1 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

2 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

„A 11. és a 13. század közötti időszak legszembetűnőbb jelensége a középkori európai város megszületése. Városok természetesen már korábban is voltak, ám az a város, ami az ezredforduló után születik, teljesen új képződmény, nem hasonlít sem az antik, sem a mai modern városra.

A középkori város lényegében a kereskedők és kézművesek autonóm közössége, amely az őt körülvevő területektől teljesen eltérő sajátos jogrenddel és mentalitással rendelkezik.”

(Katus László: A középkor története)

3 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

4 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

1. A VÁROSFEJLŐDÉS GAZDASÁGI ELŐZMÉNYEI

5 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

2. A VÁROSFEJLŐDÉS FÖLDRAJZI TÉNYEZŐI

6 of 65

Római castrum

1220-30

1541 - 43

1100-ig

Városfejlődés a középkorban – Bécs

7 of 65

A középkori

A középkori város

©Molnár Zsolt

Városfejlődés a középkorban – Prága

8 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

9 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

AZ EURÓPAI VÁROSFEJLŐDÉS LEGFONTOSABB RÉGIÓI

10 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

11 of 65

A középkori

A középkori város

©Molnár Zsolt

A VÁROSOK FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE A KÖZÉPKORI EURÓPÁBAN

12 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

13 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

A 10. század végén 100 európai település minősült városnak, a 15. században pedig már 6000!

NÉHÁNY KÖZÉPKORI VÁROS NÉPESSÉGI ADATA

14 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

15 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

16 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

A VÁROSSZERKEZET ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

17 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

Így nézett ki egy megerődített középkori város felülnézetből

(rajzos modell)

18 of 65

Kolozsvár városszerkezete egy késő középkori térképi ábrázoláson

19 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

Buda képe egy középkori rézmetszeten

20 of 65

A középkori

A középkori város

©Molnár Zsolt

A spanyolországi Avila városa

21 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

Carcassone városa napjainkban - Franciaország (Az egyik legszebben megmaradt, szinte máig érintetlen középkori város)

22 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

Középkori városfal rajza - a város kettős falrendszerrel megerősítve

(Carcassone, Franciaország)

23 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

24 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

Középkori városfal alaprajza

(Carcassone, Franciaország)

25 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

26 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

27 of 65

Középkori városfalak I.

Konstantinápoly várfal-rendszere

A középkori város

©Molnár Zsolt

28 of 65

Középkori városfalak II.

Bártfa várfal-rendszere

A középkori város

©Molnár Zsolt

29 of 65

A középkori

A középkori város

©Molnár Zsolt

VÁROSI HÁZAK I.

30 of 65

A középkori

A középkori város

©Molnár Zsolt

VÁROSI HÁZAK II.

31 of 65

A középkori

A középkori város

©Molnár Zsolt

VÁROSI HÁZAK III.

32 of 65

A középkori

A középkori város

©Molnár Zsolt

VÁROSI HÁZAK IV.

33 of 65

A középkori

A középkori város

©Molnár Zsolt

VÁROSI HÁZAK V.

34 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

35 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

1. A VÁROSOK ÖNKORMÁNYZATI JOGÁNAK KIVÍVÁSA

36 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

2. A VÁROSOK LEGFONTOSABB KIVÁLTSÁGAI

37 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

3. A VÁROSOK JOGI TÍPUSAI

38 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

4. „A VÁROSI LEVEGŐ SZABADDÁ TESZ”

39 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

40 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

1. A TÁRSADALMI RÉTEGEK

41 of 65

©Molnár Zsolt

A középkori város

2. A KÖZÉPKORI VÁROS MODELLJE

(A társadalom és a városi kiváltságok)

42 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

43 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

IPAR

- különféle kézműves-mesterségek szakmai érdekvédelmi szervezete (a mesteremberek céhekbe tömörültek)

KERESKEDELEM

- a kereskedők helyi és távolsági kereskedelmet bonyolítottak le (a kereskedők érdekeik védelmére gildéket hoztak létre)

*Az ipar és a kereskedelem nem tartozik a középkori város c. tételhez, itt csak röviden kell megemlíteni, mint városi gazdasági tevékenységet!

44 of 65

A középkori

A középkori város

©Molnár Zsolt

A VÁROSI CÉHES IPAR LEGFONTOSABB JELLEMZŐI

45 of 65

A középkori

A középkori város

©Molnár Zsolt

Városi takácsmesterek korabeli ábrázoláson

46 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

Kovácsmesterek

47 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

48 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

Templomépítés egy 1485-ből származó francia képen

49 of 65

A középkori

A középkori város

©Molnár Zsolt

Építkezés a városban - korabeli ábrázolás

50 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

Vásár a középkori városban

51 of 65

A középkori

A középkori város

©Molnár Zsolt

Városi üzlet korabeli ábrázolása

52 of 65

A középkori

A középkori város

©Molnár Zsolt

Városi patika képe egy korabeli ábrázoláson

53 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

Ülésezik a városi tanács (korabeli ábrázolás, Augsburg)

54 of 65

A középkori

A középkori város

©Molnár Zsolt

Vidékiek érkeznek a városi vásárra

55 of 65

A középkori

A középkori város

©Molnár Zsolt

Utcai mulatság

56 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

A FÜRDŐHÁZAK

A munkaidőn kívül sokféle kikapcsolódási lehetőség volt a városokban. Először is ott voltak a fürdőházak. Mivel otthon nem volt fürdőszoba, ide jártak a városiak fürdeni, de társasági életet élni, beszélgetni is. A nagyobb városokban több tucat fürdő volt, a fürdősök pedig külön céhekbe tömörültek. Az egyik teremben fakádak voltak, ahol meleg vízben lehetett fürdeni, egy másikban pedig gőzfürdő: felforrósított kövekre öntöttek vizet, és ennek gőzében mosakodtak szivaccsal, vesszőkkel, seprűvel. A fürdősök masszírozást, haj- és szakállnyírást vállaltak, sót bizonyos orvosi tevékenységeket, köpölyözést, érvágást is végeztek. A köpölyözés és az érvágás a középkori orvoslás felfogása szerint javította a közérzetet, az erőnlétet.

A fürdőkben gyakran közösen fürödtek férfiak és nők, minden öltözék nélkül vagy kis köténykében. Nyugaton idővel elkülönítették a férfiak és nők fürdőit, de Európa keleti felében ez nem vált még szokássá a középkorban. A hely természete szerint a fürdőházakból könnyen vált bordélyház.

57 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

A BORDÉLYHÁZAK ÉS KOCSMÁK

Szinte minden középkori városban működtek „hagyományos” bordélyházak. Az egyház a prostitúciót szükséges rossznak tekintette, és bár alkalmanként a városok vezetése megpróbálta „megtisztítani” a várost és azon belül a fürdőházakat ettől az üzletágtól, de minden tiltó rendelkezés és a kiűzés ellenére a rossz hírű lányok vissza-visszatértek és folytatták tevékenységüket, a szigorú városi urak pedig “nem tehettek mást”, mint hogy igénybe vették azt. A „kéjnők” általában – mint később is – szegény és kiszolgáltatott nők voltak, akik más megélhetést nem találtak. Gyakran megkülönböztető jelzés viselésére kényszerítették őket - például zöld szalag vagy sárga fátyol-, és nem kaphattak egyházi temetést. Kiűzetésük esetén megfosztották őket minden vagyonuktól, miközben természetesen semmi bántódása nem lett azoknak a többnyire módos uraknak, akik szolgáltatásukat igénybe vették. Ki voltak téve a hatóság bármilyen durvaságának, helyenként maga a hóhér felügyelt rájuk. Ugyanakkor meghívták őket a fontosabb családi és városi ünnepekre, és a városba érkező előkelő vendégek fogadására is kirendelték őket.

A bordélyházak gyakran a város tulajdonában voltak, de lehetett a tulajdonos világi, sőt egyházi hűbérúr is. Szokás szerint máshonnan származó nőket alkalmaztak, akik céhszerű társulást hoztak létre a „mesternő” vagy „királynő” vezetésével, és a városnak kötelessége volt fellépni a körükbe nem tartozó „kontárokkal” szemben.

Számos kocsma is várta a vendégeket. Reggelente jelentkezett náluk a kikiáltó, aki ellenőrizte a bor fejtését, minőségét, majd egy kannával és kehellyel elindult, hogy az utcát járva kóstolót adjon az embereknek, és meghívja őket a kocsmába. Meghatározott napokon sokfelé csak a király vagy a környékbeli földesúr borát árulhatták.

58 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

A PIACTÉR ÉS AZ UTCA EGYÉB LÁTVÁNYOSSÁGAI

Színházi előadások a kocsmákban, piacon, köztereken is voltak. Gyakran nem műkedvelő városiak, hanem “hivatásos” színészek léptek fel egyszerű vásári színpadokon párszereplős vidám jelenetekben, a hűtlen feleség, az iszákos zarándok, a málé vagy agyafúrt paraszt, a nőcsábász szerzetes és más hasonló mulatságos világi alakok szerepében. A mutatványosok, bohócok is céhszerű egyletekbe is tömörültek, színi előadásokon kívül trükkökkel, artistamutatványokkal, lángnyeléssel, állattáncoltatással, a XV. században megjelenő cigányok pedig varázslással, jóslással is szórakoztatták az embereket. A képmutogatók egyszerre nyújtották azt, amit ma a bulvárlapok és a képregények; szenzációs gyilkosságok, különös esetek egyes megfestett mozzanatait mutogatták, verses szöveg kíséretében.

Szórakoztató eseménynek számítottak a nagy felvonulások, körmenetek, előkelő uraságok, uralkodók bevonulásai, de még a nyilvános kivégzések is. Ha kivégzés nem is volt, a város forgalmas pontjára kitett pellengért általában fel lehetett keresni. Az emberek úgy vitték a gyerekeiket a kalodába zárt vagy kerékbe tört bűnözőt okulásul megmutatni, ahogy ma a múzeumba.

A piactér eseményei közé tartoztak a vándorprédikátorok, kolduló rendi térítők szónoklatai. Egy-egy nevesebb prédikátor szabályos diadalmenetben vonult városról városra.

59 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

HIGIÉNIA A VÁROSOKBAN

(olvasmány)

60 of 65

A középkori

A középkori város

©Molnár Zsolt

Városi utcaseprő egy középkori ábrázoláson

61 of 65

A középkori

A középkori város

©Molnár Zsolt

Városi utcakép - 1.

62 of 65

A középkori

A középkori város

©Molnár Zsolt

Városi utcakép - 2.

63 of 65

A középkori

A középkori város

©Molnár Zsolt

Városi utcakép - 3.

64 of 65

A középkori

A középkori város

©Molnár Zsolt

Városi utcakép - 4.

65 of 65

A középkori város

©Molnár Zsolt

VÉGE