Egy méltányosabb nyugdíjrendszer felé

​

(vitaanyag)

A helyzet

A nyugdíjkifizetések aránya a GDP-hez

Orbán Viktor: „2010-ben megállapodtunk, hogy a nemzeti kormány megőrzi a nyugdíjak értékét. (…) Ezért a nyugdíjak értékét minden évben megőriztük, ha jól ment az ország szekere, még nyugdíjprémiumot is tudtunk fizetni. Olyan országot szeretnénk, ahol együtt sírunk, együtt nevetünk.”

(2023.09.28. FORRÁS: MINISZTERELNÖKI KABINETIRODA)

​

Nyugdíj/GDP hányad

A nyugdíjkiadások súlya csökkent

• 2012 és 2021 között a nyugdíjak súlya a GDP-ben látványosan csökkent.
• okok:
• az általános korhatár gyors emelkedése csökkentette a nyugdíjas-létszámot;
• a várható élettartam stagnált;
• az árindexálás az évek múltával csökkenti a korábban megállapított nyugdíjak bérekhez viszonyított értékét.

​

A nyugdíj/nettó bér arány

A nyugdíj/bér arány változott

• 2001 és 2012 között a nyugdíj/bér arány 60-ról 70%-ra nőtt; 2012 óta csökkent, 50%-ra; okok:
• A nyugdíjak vegyes ár-bér-indexálása helyett tiszta árindexálás (pl. 2025: 3,2%)
• 2023-ban a 13. havi nyugdíj visszavezetése csak részben és átmenetileg javítja a helyzetet.
• Reálbér: a bér vásárlóértéke

Minél gyorsabb a reálbér-növekedés (0%, 2%, 4%), annál nagyobb a relatív nyugdíj-leértékelődés (80%, 55%, 38%)

Nyugdíjegyenlőtlenségek növekedése

• Az árindexálás és az induló nyugdíjak (lásd később) növekvő egyenlőtlenségei egyre inkább széthúzták a nyugdíjakat.
• Mérőszámok:
• relatív szórás: az átlagtól való eltérés 🡪 nőtt;
• medián vagy alsó negyed az átlaghoz viszonyítva

🡪csökkent.

A nyugdíjnegyedek átlaga, eFt/hó

A nyugdíjak relatív szórása nő

Az egyenlőtlenség növekedésének okai:

a nyugdíjplafon és a többkulcsos SZJA 2011-2013-as eltörlése.

Alacsonyabb nyugdíjak relatív csökkenése

• némi %-os csökkenést mutat mindkét mutató, mindkét nemnél: medián – közép, negyed: 3x annyian vannak fölötte mint alatta

Hazai és külföldi élelmiszer-árindex

AT 🡪 Ausztria

HR 🡪 Horvátország

HU 🡪 Magyarország

IT 🡪 Olaszország

SI 🡪 Szlovénia

Induló nyugdíjak robbanása

• minden évben az összes nyugdíjnak csak egy töredéke induló nyugdíj;
• minden induló nyugdíj követi az átlagos reálbérindexet;
• a KSH reálbérindexe 2016 és 2021 között robbanásszerűen növekedett, melynek okai:
• a „szocho” (szociális hozzájárulási adó) csökkentése,
• a munkaerőhiány,
• statisztikai torzítás.

Induló nyugdíjak alakulása: 2015-2022

Lehetséges reformok

1. A legalacsonyabb nyugdíjak egyszeri emelése

• az élelmiszer- és egyéb létszükségleti cikkek árai 2022—2023-ban Magyarországon különlegesen elszabadultak;
• emiatt az alacsonyabb nyugdíjak lemaradtak, ezeket egy lépésben rendezni kell;
• Méltó élethez szükséges kiegészítő nyugdíj bevezetése, pl.
• 110 eFt alattiakat minimum 110 eFt-ra emelni;
• 110 és 170 eFt közöttiek lépcsőzetesen emelni.

​

​

2. A kisnyugdíjak infláció fölötti ideiglenes emelése

• általában a nyugdíjak százalékos emelése a helyes;
• de a fenti rendezésen túl néhány évig az átlagnál alacsonyabb nyugdíjak reálértékét is emelni kell évi 4, illetve 2 százalékkal;
• de vigyázni kell, hogy ne legyen helycsere.

​

Nyugdíjemelések

3.a. Az induló nyugdíjak degressziójának növelése

• jelenleg az induló nyugdíjakat enyhe degresszió terheli (pl. az 500 eFt-os nyugdíjalapot kb. 480 eFt-ra viszi le);
• 2013-ban megszűnt a járulékplafon és a progresszív szja, amelyek korábban korlátozták a nagyon magas nyugdíjak kialakulását;
• erősebb degresszió kellene, fokozatosan bevezetve.

3.b. Fokozatosan szigorodó degresszió�(egy lehetséges modell)

• végső cél (2035): 4 sáv: 100, 71, 53 és 35%-os beszámítás a mindenkori átlagos nettó bér 0-100, 100-200, 200-300 és 300%-a fölött;
• mai árakon és béreken, 40 éves szolgálati idővel:
• 450 eFt nettó bér →0,8x450 = 360 eFt nyugdíj
• 900 eFt → 360+0,71x360 = 615,6 eFt
• 1350 eFt → 615,6+0,53x360= 806,4 eFt,
• 1850 eFt → 806,4+0,35x360 = 932,4 eFt.

3.c. Erősödő degresszió: a nettó bérhez képest

4. A 13. havi nyugdíj kiegyenlítése

• jelenleg minden 13. havi nyugdíj azonos a nyugdíjas 12. havi nyugdíjával;
• némileg csökkentené az egyenlőtlenségeket, ha a 13. havi – lengyel módra – egységes lenne;
• A 120 eFt alattiak (14%) legalább 14. havi nyugdíjat kapnának, átlag alattiak (2/3) nyerne

​

Egységesítési nyereség/veszteség

5. Egyéb javaslatok

• Ösztönzők a korhatáron túli munkára.
• Önkéntes magánnyugdíj megtakarítás ösztönzésének erősítése:
• nagyobb plafon (jelenleg 1,4 mFt/év);
• munkáltatói támogatás visszaállítása.
• Egyéni nyugdíj előre jelzés 5 évenként.

​

Memo: „nyugdíjas infláció”

• A magyar infláció EU-rekorder (lásd feljebb), melynek okai:
• a szeszélyes költségvetési politika;
• a forint értékvesztése.
• A hivatalos általános és nyugdíjas árindex alig van különbség.
• Mindkét árindex súlyozott: ha 1 gazdagabb ember annyit fogyaszt, mint 10 szegényebb, akkor az árindex a 11 ember „átlagkosarára” vonatkozik.

Összeállította: Simonovits András (simonovits46andras@gmail.com)

Konzulens: Reiff Ádám (adam.reiff@gmail.com)