SZENT ISTVÁN ÉS AZ ÁLLAMALAPÍTÁS

© Molnár Zsolt 2011

Szent István

Esztergom, 970 körül – Székesfehérvár, 1038. augusztus 15.

I. Szent István származása, neveltetése

• Születésének időpontja bizonytalan. (970-975 közötti időre teszi a történészek többsége.)
• Eredeti neve Vajk (török: baj= vezér, hős k kicsinyítőképzős változata ⇒ Vajk=kisebbik vezér).
• Valószínűleg születése után rövidesen megkeresztelték és kicsi kora óta szigorú keresztény nevelésben részesítették ⇒ a hagyomány szerint gyermekként pogányként élt, majd Adalbert keresztelte meg ifjúkorában. (Nincs forrás arra, ami ezt bizonyítaná, viszont 973 után Szentgalleni Brunó és szerzetestársai megérkezésekor Géza szinte azonnal megkeresztelkedett, így valószínűtlennek tűnik, hogy Istvánt pogány gyerekként nevelték volna!)
• Arcvonásait nem ismerjük pontosan, hiszen korabeli hiteles portré nem készült róla)
• Apja uralkodásra nevelte, ezért fiatal korától kiemelkedő nevelésben részesült (Adalbert, prágai püspök) ⇒ mélyen vallásos lett, ami döntő hatást gyakorolt későbbi egyházszervező munkájára. Kiemelten fontosnak tartotta, hogy népét a keresztény európai népek közösségébe vezesse.
• 995-96-ban lépett házasságra Gizella bajor hercegnővel (dinasztikus házasság volt, de Gizella haláláig hűséges volt hozzá).

I. Szent István neveltetése

I. Szent István neveltetése

Szent István életének négy jelenete az ún. Vásári-kódex lapján

I. Szent István neveltetése

Géza fejedelem álma

(A legenda szerint Gézának álmában megjelenő angyal jövendölte meg fia születését)

I. Szent István neveltetése

Szent István születése a Képes Krónika ábrázolása szerint

I. Szent István neveltetése

Szent István megkeresztelése

(Szent István Legendájának ábrázolása a Vásári-kódexben)

Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése

A minden történelmi alapot nélkülöző fesményen az előtérben térdel a kereszténységet felvevő Vajk (a későbbi István király), akit a püspöki ornátusba öltözött Szent Adalbert keresztel meg.

Vajk a valóságban kb. három-négy éves lehetett, amikor 973-ban (apjával, Gézával együtt) az I. Ottó által magyar földre küldött Szentgalleni Brunó megkeresztelte.

I. Szent István neveltetése

II. István útja a hatalomhoz

997-ben Géza fejedelem meghalt. A fejedelmi székre két személy tartott igényt:

• István,Géza fia, akit apja jelölt ki utódának az új öröklési rend a primogenitúra alapján;
• Koppány, Géza testvérének (vagy közeli rokonának) a fia, aki a család legidősebb tagjaként, a szeniorátus elve alapján tartott igényt a fejedelmi székre. ⇒ Sarolt veszprémi várát kezdte el ostromolni (levirátus érvényesítése miatt).

​

Következmény: háború bontakozott ki István és Koppány között.

​

Eredmény: István a német nehézfegyverzetű lovagok segítségével (Hont, Pázmány, Vecellin) legyőzte Koppányt, így elfoglalhatta a fejedelmi széket!

II. István útja a hatalomhoz

Koppány Géza magyar fejedelem rokonának, Tar Zerindnek a fia volt, aki Géza halála után a sztyeppei népekre jellemző szeniorátus elve alapján magának követelte a hatalmat, és régi magyar sztyeppei szokás szerint feleségül akarta venni Sarolt fejedelemasszonyt, Géza feleségét. Géza családja viszont a nyugatról származó primogenitúra elve alapján Vajknak, a későbbi Szent István királynak követelte a hatalmat. A kitört harcban István győzött és megszilárdította az új keresztény magyar államot

II. István útja a hatalomhoz

Koppány vezér

(László Gyula rajza)

„Azon napokban jött be Hont és Pázmán is, kik Szent István királyt a Garan vizében német szokás szerint karddal körülövezték ... Szent István király pedig, összehíván előkelőit, Szent Márton hitvalló közbenjárása által az isteni irgalom segedelméért esedezék, azután pedig összegyűjtvén seregét ellensége elébe vonúla, és a Garan vize mellett övezteték föl elsőben karddal, holott is két fejedelmet tőn testőrei­vé, Hontot és Pázmánt; egész serege fejévé és vezérévé pedig német nemzetbeli vendégét Venczellint tevé.”

(Idézet a Képes Krónikából)

Hont lovag a Képes Krónikában

II. István útja a hatalomhoz

Vecellin kivégzi Koppányt

(A Képes Krónika ábrázolása)

III. A koronázás

III. A koronázás

A hatalom megszerzése után István apja munkáját kívánta folytatni, amikor Magyarországot keresztény királysággá kívánta szervezni! (Ez a cél!)

​

Mi tette lehetővé számára a királyi cím megszerzését?

​

• A belpolitikában Koppány legyőzésével nagy erőfölényre tett szert (még nem volt kizárólagos uralma az ország egészére!);

​

• A külpolitikában kedvező volt, hogy III. Ottó császár és II. Szilveszter pápa békében uralkodtak egymás mellett ⇒ mindkettőjüket meggyőzte István a keresztény európai politika folytatásáról (így sem a világi sem az egyházi hatalom nem vétózhatja meg a királyságát)!

III. A koronázás

A korona adományozása

István a pápához fordult koronáért, II. Szilveszter pápa a császár egyetértésében adta a koronát (István nem ismerte el hűbérurának a császárt!)

A koronát Asztrik apát hozta Rómából Magyarországra (nem a mai Szent Korona!!!)

A koronázás időpontja

1000 karácsonya, vagy 1001. január 1. (Esztergom)

A koronázás szertartásrendje (⇒ a mainzi ordo szabályozta, az egész középkor folyamán ez maradt fenn!)

​

Négy elem:

1. közfelkiáltás (szimbolikus választás);

2. fogadalomtétel (a hit megtartása, az egyház megvédése, az ország védelme és bölcs kormányzása);

3. szent olajjal (krizma) felkenés ⇒ az isteni kiválasztottság jelképe, a király az ég és föld összekötője (isten kegyelméből…);

4. a koronázási jelvények átadása (korona, kard, gyűrű, jogar) ⇒ később: korona, jogar és országalma.

III. A koronázás

III. A koronázás

Szent István koronázása

(A Képes Krónika ábrázolása)

III. A koronázás

Szent István koronázása

(Roskovics Ignác olajfestménye, Magyar Nemzeti Galéria)

III. A koronázás

Szent István megkoronázása

(Melocco Miklós szobra Esztergomban)

Fotó: Wikipédia

IV. A hatalom megszilárdítása

István királyságának első évtizedében ténylegesen a maga ellenőrzése alá vonta az egész Kárpát-medencét. Felszámolta a hatalmát el nem ismerő vidéki törzsfők uralmát, a földek teljes egészében királyi tulajdonba kerültek.

​

A folyamat lépései:

• 1003-ban meghódította Erdélyt, fegyveres erővel vetett véget az ottani törzsfő, Gyula hatalmának;
• 1008-ban ugyancsak fegyveres erővel győzte le a Maros-vidék és az ország délkeleti részének urát, Ajtonyt.

(Nem mindenkivel szemben kellett fegyveres erőt alkalmaznia: pl. a Mátra-vidék urát, Aba Sámuelt úgy nyerte meg, hogy feleségül adta hozzá az egyik húgát!)

IV. A hatalom megszilárdítása

IV. A hatalom megszilárdítása

Az erdélyi Gyula hatalmának megtörése

(A Képes Krónika ábrázolása)

IV. A hatalom megszilárdítása

István harca a hatalomért

V. Az egyházszervezés

Szent István uralkodása alatt tovább folyt a hittérítés. A király törvényei kötelezővé tették a keresztény hitre térést és a rendszeres vallásgyakorlást.

​

Az államszervezéssel párhuzamosan kiépült az egyházszervezet is:

​

10 egyházmegye jön létre

​

Érsekségek: Esztergom, Kalocsa (lehet, hogy későbbi alapítású)

​

Püspökségek: Veszprém, Győr, Pécs, Vác, Eger, Csanád, Bihar (később Várad lesz a központja a bihari püspökségnek).

​

Az egész hazai egyházszervezet élén az esztergomi érsek állt.

V. Az egyházszervezés

V. Az egyházszervezés

Egyházmegyék a 10. század első felében

V. Az egyházszervezés

A Pannonhalmi Apátság alapítólevelének másolata „A legfelségesebb úr Isten nevében István, a legfelsőbb kegyelem gondviseléséből a magyarok királya … Pannónia hegyén lévő Szent Márton monostornak ... olyan kiváltságot engedélyeztünk, amilyet Monte Cassino Szent Benedek monostora kapott”.

Az alapítólevélről részletesebben itt lehet olvasni:

http://www.natarch.hu/szemle/20014/pannon.htm

V. Az egyházszervezés

Szent István a keresztény vallást hirdeti

(Roskovics Ignác olajfestménye, Magyar Nemzeti Galéria)

V. Az egyházszervezés

V. Az egyházszervezés

V. Az egyházszervezés

Szent István kezdte építtetni (német székesegyházak mintájára) a XI. század elején, végső nyughelyéül. A XI. században elkészülte után a maga 60x30m-es alapterületével és kb. 30m-es belmagasságával a korabeli Európa egyik legnagyobb bazilikája volt. A Szent István korabeli bazilika háromhajós, négy tornyos és valószínűleg két szentélyes volt. Déli oldalához kerengő is csatlakozott. Szent Istvánt halála után a templom közepén temették el, kriptája ma is látható. Először azonban nem őt hanem fiát, Imre herceget temették ide, kriptáját a déli hajó második és harmadik pillére között tárták fel. Szent István után trónra lépő királyokat már itt koronázták meg és sokuk ide is temetkezett.

A székesfehérvári bazilika rekonstrukciós rajza

VI. A patrimoniális állam

VI. A patrimoniális állam

*Patrimoniális állam: olyan állam, ahol az ország földjeinek döntő többsége az uralkodó, illetve az uralkodó családjának birtokában van, akinek ezáltal országa egészére ténylegesen kiterjedő hatalma van. A korai középkor végén és az érett középkor elején ez az állapot jellemezte a nyugat- európai keresztény államokat.

A) A királyi vármegyerendszer kiépítése

​

Uralma alatt felszámolódott a vérségi alapon kialakult korábbi törzsi szerveződés, amelynek a helyét a területi alapú közigazgatás vette át.

A Szent István uralma alatt létrejött területi alapú közigazgatási egységeket királyi vármegyéknek nevezzük.

VI. A patrimoniális állam

B) A királyi vármegyék irányítása

​

VÁRMEGYE:

Egybefüggő területen található közigazgatási egység, kb. 30-32 db volt belőle Szent István alatt. A vármegyék élén a király által kinevezett főtisztviselő, a megyésispán (comes) állt. ⇒ Saját várában, ahol állomásozott egyben a várispáni teendőket is ellátta.

​

A megyésispán feladatai:

• a vármegye irányítása;
• adószedés a vármegye népességétől (kétharmada a királyt, egyharmada az ispánt illette);
• bíráskodás a vármegye lakosai felett;
• háború esetén ő vezette hadba a megye haderejét.

C) A katonai szervezet kiépítése a vármegyéken belül

VI. A patrimoniális állam

VI. A patrimoniális állam

VI. A patrimoniális állam

D) Az udvari szervezet és a királyi udvarházak szerepe

​

A királyi udvari szervezet (a király udvartartása) két részből állt. Egyik része állandóan a környezetében tartózkodott, másik része, pedig az ország területén szétszórva, az úgynevezett királyi udvarházakban állomásozott.

A királyi udvarházak a várakhoz hasonlóan – a szórt birtokrendszer miatt – szinte az egész ország területét behálózták. Szerepük a szálláshelyét váltogató király és kíséretének ellátása volt.

​

E) A királyi tanács szerepe

​

A királyi tanács – nyugati mintára – Szent István alatt az ország legfőbb vezetőtestülete volt. Tagjai a király legfontosabb bizalmi emberei, akik tanácsokat adtak az uralkodónak.

A királyi tanács legtekintélyesebb tagjai:

Nádorispán (comes palatinus): a királyi udvar ispánja, ő állt az udvari szervezet élén. A király után a második világi méltóság az országban.

Esztergomi érsek: az egyházszervezet vezetője, legtöbbször a pápától bíborosi rangot is kapott, így tagja volt a pápaválasztó testületnek. Később az ő kizárólagos joga volt a királykoronázás lebonyolítása.

VI. A patrimoniális állam

Két híres Szent István korabeli ezüstérmével – a LANCEA REGIS és a STEPHANUS REX ezüstdénárokkal – kezdődik a magyar pénzverés története. Egyesek szerint, idáig vezethető vissza a magyar a heraldikában kettőskereszt és hármashalom eredete is.

E pénzek keletkezésének dátumát viszont többen megkérdőjelezik. László Gyula is úgy tartja, hogy: „lehetséges, hogy Géza fejedelem – akit ugyancsak Istvánnak kereszteltek – verette”.

VII. Szent István törvényei

VII. Szent István törvényei

Szent István törvényeinek XII. századi kéziratából (Admonti Kódex)

„ELŐSZAVA A KIRÁLYI TÖRVÉNYNEK

Isten kegyelme uralkodván felettünk, a királyi méltóság munkálkodása nemesebb és szilárdabb szokott lenni más méltóságénál, ha erejét a katolikus hitből nyeri. És mert minden egyes nép saját törvényeivel él, ezért mi is, kik birodalmunkat Isten akaratából kormányozzuk, régi és új ural-kodókat utánozva, a törvényen elmélkedve megszabtuk népünknek, hogy mi módon élhet tisztes és háborítatlan életet, hogy, miként gazdagabbá lőn az isteni törvényekkel, hasonlóképpen világi törvé-nyeknek is alá legyen vetve, s hogy amennyire gyarapodtak a jók azon isteni törvényekkel, úgyannyira bűnhődjenek a bűnösök, emezek által.

Amiket pedig határoztunk, a következő sorokba jegyeztük le…”

Szent István törvényeinek előszava

VII. Szent István törvényei

http://www.1000ev.hu/index.php?a=2&k=1&f=258&param=258

Két törvénykönyvét ismerjük Istvánnak: az elsőt feltehetően még életében írásba foglalták, a másodikat uralkodása vége felé vagy nem sokkal halála után. István törvényeiben a kereszténység megerősítésére, az egyházi tulajdon védelmére törekedett, második törvénykönyvének első törvénycikke rendelkezik arról, hogy minden 10 falunak egy templomot kell építenie, ezen kívül kötelezővé tette a misére járást vasárnaponként. István törvényei a tulajdonviszonyok átalakítása érdekében meg-változtatták az öröklődésre vonatkozó addigi magyar szokásokat, védve ezáltal a magántulajdont, illetve megszüntetve a levirátust.

A törvénykönyvek alapján képet alkothatunk a XI. századi magyar társadalomról is.

​

​

​

A törvénykönyvek teljes szövege megtalálható az alábbi helyen:

A társadalom átalakulása Szent István törvénykönyvei, mint forrás alapján

VII. Szent István törvényei

VIII. Külpolitika

VIII. Külpolitika

Cél: kiegyensúlyozott külkapcsolatok, békepolitika.

​

• Német-római Császárság ⇒ 1030-ig jó volt a viszony, ekkor II. Konrád császár betört az országba, amit István sikeresen visszavert. (1031-ben békekötés Konráddal!)

​

• Bizánci Birodalom ⇒ eleinte feszült viszony (Gyula és Ajtony miatt), 1018 után Bizánc is szövetséges lesz. (Imre herceg bizánci nőt vett feleségül!)

​

• Jeruzsálemi zarándokút (1019-ben indul, Magyarországon keresztül vezet) ⇒ bekapcsolta hazánkat a nemzetközi kereskedelmi és kulturális vérkeringésbe.

VIII. Külpolitika

A Szent István korabeli Magyarország Európában

IX. Trónutódlás kérdése

IX. Trónutódlás kérdése

Istvánnak két fia volt:

Ottó (még gyermekkorában meghalt)

Imre ⇒ megéri a felnőttkort, István kijelölt utóda lesz ⇒ István király intelmei Imre hercegnek. ⇒ 1031-ben vadászbalesetben meghalt.

​

Utódjelöltek Imre halála után:

• Vazul ⇒ a pogány rend híve, ezért István megvakíttatja;
• Orseolo Péter ⇒ István velencei unokaöccse, ő lesz a kijelölt utód!

István őt jelölte ki utódjául, és úgy nézett ki, hogy elhatározása elé sem a főpapság, sem István közvetlen hívei nem gördítenek akadályt. István felkészítette fiát az uralkodásra. Az "Institutio morum – Intelmek Imre herceghez" írásában adott személyes útmutatást az uralkodásra Imre hercegnek.

(Ezt az írást, amelyet a király végrendeletének is tartanak, századok múltán a Corpus Juris Hungaricibe, a Magyar Törvénytárba is felvették.)

IX. Trónutódlás kérdése

Szent Imre herceg

(1007 körül – 1031)

IX. Trónutódlás kérdése

Franz Anton Maulbertsch: Szent István és Szent Imre

IX. Trónutódlás kérdése

Szent István Intelmei Imre herceghez

(A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott emlékérme)

X. Szent István emlékezete

1038. augusztus 15-én bekövetkezett haláláról a Képes Krónika a következőképpen ír:

�

„2. krónika, 70. SZENT ISTVÁN KIRÁLY MEGHAL, ELTEMETIK FEHÉR-VÁROTT

A szentséggel és kegyelemmel teljes Szent István király azután országlásának negyvenhatodik évében, a Boldogságos, mindenkoron szűz Mária mennybemenetelének napján kiragadtatott e hitvány világból és a szent angyalok társaságába került. Eltemették a fehérvári bazilikában, amelyet ő maga építtetett Isten szentséges anyja, a mindenkoron szűz Mária tiszteletére. Sok jel és csoda történt ott e Szent István király érdemeinek közbenjárására, a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségére és magasztalására, aki áldott legyen örökkön örökké, Ámen.”

X. Szent István emlékezete

X. Szent István emlékezete

Szent István szarkofágjának rekonstrukciós rajza

(Szakál Ernő grafikája, 1962)

X. Szent István emlékezete

Szent István üres szarkofágja napjaikban

(Megtalálható a székesfehérvári romkertben felállított mauzóleumban)

Fotó: Wikipédia

X. Szent István emlékezete

Szent István ábrázolása a koronázási paláston

(Az egyetlen korabeli ábrázolás az idős, megtört uralkodót mutatja)

X. Szent István emlékezete

Szent István ábrázolása a Képes Krónikában

X. Szent István emlékezete

A Szent Jobb egyik legjelentősebb nemzeti és keresztény ereklyénk, feltételezetten Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze

X. Szent István emlékezete

A Szent Jobb az ereklyetartóban

(Megtalálható a Szent István bazilika Szent Jobb kápolnájában)

X. Szent István emlékezete

Szent István és Gizella királyné szobra Veszprémben

(Fotó: Molnár Zs.)

X. Szent István emlékezete

Szent István a 10 000 Ft-os bankjegyen

(Kép: www.papirpenz.hu )

Felhasznált irodalom:

• Szent István és az államalapítás – Nemzet és emlékezet. Osiris, Bp. 2005
• Font Márta: Államalapítás – Magyarország története 3. Kossuth, Bp. 2010
• Engel Pál: Szent István és kora. In. Kisebbségkutatás, 2003/3. szám
• Száray Miklós: Történelem I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006
• 1000 év törvényei (www.1000ev.hu )
• http://www.papirpenz.hu
• Képes Krónika

(Ahol a képek nem a fenti szakirodalmakból valók, ott külön megjelöltük a diakockán a forrást.)

​

Stróbl Alajos: Szent István szobra a Halászbástyánál ( Fotó: Molnár Zs.)

„Egészében véve Szent István teremtette meg azt az új politikai rendszert, amelyen a továbbiakban az Árpádok uralma nyugodott egészen a 13. század elejéig. Gézának jutott az előkészítés szerepe, de a keresztény királyság formális megalapítása és megszervezése egyedül István műve volt, ezért az egyház nem ok nélkül emelte szentjei sorába 1083-ban, és maradt fenn az utókor emlékezetében is úgy, mint a magyar királyság megalapítója. A korszak jelentősége egészében véve nehezen becsülhető túl. István személyére századok múlva is úgy emlékeztek, mint minden jogok végső forrására, és nemcsak a nemesek vezették vissza kiváltságaikat az ő adományára, hanem minden más társadalmi réteg is. Az első király számos olyan alkotása, mint a megyék és az egyházmegyék, ma is él. A legnagyobb horderejűnek mindamellett kétségkívül az a döntése bizonyult, amellyel a kereszténység felvétele során a római egyházhoz csatlakozott, s ezzel bevezette népünket a keresztény európai államok közösségébe.”

(Engel Pál: Szent István és kora)

VÉGE