A MOHÁCSI CSATA�1526. AUGUSZTUS 29.
PINT VAJK
MAGYARORSZÁG MOHÁCS ELŐTT
A belső helyzet: II. Lajos gyenge központi hatalma, üres kincstár, bárói széthúzás.
A külső fenyegetés: I. Szulejmán szultán hódító törekvései, Nándorfehérvár elvesztése (1521).
A SZEMBENÁLLÓ FELEK
| Magyar sereg | Oszmán sereg |
Létszám | kb. 25 000 fő | kb. 60 000 fő + kísérőcsapatok |
Vezetés | II. Lajos, Tomori Pál | I. Szulejmán, Ibrahim pasa |
Tüzérség | kb. 80 ágyú | kb. 150-300 ágyú |
A MAGYAR HADITERV
Helyszínválasztás: a mohácsi síkság (nyílt terep, ami kedvezett a nehézlovasságnak).
A terv: egy gyors, mindent eldöntő rohammal szétverni az oszmán sereget, mielőtt az teljesen felvonulna.
Hiba: a magyarok megvárták, amíg a törökök leereszkednek a dombokról, és alábecsülték a janicsárok és az ágyúk erejét.
AMIKOR MÉG JÓL ÁLLTUNK...
Időpont: délután 3-4 óra körül kezdődött az összecsapás.
A roham: a magyar jobbszárny Batthyány Ferenc vezetésével sikeresen megfutamította a ruméliai hadtestet.
Illúzió: a kezdeti sikerek azt hitették el a magyarokkal, hogy a csata megnyerhető.
A FORDULAT ÉS A VERESÉG
A csapda: a török sereg középső része (janicsárok) szilárdan állt.
Tűzerő: az oszmán ágyúk és a janicsárok puskái hatalmas pusztítást végeztek a rohamozó lovasság soraiban.
Bekerítés: a létszámfölény érvényesült, a magyar sereg menekülni kényszerült.
A TRAGIKUS VESZTESÉGEK
Emberveszteség: 15 000 – 20 000 magyar katona esett el.
A vezetés bukása: hét püspök és számos főúr maradt a csatatéren.
A király halála: II. Lajos menekülés közben a megáradt Csele-patakba fulladt.
Ezzel a Jagelló-ház magyar ága kihalt.
SZÉKELY BERTALAN: II. LAJOS HOLTTESTÉNEK MEGTALÁLÁSA /1860/
KÖVETKEZMÉNYEK
Az ország szétesése: megnyílt az út az ország középső részének megszállása felé.
Kettős királyválasztás: Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd harca az országot polgárháborúba sodorta.
A három részre szakadás (1541): Mohács volt az a pont, ahonnan egyenes út vezetett az ország 150 éves török megszállásához.
TÖBB IS VESZETT MOHÁCSNÁL
A mondás jelentése: a reményvesztettség kifejezése, de egyben a túlélés ösztöne is.
Mohácsi Nemzeti Emlékhely: a tömegsírok és a kopjafák méltó emléket állítanak a hősöknek.
MOHÁCSI NEMZETI EMLÉKHELY
FORRÁSOK
B. Szabó János: A mohácsi csata. Corvina, Budapest, 2013.
B. Szabó János: A mohácsi vész. Kossuth, Budapest, 2016.
Képek: internet
Készítette: Pint Vajk, 5.A osztály, Petőfi Sándor Alapiskola és Óvoda Nádszeg, Szlovákia
647 Trstice 925 42