Növényvédelmi aktualitások bogyósokban

​

Győr, 2021.09.07.

Szántóné Veszelka Mária

Bogyósgyümölcsű növényfajok

• Szamóca
• Málna
• Feketeribiszke
• Pirosribiszke
• Köszméte
• Tüskétlen szeder

• Berkenye
• Homoktövis
• Fekete bodza
• Áfonya
• Josta
• Szedermálna
• Stb.

A bogyósok hazai helyzete

​

• A bogyósok kiváló ízük, kedvező beltartalmi értékeik, sokoldalú felhasználhatóságuk miatt népszerűek itthon és külföldön is.
• A 70-es, 80-as évek sikernövényei voltak, a szamóca, málna és ribiszke termőterülete egyenként több ezer hektárt tett ki. Családi gazdaságok és nagyüzemek is szívesen termelték, felvásárlásuk és feldolgozásukra kiépült rendszer állt rendelkezésre. Hűtőházak, konzervgyárak települtek a termőterület közelébe.
• Többnyire extenzív termesztési viszonyok mellett is megfelelő jövedelmet biztosítottak.
• A 90-es évektől fokozatos csökkenés tapasztalható napjainkig, mára tizedére csökkent a termőterület és a termésmennyiség.

​

​

A bogyósok hazai helyzete

​

• A drasztikus csökkenés főbb okai:
• Klimatikus tényezők változása – klímaváltozás
• Hőmérséklet emelkedése, légköri aszály, csapadék hiánya és egyenlőtlen eloszlása, UV-sugárzás erősödése
• Kézi munkaerő hiánya –nincs, aki leszedje !
• Piac hektikussága, kiszámíthatatlan árviszonyok
• Lengyel és szerb konkurencia erősödése- nem tudunk versenyezni velük
• A számos bogyós károsító elleni kémiai védelem amúgy is korlátozott lehetőségének szűkülése-hatóanyagok visszavonása-kiskultúrák, a fejlesztés minimális
• Új károsítók megjelenése, megtelepedése

​

​

​

Mit tehetünk ?

• Egyes abiotikus tényezők esetében nem sokat. Pl. Klímaváltozás

A fekete ribiszke és a tüskétlen szeder termesztésének eddig is a déli határán voltunk, ez egyre kritikusabb a málna esetében is.

• kézi munkaerő hiánya, piaci anomáliák. Nincs rá közvetlen befolyásunk.
• De: csapadékhiány, légköri aszály – a bogyósok erdőszéli növények, a párás, mérsékelten meleg klímájú, üde, enyhén savanyú talajú termőhelyeken érzik jól magukat – öntözés nélkül már elképzelhetetlen a legtöbb bogyósgyümölcs termesztése-öntözőrendszer kiépítése
• UV sugárzás erősödése, extra magas hőmérsékletű periódusok – a perzselések kivédése érdekében a termelő kénytelen árnyékoló rendszer kialakítására.
• A kedvezőtlen környezetei tényezőkhöz alkalmazkodóbb fajták nemesítése.

​

​

Napperzselés hatására megfőtt bogyó szederben

Mit tehetünk a biotikus tényezők esetében?� Integrált szemléletű védelem a bogyós károsítók ellen

​

• Az egyéb, elsősorban fizikai és agrotechnikai módszerek kihasználása egyre fontosabb

​

• A letermett és fertőzött vesszők kimetszése alapvető, elterjedt és nélkülözhetetlen mechanikai-agrotechnikai eljárás, amely a növényi maradványok szabadtéri elégetésének tilalma miatt veszélybe került. Mit tegyen a termelő a nyesedékkel ?

​

• Talajba dolgozás nem kivihető módszer. Lassú a lebomlás, a fertőzőképesség megmarad. Sorok gyepesítése is akadályozza.

Málna karcsúdíszbogár lárvája és kárképe

Mechanikai módszerekkel kezelhető

málna gubacsszúnyog kárképe

mindenhol előfordul, mechanikai védekezéssel kezelhető

Mit tehetünk a biotikus tényezők esetében?� Integrált szemléletű védelem a bogyós károsítók ellen

​

• A hatóanyagok visszavonása miatt a környezetet kímélő kémiai védekezés lehetőségei folyamatosan csökkennek. Különös tekintettel a folyamatosan érő, virágzó bogyós kultúrákban a várakozási idő betartására, és a méhek védelmére.

​

• Egyre fontosabb az előrejelzési lehetőségek használata –szín-, feromoncsapdák, helyi, napi szintű megfigyelések

​

Integrált szemléletű védelem a károsítók ellen

​

​

• Legnagyobb problémát azon állati kártevők elleni védelem okozza, amelyek ellen az agrotechnikai módszerek nem kellően hatékonyak, kémiai eszközökkel is be kell avatkoznunk.
• Pl. szederatka

Néhány fontos hagyományos kártevő, amelyek ellen növényvédő szerek nélkül „fegyvertelenek” vagyunk

• Szamóca bimbólikasztó
• Szamócaeszelény
• Levéltetvek
• Üvegszárnyú ribiszkelepke
• Sodrómolyok
• Lombrágó hernyók
• Cserebogár imágó és lárva
• És még sokan mások

Szamóca bimbólikasztó

szamócaeszelény

Üvegszárnyú ribiszkelepke

málnasodrómoly

Málna vesszőszúnyog

Cserebogár imágó

Szamóca bimbólikasztó szedren

Tarka kisszövő málnán

Kis málnalevéltetű

Kabóca kártétel szedren

A közönséges takácsatkáról

• Korán, már május elején betelepedhet, egész szezonban jelen van, károsíthat.
• Szamócán és ribiszkéken is jelentős
• Vesszőkön és sarjakon egyaránt előfordul
• Virágzó gyomokról is a málnára vándorol
• A levelek szürkülése, ezüstös elszíneződése, majd elszáradása alulról kezdődik
• A termelők nem ismerik fel a kártételi tüneteket, félrekezelik

​

közönséges takácsatkák tömege málna levélen

Új károsítók megjelenése

• Darázsszitkár károsítása málnában és tüskétlen szederben
• Eddig erdei- és gyümölcsfák kártevőjeként volt ismert
• A málna és a tüskétlen szeder a faj új tápnövényei
• Lárvái a gyöktörzsben élnek, a károsítással érintett növények felszíni részei elpusztulnak

​

​

Darázsszitkár imágója

A lárvák gyökérkártétele nyomán teljes, vagy részleges tőpusztulás következik be

Röpnyílások és bábingek szeder gyöktörzsén

Kordonkarok elhalása

Darázs-szitkár elleni védekezés lehetőségei

​

• A feromoncsapdák nagy számban fogják szederben és málnában is
• Málnában kevésbé látványos a kártétel mint szederben – a málna „tarackoló” képessége miatt
• Védekezés fertőzött tövek eltávolításával, megsemmisítésével, tőfeltöltögetéssel, tömeg-csapdázással
• Hagyományos kémiai módszerek nem hatásosak
• Veszélyes szomszédság kerülése

Phytophthora rubi megjelenése málnában

Agrobacterium rubi tünetei szeder vesszőkön

Kukoricamoly kártétele sarjon termő málnában

A kegyelemdöfés: a foltosszárnyú muslica megtelepedése bogyósgyümölcsű kultúráinkban

• Első imágók detektálása Magyarországon 2012
• Első bizonyított kártétel sarjon termő málnában Nógrádban 2014
• Első bizonyított kártétel szederben 2015
• Első tragikus kártétel 2016 – sarjon termő málnában, szederben, bodzában – augusztus végére helyenként 100 %-os fertőzöttség
• Az azóta eltelt években is rendszeresen károsít.
• Hazánkban az életmódja nem kellően ismert.

​

Morfológia

• A foltosszárnyú muslica imágók 2,5-3,5 mm-esek, az ecetmuslicánál kicsit nagyobbak .
• A hímek a nőstényeknél valamivel kisebbek.
• A hímek szárnyán 0,4 mm átmérőjű fekete folt található, az európai fajok közül egyedül. (Később is megjelenhet a folt)
• A hímek elülső pár lábán az 1. és 2. lábfejízen fekete párzófésűk vannak.
• Piros szemeik az ecetmuslicáénál lényegesen nagyobbak.

Foltosszárnyú muslica hím imágó

Morfológia

​

• A nőstények tojócsöve hosszú, sarlószerűen íves, erősen szklerotizált.
• Rajta két párhuzamos sorban 30-36 fog található, amelyek az ív hátulsó részén lényegesen erősebbek.
• A fűrészes tojócső képessé teszi a nőstényt a gyümölcshéj felhasítására.

Foltosszárnyú muslica nőstény fűrészes tojócsöve

Morfológia

• A tojások fehérek, oválisak, kb. 0,2-0,5 mm-esek, a héj alá beágyazottak. Két hosszú légzőszál vezet belőlük a gyümölcs felszínére.
• Lárvái fehér, majd piszkosfehér színű nyűvek, 3 lárvastádiumuk van.
• Bábja orsó alakú, szennyesfehér, később vörösesbarna, két, csillag alakban elágazó, szarvszerű függelékkel.

​

Tápnövények és kártétel

• Rendkívül polifág, vadon termő és termesztett gyümölcsök sokaságán képes kifejlődni.
• Csak a vékony héjú egészséges gyümölcsökbe tud tojást rakni, más tápnövényeken csak a sérült, vagy erjedő termésekben fejlődik ki.
• Elsőrendű tápnövényeinek számítanak a bogyósok, csonthéjasok. Nógrád megyében málnából, szederből és bodzából mutattuk ki.

Kártétel

• A nőstények fűrészes tojócsövükkel képesek a héjat felhasítani, gyakran a még fán, bokron lévő gyümölcsbe raknak tojást, de az erjedőbe is !
• A károsítás helyén besüpped a gyümölcs, színe megváltozik, a muslica által terjesztett élesztőgombák, baktériumok is fokozzák a kártételt.

Életmódja, környezeti igényei

• Rendkívül szapora, 12-15 nap alatt kifejlődhet egy nemzedék, enyhe éghajlaton, pl. Európa déli részén 12-13 nemzedéke is lehet.
• Tojásállapot: 1-2 nap
• Lárvaállapot: 5-7 nap
• Bábállapot: 6-9 nap
• Imágók párosodása, tojásrakás : 24-72 óra
• 20 °C-on 18 nap a ciklus

Életmódja, környezeti igényei

• Az imágók élettartama több hónap is lehet.
• Tojásprodukciójuk magas, százas nagyságrendű is lehet.
• Félérett, vagy szedésérett gyümölcsbe rak csak tojást
• Gyümölcsönként több, olykor 30-40 lárva is károsít.
• A talajban vagy a gyümölcsben is bábozódik.
• Telelés imágó alakban történik. HOL ????

Irodalmak szerint hűvösebb éghajlaton pl. nálunk védett helyeken pl. épületekben, alacsony egyedszámban képes áttelelni, de ez eddig nem bizonyosodott be.

​

Életmódja, környezeti igényei

• A D. suzukii számára optimális a 20-25 °C hőmérsékleti tartomány.
• -2 °C alatt és 30 °C fölött magas mortalitás- nyári, forró hónapokban eltűnik.
• Kedveli a magas páratartalmat – hűvös, csapadékosabb nyarú évjáratokban szaporodik fel pl. 2014, 2016.
• Őszi érésű gyümölcsökben lehet jelentős Mo.-on
• Tavaszi gyümölcsökben nálunk nem jelent még meg. Hol van ?
• Újra behurcolás, vagy évente ismételt betelepedés is elképzelhető ???

Védekezési stratégiák

• Agrotechnikai védekezési lehetőségek:
• Hullott, sérült gyümölcsök eltávolítása, beforgatása a talajba – visszafertőződés elkerülése
• Minél előbbi, vagy gyakoribb betakarítás
• Vektorháló alatti termesztés –legjobb eredményt adta
• Veszélyes szomszédság kerülése – más tápnövény
• Cefre takarása stb.
• Kémiai védekezésre vannak engedélyezett készítmények, de nem ez a megoldás.

​

Biológiai védekezés lehetősége:

Trichopria drosophilae fürkészdarázs

Biológiai védekezés fürkészdarázs alkalmazásával

• Francia és más európai kutatók együttműködésével fejlesztették ki.
• 3000-5000 db fürkész imágót kell kihelyezni hektáronként az ültetvénybe.
• A darázs nőstények megkeresik, és tojást raknak a bábokba. A fürkészdarazsak bennük fejlődnek ki, és elpusztítják a muslicákat. Magyarországon történt próbálkozás, de még nincs kellő tapasztalat a hatékonyságukról.

• Védekezési stratégiák

• A védekezés nem megoldott a súlyos kártételekkel érintett országokban sem !
• Megjelenés detektálása, elterjedés nyomonkövetése – jól repül az almaecet-vörösbor csapdákba – szelektív csapda nincs
• A gyümölcsérés kezdetétől nem megbízható a csapda- a gyümölcsillat „felülírja”. Nem alkalmas a rajzás dinamikájának követésére, a várható kártétel becslésére.
• A tömegcsapdázás is lehetőség, de nálunk eddig nem vált be.

​

​

​

​

Foltosszárnyú muslica helyzete, tapasztalatok

• A védekezés nem megoldott, lényegében tehetetlenek vagyunk.
• A nagymértékű károsítás évjáratai kiszámíthatatlanok, a nyári kánikulai, illetve csapadékos periódusoktól függenek.
• Ezt a kockázatot a gazdák nem tudják vállalni. Felhagynak a termesztéssel
• A feketeribiszke és a szamóca eddig nem volt károsított.
• Mielőbbi megoldás kell, hogy a bogyósokgyümölcsök ne tűnjenek el Hazánkból.

​

​

​

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!