1458
1490
Hunyadi Mátyás hatalomra kerülése
�🡪 a Hunyadi-pártiak (Szilágyi Mihály és a Garai-Újlaki bárói liga szövetsége) támogatásával emelték a magyar trónra 1458-ban�🡪 A bárók akartak uralkodni fölötte (Feleségül kellett volna venni Garai Annát és 5 évig Szilágyi Mihály, mint kormányzó uralkodott volna helyette).
🡪 Mátyás szembehelyezkedve a hatalomra segítőivel néhány év alatt teljesen a saját kezébe vette a kormányzást!
�🡪 legitimációs problémák:� - a Korona III. Frigyesnél van� - származása (nem dinasztikus eredet)
Mátyás Thuróczy krónikájában
I. Mátyás belpolitikája
I. Korszak – a hatalom megszilárdítása (1458 - 1463)
� 🡪 a 15 éves Mátyás hazatérése után erélyes uralkodásba kezdett� - bebörtönöztette nagybátyját, Szilágyi Mihályt� - fellépett a régi bárói elittel szemben (III. Frigyes behívása)� 🡪 Mátyás legyőzte III. Frigyest� - Bécsújhely, 1463: megállapodás� - visszaszerezte a Koronát + elismerte a Habsburgok trónigényét� 🡪 1464: szabályos koronázás
Mátyás koronázása Székesfehérváron
„Továbbá […] a Szent Koronát, amit a néhai igen fenséges Erzsébet királynő a néhai jó emlékezetű László királlyal együtt császárunknak, az említett Frigyesnek megbízható kezébe átadott és azt eddig hűségesen megtartotta és megőrizte, nehogy idegen kézbe kerüljön, valamint Sopron városát a mondott Mátyás királynak, fiunknak és az ő magyar királyságának kegyesen visszaadtuk […].
Továbbá […] elhatároztatott és végeztetett, hogy, ha a magyar királyság megüresedik, mert az előbb mondott Mátyás király ágyékából nem származnak törvényes fiak vagy unokák, mi […] vagy fiunk […], vagy, ha többeket hagytunk hátra, közülük az egyik, akit az a királyság királyának kiválasztott, Magyarország ama királyságának élére állíttatnak vagy állíttatik.”
(Mátyás és III. Frigyes egyezsége a korona visszaadásáról,
Bécsújhelyi béke, 1463)
Hunyadi Mátyás belpolitikája
Hunyadi Mátyás belpolitikája
Cél:
az állami jövedelmek ellenőrzését kivonja a rendek alól, és folyamatosan növelje az államkincstár jövedelmeit!
Reformlépések:
🡪 Királyi kincstár adója (kamarahaszna helyett)
🡪 Kapuadó helyett füstpénz (egyenes adó, jobbágycsaládonként szedték)
🡪 Subsidium (rendkívüli hadiadó, évente 1 aranyforint)
🡪 Koronavám (a korábbi harmincadvám helyett)
�
Hunyadi Mátyás belpolitikája
Reformlépések:
Hunyadi Mátyás belpolitikája
🡪 kancellária átalakítása
🡪 királyi személyes jelenlét bírósága (élén a személynök állt)
Mátyás aranyforintja. Felirata: •S•LADISLAVS REX és MATHIAS•D•G•R•VNGARIE
Mátyás ezüst dénárja
Az éremkép is változott:
kisdedet tartó Madonna került rá
Hunyadi Mátyás belpolitikája
Reformlépések:
�
Vámszedés egy német krónikában, 15. sz.
„[…] világosan kinyilvánítottuk, hogy az eddigi harmincadvámot ésszerű okokból a jövőre nézve teljesen eltöröltük, megsemmisítettük és megszüntettük, viszont helyette bevezettük a koronavám szedését, amelynek tulajdonában és haszonélvezetében senki más a mi felségünkön és királyutódainkon kívül nem maradhat meg, és amelynek fizetésével kapcsolatban országlakosaink közül senki semmiféle mentességnek nem örvendhet a teljes szabadságú nemesek közül a régi szokás szerint, hanem mindenkia, aki árukat vagy lovakat vagy marhákat beszállít külföldről vagy kiszállít ugyanoda, […] bármiféle engedmény nélkül mindenütt megfizesse a szent korona vámját […]. A pénzbeszedésre pedig […] azok a helyek kapnak megbízást, amelyek eddig harmincadhelyek voltak, és más erre a célra alkalmasnak és hasznosnak tűnő helyek, valamint a minden szempontból a mi ítéletünk alá tartozó királyi városaink.”
(Mátyás rendelete, 1464)
Hunyadi Mátyás belpolitikája
Uralkodói jövedelmek Zsigmond és Mátyás korában, aranyforintban és a jövedelmek százalékában (becsült adatok, a királyi birtokokról származó jövedelem nélkül)
Hunyadi Mátyás belpolitikája
Mátyás bevételei
A jobbágyok terheinek változása
Hunyadi Mátyás belpolitikája
Hunyadi Mátyás belpolitikája
Vitéz János esztergomi érsek
„Az érsek [Vitéz János, esztergomi érsek] állítólag számos sérelme miatt lett összeesküvő. A király ugyanis már a maga lábán állt; azelőtt ki volt szolgáltatva a főemberek tanácsának; most lerázta ezt, nem mások után, hanem saját esze és akarata szerint járt, s ha szólni mertek, lehurrogta őket. […] Ezek tekintélyük alapos csorbulását látták ebben. Ehhez járult a szokatlanul kivetett rendkívüli adó, az úgynevezett dika, amelyet többnyire nem portánként, hanem fejenként róttak ki. És ámbár az igen nagy szolgáltatásokat a folytonos háború tette szükségessé, a szokatlan adót mindenki nehezményezte. Sőt, Mátyás még a püspöki jövedelmeket is bitorolni kezdte.”
(Részlet Antonio Bonfini krónikájából)
🡪 egykori nevelője, Vitéz János vezette, Janus Pannonius is részt vett
�
Hunyadi Mátyás belpolitikája
🡪 egykori nevelője, Vitéz János vezette, Janus Pannonius, 1471
⇓
KÖZPONTOSÍTOTT RENDI MONARCHIA
(centrális rendi monarchia)
„Örvendünk, hogy megfelelő békét köthettünk egymással […]. Egyfelől méltatlannak tartottuk – miután egy vér folyik ereinkben –, hogy felségeddel viszálykodjunk, másfelől, miután egyikünknek szabadsága sem sok hasznát látja a másik uralma alatt való élésnek, kölcsönös viszálykodás helyett könnyebb lenne más fejedelmek rovására bővíteni a hatalmunk alatt álló területet.”
(Mátyás levele a török szultánnak, 1480)
„[...] manapság veszedelmes az egész kereszténység ügye iránt tanúsított hanyagság, [fontos, hogy] a pápa s a többiek megértsék, mi következhetik ebből, s ha – amit nem kívánunk – valami baj történik, azt ne róhassák fel Magyarország királyának, akin egyáltalán nem múlott a kereszténység megvédése, sőt a mohamedi babona kiirtása. Mi ezentúl szükségképpen azt tesszük, ami helyzetünk szempontjából kevéssé tűnik veszélyesnek.”
(Mátyás levele a pápai udvarba küldött követének, 1462)
„a török nekem örökös ellenségem [...] s ha erőinket összehasonlítom, ezek bizonyosan nem egyenlők”
(Mátyás kijelentése)
„Úgy látjuk, a magyar király önmagára utalva semmiképpen nem tud nagy hadsereget kiállítani, nincs elegendő ereje ahhoz, hogy ilyen hatalmas ellenséget legyőzzön.”
(A velencei városi tanács, a Signoria levele II. Pius pápának, 1464)
Hunyadi Mátyás külpolitikája
A déli határ Mátyás idején
Hunyadi Mátyás külpolitikája
A „fekete sereg” egy lovagja
Kinizsi Pál XVII. századi portréja
Hunyadi Mátyás külpolitikája
„A gyűlésre megérkeztek a trónkövetelők, elsősorban a magyar és a lengyel király követei. A császártól sem állott távol ez a törekvés, ámbár csak titkon kívánta magának ezt a tisztséget. [...] Minthogy Mátyás abban az időben súlyos háborút viselt a csehek ellen, követei nehezen találtak meghallgatásra. Elmondották, hogy bár a királyi címet Corvinusnak már megadta Pál pápa, kinek tekintélye és hozzájárulása nélkül királyság, hatalom nincs, Mátyásnak mégis az az óhaja, hogy apósa, György halála után a cseh főurak is válasszák meg őt szavazatukkal. Azt is előadták, hogy ez az ország már gyakran volt összekötve Magyarországgal; kár és bűn nélkül el nem szakítható. Zsigmond, Albert és László mindkét országot bírták. Egyik a másik nélkül jólétben nem élhet. A kettő között régi már az atyafiság. Egyik emberekben bővelkedik, a másik dús minden javakban. Joggal élvezheti ki-ki a másik javait. Semmi sem lehet jobb, áldásosabb, szerencsésebb mindkettőre nézve, mint az, ha egyazon vezetés és főség alatt kormányoztatnak. Nem nagyravágyásból kezdte Mátyás a háborút, hanem üdvösséges szeretetből viseli, hogy a Mars hozta orvosság térítse észre a cseheknek azt a részét, amely másként meg nem gyógyítható. A híveknek sohasem volt ellensége, sőt a híveket mind örökös szabadsággal adományozta meg. Ezért ha Mátyás királyt kitüntetik azzal, hogy törvényesen királlyá választják, ő örökös szabadságot és minden adó elengedését ígéri. Ami pedig szeretetét illeti, a cseheket és a magyarokat minden megkülönböztetés nélkül részesíti abban.”
(Részlet Bonfini művéből)
Hunyadi Mátyás külpolitikája
„S nyögte Mátyás bús hadát / Bécsnek büszke vára”
Hunyadi Mátyás külpolitikája
Hunyadi Mátyás külpolitikája
„[…] a katonaság nálunk három rendre oszlik: Ezek közül az első rendet a nehéz lovasok képezik; ezek minden negyed évre 15 aranyat kívánnak, minden ló után és másképp nem jönnek ide. A másik rend a könnyű lovasság, kiket huszároknak nevezünk; ezek negyedévenként 10 forintot akarnak minden ló után és másképp nem jönnek ide. A harmadik rendet a gyalogság képezi, és pedig különféle osztályokban megkülönböztetve: Ezek közül ugyanis némelyek könnyű gyalogosok, mások nehéz fegyverzetűek és ismét mások nehéz pajzsosok. A könnyű gyalogság évnegyedenkint egy személyre 8 aranyat kíván, a nehéz fegyverzetűek és pajzsosok, mivel apródok és szolgák nélkül a fegyvereket és pajzsokat nem hordozhatják és mivel e gyermekeket használati szükségből meg kell tartaniok, a fegyverekhez és pajzsokhoz mindegyik két személy zsoldjával akarja (megtartani őket). Vannak ezeken kívül puskások, kik tudnak a fegyverekkel és pisztolyokkal bánni, de sem nem oly serények, sem nem oly használhatóak a lövöldözésre, mint a gyalogság, hanem azért a pajzsosok után az összecsapás elején […], nem különben a várak ostromára és védelemre legjobbak.”
(Mátyás beszámolója apósának, Ferdinánd nápolyi királynak, 1481)
Hunyadi Mátyás belpolitikája
Mátyás egyik csatarendje 1487-ből
A fekete sereg gyalogosai egy városban, 1480-as évek
Délszláv huszár, XV. század
Hunyadi Mátyás külpolitikája
Zsoldosok tábora Bonfini művében
Mátyás ágyúszerkezete, az Elefánt
Könnyűgyalogosok
Számszeríjász és puskás gyalogosok
Hunyadi Mátyás külpolitikája
Trónutódlás
A visegrádi palota rekonstrukciós rajza
Mátyás és felesége, Beatrix
Trónutódlás
„A megérkező királyné az étkezésben és az egész életmódban kifinomult szokásokat honosított meg. Megvetette az alacsony házakat, nagyszerű lakomákat rendezett, az ebédlőket és hálószobákat fényesen berendeztette, visszatartotta a királyt a közvetlenségtől; állandó ajtónállókat állíttatott, megszüntette a könnyű bejutást; a királyi felséget rávette, hogy méltóságára többet adjon, s arra bírta, hogy csak megállapított időben tartson kihallgatást, szolgáltasson igazságot. A szittya szokások közé itáliaiakat hozott be; megkedveltette az itáliai étkezést. Nagy költséggel Itáliából kiváló mestereket hívatott, s meghonosított itt addig ismeretlen művészeteket. Itáliából festőket, szobrászokat, vésnököket, ezüstműveseket, fa- és kőfaragókat, építészeket fogadott óriási fizetéssel. Majd az istentisztelet fényét emelte; a királyi kápolna számára Galliából és Germániából szerződtetett énekeseket. Sőt Itáliából még konyha- és gyümölcskertészeket is hívott, a földművelésben mestereket, akik itáliai, szicíliai és gall módon készítették a sajtot. Jöttek színészek és bohócok, kiket a királyné nagyon kedvelt, meg fuvolások, dudások, hárfások. Ajándékokkal csalogatott ide költőket, szónokokat, grammatikusokat is, de ezek reményükben csalatkozva szegényebben vitték vissza Itáliába múzsájukat, mint ahogyan elhozták. […]
Ezzel szemben a magyarok, érzéketlenek lévén a finomabb műveltség és élvezetek iránt, mindezt rossznéven vették a királytól. Elítélték az esztelen költekezést. […] Eltér a régi királyok takarékosságától, józanságától. Elhagyja az ősi szigorú erkölcsöket, megszünteti a régi szokásokat s éppenséggel az itáliai, sőt gót-alán élvezetekre s elpuhult erkölcsökre tér át. Zúgolódnak, hogy felesége befolyása alatt áll, s hogy az idegenek nemcsak az aranyat hordják el, hanem elnézéséből naponta pusztítják az egész országot.”
(Részlet Bonfini: Rerum Hungaricum decades c. művéből)
Trónutódlás
„1. Először az ősök régi intézkedésénél fogva végeztük és megállapítottuk, hogy ha valamikor a királynak magva találna szakadni, és új királyválasztásról folyna tanácskozás, a választásban, hivatala méltóságánál fogva, mindenkor a nádoré legyen az első szavazat.
2. Másodszor: ha valamely király kiskorú örököst hagyna maga után, a nádor tiszténél fogva mint az ő gyámja tartozik és köteles őt apjától rámaradt országaiban és uradalmaiban megtartani és hűségesen megvédelmezni.”
(Az ún. nádori cikkelyekből, 1486)
Trónutódlás
Mátyás halotti pajzsa
Corvin János egy krónikában
A fiatal Corvin János 1486-ban
Mátyás értékelése
Irodalomjegyzék:
Pálosfalvi Tamás: Mathias Rex (magyarország története 14. kötet). Bp., 2010.
Kisfaludi Katalin. Mathias Rex. Gondolat Kiadó, Bp., 1983
Száray Miklós: Történelem II. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007
VÉGE