A szurkolói elégedettségtől az elidegenedésig: a mérkőzéslátogatást befolyásoló tényezők az identitásvesztés folyamatában
Témavezetők: Dr. Neulinger Ágnes, Dr. Kemény Ildikó
Készítette: Bodon György (2026)
Disszertáció-védés
Forrás: NB1.hu
Miért probléma a nézőszám? – gazdasági és társadalmi paradoxon 1.
Forrás: saját készítésű fotó a MOL Fehérvár NB1-es egyik hazai mérkőzéséről
Miért probléma a nézőszám? – gazdasági és társadalmi paradoxon 2.
Mit nem értünk még a szurkolói viselkedésből?
A szakirodalom hangsúlyosan vizsgálja a szurkolói azonosulást (Aaker, 1992; Boyle & Magnusson, 2007; Gwinner & Swanson, 2003; Madrigal, 1995; Wann, 2006), a lojalitást (Baldinger és Rubinson, 1996; Bauer et al., 2008; Biscaia et al., 2012, 2013; Doyle et al., 2013; Filo és Funk, 2008; Funk és Pastore, 2000; Gladden és Funk, 2002; Heere és Dickson, 2008; Heere és James, 2007; Kaynak et al., 2007; Kunkel et al., 2016; Mahony et al., 2000; Neale és Funk, 2006; Wang et al., 2011; Kwon és Armstrong, 2002), az elégedettséget (Hosseini et al., (2017); Köse et al., 2021; Kwon & Armstrong, 2002; Madrigal, 1995; Stevens és Rosenberg 2012), a kötődést (Mahony et al., 2000; Funk & James, 2001, 2006; Biscaia et al., 2012).
A kutatások többsége a pozitív érzelmekre épít.
A disszertáció újdonsága, azaz a kutatási rés
De mi történik, amikor ez a kötődés meggyengül?
Ritkán jelennek meg strukturált modellben, különösen kevéssé kelet-közép-európai futball kontextusban.
2. A szakirodalmi megalapozás 1.
2. A szakirodalmi megalapozás 2.
A klub és a szurkolók közötti együttes szerepvállalás
(Kim et al., 2020; Kolyperas et al., 2019; McDonald & Karg, 2014; Sanahuja-Peris & Ginesta, 2024).
2. A szakirodalmi megalapozás 3. - A co-creation (közös értékteremtés)
Forrás: Middling et al. (2025) alapján saját szerkesztés
2. A szakirodalmi megalapozás 3. - A klub és a szurkolók közötti társadalmi szerződés
A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy a szurkolói elégedetlenség kialakulásában meghatározó szerepet játszik a klub és a szurkolók közötti láthatatlan szerződés sérülése.
2. A kutatási kérdések – a koncepcionális modell
A kutatási kérdések összefüggéseinek vizuális megjelenítése
Forrás: saját szerkesztés
A modell összefoglalja a mérkőzéslátogatást befolyásoló fő tényezők kapcsolatrendszerét.
2. A kutatás hat kérdés köré szerveződött, három fő témát vizsgálnak
Értékazonosság és eredményesség
Klubidentitás meghatározza kötődést, Közösség erősíti azonosulást, Értékek és közösség közösségépítés elhanyagolása.
Identitás- és közösségvesztés, elidegenedés
3. Kutatási módszertan - A kutatás kontextusa
Mol Fehérvár FC bemutatása�
KVALITATÍV
Asszociációk és érzelmek, szófelhő, megszemélyesítés
Szakaszokat és mintázatokat azonosított, előkészítették a kvantitatív mérés elméleti alapját.
Elemzés: NVivo 1.7.2 szoftver és manuális elemzés párhuzamosan
3. A kutatási módszertan összefoglalása 1.
3. A kutatási módszertan összefoglalása 2.
KVANTITATÍV
(250 kérdés; N = 191)
Faktorelemzés, klaszterelemzés, ANOVA
Mintázatokat azonosított, a szurkolói csoportokat pedig elkülönítette.
Elemzés: SPSS szoftver
A kvalitatív kutatás során a több mint 600 oldalnyi interjúanyag nyílt kódolásával több mint 100 kód került azonosításra, amelyek négy fő kategóriába rendeződtek.
5. A kutatási problémától az ePCM modellig
A Psychological Continuum Model (PCM), a szurkolói kötődés kialakulásának és fejlődésének folyamatát írja le (Funk & James, 2001).
A tematikus elemzés eredményeként alakult ki az ePCM modell.
Bodon, G. (2025). Extending the Psychological Continuum Model: A Case Study on the Stages of Fan Disattachment from a Football Team. Journal of Global Sport Management, 1-24. https://doi.org/10.1080/24704067.2025.2582203
5. A szurkolói magatartás komplex megértése� � � �
A disszertáció egyik fő eredménye az Extended Psychological Continuum Model (ePCM) megalkotása, amely a Psychological Continuum Model (Funk & James, 2001) kiterjesztéseként írja le a szurkolói kötődés gyengülésének és az elidegenedésnek a szakaszait.
Bodon, G. (2025). Extending the Psychological Continuum Model: A Case Study on the Stages of Fan Disattachment from a Football Team. Journal of Global Sport Management, 1-24. https://doi.org/10.1080/24704067.2025.2582203
Az elidegenedést egy fokozatos pszichológiai folyamat.
Az elidegenedés
A szurkoló az elidegenedés szakaszain (a neheztelés, a kihátrálás, a düh és az elengedés) keresztül juthat el oda, hogy identitásszinten már nem (másképp) kötődik a klubhoz.
Ez különbözteti meg az egyszerű elégedetlenségtől.
7. A kutatás továbbfejlesztése - a kitekintés
8. Mit magyaráznak ezek az eredmények? – összekapcsolás
Ezért van gazdasági jelentősége annak, hogy megértsük a szurkolói elidegenedést.
10. Menedzsment ajánlások
OPERATÍV
STRATÉGIAI
ÁLTALÁNOS
Nem új szurkolókat kell elsősorban szerezni, hanem a meglévő kötődéseket megőrizni és újraépíteni.
Mintavételi korlát: Az alap-kutatás kizárólag egy magyar klub (Fehérvár) szurkolóira terjedt ki, ezért az eredmények más csapatokra vagy országokra csak korlátozottan általánosíthatók.
Nemek aránytalansága: Az interjúk főként férfi szurkolók véleményét tükrözik, így a női szurkolók nézőpontja alulreprezentált.
Szelekciós torzítás: A kutatásban elsősorban aktív, erősen kötődő vagy korábban elkötelezett szurkolók vettek részt, ami torzíthatja az eredményeket.
11. A kutatás korlátai
„Nem utálhatom annyira, hogy már ne tudjon érdekelni.”
- Interjúalany 12.
Van visszaút
Ez az idézet jól illusztrálja, miért fontos a kutatás: rávilágít arra, hogy az elidegenedés nem lezárt állapot, hanem olyan folyamat, amely tudatos beavatkozással visszafordítható. A disszertáció éppen ezt a lényeges pontot ragadja meg, és megmutatja, hogy a szurkolói kötődés újraépítése nemcsak társadalmi, hanem gazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű.
6. A kutatáshoz kapcsolódó publikációk�
Köszönöm a figyelmet!
Bírálói vélemények és válaszok
A kutatás eredményei – Jövőbeli kutatási irányok
10.1 Bírálói javaslatok és a dolgozat fejlesztése
Bírálói észrevétel | Válasz / beépített módosítás |
Pontosabban kifejtette a kutatási rést; erősítette az elméleti hozzáadott érték bemutatását; gazdagította a szakirodalmi hátteret; új ábrákkal és táblázatokkal javította az érthetőséget; pontosabban definiálta az elméleti fogalmakat; jobban alátámasztotta a kutatási kérdéseket; részletesebben mutatta be a kvalitatív eredményeket; javította a következtetések és a kutatási korlátok ismertetését. | Köszönöm az észrevételeket |
A történeti bemutatás rövidítése tovább javíthatta volna az értekezés fókuszát, és még inkább a primer empirikus eredményekre helyezhette volna a hangsúlyt. | Köszönöm a megjegyzést; a történeti áttekintés részletesebb megtartása tudatos döntés volt, mert a folyamatos márkaváltozások bemutatása nélkül a szurkolói elidegenedés jelensége és annak hosszabb távú kialakulása nehezebben lett volna értelmezhető. |
A szöveg minimális mértékben tartalmaz elírásokat, ezért csak csekély lektorálási munkát igényel. | Szerkesztési figyelmetlenségről van szó, a tudományos kommunikáció pontosságának szempontjából indokolt javítani. |
10.2 Bírálói javaslatok és a dolgozat fejlesztése
Bírálói észrevétel | Válasz / beépített módosítás |
Az elidegenedés operacionalizálása továbbra is nyitott kérdés, nem teljesen egyértelmű, hogy mikor tekinthető egy szurkoló ténylegesen elidegenedettnek. | Az észrevételt megalapozottnak tartom. Az értekezésben az elidegenedés operacionalizálása a kvalitatív kutatás során feltárt érzelmi állomásokra (neheztelés, kihátrálás, düh, elengedés) épül, de a keresztmetszeti kutatás keretei között az állapotok objektív elhatárolása csak részben volt lehetséges. |
Nem egyértelműek az elégedetlenség, csalódottság, eltávolodás és elidegenedés közötti mérési határok. | Ezt a korlátot magam is azonosítottam. A kvantitatív szakaszban a PANAS-skála alkalmazásával mértem az érzelmi állapotokat, ugyanakkor az átmeneti állapotok pontos elkülönítése további kutatásokat igényel. |
Célszerű lenne olyan mérési rendszert kidolgozni, amely képes az átmeneti állapotok objektívebb mérésére. | Ennek érdekében 2025-ben új országos adatfelvételt indítottam, amely a 2023-as kutatással összevetve longitudinális elemzést tesz lehetővé, és alkalmas lehet az elidegenedési folyamat időbeli nyomon követésére. |
A klaszterek értelmezése helyenként erősebben támaszkodik az elméleti keretekre, mint az empirikus különbségekre. | Az észrevételt elfogadom. A későbbi publikációkban külön figyelmet fordítok arra, hogy az empirikus elkülönülés és az értelmezési lépések kapcsolata még explicitebben jelenjen meg. |
Köszönöm a figyelmet!
gyorgy.bodon@uni-corvinus.hu