasági társaság) a mező üresen marad, mivel ezen esetekben más módon (www.cegjegyzek.hu, www.cegkozlony.hu, www.birosag.hu, www.nyilvantarto.hu) történik a támogatást igénylő típusának ellenőrzése.". Mi a teendő az átfedések esetében (pld. egyéni vállalkozók, non-profit szervezetek stb.)? Mi a teendő az őstermelők és az önkormányzatok esetében, akikre vonatkozóan szintén fellelhetők közhiteles adatbázisok (utóbbi esetében éppen a MÁK-nál), de a fenti taxatív felsorolásban nem szerepelnek? Az alábbi táblázat foglalja össze bekérendő dokumentumokat, amennyiben „Nem töltődik” válasz szerepel, úgy szükséges a közhiteles adatbázisokban a kutakodás. Ügyfél kategória Igazoló okirat Egyéni cég Nem töltődik Egyéni vállalkozó Egyéni vállalkozói igazolvány másolata Egyházi jogi személy Felettes egyházi szerv vagy egyházi főhatóság igazolása Gazdasági társaság Nem töltődik Hegyközség vagy hegyközségi tanács Bírósági nyilvántartásba vételt igazoló okirat hiteles másolata Költségvetési szerv Nem töltődik Magánszemély Lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata Non-profit gazdasági társaság Nem töltődik Non-profit szervezetek Bírósági nyilvántartásba vételt igazoló okirat hiteles másolata Önkormányzat, önkormányzati társulás Testületi határozat hiteles kivonata Őstermelő Őstermelői igazolvány másolata Szociális szövetkezet Nem töltődik Szövetkezet Nem töltődik Termelői szervezet (TCS vagy TÉSZ) Nem töltődik Vízgazdálkodási társulat Hatályos létesítő okirat másolata | 1. Tájékoztatom, hogy a Vidékfejlesztési Programból nem történt kizárás. 2. Képviselő testületi döntés benyújtása szükséges, hogy a pályázó önkormányzat képviselő testülete támogatta a pályázat benyújtását. A TK benyújtásakor a képviselőtestületei döntésnek már meg kell lennie. Utólagos meghozatal nem elfogadott. (Ezt az állásfoglalást írta felül az előző blokkban szereplő, Klaudiától kapott és a központi MÁK-kal leegyeztetett válasz!) 3. Az alábbi táblázat foglalja össze bekérendő dokumentumokat, amennyiben „Nem töltődik” válasz szerepel, úgy szükséges a közhiteles adatbázisokban a kutakodás. Egyéni cég / Nem töltődik Egyéni vállalkozó / Egyéni vállalkozói igazolvány másolata Egyházi jogi személy / Felettes egyházi szerv vagy egyházi főhatóság igazolása Gazdasági társaság / Nem töltődik Hegyközség vagy hegyközségi tanács / Bírósági nyilvántartásba vételt igazoló okirat hiteles másolata Költségvetési szerv / Nem töltődik Magánszemély / Lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata Non-profit gazdasági társaság / Nem töltődik Non-profit szervezetek / Bírósági nyilvántartásba vételt igazoló okirat hiteles másolata Önkormányzat, önkormányzati társulás / Testületi határozat hiteles kivonata Őstermelő / Őstermelői igazolvány másolata Szociális szövetkezet / Nem töltődik Szövetkezet / Nem töltődik Termelői szervezet (TCS vagy TÉSZ) / Nem töltődik Vízgazdálkodási társulat / Hatályos létesítő okirat másolata | 2019.08.14 | MÁK, HPKO | Zala Zöld Szíve HACS | ||||||||||||||||||||
65 | 64. | Tisztelt Cím! A LEADER pályázatok ügyintézése kapcsán az építések és az eszközbeszerzések elkülönítése tárgyában szeretnénk kérni állásfoglalást! Kérjük ezt azért, mert mind a megyei Kormányhivatalok, mind pedig az egyes HACS-ok esetében eltérő gyakorlatot látunk a fenti kérdés kezelésében! Az előző pályázati ciklusban az ügyintézés során egyértelmű volt a helyzet, mert konkrét állásfoglalás volt arról, hogy azon eszközök, melyek nem oldható kötéssel rögzülnek (pld. a föld felszínhez, épülethez, építményhez) építésnek számítanak, amelyek pedig oldhatóval, azok nem! Ez az elv továbbra is érvényes, a projektek ellenőrzésekor a MÁK is ezt fogja vizsgálni? A konkrét eset, ami miatt ezt a kérdést feltettük az az, hogy az egyik pályázónk átemelő szivattyút kíván beszerezni a pályázati felhívással összhangban! Ezt ő, eszközként kívánja megvásárolni és így is szerepeltette a pályázatában! A szóban forgó berendezés egy beton aknában lesz elhelyezve, ahol oldható (csavar) kötéssel rögzül a már kiépített vízvezeték rendszerhez. A projekt semmiféle építési tevékenységet nem tartalmaz, a vízhálózat és az akna már megvan! Kérdés, hogy ez elfogadható-e eszközbeszerzésnek? Ennek megítélésében mi magunk bizonytalanok vagyunk, mert az ÉNGY tartalmaz különféle szivattyúkat - ez alapján akár építés is lehetne, ugyanakkor - egy analógiával élve - egy csillár beszerzése, amit felcsavarozunk a plafonra - életszerűen nem egy építési tevékenység! Nyilvánvalóan kell, hogy legyen egy általános fogalommeghatározás erre vonatkozóan, hiszen ez a probléma minden projekt esetében - ahol eszközbeszerzés van - vizsgálat tárgyát képezi mind az ügyintézés, mind pedig az ellenőrzések során! Ennek az alapelvnek a velünk való megosztását szeretnénk kérni! Segítségüket előre is köszönöm! | Tisztelt Török Henrich! A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) nem határozza meg sem az ingó, sem az ingatlan fogalmát. A polgári jog rendelkezései során ingatlannak minősül: a földterület - amely az ingatlan-nyilvántartás hatálya alá tartozik - és mindaz, ami a földdel tartósan egyesítve, azaz szilárd összeköttetésben van (pl. a ház, fák, lábon álló termés stb.). Az építési tevékenység eredményeként mindig ingatlan jön létre vagy ingatlan módosul. A fentiek alapján a földhöz oldhatatlan módon rögzített tárgy nem minősül eszközbeszerzésnek. A csavarkötéssel rögzített szivattyú, ha egyéb beszerzés, építés (akna vagy vízvezetékrendszer kiépítése, stb.) nem kapcsolódik hozzá akár el nem számolható költségként is, nem minősül építésnek, hanem eszközbeszerzésnek minősül. Üdvözlettel: Magyar Államkincstár | 2019.11.19. | Magyar Államkincstár (HPKO) | Zala Zöld Szíve HACS | ||||||||||||||||||||
66 | 65. | |||||||||||||||||||||||||
67 | 66. | |||||||||||||||||||||||||
68 | 67. | |||||||||||||||||||||||||
69 | 68. | |||||||||||||||||||||||||
70 | 69. | |||||||||||||||||||||||||
71 | 70. | |||||||||||||||||||||||||
72 | 71. | |||||||||||||||||||||||||
73 | 72. | |||||||||||||||||||||||||
74 | 73. | |||||||||||||||||||||||||
75 | 74. | |||||||||||||||||||||||||
76 | 75. | |||||||||||||||||||||||||
77 | 76. | |||||||||||||||||||||||||
78 | 77. | |||||||||||||||||||||||||
79 | ||||||||||||||||||||||||||
80 | ||||||||||||||||||||||||||
81 | ||||||||||||||||||||||||||
82 | ||||||||||||||||||||||||||
83 | ||||||||||||||||||||||||||
84 | ||||||||||||||||||||||||||
85 | ||||||||||||||||||||||||||
86 | ||||||||||||||||||||||||||
87 | ||||||||||||||||||||||||||
88 | ||||||||||||||||||||||||||
89 | ||||||||||||||||||||||||||
90 | ||||||||||||||||||||||||||
91 | ||||||||||||||||||||||||||
92 | ||||||||||||||||||||||||||
93 | ||||||||||||||||||||||||||
94 | ||||||||||||||||||||||||||
95 | ||||||||||||||||||||||||||
96 | ||||||||||||||||||||||||||
97 | ||||||||||||||||||||||||||
98 | ||||||||||||||||||||||||||
99 | ||||||||||||||||||||||||||
100 |