1 of 17

Házi feladat:

Learningapps: �https://learningapps.org/watch?v=pqief642j23

2 of 17

49. óra�Az USA születése�TK. 17. lecke (69-72. oldal)

3 of 17

1. Észak-Amerika gazdasága

Észak

Angol, francia telepesek

farmergazdálkodás

Magánbirtokok, önellátás
középbirtok

A keleti partvidéken �13 angol gyarmat/kolónia

Anglia

Dél

ültetvények, rabszolgamunka

nagybirtokok

4 of 17

5 of 17

Kezdetben Anglia látja el élelemmel, állattal
A 13 gyarmat egymástól független
belső piac => függetlenedési kísérletek (Benjamin Franklin)
Anglia nem akarja

6 of 17

2. A függetlenségi háború

Ok: az angol parlamentben nincs gyarmati képviselő, magas vámok, adók�gazdasági fejlődés akadályozása�

� Függetlenségi háború (1775-1783)

III. György szakít elődei politikájával => bele akar szólni a gyarmati döntésekbe

7 of 17

1763: tilos az Appalache-hegységtől �nyugatra költözni

1764: cukortörvény => rum
1765: elszállásolási törvény
1765: bélyegtörvény

Minden jogi dokumentumra, újságra, �levélre, szórólapra

1767: minden behozott árura vámot vetnek ki

8 of 17

A társadalom három részre szakadt:

Patrióták, radikális csoport (whigek): fegyveres szembenállást akartak (40%)
Lojálisak (toryk): hűségesek az angolokhoz (20%)
Semlegesek: (40%)

1770: a radikálisok kövekkel megdobálják a királyi vámtiszteket => a katonák a tömegbe lőnek => 5 halott => „bostoni mészárlás”

9 of 17

1773: „Bostoni teadélután”

1773 –ban tovább mérgesedett a helyzet, amikor John Hancock – radikális patrióta vezető - bojkottot szervezett a Brit Kelet-indiai Társaság Kínából behozott teája ellen, így annak a eladásai a gyarmatokon az addigi 320 000-ről mindössze 520 fontra zuhantak. Még ugyanezen évben (1773) a Kelet-indiai Társaság eladósodott, raktárai pedig tele voltak a csempészek vámmentesen behozott teája miatt eladhatatlan készletekkel. A brit kormány jóváhagyta a tea törvényt (Tea Act), amely lehetővé tette a Brit Kelet-indiai Társaság számára, hogy a gyarmatokon a szokásos gyarmati adó megfizetése nélkül, a gyarmati kereskedők és csempészek árai alatt adhassa el az árut.

A legtöbb amerikai kikötőben visszafordították a Társaság teát szállító hajóit, ám Bostonban, ahol a Kelet-indiai Társaság bírta a kormányzó támogatását, előkészületeket tettek, hogy brit hadihajók támogatásával tegyék partra a teát. Ám 1773. december 16-án mohikán indiánnak öltözött telepesek megrohantak a három angol hajót a bostoni kikötőben, és teaszállítmányukat a tengerbe szórták. Ez volt a „bostoni teadélután” néven elhíresült incidens! (Ennek közvetlen oka az volt, hogy az angol kormány a Londonba szállított tea vámját megszüntette, de változatlanul fenntartotta a tea vámját az észak-amerikai gyarmatokon.) Az angol parlament megtorlásul azonnal elfogadott négy „kényszerítő törvényt” (Amerikában „tűrhetetlen törvények” néven váltak ismertté): amíg a teát az amerikaiak meg nem fizetik, lezárják a bostoni kikötőt; drasztikusan csökkentik Massachusetts kormányzatának önkormányzati és képviseleti jellegét; a gyarmatokon megvádolt királyi tisztviselőket Angliában bíróság elé állítják; a brit hadsereg számára pedig lehetővé teszik épületek lefoglalását szállás céljából.

10 of 17

1775: lexingtoni csata, a háború kezdete

Thomas Gage tábornok 1775-ös lexingtoni razziája éppen azért indult, hogy a feltehetően a városban bujkáló patrióta vezéreket, Samuel Adamst és John Hancockot kézre kerítse. Adamsék időben elmenekültek Lexingtonból, és az 1775. április 19-én, hajnali öt órakor érkező vöröskabátos brit csapatokat csak a helyi milícia fogadta. Tisztázatlan, hogy a feszült helyzetben melyik oldalon húzták meg először a ravaszt, de a városban kilenc áldozattal járó lövöldözés kezdődött, majd a harc hírére érkező vidéki milíciák Concord mellett győzelmet arattak a Bostonba visszahúzódó Gage seregein.

Az első elkerülhetetlen összecsapásra 1775 április 19 én került sor, amely dátum az Amerikai Függetlenségi háború kezdete is lett! Gage tábornok egy brit katonai osztagot küldött Bostonból a közeli Concord fegyver- és lőporkészletének elkobzására, valamint Samuel Adams és John Hancock radikális vezetők letartóztatására. A patrióták felfegyverzett csoportjai, akik ekkor már Bostonban hónapok óta készen álltak egy esetleges összecsapás kivédésére, azonnal Lexingtonba és Concordba siettek. Az első fegyveres harcok azonban mindkét helyszínen az amerikaiak felülkerekedésével végződtek, mivel a „vöröskabátosokat” meglepte a szervezett ellenállás mérete és a harcokba bekapcsolódó farmerek magas száma. A Bostonba történő visszavonulásuk során, összesen 273 angol katona esett el, míg az amerikaiak csak alig száz embert vesztettek.

11 of 17

1776. július 4.: Függetlenségi nyilatkozat

Emberi és polgári szabadságjogok

12 of 17

1776: a háború mélypontja az amerikaiak számára

október: az angolok elfoglalják New-Yorkot

13 of 17

1777. szeptember 19: Nagy angol vereség Saratogánál => a háború fordulópontja, hatására külföldi segítség =>

Az újabb nagy angol támadás 1777 nyarán következett, amikor Kanadából John Burgoyne tábornok megtámadta Albany, és a Hudson völgyének vidékét. Ekkor az angol főparancsnok, Howe nagy döntésre kényszerült: vagy egyesül Burgoyne csapataival és kettévágja az államokat, vagy inkább a nagyobb dicsőséget ígérő Philadelphia ellen vonul. Szerencsére How a dicsőséget akarta inkább, és Philadelphia megszerzését választotta. Miután a brandywine-i csatában legyőzte Washingtont, bevonult az amerikai fővárosba. (A kongresszus a pennsylvániai Yorkba volt kénytelen menekülni.) How dicsőséget hajhászó döntésével magára hagyta északon Burgoyne erőit, akiket az amerikaiak bekerítettek, és 1777 októberében Saratogánál megadásra kényszerítettek. A saratogai csata a háború fordulópontja lett.

14 of 17

1778: Franciaország, Spanyolország és Hollandia szövetségre lép a 13 kolóniával
1781: Yorktown – angol vereség, véget ér a háború

15 of 17

1783: békekötés az angolokkal Párizsban =>
USA: POLGÁRI KÖZTÁRSASÁG – alkotmány

George Washington, majd John Adams
A hatalommegosztás elve

16 of 17

3. Dél-Amerika

1811: Simon Bolivár – független köztársaságok (TK. 140. o.)

Vezetésével és szülei örökségéből felkelést indított, melynek köszönhetően megszületett Nagy-Kolumbia (Venezuela, Kolumbia, Panama, Equador) => 1819-1830-ig állt fenn

17 of 17

Házi feladat:

Füzetbe:

Mit ír a tankönyv Simon Bolivárról? (TK. 140. o.)
Milyen elidegeníthetetlen jogai vannak az embereknek a Függetlenségi nyilatkozat alapján?