Gazdaságmodellezési Társaság �19. szakértői konferencia �Pécs 2026.06.25. �Hogyan mérhető a nyugdíjrendszer fenntarthatósága?

A kutatást az IDGT MTA Nemzeti Program támogatta. NP2025-IDGT-3/2025

Kovács Erzsébet

2026. 06. 25

Definíció – mérés - értékelés

• Melyik nyugdíjrendszer fenntarthatósága?

Országonként nagyon eltérő felépítésű, több pillér van.

• Egyéni vagy társadalmi szinten fenntartható?
• Éves szinten, közép vagy hosszú távon?
• Pénzügyi jellemzők szerint: tőkésített vagy folyófinanszírozású, és
• a megállapítás szerint háromféle:
• DB: meghatározott juttatású (Defined Benefit)
• DC: meghatározott hozzájárulású (Defined Contribution)
• NDC: névleges számlán van a hozzájárulás
• Demográfiai téren: idősödő társadalom
• hosszabbodó várható élettartam, de nem nő arányosan a nyugdíjkorhatár
• 3 évente 1 év korhatár emelés indokolt lenne
• csökkenő születési ráta ( de ez 20-25 évvel később hat) – rövid távon több nő dolgozik, magasabb bérek, több járulék érkezik be, ami javítja a pénzügyi egyensúlyt

​

​

Kovács Erzsébet

2026. 06. 25

Ma hazánkban és egy „tipikus” európai országban legalább �3 pilléres nyugdíjrendszer van�0. Pillér: alapnyugdíj, 4. pillér: egyéb formák

Kovács Erzsébet

2026. 06. 25

Miért folyó finanszírozású a magyar TB? �Ki mit fizet és ki mit kap az állami nyugdíjrendszerben?

• Befizetési oldal: tőke nincs
• Munkavállaló a bruttó bér után 18,5%-ot (10% nyugdíjjárulékot és 8,5 % egészségügyi járulékot) + SZJA-t fizet
• Munkáltató Szochó-t fizet, ami nem keletkeztet nyugdíjjogosultságot (évek óta csökken, idén a bruttó bér 13%-a)
• Költségvetés kiegészít(het)i a nyugdíjalapot, a 13. havi nyugdíjra már 2025-ben sem volt a TB-ben fedezet, a költségvetésben „Tizenharmadik havi nyugdíj” megnevezéssel 487 milliárd 80 millió forint szerepelt.
• Kifizetési oldal: képlet alapján kiszámított nyugdíjjáradékot kap a nyugdíjas, ez után nem adózik, és nem fizet az egészségügyi ellátásért sem
• Itt mi segít(het) már közép távon is?
• Egyéni számla: tudatosság, öngondoskodás
• Járulékplafon – csökkentené a későbbi nyugdíjat

​

Kovács Erzsébet

2026. 06. 25

Fenntarthatósági indikátorok- 1

• Pénzügyi egyensúly éves szinten fenntartható?:

​

​

​

• Nyugdíjkiadások tényezői:

​

​

2022 2070 kalk.

HU: 7,7 🡪 12,0 %

CZ: 8,7 🡪 10,4 %

DE: 10,2 🡪 11,4 %

EU: 11,4 🡪 11,8 %

Forrás: Ageing Report

2024, bruttó kiadás

Fenntarthatósági indikátorok - 2

Demográfiai és munkaerőpiaci kilátások szerepe óriási:

Demográfiai függőségi ráta:

​

​

​

Közgazdasági függőségi ráta:

​

2022 2070 kalk.

HU: 34,5 🡪 54,3 %

CZ: 34,9 🡪 51,5 %

DE: 37,4 🡪 55,0 %

EU: 36,1 🡪 59,1 %

2022 2070 kalk.

HU: 40,4 🡪 62,0 %

CZ: 40,2 🡪 62,7 %

DE: 42,9 🡪 62,9 %

EU: 45,7 🡪 69,9 %

​

Forrás: Ageing Report

2024

​

Öngondoskodás segíti a fenntarthatóságot, ha több formában és fiatal korban elkezdődik

• Hazánkban az éves nyugdíjkifizetés a GDP 8,3%-a (2024-ben), a 13. és 14. havi extrákat a költségvetésből fedezték azóta.
• A magyar GDP 4,2%-át teszi ki a nyugdíjcélú megtakarítások állománya, az európai országok körében 12,6% a medián érték. 
• Az észak európai országokban (Dánia, Izland és Hollandia) 150-200% közé tehető GDP-arányos nyugdíjvagyon. Svédország (96%), az Egyesült Királyság (83%). Európán kívül Kanada (146%), az Egyesült Államok (138%) és Ausztrália (125%) a legmagasabb értékek.

​

• Forrás: https://168.hu/itthon/nyugdij-nyugdijrendszer-elotakarekossag-280676

​

​

Kovács Erzsébet

2026. 06. 25

Definíció – mérés - értékelés

• Mi nehezíti a mérést (és az értékelést)? Nem csak pénzben mérhető hatások!
• Elég lehet több tényező súlyozott átlaga? A kapcsolatok előjele így nem érvényesül.
• Cserélődési hatás: az új öregségi nyugdíjak magasabbak, mint a nyugdíjrendszerből kilépő (elhunyt) idősek havi átlagos ellátásának összege. A nyugdíjasok összetételének változása befolyásolja a fenntarthatóságot. Ezt fokozza az inflációval való indexálás.
• Demográfiai hatás: a várható élettartam növekedése – a nyugdíjban töltött élettartam 40 év alatt 5,6 évet nőtt
• A munkaerő piacra belépők (20 éves? 24 éves? ) száma kisebb, mint a nyugdíjba vonulók száma, az eltartottsági ráta nő.

​

​

​

​

Kovács Erzsébet

2026. 06. 25

A nyugdíjkorhatárt elérők és a munkát kezdők létszáma 2025-2070 között - 2040 nagy eltérés�Forrás: https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html

Kovács Erzsébet

2026. 06. 25

Kovács Erzsébet

2026. 06. 25

��A férfi - nő különbségek a korfa két oldalán is https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html

• Hazánk: 2025-ben 9 539 502 fő

65+ korosztály 1991000 fő (20,87%) 1,22 m nő, 769 ezer férfi

• Kevesebb nő születik a világon : 103-107 fiú/100 lány (Kína 115/100)

Ez kihathat a fertilitás alakulására is.

• Alacsonyabb fizetés alapján kisebb nyugdíjat kapnak a nők, de 4-8 évvel tovább élnek.

​

​

Kovács Erzsébet

2026. 06. 25

Mit mérünk? Főleg demográfiai mutatók!

a) Idősödik a társadalom – mindenhol

• Hosszabb várható élettartam –egészségben? - japanizálódás
• Kevesebb gyermek születik, akik hosszabban tanulnak

​

b) Pénzügyi fenntarthatóság – nemzetközi példák

• Később indul a járulékfizetés, de magasabb (?) összeg lehet
• Tovább tart a nyugdíjfolyósítás
• Munkaerőpiaci jelenlét nem nő

​

​

Kovács Erzsébet

2026. 06. 25

a) Demográfiai mutatók és gondok

• Drámai népességcsökkenés a világban
• 2023 volt az első olyan év, amikor a TFR<Replacement ratio
• Termékenységi arányszám, Fertilitási ráta: átlagosan hány gyermeket szül egy nő 15-44 éves kora között
• 2024-ben USA=1,62 Chile 1,03, Magyar: 1,39, Világ egészére: 2,17
• Születéskori nemi ráta pl. 1,05, ahol 105 fiú/100 lány
• Helyettesítési ráta: (1+sex ratio at birth)/Prob(a nő túléli a 30 évet)
• Ez gazdasági fejlettségtől, jövedelmi helyzettől is függ
• Világ egészére: (1+1,08)/0,95 ~ 2,21

​

Kovács Erzsébet

2026. 06. 25

b) Pénzügyi oldalon

• A várható élettartam növekedése növeli a nyugdíjkifizetések időtartamát, ezáltal emelik a kötelezettségek jelenértékét.
• Ha tőke is van fedezetként, akkor a pénzügyi piacok változásai, különösen az alacsony kamatkörnyezet, csökkentik a diszkontrátákat, ami tovább növeli a kötelezettségek értékét.
• Ma már nem egyértelmű, hogy a tőkésített rendszer fokozza a fenntarthatóságot.
• Mi korlátozhatja az egyéni és társadalmi váromány mértékét?
• Egyéni szolgálati idő szorzó csökkentése: évi 2% helyett 1,5% cseh példa

​

Kovács Erzsébet

2026. 06. 25

Nemzetközi minták: korszerűbb állami nyugdíj

​

• Gyakorlatban ez a két fő modell működik „fenntarthatóan”, mert a kifizetés pillanatába helyezi a nyugdíjmegállapítást.

​

• Névleges egyéni számla NDC: svéd (olasz, lengyel - volt)

Egyéni számlán vezetett befizetés, évente ÁP hozammal növekedik, és minden évben mindenki „levelet” kap, ha most menne nyugdíjba, mennyit kapna

A nyugdíjkorhatár elérésekor számolják ki a nyugdíjat, a javuló halandóságot beszámítják a járadéktagba

​

2. Pontrendszer: német (francia, román)

A pontból pénz akkor lesz, ha nyugdíjba vonul az egyén.

Az adott évben nyugdíjba vonulók összes pontját kell pénzben fedezni az adott évi járulékbevételből, mivel nincs tőke mögötte (DB jellegű)

Csökkenhet-e évente a pontok értéke?

Kovács Erzsébet

2026. 06. 25

Definíció – mérés - értékelés

• Komplex jelenség, nincs jó mérőszám sem, és nincsenek küszöbszámok sem, amihez viszonyítani lehet(ne)
• Értékelni kell a nyugdíj kettős természetét:
• szociális biztonsági funkciót lát el, szegénység elleni védelmet nyújt
• szoros kapcsolatban áll az egyén életpályájával, ösztönöz (KATA???)
• Nyugdíjindex – nemcsak a fenntarthatóság számít
• Szolidaritás, újraelosztás is fontos hívószavak, a nyugdíjasok aktív szavazók

​

Kovács Erzsébet

2026. 06. 25

Nemzetközi értékelés szempontjai és a nyugdíjindex alapján képzett rangsor

63 ezermilliárd dolláros nyugdíjvagyont kezelnek az OECD-országok, de a szakértők szerint ez sem menti meg a világ nyugdíjrendszereit a demográfiai nyomástól – derül ki a Mercer és a CFA Institute friss globális jelentéséből, amely 52 országot, a népesség 65%-át vizsgálta.

Forrás

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20251025/johet-a-tomeges-nyugdijkorhatar-emeles-itt-vannak-a-legujabb-javaslatok-795154

A nyugdíjindexben a súlyok 2009 óta változatlanok: az ellátások megfelelőségét 40%-os, a fenntarthatóságot 35%-os, az integritást 25%-os súllyal értékelik. 

​

Kovács Erzsébet

2026. 06. 25

A nyugdíjindex szerinti rangsor�Magyarország az előző 2024-es felmérésen a 33. helyet foglalta el a 44 vizsgált ország közül. 

• az "A" csoport: bőséges nyugdíjak, erős fenntarthatóság és magas integritás, 100-ból 80 pont feletti 5 ország:

HOLLANDIA, IZLAND, DÁNIA, IZRAEL, SZINGAPÚR

• „B ÉS B+”

Svédország, Finnország, Norvégia, Svájc, az Egyesült Királyság, Franciaország (62 éves korhatár és sztrájk ellenére), Horvátország és Németország

• a leggyengébbek Törökország, Argentína és India nyugdíjrendszerei, ahol súlyos szolgáltatásbeli hiányosságok és/vagy fenntarthatósági problémák vannak

Kovács Erzsébet

2026. 06. 25

A globális nyugdíjindex célja: a reformok ösztönzése és �a nyugdíjasok pénzügyi biztonságának erősítése

• Az állami nyugdíjkorhatár és/vagy a tényleges nyugdíjba vonulási kor emelése az egészségben eltöltött élettartam növekedéséhez igazodjon (ne politikai döntés legyen).
• A magánnyugdíjprogramok lefedettségének bővítése, ez csökkenti a jövőbeni állami függést.
• A nyugdíjcélú megtakarítások idő előtti kifizetéseinek mérséklése, hogy a gyakran adókedvezménnyel támogatott források valóban nyugdíjra fordítódjanak.
• Az időskori foglalkoztatás ösztönzése, így nőhet a megtakarítás, és fékezi a nyugdíjban töltött idő hosszabbodását.
• Célzott lépések a nemek közötti nyugdíjszakadék és a kisebbségi csoportokat érintő különbségek csökkentésére.

​

Kovács Erzsébet

2026. 06. 25

Az értékelés nyomán a fenntarthatóság erősítése

Egyéni és társadalmi szinten eltérő eszközök

• Az egyéni öngondoskodás, pénzügyi tudatosság fokozása
• Mire (nem) tud hatni az állami szabályozás?
• A gyermekvállalás
• A járulék mértéke
• A járadék indexálása
• De a megfelelőség (adekvát nyugdíj) is elvárt
• A nyugdíjasok fogyasztása fontos a gazdaság számára
• Alapnyugdíj bevezetése, megfelelő mértéke

Kovács Erzsébet

2026. 06. 25

További nyugdíjindikátorok és szempontok

• Biztosításmatematikai korrektség (actuarial fairness): Individual funding ratio (Chris Daykin et al.)
• A nyugdíjazás pillanatában
• Kohorszokra, csoportokra is

​

• Kombinált indikátorok? Kísérletek.

Pl. Melbourne-Mercer Global Pension index, benne a szegénység és megfelelőség (40%) kombinációja

• Egyelőre dominál a GDP arányos egyenleg és az elméleti helyettesítési ráta (pl. kezdő nyugdíj/utolsó fizetés egyszerű és összehasonlítható)

​

Források

• ChatGPT : a kutatómunka támogatására
• Kovács E. (2010). A nyugdíjreform demográfiai korlátai. Hitelintézeti Szemle, 128-149.
• Sustainability of pension systems in Europe – The Demographic Challenge, Groupe Consultatif Actuariel Europeen Position Paper (2012)
• Christoph Freudenberg–Tamás Berki–Ádám Reiff: A Long-Term Evaluation of Recent Hungarian Pension Reforms, MNB Working Papers 2 2016

https://www.mnb.hu/letoltes/mnb-wp-2016-2-final-1.pdf

• Kovács E. (2023). Kell-e újraelosztás a nyugdíjrendszerben? Biztosítás és Kockázat, 80-91. doi.org/10.18530/BK.2023.1-2.80
• Szalai Péter (2026): Az OECD tanulmány és a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága. Biztosítás és Kockázat,34-55. http://dx.doi.org/10.18530/BK.2026.1-2.34

​

​

​

Kovács Erzsébet

2026. 06. 25

​

​

Kérdések? Javaslatok?

​

Köszönöm a figyelmet!

Kovács Erzsébet

2026. 06. 25