I. ÉLMÉNYEK ÉS TAPASZTALATOK ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PROGRAMON�II. ÖSSZETARTOZÁS NAPJA –ISKOLARÁDIÓ, FORGATÓKÖNYV
Értékelő óra
A Határtalanul! program keretében megvalósult erdélyi tanulmányi kirándulást követően értékelő órát tartottunk a részt vevő tanulók számára. A foglalkozás célja a kirándulás során szerzett történelmi, földrajzi és kulturális ismeretek rendszerezése, valamint a személyes élmények és tapasztalatok közös feldolgozása volt.
Az óra során a tanulók fényképek segítségével idézték fel az út legfontosabb állomásait és eseményeit. Beszámoltak a számukra legemlékezetesebb helyszínekről, élményekről, valamint azokról az új ismeretekről, amelyeket az utazás során szereztek.
Kiemelt figyelmet fordítottunk Erdély történelmi és kulturális értékeire, a külhoni magyarság életére és hagyományaira, valamint a nemzeti összetartozás jelentőségére. A tanulók csoportmunkában összegyűjtötték, hogy milyen ismeretekkel és élményekkel gazdagodtak a program során.
Az értékelő óra lehetőséget adott arra, hogy a tanulók megosszák egymással tapasztalataikat, rendszerezzék az utazás során szerzett tudásukat, és közösen idézzék fel a felejthetetlen pillanatokat. A foglalkozás végén megfogalmazták, mit jelent számukra Erdély és a Határtalanul! program.
A közös értékelés során megállapítottuk, hogy a tanulmányi kirándulás nemcsak új történelmi, földrajzi és kulturális ismereteket adott a tanulóknak, hanem erősítette az osztályközösséget, a közös élmények összetartó erejét és a nemzeti összetartozás érzését is.
RÁHANGOLÓDÁS – „EGY SZÓ ERDÉLYRŐL”
„MERRE JÁRTUNK?”
ÉLMÉNYBESZÁMOLÓK
A tanulók röviden beszámolnak a számukra legemlékezetesebb élményről.
Segítő kérdések:
SZEMEZGETÉS A TANULÓK VÁLASZAIBÓL
MI TETSZETT A LEGJOBBAN?
Sóbánya
Hegymászás,
Tordai-hasadék
az utazás a kényelmes buszon
remek szálláshelyek
Kedves emberek
MELYIK HELYSZÍN VOLT RÁD A LEGNAGYOBB HATÁSSAL?
SZEMEZGETÉS A TANULÓK VÁLASZAIBÓL
MIT TANULTÁL, AMIT KORÁBBAN NEM TUDTÁL?
MI VOLT A LEGVICCESEBB PILLANAT
„MIT VISZÜNK HAZA?”
Csoportmunka
Terület | Mit tanultunk? |
🏰 Történelem | történelmi személyek, események, várak |
🌄 Természet | hegyek, folyók, tavak, természeti értékek |
🇭🇺 Kultúra és magyarság | hagyományok, népművészet, külhoni magyar közösségek |
SZEMEZGETÉS A TANULÓK VÁLASZAIBÓL
SZEMEZGETÉS A TANULÓK VÁLASZAIBÓL
SZEMEZGETÉS A TANULÓK VÁLASZAIBÓL
Folyók:
Szamos, Maros, Olt, Körösök
🌿 Természeti értékek
Tordai-hasadék
Torda közelében, a egy patak vágta át a mészkőhegységet.
Körülbelül 3,5 km hosszú szurdokvölgy. Meredek sziklafalak jellemzik.
Népszerű kirándulóhely és természetvédelmi terület.
Tordai sóbánya
KULTÚRA ÉS MAGYARSÁG
Erdély = magyar nyelv + népzene + néptánc + népművészet + erős közösségi hagyományok.
Pl. Kalotaszeg → hímzés, népviselet, tánc�Székelyföld → székely hagyományok, faragás, népviselet�Csíksomlyó → pünkösdi búcsú�Kolozsvár → kultúra, oktatás, Mátyás király, unitárius hagyomány�Bartók és Kodály → magyar népzene kutatása
Áprily Lajos, Tamási Áron, Wass Albert, Kós Károly, Dsida Jenő, Sütő András
Az erdélyi magyar közösségek között megtalálhatók többek között:
Különösen fontos az unitárius egyház, amelynek történelmi központja Kolozsvár, és amely Erdélyben alakult ki a XVI. században.
ZÁRÁS – „EGY MONDATBAN”
Minden tanuló befejezi az alábbi mondatok egyikét:
„Számomra Erdély azt jelenti, hogy…”
„Legközelebb szeretném megnézni…”
„A Határtalanul! program azért volt fontos számomra, mert…”
ZÁRÓGONDOLATOK
„Legközelebb szeretném megnézni Erdély más területeit is.”
„Számomra Erdély azt jelenti, hogy ott is sok magyar él.”
„Számomra Erdély azt jelenti, hogy Magyarország elveszett területe.”
„A Határtalanul program azért volt fontos, mert közelebb kerültünk egymáshoz.”
„Legközelebb szeretném megnézni Burgenlandot, Felvidéket.”
„Számomra Erdély Trianont jelenti.” „….. Határon túli magyarságot megismerni.”
„Olyan volt, mint egy osztálykirándulás, de végre több napos.”
ÖSSZETARTOZÁS NAPJA – FORGATÓKÖNYV (1.)
Készítette: Faller Eszter Szereplők: 7.évfolyam tanulói
Zene: Cipő – Ezt a Földet választottam (0.16 – 1.47.)
Szöveg:
Hallgassátok szeretettel a nemzeti összetartozás napja alkalmából készített ünnepi műsorunkat.
A trianoni békeszerződés 90. évfordulóján, 2010-ben a magyar országgyűlés június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.
1920. június 4-én 16 óra 30 perckor Magyarország aláírta az első világháborút lezáró békediktátumot a nagy Trianon kastélyban. Országszerte félárbócra eresztették nemzeti lobogóinkat, a templomokban megkondultak a harangok, a gyárakban megszólaltak a szirénák. Magyarország két harmada kiszakadt az anyatestből.
Zene: László Attila: Magyarok világhimnusza (0.27. – 2.06.)
ÖSSZETARTOZÁS NAPJA – FORGATÓKÖNYV (2.)
Versmondás:
Juhász Gyula: Trianon
http://www.trianon.hu/keret.phtml?/trianon/versek/
Zene: Csézy: Itthon a legjobb/ Ez az otthonunk (0.10 – 1.17.)
Szöveg:
Az elcsatolt területek vegyes nemzetiségűek voltak. A magyar kormány azt kérte a békekonferenciától, hogy az ottlakó népek dönthessenek sorsukról, de a győztes nagyhatalmak és a szomszédos országok azonban elutasították a népszavazást. Tehát a hatalmi érdekek döntöttek a határokról és nem a népek. A trianoni békediktátum feldarabolta Magyarországot, ezért csaknem 3 és fél millió magyart szakított el hazájától. A kisebbségi sors magyarok generációinak életét határozta meg és keserítette meg. Sok diák nem tanulhatott az anyanyelvén, magyar emberek tömegeit fosztották meg jogaiktól, munkájuktól, vagyonuktól. A történelmi trauma megrendítette a magyarság nemzeti öntudatát. Ma már szinte felfoghatatlan mekkora megrázkódtatást jelentett a kortársaknak Trianon, de azért mi is átérezhetjük, ha felidézünk magunk előtt egy térképet, hogy hány és hány számunkra ismert költő és író szülőföldjét csatolták el az anyaországtól:
ÖSSZETARTOZÁS NAPJA – FORGATÓKÖNYV (3.)
Zene: Csézy: Itthon a legjobb/ Ez az otthonunk (1.18-2.50.)
ÖSSZETARTOZÁS NAPJA – FORGATÓKÖNYV (4.)
Trianon talán legsúlyosabb következménye, hogy megmérgezte a Kárpát-medencében együtt élő népek közötti viszonyt. Nem békét, hanem békétlenséget hozott. A szomszédos államok magyarellenes bel- és külpolitikát folytattak. A magyarság elleni ellenérzéseket megsokszorozta az újonnan megszerzett területek féltése. Magyarország fő külpolitikai célja pedig a trianoni béke megváltoztatása lett. Revíziós propagandát folytatott. Például a diákok a tanítás megkezdésekor elmondták a nemzeti hiszekegyet.
A szocializmus ideje alatt hallgatni kellett Trianonról. A középiskolai történelem atlaszban nem volt térkép az országot ért legnagyobb területváltozásról. Sok fiatal csodálkozott azon, hogy a szomszédos országokban magyarok élnek.
Akkor miért emlegetjük mégis Trianont?
Mert számunkra június 4-e nemzeti gyásznap, ugyanúgy, mint október 6-a. Emlékeznünk kell rá, mert életünk, történelmünk része. Ez a nap a megemlékezésről szól, mert mindannyian magyarok vagyunk, éljünk akár a határokon belül vagy kívül, közös a nyelvünk, a kultúránk, a történelmünk. A megemlékezéskor ne a múlton búsongjunk, hanem erősítsük nemzeti öntudatunkat és összetartozásunkat.
Zene: Csézy: Itthon a legjobb/ Ez az otthonunk (3.15 – 3.50.)
Zene: Szózat https://www.youtube.com/watch?v=6TeYKstgFnE&list=RD6TeYKstgFnE&start_radio=1
Zenék:
https://www.youtube.com/watch?v=cpOCTHM0LSA
https://www.youtube.com/watch?v=S-Oai0OzF3w
https://www.youtube.com/watch?v=3bFuqNYYAuI