Vízivárosi temető – FSZEK Budapest Gyűjtemény
„1822. november 20-án jelent meg tőlem
Révai [Miklós] élete,
melyben ifjúi hévvel megbántottam
a már haldoklót...”
Toldy Ferenc, 1865
Hon, 1869
Vasárnapi Újság, 1869
A KULTUSZ KEZDETEI SZOLNOKON
A város képviselő-testülete 1878-ban elhatározta, hogy Verseghy Ferencről utcát neveznek el.
Erre azonban 1894-ig várni kellett.
Abban az évben nagyobb névváltoztatásokra került sor, amikor neves irodalmi és történelmi szereplőkről neveztek el szolnoki köztereket.
A közgyűlés márciusi határozatban döntött arról,
hogy a régi Vár utcának Verseghy nevét adta.
(Korábban egy kisebb utca viselte Verseghy nevét, amelyet ekkor Bástya utcára módosítottak.)
Kataszteri térkép (1881) MNL JNSZ Vármegyei Levéltár
Pesti Hírlap, 1880
Verseghy Ferenc
1757. április 3-án született.
?!
1894
Budapesti II. Kerületi Községi Polgári-és Középkereskedelmi (Ponty utcai) Iskola
„Verstani fejtegetéseivel megelőzte kora felfogását s a mi a ritmus általános elméletét meg az antik és a nyugat-európai formák magyarázatát illeti, nem találunk az övéhez fogható ritmikai tájékozottságot.” Négyesy László
Vasárnapi Újság, 1910
1888
A szolnoki főgimnázium Verseghy Önképző Köre
gyűjtést szervezett, hogy a névadó tudós-költőnek emléket állítsanak.
A tanulók által felajánlott kis összegekből,
az iskolai hangversenyek szerény belépti díjából,
valamint további adományokból kívánták a szobor költségeit előteremteni.
1898-1899
Szolnoki M. Kir. Állami Főgymnasium értesítője
Szolnoki M. Kir. Állami Főgymnasium értesítője
Országos Hírlap 1898
1901
Vértes József 30 oldalas tanulmányt adott ki a mozgalom támogatására.
A vármegye egy évvel később, 1902 tavaszán 200 koronát szavazott meg szoborállítás céljára a testület közművelődési alapjából
és egyúttal adományozásra szólította fel a vármegye községeit is.
1902
1914-től
1914-re több mint 2000 korona gyűlt össze az iskola szoboralapjába.
Külön szoborbizottság jött létre, amely a gimnázium előtti téren jelölte ki az emlékjel helyét.
Azonban az I. világháború kitörése, a hadikölcsön, majd a háborút követő súlyos infláció a kezdeményezés megvalósulását a bizonytalan jövőbe tolta el.
Fotó: Hölzel Gyula. OSZK
Vasárnapi Újság. ADT
Fotó: Vártemplom
- 1931-ig
Fotó: Damjanich János Múzeum
1931
Az első adomány Másik Andor nevéhez fűződik, majd utána megmozdult Szolnok diáksága is.
A második pénzadomány a szolnoki Felsőkereskedelmi Iskola Kemény László vezette önképzőkörétől érkezett.
„Szobrot Verseghy Ferencnek!”
"Szolnok város képviselőtestülete és a szolnoki Verseghy Ferenc Irodalmi Kör együttes kezdeményezéssel, a helyi társadalom nemesszívű áldozatkézségének megnyerésével Szolnok város nagy költőszülöttének Verseghy Ferencnek a szülővárosában szobrot emelt,
a Borbereki Kováts Zoltán szobrászművész ércalkotásának szoborleplezési ünnepélyét f. év szept. 30-án, vasárnap tartjuk meg..."
1934
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok
Kiss Gábor (1895-1963)
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok
„…Tiszai vártára kiálltott a Hárfás!
Halk melódiákkal zsongnak itt az esték.
Télen a hópihék szállnak körülötted,
Tavasszal az álmok, nyáron át a fecskék.
Napsütött habokkal játszadozz, mint régen.
Nézzed az égboltot a Tisza tükrében!
Forrjon rá a szobrod a hazai rögre!
Forrjon össze szíved szívünkkel örökre!"
Kissné Tóth Lenke (1909-1982)
Dr. Tóth Tivadar
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok
Dr. Kerekes Sándor
Császár Elemér
„…akinek ércbeöntött alakját most még eltakarja szemünk elől a lepel, nemes Szolnok város legnagyobb fia, Verseghy Ferenc. Szolnok adta őt a nemzetnek, mégpedig két ízben. Először, amikor szárnyra bocsátva elindította őt a nagyvilágba, másodszor holtában, kiemelve az évszázados feledésből. Amit hamvaiból megkímélt az idő, Szolnok városa három évvel ezelőtt kiemelte sírjából, s elhelyezte örök pihenőre itt, szülővárosa hálás földjében.”
Filmhíradó
Az ünnepséget a rádió is közvetítette
és a Magyar Filmhíradó is készített róla filmfelvételt.
Magyar Világhíradó 554. (1934. október)
A Szózat hangjai után a Tudományos Akadémia,
vendég irodalmi társaságok (Kisfaludy Társaság, Petőfi Társaság)
és a pálosrend;
a helybeli hatóságok,
egyletek,
intézmények,
iskolák helyezték el koszorúikat.
BORBEREKI KOVÁCS ZOLTÁN (1907-1992)
Borbereki Kovács Zoltán festő és szobrász
Vaszary János és Csók István tanítványa volt.
A Szolnoki Művésztelepen 1933-ban járt először,
1940-től pedig törzstagja lett.
1937. Párizsi Világkiállítás díja
(Kubikos c. alkotás)
1948-ban elhagyta Magyarországot,
1949-ben Dél Afrikában telepedett le.
BORBEREKI KOVÁCS ZOLTÁN
(1907-1992)
Szobor és alkotója 1987-ben.
Néplap archívum
Tolnai Világlapja
Fotó: Kósa Károly
Délibáb, 1935.
1992-ben hunyt el Dél-Afrikában.
Végakarata szerint Szolnokon temették el.
1984
Verseghy Ferenc Könyvtár
1990-ben – a korábbi pártállam hatalmát jelképező elnevezések megváltoztatása és a régi utcanevek részleges visszaállításával –
a Marx parkot Verseghy park elnevezésre változtatták meg.
Verseghy park
Falinaptár. Verseghy Ferenc Könyvtár
2014
Fotó: Mészáros János – Új Néplap