1 of 17

A CAPTIVATE projekt áttekintése és tervezett képzési tevékenységei

​

Hoyk Edit – Mihálka Virág – Kőszegi Irén Rita

​

​

​

​

Neumann János Egyetem

Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar

​

​

2 of 17

Bevezetés�

Környezeti, gazdasági és társadalmi kihívások az agráriumban:

​

  • éghajlatváltozás hatásainak kezelése
  • agrobiodiverzitás megőrzése
  • Föld növekvő népességének élelmezése

stb.

​

A problémákra adott válaszok:

  • Ökologizáció
  • Digitalizáció

​

Megjelenik mindez a KAP-ban is: agrárkörnyezetgazdálkodási, zöldítési célok egyre hangsúlyosabbak, de a versenyképesség megőrzése és a jövedelemtermelő képesség javítása is célkitűzés.

3 of 17

Problémák

​

  • Világszerte tendencia a mezőgazdasági termelés intenzívebbé válása, az input oldal

(víz, növényvédőszer, műtrágyák, stb. felhasználása) növekedése

  • energiafelhasználás növekedése
  • üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése

4 of 17

  • Energiafogyasztás: 2010-2016 között 32%-kal nőtt
  • Energiaköltség: 2011 és 2020 között 37%-kal (114713-ról 180657 millió Ft-ra) növekedett
  • 2000 után megduplázódott a hektáronkénti műtrágya mennyisége

(2000: 61 kg/ha; 2021: 133 kg/ha)

  • Öntözésre fordított vízmennyiség: 110,7-ről 140,56 millió m3-re nőtt az elmúlt húsz évben

​

A műtrágya felhasználás, értékesített öntözővíz

és a mezőgazdaság energiaköltségének alakulása

2000-2021 között Magyarországon

(Forrás: KSH)

5 of 17

  • Mezőgazdaság környezetterhelésének mutatója a szántóföldi madárindex alakulása: 1999-2019 között 30 pontos indexcsökkenés (EUROSTAT agrár-környezetgazdálkodási adatbázis)
  • Madárpopulációk romlása általános európai tendencia, ami megkérdőjelezi a KAP zöldítésének, az agrár-környezetgazdálkodási intézkedéseknek és a NATURA2000 programoknak a hatékonyságát

Szántóföldi madárindex alakulása

(2000=100%)

(Forrás: EUROSTAT)

6 of 17

Élelmiszerfogyasztás alakulása

  • Az élelmiszerbiztonság mennyiségi és minőségi kérdés, ami erős hatást gyakorol a mezőgazdaság finanszírozási,

fenntarthatósági kérdéseire is

  • A testtömeg index kedvezőtlenül alakul, ami felhívja a figyelmet az étkezési szokások megváltozására

Testtömeg index alakulása Magyarországon

és az EU-ban (2014; 2019)

(Forrás: Eurostat)

​

7 of 17

Ökogazdálkodást folytató területek alakulása

  • A biogazdálkodás Magyaro.-on a 2010-es évekig 2% körül stagnált
  • Ezt követően arányaiban hasonló bővülés tapasztalható a biogazdálkodást folytató területekben, mint az EU-ban (2012-2020 között 3-3,5%-os növekedés)

Ökológiai gazdálkodást folytató területek

(Forrás: EUROSTAT)

8 of 17

�Európai stratégiák és az új KAP���

  • Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal)

üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke 2050-re nettó nullára csökkenjen

ehhez minden gazdasági ágazatnak cselekednie kell, a mg.-nak is

​

  • Termőföldtől az asztalig stratégia (Farm to Fork Strategy)

növényvédőszerek használatának 50%-ra csökkentése 2030-ig

műtrágyák használatának 20%-kal csökkentése 2030-ra

mg.-i területek 25%-án biogazdálkodás legyen 2030-ra

​

9 of 17

Ökológiai Cselekvési terv (Organic Action Plan)� kínálat és kereslet megnövelése az öko élelmiszertermelés ösztönzése érdekében� ökológiai gazdálkodásra vonatkozó oktatás képzési feltételeinek biztosítása� ökológiai gazdálkodás szaktanácsadói és szakértői hálózatának bővítése��Biodiverzitás Stratégia (EU Biodiversity Strategy for 2030)� természet védelmére és az ökoszisztémák pusztulásának visszafordítására koncentrál� cél, hogy a biológiai sokféleség Európában 2030-ig felépülési pályájára álljon��Új KAP: 2023-2027� Kondicionalitás� Agro-Ökológiai Program (AÖP) a Zöldítés helyett�

10 of 17

Az új KAP kihívásaira való felkészülés egyik eszköze a CAPTIVATE projekt

​

CAPTIVATE (CAP Transfer of Information Via Assessment, Training & Extension; "KAP ismeretátadás a gazdálkodók értékelése, képzése és szaktanácsadása útján")

​

Cél: gazdaközpontú értékelési és képzési rendszert dolgozzon ki, amely összekapcsolja az EU közös agrárpolitikájának követelményeit a bevált és innovatív környezetgazdálkodási gyakorlatokkal.

​

Az értékelési rendszer célja: a gazdálkodó az összeállított kérdések megválaszolásával fel tudja mérni a gazdaságát, hogy mennyiben felel meg az ökológiai gazdálkodás feltételeinek, a fenntarthatósági kritériumoknak.

​

​

​

11 of 17

A fő cél, hogy a gazdálkodók jobban megértsék:

​

  • a támogatási feltételrendszer szabályait,
  • az öko-termesztési módszereket,
  • a kapcsolódó kötelezettségvállalásokat,
  • valamint felelősségteljesebben és tudatosabban válasszák ki (gazdaságértékelő eszközzel támogatva), illetve vegyenek részt az egyes rendszerekben, hatékonyabban hajtsák végre az intézkedéseket (ÖMKI)

12 of 17

​

​

CAPTIVATE projekt résztvevői

  • Ökológiai és Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) Bp.
  • Institute of Knowledge Agriculture and Innovation / IZPI (Agroinstitut)

Szlovákia

  • Forschungsinstitut für biologischen Landbau (FiBL) Ausztria
  • IPS Konzalting (mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó szektorra

specializálódott tanácsadó cég) Horvátország

  • Neumann János Egyetem (NJE) Kecskemét

​

13 of 17

CAPTIVATE – PR 4: Oktatási modul

Módszertani képzés és moduláris tananyagok írása a biogazdálkodáshoz kapcsolódóan

​

​

Várt eredmények:

​

  • Módszertan kialakítása és tananyagok írása

​

  • KAP-specifikus, rugalmas oktatás

​

  • Formátum: Nyílt / online / digitális oktatás – Open Education Resource (OER)

​

14 of 17

Oktatási modulok

1. modul: Az EU új stratégiái - Zöld Megállapodás, Termőföldtől az Asztalig, Biodiverzitás stratégia, Ökológiai cselekvési terv, Új KAP -szabályok és követelmények:

  • kondicionalitás
  • környezetvédelmi intézkedések
  • kapcsolódó vidékfejlesztési programok

15 of 17

2. modul: A projektben azonosított jó ökológiai gyakorlatok, a KAP előírásokhoz igazodva

Érintett témák:

  • Talaj
  • Az agroökológia alapjai
  • Növényvédelem
  • Vízgazdálkodás
  • Gyomszabályozás
  • Diverzifikáció a mezőgazdaságban
  • Állatjólét

​

3. modul: A projekt digitális tanulási platformjának használata (Moodle)

​

16 of 17

Farmlátogatás

  • Egy modul – egy hónapos időtartam
  • Az első két modulhoz bemutatófarm látogatások kapcsolódnak
  • A modul kezdetén és végén fizikai kontaktnapként kerül sor a mintafarm/

bemutatófarm(ok) meglátogatására.

  • A képzések után értékelő felmérés készül az eredményességről

17 of 17

Köszönöm a figyelmet!