Az iskolai idő és a �társadalmi egyenlőtlenségek �összefüggései�

Készítette: Frankné Mészáros Boglárka

TARTALOMJEGYZÉK

1. Történeti áttekintés
2. Az idő, mint szimbolikus tőke
3. Különböző társadalmi csoportok idődimenziói
4. Az iskolai idő és a társadalmi egyenlőtlenségek
5. Az iskolai idő kvalitatív vonatkozásai
6. Időfolyamatok az iskolában
7. Irodalom

​

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

• Az európai kulturális identitás fontos jellemzői az idővel kapcsolatos alapvető fogalmak, amelyeket a felnövekvő generációk gyermekkorban, az iskolai évek során sajátítanak el rejtett tantervként (Németh, 2010)
• Az idő és az iskola kapcsolata
• 18. század végén a Ratio Educationis - az idő hasznos eltöltésének, megbecsülésének fontossága, gyermekek időrendhez szoktatása (Németh, 2010)

​

19. SZÁZAD

• 19. század második fele - Herbartiánus pedagógia
• Általános, mindenkire kiterjedő iskoláztatás
• Merev időrend

​

​

​

Tanulói habitus formálódása

Fegyelmező iskolai idő

észlelés, gesztusok és mozgás szintjén megjelenő testi-lelki megnyilvánulásainak szinkronizálása, azok összerendezése, szabályozása

​

Szimultán idő

mozgásfolyamatokat, testtartást, a tevékenységének gyorsaságát egy adott absztrakt idő alapján internalizálta

Norma hatalma - modern társadalom alapvető törvénye (Foucault, 1990)

• eltérések mérése
• színvonal meghatározása
• specialitások megállapítását

​

20. SZÁZAD

• Szociológiai vizsgálatok (Postmann 1983; Winn 1999):
• A gyermekkor és a gyermekek időhasználatának átalakulása
• A gyermekkor kiszolgáltatott a különböző társadalmi hatásoknak, szabályoknak és intézményeknek
• Kultúraelsajátítási folyamataiban is jelentős változások következtek be az elektromos médiák megjelenésével
• Jelentős változások történtek az egyes generációk idővonatkozásában
• A gyermekek világának alapvető jellemzőjévé vált az egyre erőteljesebb, mindenre kiterjedő időszervezés (Németh és Pukánszky, 2005; Németh, 2010).

​

​

Kritika az iskola merev, fegyelmező időütemezését, valamint a tanterv dominanciáját illetően

aktuális problémák,

érdeklődésének és ritmusnak megfelelő oktatás

iskolai túlterhelés

szociális kapcsolatok csökkenése

csoporton belüli megbélyegzés

AZ IDŐ, MINT SZIMBOLIKUS TŐKE

• Az iskolai időt, mint szimbolikus tőkét, valamint a társadalom időhöz való viszonyulását vizsgálják.

Pedagógiai antropológia kutatásai

mért időnek

órák idejének

tanulási folyamatokra való hatása

Az idő kulturális tőkeként való értelmezése kiterjed

a múltra (hagyományok átszármaztatása),

a jelenre (értelmezés és reprezentáció)

és a jövőre (iskolázottsági terv, ambíció)

(Németh, 2010)

KÜLÖNBÖZŐ TÁRSADALMI CSOPORTOK IDŐDIMENZIÓI

• Boreczky (2001) szerint az észlelt idő valósága az egyidőben létező társadalmi csoportok, akár családok tagjai számára is különböző lehet

egymást követő generációk

eltérő idődimenziók

eltérő módon fogják fel önmagukat

család-, és csoportmeghatározásuk

időszinkronizációra irányuló törekvéseik feszültséget szülhetnek a társadalmi csoportokon belül

​

TÁRSADALMI ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK ÚJRATERMELŐDÉSE �

• A jelenre vagy a jövőre orientált szülői mentalitás jelentősen befolyásolja a tanulók iskolával és tanulással kapcsolatos attitűdjét és ezáltal az érdemjegyeiket is (Meleg, 2015a)

Viselkedés

(szükségletkielégítés)

Teljesítményorientáció (azonnali vagy késletetett jutalom)

Eltérő mentalitás (jelenre-jövőre orientáltság),

​

Eltérő iskolai teljesítmények

jövőre orientált szemléletmód

normatív viselkedésminta

elhalasztás képessége

A TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁG, TÁRSADALMI SZELEKCIÓ ERŐSÍTÉSE

• Carla és mtsi. (2013) - családi és az iskolai kötődés nagy hatással van a tanulók jövőorientációjára
• Lawton (1968/1974) rávilágított a társadalmi-demográfiai változók és az iskolába való bejutás, a bennmaradás/lemorzsolódás, továbbá az iskolai teljesítmény közötti összefüggésekre

jelenre orientált

alsóbb társadalmi csoportok nevelési gyakorlata

hátrányos helyzetű /halmozottan hátrányos helyzetű családok (Hegedűs, 2024)

alacsonyabb tanulmányi eredmény

rövidebb képzést nyújtó iskolatípus választása

jövőre orientált

középosztályba tartozó családok nevelési gyakorlata

jó tanulmányi eredmény

hosszabb képzést nyújtó iskolatípus

lemorzsolódási veszélyeztetettség

sikeres

végzettségszerzés

(Mollenhauer, 1969/2003; Varga, 2015)

ISKOLAI IDŐ KVALITATÍV VONATKOZÁSAI

• Meleg Csilla (2015b) - társadalmi egyenlőtlenségek természetének megértéséhez az időt használta értelmezési keretként

​

​

​

múlt

többdimenziós időtérré 

barázdálja a társadalmat

jelen

jövő

Nem ad alapot a társadalmi esélyegyenlőtlenségek megmagyarázásához, mert ezen időrelációk egymás közötti viszonya nem hierarchikus

​

Ha az iskola szervezetében megjelenő időviszonyok szempontjából vizsgálódunk az egymás mellett egyszerre létező időviszonyok hierarchikus viszonyba kerülnek egymással. Tehát az időorientáció az iskolában megjeleníti az egyéni különbségeket. Az iskola által leginkább képviselt jövőre orientáltság hierarchikus rendszerré, egyenlőtlenségekké alakítja át a különböző időviszonyokat (Varga, 2015).

​

IDŐFOLYAMATOK AZ ISKOLÁBAN

• A jövőorientációhoz kapcsolódó normát alkot, ezáltal a jövőre orientáltság az előrehaladás eredményességének indikátorává válik és felértékelődik (Meleg, 2015b)

​

Iskola szervezeti működése

Időfolyamatok (jelen, múlt, jövő),

Lineáris, hosszú idő

Irreverzibilis

Iskolafokozatok egymásra épülése

Ciklikus, ismétlődések (a tanév rendje, órarend)

Szelekciós pontokon való túljutás

Első szelekciós pont

Kötelező iskoláztatást lezáró időszak

Jelenre koncentrálva az iskolarendszerből való kilépés

A jövőre irányulva folytatódhat a következő csomópontig

Középiskola

Felsőfokú képzés

Az iskolarendszerben való előrehaladást értelmezhetjük az iskolai és az egyéni idő összehangolódásával is, amelyhez az iskola és a saját időnormák összehangolása szükséges (Meleg, 2015b).

​

(Meleg, 2006)

• Abban az esetben például, amikor az időorientációs különbségeket az iskolai szervezet temporális szerkezetében értelmezzük, az iskola társadalmi szerepe és lehetőségei más megvilágításba kerülnek és ez a szervezeti nézőpont az időorientációkra figyelő pedagógiai stratégiák kidolgozásával az egyenlőtlenségek csökkentéséhez is hozzá tud járulni (Meleg, 2006).

​

Iskolai szervezetet átszövő időrelációk

Újraértelmeződnek a különböző nézőpontokban

​

Időhöz való viszony mentén egyenlőtlenségek keletkeznek

IRODALOM

• Boreczky Ágnes (1999): Fenyítés az európai és amerikai iskolákban. Agresszió, Educatio, 9.
• Boreczky Ágnes (2001): Egy múlt – többféle jövő? (Én)Történet és identitás család- és csoportszociológiai nézőpontból. Múlt és jövő, 14. 3.
• Carla, C., Paul, E. J., Magdalena, K., Jan, P. (2013). “On solid ground”: Family and school connectedness promotes adolescents' future orientation. Journal of Adolescence. 36. (2013) 993–1002. https://doi.org/10.1016/j.adolescence.2013.08.004
• Foucault, M. (1990): Felügyelet és büntetés. A börtön története. Fordította Fázsi Anikó és Csűrös Klára. Gondolat, Budapest.
• Hegedűs, Roland (2024) Tanulási zavarok és iskolai teljesítmény. Belvedere Meridionale, Szeged. ISBN 978-615-6060-90-7
• Lawton, D. (1968/1974): Társadalmi osztály, nyelv és oktatás. Gondolat, Budapest.
• Meleg, Cs. (2003, szerk.). Iskola és társadalom. Dialóg Campus, Budapest–Pécs.
• Meleg, Cs. (2005). Iskola az időben. Iskolakultúra, 25/2. sz. 127–134.
• Meleg, Cs. (2006). Az iskola időarcai. Dialóg Campus, Budapest.
• Meleg, Cs. (2009). Időorientációk és esélykülönbségek. In: Pusztai G. és Rébay M. (szerk.) Kié az oktatáskutatás? Csokonai Kiadó, Debrecen, 32–46.

​

• Meleg Csilla (2015a): Nevelésszociológiai problémakörök és nézőpontok. In: Varga Aranka (szerk., 2015): A nevelésszociológia alapjai. Wlislocki Henrik Szakkollégium, PTE BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Pécs. 19-49. http://mek.oszk.hu/14500/14566/
• Meleg, Cs. (2015b). Pedagógiai problémák és értelmezési keretek. Új Pedagógiai Szemle. 3-4. Letöltve: https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/pedagogiai-problemak-es-ertelmezesi-keretek
• Mollenhauer, K. (1969/2003): Szocializáció és iskolai eredmény. In: Meleg Cs. (szerk.) Iskola és társadalom. Dialóg Campus, Budapest–Pécs, 129–146.
• Németh, A. (2007). Mi is az idő? Történeti időszociológiai és időantropológiai vázlatok. Iskolakultúra Online, 1. sz. 54–75
• Németh, A. (2010). Emberi idővilágok. Pedagógiai megközelítések. Gondolat kiadó, Budapest.
• Kozma, T. (2007). Az iskola időarcai. Iskolakultúra. 6-7.
• Letöltve: http://real.mtak.hu/56995/1/EPA00011_iskolakultura_2007_06_07_200-203.pdf
• Postman, N. (1983): The Disappearence of Childhood. W. H. Allen, London.
• Varga Aranka (szerk., 2015): A nevelésszociológia alapjai. Wlislocki Henrik Szakkollégium, PTE BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Pécs.
• Winn, M. (1990): Gyermekek gyermekkor nélkül. Gondolat, Budapest.

​

KÖSZÖNÖM A� FIGYELMET!