Címer, zászló, pecsét

Címer

Régen ez azonosította az embereket, nem volt személyi igazolvány, fénykép.

Az ember, család képes jelképe volt a címer.

​

Használták:

• Uralkodók – császárok, királyok, hercegek, fejedelmek, bánok, vajdák
• Nemesek, főurak

​

Típusai

• Beszélő címer – növények, állatok a címeren

Típusai

• Valamilyen tevékenységre utaló kép

Típusai

• Katonai hőstettet ábrázoló

Lovagok

Lovagok

Lovagok

Magyar Államcímer Története

Árpád-kori alap

A hétszer vágott mező

(az Árpád-sávok) a

13. században jelent meg először az uralkodói pecséteken, ettől kezdve az Árpád-házhoz kapcsolódott családi címerként.

I. Imrénél bizonyíthatóan először.

Árpád-kori oroszlános

I. Imre címere kilenc oroszlánnal az 1202-es Aranybulláról.

Ugyancsak ez szerepel II. András 1222-es Aranybullája pecsétjén.

III. Béla idején

A bizánci származású

kettős kereszt a

13. századtól szerepel a magyar királyok címerében, mint a keresztény királyi hatalom jelképe.

Kezdetben pénzérméken jelenik meg.

III. Béla korában először pajzson.

15. században új elem, a hármashalom

A hármas halom a szakértők szerint eredetileg csupán alátámasztásul szolgált, a magyar heraldika ugyanis nem kedvelte az ún. „lebegő” ábrázolásokat.

A 14. századból még ismert olyan címerábrázolás, amelyen csupán egy domb van, ez a 15. századra alakult hármas halommá.

A korona – amely szintén az uralkodói hatalom jelképe – szintén a 15. században került a kereszt alá.

Anjou királyok címerei (Károly Róbert, I. Lajos)

Az Anjou-házi királyok kiegészítették az anjouk családi címerében szereplő liliommal.

Más 15. századi uralkodók szintén beillesztették saját családi címerüket .

Anjou királyok címerei (Károly Róbert, I. Lajos)

Az Anjou-házi királyok kiegészítették az anjouk családi címerében szereplő liliommal.

Más 15. századi uralkodók szintén beillesztették saját családi címerüket .

Mátyás király címere

1849. Kossuth-címer

1849-ben a Habsburgok trónfosztását követően lekerült a címer tetejéről és a kettős kereszt alól a korona.

A pajzs formája is megváltozott.

1867. utáni kiscímer

Ez a ma is használatos hivatalos államcímer.

Hasított pajzs, a jobboldali mező vörössel és ezüsttel hétszer vágott, a baloldali mezőben vörös alapon zöld hármas halmon ezüst kettős kereszt, mely aranykoronából nő ki.

Az Osztrák-Magyar Monarchia címere

1890. középcímer

Horvátország és Dalmácia

1890. középcímer

Erdély

Horvátország és Dalmácia

1890. középcímer

Fiume (Rijeka)

Horvátország és Dalmácia

Erdély

1890. középcímer

Szlavónia

Horvátország és Dalmácia

Erdély

Fiume (Rijeka)

1890. középcímer

Dalmácia

Horvátország és Dalmácia

Erdély

Fiume (Rijeka)

Szlavónia

Dalmácia

1890. középcímer

Magyarország

Horvátország és Dalmácia

Erdély

Fiume (Rijeka)

Szlavónia

Dalmácia

1949-1956. „Rákosi-címer”

• A kalapács a munkásság, a búzakalász a parasztság jelképe. Vörös csillag a kommunizmus szimbóluma. Az alul lévő nemzeti szalag utal csak a magyar nemzeti jellegre.

1956. Kossuth-címer

1957-1990. Kádár-címer

• Antiheraldikus
• A kék mező elé egy nemzeti színű, hajlított oldalú, lényegében a Kossuth-címerből származó pajzs került, és a búzakoszorút a bal oldalon nemzeti színű („szocialista hazafiság” jelképe), míg a jobb oldalon vörös színű („proletár internacionalizmus” jelképe) szalag fonta be. A derült eget mintázó kék háttéren napsugarakat árasztó vörös csillag, az elérendő célt, a kommunizmust jelképezte.

1990-

• A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik.

Pecsét

• Ezzel hitelesítették a leveleket, iratokat
• Pecsétnyomóval került a pecsét mintája a forró, folyós viaszba, ami utána megszilárdult
• A királynak és a fontos vezetőknek volt pecsétgyűrűje
• Az egyik legszebb, legismertebb az Aranybulla �(II. András, 1222)