A felhajtó erő - teszt (válaszok)

	A	B	C	D	E	F	G	H	I	J	K	L	M
1	Időbélyeg	1. Miért úszik a nagy tömegű gerenda a vízen, és miért merül el a kis tömegű kavics?Névtelen kérdés	2. Egy hajó a tengerről egy folyó vízére úszott. Mi történik?	3. A hal úszóhólyag segítségével képes lebegni, fölemelkedni vagy lesüllyedni a vízben. Hogyan?	4. Van-e felhajtóerő a Föld körül keringő űrhajóban?	5. Egyenlő súlyú alumínium- és vastömböt vízbe merítünk. Melyikre hat nagyobb felhajtóerő? Mi a magyarázata?	6. A vasból készült hajó úszik, a vasszög pedig elsüllyed a vízben. Mi a magyarázata?	7. Azonos erő szükséges-e ahhoz, hogy egy üres vödröt levegőben vagy egy vízzel telt vödröt vízben tartsunk?	8. Egy kis medencében kövekkel megrakott csónak úszik. Mi történik a víz szintjével, ha a köveket a csónakból a vízbe dobjuk?	9. Két teljesen egyforma vizespohár csordultig van töltve vízzel. Az egyikben egy fadarab úszik a víz felszínén. Mérlegre helyezve a két poharat, melyik oldal fog lebilleni?	10. Van-e felhajtóerő egy szabadon eső, vízzel töltött tartályban?		Beküldés!

2	2014.03.13. 6:37:30	Mert a fa sűrűsége kisebb a vízénél, míg a kavics sűrűsége nagyobb. A víz nem a kis súlyú testeket tartja fenn, hanem a kisebb sűrűségűeket.	Jobban elmerül, mert a víz sűrűsége kisebb lesz és így nagyobb térfogatú rész súlya lesz egyenlő a gravitációs erővel.	Az úszóhólyagban lévő levegőt összepréseli, ha le akar merülni a mélybe.	Nincs, mert ott a testeknek nincs súlya.	Az alumíniumra. Az alumínium sűrűsége kisebb, emiatt térfogata nagyobb, tehát rá nagyobb felhajtó erő hat.	A hajó átlagos sűrűsége kisebb lesz, mint a vízé.	Igen, mert mindkét közegben csak a vödör súlyát kell kiegyensúlyoznunk.	Ugyanolyan mélyen merül a vízbe a csónak.	A fadarabot tartalmazó pohár felé billen, mert még a fadarab súlya is hozzáadódik az összsúlyhoz.	Nincs, mert a szabadon eső testeknek súlya sincs.		7c Norbi
3	2014.03.16. 2:27:23	Mert a fa sűrűsége kisebb a vízénél, míg a kavics sűrűsége nagyobb. A víz nem a kis súlyú testeket tartja fenn, hanem a kisebb sűrűségűeket.	Kiemelkedik a vízből, mert a víz sűrűsége kisebb lesz és így kisebb térfogatú rész tart egyensúlyt a gravitációs erővel.	Az úszóhólyagban lévő levegőt összepréseli, ha le akar merülni a mélybe.	Nincs, mert ott a testeknek nincs súlya.	A vastömbre, mert térfogata kisebb.	A hajó átlagos sűrűsége kisebb lesz, mint a vízé.	Igen, mert mindkét közegben csak a vödör súlyát kell kiegyensúlyoznunk.	A csónak feljebb emelkedik, mert a kövek kidobálásakor a "kiszorított" víz térfogata és így a víz felszíne is csökken.	) Egyensúlyban maradnak. A fadarabot tartalmazó pohárból kifolyó víz súlya megegyezik a fadarabra ható felhajtóerővel. A felhajtóerő egyenlő a fadarab súlyával. Tehát nem változik a súlyuk.	Nincs, mert a szabadon eső testeknek súlya sincs.
4	2014.03.16. 4:44:29	Mert a fa sűrűsége kisebb a vízénél, míg a kavics sűrűsége nagyobb. A víz nem a kis súlyú testeket tartja fenn, hanem a kisebb sűrűségűeket.	Jobban elmerül, mert a víz sűrűsége kisebb lesz és így nagyobb térfogatú rész súlya lesz egyenlő a gravitációs erővel.	Az úszóhólyagban lévő levegőt összepréseli, ha le akar merülni a mélybe.	Nincs, mert ott a testeknek nincs súlya.	Az alumíniumra. Az alumínium sűrűsége kisebb, emiatt térfogata nagyobb, tehát rá nagyobb felhajtó erő hat.	A hajó átlagos sűrűsége kisebb lesz, mint a vízé.	Igen, mert mindkét közegben csak a vödör súlyát kell kiegyensúlyoznunk.	A csónak feljebb emelkedik, mert a kövek kidobálásakor a "kiszorított" víz térfogata és így a víz felszíne is csökken.	) Egyensúlyban maradnak. A fadarabot tartalmazó pohárból kifolyó víz súlya megegyezik a fadarabra ható felhajtóerővel. A felhajtóerő egyenlő a fadarab súlyával. Tehát nem változik a súlyuk.	Nincs, mert a szabadon eső testeknek súlya sincs.	Baranyai András	baranyai.andris@gmail.com
5	2014.03.16. 10:48:22	Mert a fa sűrűsége kisebb a vízénél, míg a kavics sűrűsége nagyobb. A víz nem a kis súlyú testeket tartja fenn, hanem a kisebb sűrűségűeket.	Jobban elmerül, mert a víz sűrűsége kisebb lesz és így nagyobb térfogatú rész súlya lesz egyenlő a gravitációs erővel.	Az úszóhólyagban lévő levegőt összepréseli, ha le akar merülni a mélybe.	Nincs, mert ott a testeknek nincs súlya.	Az alumíniumra. Az alumínium sűrűsége kisebb, emiatt térfogata nagyobb, tehát rá nagyobb felhajtó erő hat.	A hajó átlagos sűrűsége kisebb lesz, mint a vízé.	Nem dönthető el mérés nélkül.	A csónak feljebb emelkedik, mert a kövek kidobálásakor a "kiszorított" víz térfogata és így a víz felszíne is csökken.	) Egyensúlyban maradnak. A fadarabot tartalmazó pohárból kifolyó víz súlya megegyezik a fadarabra ható felhajtóerővel. A felhajtóerő egyenlő a fadarab súlyával. Tehát nem változik a súlyuk.	Nincs, mert a szabadon eső testeknek súlya sincs.	Czakó Balázs	7.c
6	2014.03.17. 16:19:32	Mert a fa sűrűsége kisebb a vízénél, míg a kavics sűrűsége nagyobb. A víz nem a kis súlyú testeket tartja fenn, hanem a kisebb sűrűségűeket.	Jobban elmerül, mert a víz sűrűsége kisebb lesz és így nagyobb térfogatú rész súlya lesz egyenlő a gravitációs erővel.	Az úszóhólyagban lévő levegőt összepréseli, ha le akar merülni a mélybe.	Nincs, mert ott a testeknek nincs súlya.	Az alumíniumra. Az alumínium sűrűsége kisebb, emiatt térfogata nagyobb, tehát rá nagyobb felhajtó erő hat.	A hajó átlagos sűrűsége kisebb lesz, mint a vízé.	Igen, mert mindkét közegben csak a vödör súlyát kell kiegyensúlyoznunk.	A csónak feljebb emelkedik, mert a kövek kidobálásakor a "kiszorított" víz térfogata és így a víz felszíne is csökken.	Egyensúlyban maradnak. A fadarabot tartalmazó pohárból kifolyó víz súlya megegyezik a fadarabra ható felhajtóerővel. A felhajtóerő egyenlő a fadarab súlyával. Tehát nem változik a súlyuk.	Nincs, mert a szabadon eső testeknek súlya sincs.		Helyes válaszok!
7	2014.03.17. 18:33:25	Mert a fa sűrűsége kisebb a vízénél, míg a kavics sűrűsége nagyobb. A víz nem a kis súlyú testeket tartja fenn, hanem a kisebb sűrűségűeket.	Jobban elmerül, mert a víz sűrűsége kisebb lesz és így nagyobb térfogatú rész súlya lesz egyenlő a gravitációs erővel.	Ez nem igaz, mert úszással változtatja a helyzetét.	Nincs, mert ott a testeknek nincs súlya.	Az alumíniumra. Az alumínium sűrűsége kisebb, emiatt térfogata nagyobb, tehát rá nagyobb felhajtó erő hat.	A hajó átlagos sűrűsége kisebb lesz, mint a vízé.	Nem, mert a levegőben kisebb lesz a vödörre ható felhajtóerő.	A csónak feljebb emelkedik, mert a kövek kidobálásakor a "kiszorított" víz térfogata és így a víz felszíne is csökken.	A fadarabot tartalmazó pohár felé billen, mert még a fadarab súlya is hozzáadódik az összsúlyhoz.	Nincs, mert a szabadon eső testeknek súlya sincs.		7.a Vona Zoé
8	2015.03.11. 19:49:15	Mert a fa sűrűsége kisebb a vízénél, míg a kavics sűrűsége nagyobb. A víz nem a kis súlyú testeket tartja fenn, hanem a kisebb sűrűségűeket.	Kiemelkedik a vízből, mert a víz sűrűsége kisebb lesz és így kisebb térfogatú rész tart egyensúlyt a gravitációs erővel.	Az úszóhólyagban lévő levegőt összepréseli, ha le akar merülni a mélybe.	Nincs, mert ott a testeknek nincs súlya.	Az alumíniumra. Az alumínium sűrűsége kisebb, emiatt térfogata nagyobb, tehát rá nagyobb felhajtó erő hat.	A hajó átlagos sűrűsége kisebb lesz, mint a vízé.	Nem, mert a levegőben kisebb lesz a vödörre ható felhajtóerő.	A csónak feljebb emelkedik, mert a kövek kidobálásakor a "kiszorított" víz térfogata és így a víz felszíne is csökken.	Egyensúlyban maradnak. A fadarabot tartalmazó pohárból kifolyó víz súlya megegyezik a fadarabra ható felhajtóerővel. A felhajtóerő egyenlő a fadarab súlyával. Tehát nem változik a súlyuk.	Nincs, mert a szabadon eső testeknek súlya sincs.
9	2016.05.08. 16:11:27
10	2020.03.06. 13:34:00	Mert a gerenda fából van, és az úszni szokott a vÍzen.	Semmi változás nem történik.	Az úszóhólyagban lévő levegőt összepréseli, ha le akar merülni a mélybe.	Nincs, mert ott a testeknek nincs súlya.	Ugyanakkora felhajtóerő hat mindkettőre, mert a súlyuk egyenlő.	A hajó azért marad a víz felszínén, mert a motor folyamatosan dolgozik.	Igen, mert mindkét közegben csak a vödör súlyát kell kiegyensúlyoznunk.	A csónak feljebb emelkedik, mert a kövek kidobálásakor a "kiszorított" víz térfogata és így a víz felszíne is csökken.	A fadarabot tartalmazó pohár felé billen, mert még a fadarab súlya is hozzáadódik az összsúlyhoz.	Igen, mert a gravitációs mezőben, minden testre hat felhajtóerő.		1. lehetőség
11	2021.02.02. 12:45:23	Mert a fa sűrűsége kisebb a vízénél, míg a kavics sűrűsége nagyobb. A víz nem a kis súlyú testeket tartja fenn, hanem a kisebb sűrűségűeket.
12	2021.03.08. 2:02:41	Mert a fa sűrűsége kisebb a vízénél, míg a kavics sűrűsége nagyobb. A víz nem a kis súlyú testeket tartja fenn, hanem a kisebb sűrűségűeket.	Jobban elmerül, mert a víz sűrűsége kisebb lesz és így nagyobb térfogatú rész súlya lesz egyenlő a gravitációs erővel.	Az úszóhólyagban lévő levegőt összepréseli, ha le akar merülni a mélybe.	Igen, ezért látjuk az űrhajósokat lebegni a fülkén belül.	Az alumíniumra. Az alumínium sűrűsége kisebb, emiatt térfogata nagyobb, tehát rá nagyobb felhajtó erő hat.	A hajó átlagos sűrűsége kisebb lesz, mint a vízé.	Nem, mert a levegőben kisebb lesz a vödörre ható felhajtóerő.	A csónak feljebb emelkedik, mert a kövek kidobálásakor a "kiszorított" víz térfogata és így a víz felszíne is csökken.	Egyensúlyban maradnak. A fadarabot tartalmazó pohárból kifolyó víz súlya megegyezik a fadarabra ható felhajtóerővel. A felhajtóerő egyenlő a fadarab súlyával. Tehát nem változik a súlyuk.	Nincs, mert a szabadon eső testeknek súlya sincs.
13	2021.03.28. 16:19:34	Mert a fa sűrűsége kisebb a vízénél, míg a kavics sűrűsége nagyobb. A víz nem a kis súlyú testeket tartja fenn, hanem a kisebb sűrűségűeket.	Jobban elmerül, mert a víz sűrűsége kisebb lesz és így nagyobb térfogatú rész súlya lesz egyenlő a gravitációs erővel.	Az úszóhólyagban lévő levegőt összepréseli, ha le akar merülni a mélybe.	Nincs, mert ott a testeknek nincs súlya.	Ugyanakkora felhajtóerő hat mindkettőre, mert a súlyuk egyenlő.	A hajó átlagos sűrűsége kisebb lesz, mint a vízé.	Nem, mert a levegőben kisebb lesz a vödörre ható felhajtóerő.	A csónak feljebb emelkedik, mert a kövek kidobálásakor a "kiszorított" víz térfogata és így a víz felszíne is csökken.	Egyensúlyban maradnak. A fadarabot tartalmazó pohárból kifolyó víz súlya megegyezik a fadarabra ható felhajtóerővel. A felhajtóerő egyenlő a fadarab súlyával. Tehát nem változik a súlyuk.	Nincs, mert a szabadon eső testeknek súlya sincs.		1. lehetőség
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100