1 of 16

Halmazállapot-változások

Készítette:

Kiss István

2 of 16

Halmazállapotok

  • Szilárd, folyékony, légnemű
  • Plazma

3 of 16

A víz halmazállapotváltozásai

4 of 16

Olvadás

  • Olyan halmazállapot-változás, melynek során a szilárd anyag folyékony halmazállapotúvá válik.
  • Olvadás közben az anyagok hőmérséklete nem változik, de belső energiájuk nő.
  • Olvadáspont: az a hőmérséklet, amelyen szilárdból folyékony halmazállapotú lesz.
  • Minden anyag olvadáspontja más.
  • A jég 0 Co-on olvad meg.

5 of 16

Olvadáshő

  • Az olvadáshő megmutatja az 1 kg tömegű anyag megolvasztásához szükséges energia mennyiségét.
  • Jele: Lo
  • Mértékegysége: J/kg vagy KJ/kg
  • Az olvadáshoz szükséges energiamennyiség:

Hőmennyiség = olvadáshő ∙ tömeg

6 of 16

Fagyás

  • Olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadékból szilárd anyag lesz.
  • Fagyáspont: az a hőmérséklet, amelyen a folyékony anyagból szilárd lesz.
  • Minden anyag más hőmérsékleten fagy meg.
  • Fagyás közben az anyagok hőmérséklete nem változik.
  • Fagyás közben az anyagok veszítenek a belső energiájukból.
  • A víz 0 Co-on fagy meg.

7 of 16

Fagyáshő

  • Megmutatja, hogy 1 kg anyag megfagyásakor mennyi hő szabadul fel.
  • Jele: Lfagy
  • Nagysága megegyezik az olvadáshőével. Lf = Lo
  • Számítása is ugyanaz.

8 of 16

A víz sajátos viselkedése

  • Sűrűsége 4 Co-on a legnagyobb.
  • Ha nem így lenne, minden élet kipusztult volna.
  • A víz térfogata 4 Co-on a legkisebb.
  • Ha a víz hőmérséklete 4 Co-ról megváltozik, a térfogata növekszik!

9 of 16

Párolgás

10 of 16

Mitől függ a párolgás sebessége?

  • az anyagi minőségtől
  • a folyadék és a levegő hőmérsékletétől
  • a környező levegő páratartalmától
  • a párolgó felület nagyságától

11 of 16

Forrás

  • Olyan halmazállapot-változás, amelynek során nemcsak a felszínen, hanem a folyadék belsejében is van párolgás, gőzképződés.
  • Forrás közben az anyagok hőmérséklete nem változik, de belső energiájuk nő.
  • Forráspont: az a hőmérséklet, amelyen folyékony anyagból légnemű halmazállapotú lesz.
  • Minden anyag forráspontja más.
  • A víz 100 Co-on forr.

12 of 16

Forráshő

  • A forráshő megmutatja, hogy 1 kg tömegű anyag elforralásához mennyi energia szükséges.
  • Jele: Lforr
  • Mértékegysége: J/kg vagy KJ/kg
  • A forráshoz szükséges energiamennyiség kiszámítása:
  • Hőmennyiség = forráshő ∙ tömeg
  • Képlettel:

13 of 16

Lecsapódás

  • Olyan halmazállapot-változás, amelynek során a légnemű anyagból folyékony lesz.
  • A lecsapódó gőz energiája csökken, a környezeté nő.

14 of 16

A víz körforgása

15 of 16

Ellenőrizd tudásod!

  1. Mit nevezünk olvadásnak és fagyásnak?
  2. Mi az olvadáspont és fagyáspont? Mit tudsz róluk?
  3. Milyen hőmérsékleten a legnagyobb a víz sűrűsége?
  4. Hogyan változik a víz térfogata fagyás közben?
  5. Mi a párolgás? Mitől függ a párolgás sebessége?
  6. Mi a forrás? Mi a különbség a forrás és a párolgás között? Mi a forráspont?
  7. Mit nevezünk lecsapódásnak?

16 of 16

Gondolkozz és válaszolj!

  1. Milyen gyakorlati jelentőségeit ismered az anyagok halmazállapot-változásainak?
  2. Nevezz meg különböző fémeket, és táblázat segítségével állítsd sorba azokat olvadáspontjuk növekedése szerint!
  3. Megolvasztható-e egy ólomdarab egy alumíniumedényben? Miért?
  4. Mennyivel növeli a környezet energiáját 10 kg víz, miközben megfagy?
  5. Tölts meg egy flakont vízzel! Tedd be a mélyhűtőbe, és várd meg, amíg megfagy a víz! Figyeld meg, hogyan változott meg a flakon alakja?
  6. Mivel magyarázható, hogy a párolgás minden hőmérsékleten végbemegy?
  7. A forró tea hamarabb kihűl, ha fújod. Miért?
  8. Miért viseljük el a nagy hőséget száraz levegőben könnyebben, mint nedvesben?
  9. Mi van a forrásban lévő vízből felszálló buborékokban?
  10. Mennyi a hőfelvétel 1 kg 100 ºC -os víz teljes elforralása közben?
  11. Hol és hogyan hasznosítják az iparban a forrás és lecsapódás jelenségét? Hogyan készül a desztillált víz?
  12. Miért kell télen fagyálló folyadékot keverni az autók hűtővizéhez?
  13. Miért van a hajszárítóban ventilátor és fűtőszál?
  14. Mitől lesz tavaszra porhanyós az őszi szántás?