A MAGYAR TÁRSADALOM

A DUALIZMUS KORÁBAN

© Molnár Zsolt 2009

Kettős társadalom / torlódó társadalom�(Erdei Ferenc: A magyar társadalom)

• Nemcsak az állami berendezkedés duális, a társadalom is sajátos kettősséget mutat.
• Egymás mellett, ugyanazon keretek között létezik a feudális és a polgári társadalom.
• A polgári társadalom nem váltja fel a feudális társadalmat, hanem vele párhuzamosan fejlődik ki→ differenciált, kétarcú társadalom, melyet tovább színesítenek a nemzetiségi és vallási különbségek.

A kettős társadalom arányai�(Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században Bp. 2005.)

A feudális piramis

Az elit: a nagybirtokos arisztokrácia

• Nagybirtokosok, grófi, bárói címmel (kb. 800-1000 család) – 1000 hold feletti birtokokkal rendelkeznek
• Ők jelentik a mintát, az igazodási pontot
• Gyakran vállalnak politikai szerepet, (Pl. Bánffy- Bethlen-, Teleki-család) hatalmuk, befolyásuk a 20. század elején is jelentős

Ezer hold alatti birtokos nemesség (úri középosztály)

• Nemesi eredet, kb. 6-7000 család
• Jórészt értelmiségi, tisztviselői, vagy katona-tiszti feladatokat látnak el
• Folyamatosan nő a birtokát vesztett réteg, a dzsentrik aránya (Irodalmi példák)
• Bár gazdasági erejük csekély, a szárma-zásuk társadalmi presztízst jelent

​

A parasztság

• Két nagy csoport:
• Birtokos parasztság
• Mg-i munkásság / Agrárproletariátus

​

• A birtokos parasztság a társadalom legnagyobb rétege, 38% az összlakos-ságban az arányuk
• Korántsem egységes, a különbséget a birtok nagysága adja (50-100 → 4-5 holdig)

​

​

A parasztság

• Igen jelentős számú réteg a föld nélküli mezőgazdasági népesség (24%)
• A differenciáltság itt is jellemző:
• Uradalmi cselédek
• Mezőgazdasági bérmunkások
• Napszámos, summás
• Földmunkás, kubikus

A polgári piramis

Az elit: a nagypolgárság

• A csúcson kb.800-1000 nagypolgári család
• Közülük is kiemelkedik 100-150 család, a pénzarisztokrácia képviselői, akik a nemesi elithez hasonlóan zárt kasztot jelentenek
• A nagypolgárság gazdasági ereje folyamatosan nő, politikai, társadalmi súlya nincs mindig ezzel arányban
• Igyekeznek hasonulni a nemesi elithez, ez azonban nem mindig sikerül

​

​

​

​

Középpolgárság

• A nagypolgársággal együtt a gazdasági modernizáció letéteményesei
• Kb. 100 ezer család, ipar, kereskedelem, banki szféra
• A kb. szintén 100 ezres modern értelmiség is ide tartozott
• Politikai súlyuk nincs arányban a gazdasági szerepükkel

​

​

​

Kispolgárság

• Az összlakosság 12-13%-a, zömmel kisiparosok, kiskereskedők, kézművesek, (elsősorban a városokban, de a falvakban is) akik a polgárság magasabb rétegei felé törekedtek
• A kispolgárság kb. 1/3-a állami alkalmazott – rendőr, csendőr, vasutas, altiszt, postás, házmester –, nyugdíjas állásban (a feltörekvés célpontja)

​

​

​

Városi munkásság (városi proletariátus)

• Ez a réteg sem egységes, élesen elválik a:
• szakmunkások
• betanított és segédmunkások
• cselédek
• Az egymás szakmák presztízse (bére) is eltérő, legkiemelkedőbb a nyomdász, géplakatos, a textiliparban, élelmiszeriparban jóval alacsonyabb bérek (női és gyermek munkaerő)
• A betanított és segédmunkások alacsony bére, és presztízse kiszolgáltatottságot jelentett, de pl. a mezőgazdasági népességnek még ez is felemel-kedés

Társadalmi mobilitás

• A polgári fejlődés jelentős velejárója a társadalmi mobilitás
• Legfőbb tendencia: mezőgazdaságból → az iparba áramlás, falvakból → a városokba áramlás
• Nő a városi lakosság aránya, és maguk a városok is fejlődnek, modernizálódnak, fejlődött az infrastruktúra.

Erdei Ferenc (1910-1971)

• A két vh. közötti népi írói mozgalom alakja, falukutató, szociográfus
• A 2. vh. utáni évtizedekben politikai szerepet vállal
• Szociográfiái:
• Futóhomok
• Parasztok
• Magyar falu
• Magyar tanyák
• Magyar város

(A dualizmus, ill. a két vh. Közötti időszak társadalmát vizsgálják)