1 of 9

Jókai Mór és a szabadságharc

Juhász Vanesza

2 of 9

Jókai Mór és a szabadságharc

  • 1848. március 15-én este a Nemzeti Színház színpadán Laborfalvi Róza színésznő (Gertrudis jelmezében) egy nemzetiszín kokárdát tűzött Jókai mellére. Alig fél évvel később a mindössze 23 éves Jókai feleségül vette a nála 8 évvel idősebb színésznőt
  •  Jókai 1848 tavaszától írta i-vel a nevét, miután lemondott a nemességről, és elhagyta az y-t.
  •  Házasságait ellenezték. Amikor feleségül vette Laborfalvi Rózát – a nála nyolc évvel idősebb színésznőt és egyedülálló anyát – több családtagja és barátja, Petőfi Sándor is összeveszett vele. Miután megözvegyült és 11 évvel később Nagy Bella színésznővel akart házasságot kötni, rokonai azon igyekeztek, hogy bebizonyítsák, idős korára már nem képes józan döntést hozni.

Laborfalvi Róza

3 of 9

Jókai Mór és a  szabadságharc

  • Jókai Mór élete és életműve számos szállal kötődik a szabadságharchoz
  •  Kevésbé ismert, hogy Jókai korai, fontos történelmi szerepvállalását tudományos igényű munkákban is kamatoztatta. Szépíróként is vonzódott a históriai tárgyakhoz, azonban szándéka szerint népszerű-ismeretterjesztő történetíró is kívánt lenni, melynek művelésével egész életén át kísérletezett.
  • Jókai Mór élete és életműve számos szállal kötődik a szabadságharchoz: a pályáját meghatározó témát híres szépprózai munkáiban (Forradalmi és csataképek, A gyémántos miniszter, A tengerszemű hölgy, A kőszívű ember fiai, Enyim, tied, övé) és önéletrajzi írásaiban (Az én életem regénye, Negyven év visszhangja) is visszatérő motívumként írta meg újra és újra.

Jókai Mór

4 of 9

Jókai Mór és a  szabadságharc

​

​

  • NEM VÉLETLENÜL JEGYEZTE MEG ÉLETMŰKIADÓJA, RÉVAI MÓR JÁNOS ÍRÓK, KÖNYVEK, KIADÓK CÍMŰ VISSZAEMLÉKEZÉSÉBEN:

​

  • IFJÚKORÁBAN BENNE ÉLT A NEMZET LEGMOZGALMASABB KORSZAKÁBAN, EGYIK SZEREPLŐJE VOLT AZ ESEMÉNYEKNEK, SZÓVAL ÉS TOLLAL BUZDÍTÓJA AZ AKKORI FIATALSÁGNAK, AZUTÁN RÉSZESE A SZABADSÁGHARCNAK, MÁRTÍRJA A MEGGYŐZŐDÉSNEK, MAJD ÚJRA FELÉBRESZTŐJE AZ ÚJ NEMZEDÉKNEK, KRÓNIKÁSA A MÚLTNAK, PRÓFÉTÁJA A JÖVŐNEK. BENNE ÉS AZ Ő MUNKÁJÁBAN ÉLT AKKOR A NEMZET, AZ ELNYOMATÁS NAPJAIBAN.
  • �

​

5 of 9

Jókai Mór és a  szabadságharc

A szabadságharc utolsó nagy csatáját Temesvárnál vívták augusztus 9-én

. A csatában elfogyott a tüzérség lőszere, maga Bem is megsebesült

Jókai novelláskötete a szabadságharc után

A novellák a szabadságharc leverése után, 1850 júliusában jelentek meg Sajó álnéven, de mindenki tudta, ki rejtőzik az álnév mögött. Nagy népszerűséget hoztak Jókainak, mivel vigaszt nyújtottak a szomorú országnak, és nemcsak vigaszt, hanem erkölcsi útmutatást is adtak. Ezek előterében olyan emberi sorsokat rajzol az író, amelyekkel azonosulni lehetett.Az iskolai magyartanításban nem szoktunk figyelmet fordítani Jókai novelláira. A Csataképeket be lehetne mutatni a tanulóknak, mind történelem-, mind irodalomórákon, nemcsak ismeretközlés, hanem stilisztikai elemzés céljából is. Különösen alkalmas erre A fehér angyal és A kis szürke ember.

6 of 9

Jókai Mór és a  szabadság�-harc

​

  •  A fiatal Jókai 1847 novemberétől Petőfivel közös fedél alatt élt a pesti Marczibányi-házban
  • A Jókainál két évvel idősebb Petőfi afféle idősebb testvérként istápolta és irányítgatta a fővárosi értelmiségi közegben kezdetben kissé idegenül mozgó komáromi ifjút, aki alapvetően örömmel vette ezt a gondoskodást.

​

  • A Pilvaxban gyülekező ifjú radikálisok arra jutottak, hogy ezek után nem törődnek az Ellenzéki Kör aznapi határozatával, hanem másnap maguk cselekszenek. Jókai, aki maga is jelen volt az Ellenzéki Kör ülésén, de utána hazasietett, csalódottan számolt be az ott történtekről Petőfinek, aki viszont az éjszaka folyamán maga jutott arra a következtetésre, hogy másnap, 15-én valóban cselekedniük kell.
  •  Az egyetemistákkal alaposan felszaporodott tömeg a Landerer és Heckenast nyomdához ment, hogy kinyomtassák a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Petőfi utólagos naplója szerint ezt ő maga javasolta – Kléh Istvánnak a forradalom történetéről szóló műve szerint viszont Jókai volt az indítványozó.

7 of 9

Jókai Mór és a  szabadság�-harc

​

​

  • Jókai beszédének szövegét Birányi Ákos és Nyáry Albert kortárs krónikájából ismerjük. A szöveg nagyjából azonos a 12 ponttal, de néhány értelmező kitételt is tartalmaz:
  • Testvéreim! A pillanat, melyben élünk, komolyabb teendőkre szólít fel bennünket. Európa minden népe halad és boldogul, haladnunk, boldogulnunk kell nekünk is. Legyen béke, szabadság és egyetértés! Követeljük jogainkat, melyeket eddig tőlünk elvontak, s kívánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra rögtöni eltörlését; − felelős minisztériumot Budapesten; − évenkinti országgyűlést Pesten, és azt rögtön! − Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben; − kívánjuk: hogy a nemzeti őrsereg rögtön felállíttassék, védje hazáját minden férfi, egyenruha ne legyen; − közös teherviselést; − úrbéri viszonyok megszüntetését; − esküdtszéket képviselet alapján, magunk választjuk bíráinkat magunk közül; − nemzeti bankot, idegen bankjegyeket nem akarunk elfogadni; − a katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk; − a politikai státusfoglyok bocsáttassanak szabadon; − unió Erdély és Magyarhon közt! Ezen jogokat követelni tartozik a nemzet, bízni önerejében, és az igaz ügy Istenében! Egyenlőség, szabadság, testvériség!”�

​

8 of 9

Jókai Mór és a  szabadságharc

  • Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc a magyar nemzeti mitológia talán legmeghatározóbb fejezete – ennek a mitológiának a létrehozásában pedig, előbb a Nagy Év szereplőjeként, majd pedig emlékezete megörökítőjeként és formálójaként kétségkívül meghatározó szerep jutott Jókai Mórnak, aki ebben a viharos szűk két évben vált igazán felnőtt és önálló személyiséggé, mind magánemberként, mind politikaformáló publicistaként.
  • Huszonöt évvel az események után, 1873-ban Jókai egy „rémtörténettel” színezte a március 15-i események krónikáját.
  • Délben egy levelet kaptam, melyen egy kiszolgált császári tiszt volt aláírva (később szomorú emlékezetű alak, mint hírhedett feladó – utoljára öngyilkos); ebben az volt velem tudatva, hogy az általunk csinált parapluie[esernyő]-forradalom nem ér semmit. Fegyver kell a nép kezébe. Ott volt aztán egy egész stratégiai terv. A jövő éjen tíz helyen meggyújtani a várost, a támadt zavarban megrohanni a Neugebäudét [a mai Szabadság tér helyén álló óriási laktanyaépületet], ott a gyenge helyőrséget lefegyverezni, az ágyúkat elfoglalni, azokkal a Károly-kaszárnyán rést töretni, azt megostromolni. Az üllői kaszárnya felől torlaszokat emelni, a lovasság elé tört üvegdarabokat hinteni, az olasz katonákat harangurírozni [fellázítani], egy pár generálist kezesül letartóztatni stb., stb., hogy énnekem a hajam szála mind az ég felé állt bele. Még akkor volt.”
  • �Jókai szerint „még nem is közölhettem senkivel a borzasztó haditervet”, amikor a Városházán Rottenbiller alpolgármesterhez hívatták�

​

9 of 9

Köszönöm a figyelmet!

​