1 of 30

Vegy(ész)leletek

Matektábori levelek III.

Dobóné Dr. Tarai Éva

Matek tábor

1

2025. 10.01.

2 of 30

Arany János: Epilógus

„Bárha engem titkos métely

Fölemészt: az örök kétely;

S pályám bére

Égető, mint Nessus vére.”

(1877.)

Matek tábor

2

2025. 10.01.

3 of 30

Nessus /Nesszosz

Jó lesz, ha megőrzöd kiömlő véremet�E nyílvessző hegyén, melyet a lernai�Hüdra epéje feketére színezett,�S hogy megtartsd Héraklész nagy szívét, csodaszert�Keversz a vérből; ha más nőre vet szemet,�Rögtön figyelmeztetni fogja: hű legyen!”

(Szophoklész: Trakhiszi nők)

(Karsay György és Térey János fordítása)

Matek tábor

3

2025. 10.01.

4 of 30

„A gyapjúcsomót a bedörzsölés után�Véletlenül a földre dobtam, ahová�A nap betűzött. És a gyapjú fölhevült,�Szétporladt sisteregve: volt, s nincsen nyoma;�A vágás helyén így szitálnak szerteszét�A fűrészél alól kipergő porszemek.�Így hevert ott a gyapjú. A földön pedig,�Ahová lepottyant, pezsgett a buborék,�Ahogy ősszel Bakkhosz szőlőfürtjeiből�Csöppenként földre loccsan a kéklő nedű.”

Matek tábor

4

2025. 10.01.

5 of 30

Matek tábor

5

2025. 10.01.

Ez a leírás valahogy furcsán cseng az antik sorok között. Nem drámai dikciónak, inkább egy megfigyelt folyamat szemléletes leírásának hangzik. Az olvasónak az az érzése támad, hogy Szophoklész itt nem a mítoszról beszél, hanem egy valóban végbemenő folyamatról számol be – költői képek segítségével ugyan, de ritka szabatossággal. Mintha egy kémiai reakció látványáról lenne szó. Így lehet-e? Mi lehetett az anyag, ami ilyen módon támadja meg a gyapjút?

Ha kémiailag valóban azonosítani lehet Nesszosz vérét, úgy ez a mítoszi folyadék három követelménynek kell, hogy eleget tegyen.

Kapcsolatban kell állnia a mítosz valamilyen elemével.

Csak olyan anyagokról és eljárásokról lehet szó, amelyeket az antikvitásban ismertek, vagy legalább is ismerhettek.

Ha az anyagot a Nap melege éri, buborékok keletkezése közben meg kell támadnia a gyapjút, amelyből csak por marad vissza.

Ami az első követelményt illeti, tudjuk, hogy a kentaurok Magnésziából, Tesszália egy tartományából származnak.² Itt már ősi idők óta bányásztak barnakövet (mai ásványtani nevén piroluzitot);³ ennek a kémiai összetétele MnO₂, az üveggyártásban használták színtelenítő adalékként. Ha a barnakövet salétrommal vagy hamuzsírral hevítik, úgy levegőn könnyen keletkezik belőle kálium-permanganát; a görögök természetesen ismerték a salétromot is, a hamuzsírt is.

Balog János barátom, gondosan olvasgatva az irodalmat és megismételve egyik-másik kísérletet, azt találta, hogy tömény kénsavval elegyítve a kálium-permanganátot, egy sűrűn folyó, átlátszatlan, alvadt vérszínű, olajos folyadékot lehet nyernünk. Ebbe beledobtunk egy gyapjú csomót. Úgy találtuk, a folyadék hidegen nem támadja meg a gyapjút, de 30–40 °C táján már élénk buborékolás közben feloldja az anyagot, nem hagyva belőle mást, mint szürkés port.⁴ Ennyi melegre Attika napsütése már könnyen elegendő lehet.

A reakció persze függ az összetételtől; nagyon tömény és nagyon híg oldatok nem támadják meg a gyapjút, és van olyan összetétel is, amelytől lángra lobban az anyag. De közbülső koncentrációk mellett azt látjuk, amit Szophoklész leírt.

Nagy kérdés persze, hogy ismerték-e a görögök a kénsavat – erről megoszlik a kémia történészeinek a véleménye. Leírás ugyan nem maradt ránk, de közvetett bizonyítékok alapján többen azon a véleményen vannak, ismerhették, sőt ismerniük kellett ezt az anyagot.⁵

Úgy gondoljuk tehát, nem teljesen alap nélkül való azt gondolnunk, hogy Nesszosz kiontott vére kálium-permanganát és tömény kénsav keveréke volt.

6 of 30

A buborékolás elkezdéséhez szükséges minimális hőmérséklet tömény kénsav és kálium-permanganát elegyének gyapjúval való érintkezésekor

Matek tábor

6

2025. 10.01.

	KMnO₄ (tömeg%)
H₂SO₄ (tömeg%)	53	45	22	13
82	40°C*	20°C*	33°C	33°C (lassú)
66	45°C (erős)	33°C	34°C	33°C (lassú)
50	45°C	46°C	46°C	33°C (lassú)
35	29°C (lassú)	30°C (lassú)	35°C (lassú)	40°C (lassú)

* A gyapjú lángra lobban.

7 of 30

Shakespeare és a természettudomány

Matek tábor

7

2025. 10.01.

8 of 30

Shakespeare: Vihar

„Mi ez itt? Ember vagy hal? Halott vagy eleven? Hal: bűzlik, mint a hal; mint nem egészen friss szárított tőkehal. Furcsa egy hal!”

(Fábri Péter fordítása)

Matek tábor

8

2025. 10.01.

Az egyik szerepló, Trinculo így panaszkodik egy másikról, Calibanról:

Az 1970-es években ismerték fel, hogy az ilyen jelenséget egy ritka genetikai rendellenesség okozza, a szagot pedig egy trimetil-amin nevű anyag. A szindróma neve így trimetilaminúria lett. Oka az, hogy génhiba miatt az ilyen emberekben nem működik megfelelően egy enzim, a 3-as számú flavintartalmú monooxigenáz (FMO3), amely az élelmiszerekben jelenlévő, vagy más anyagok bomlásakor a szervezetben keletkező, meglehetősen kellemetlen, rothadó halra emlékeztető metil-amint továbbalakítja úgy, hogy a benne lévő nitrogénhez egy oxigént kapcsol. Az így keletkező molekula már szagtalan, a szervezetben pedig még tovább bomlik. Ha egy szervezetben nem működik megfelelően a FMO3, akkor a személy lehelete, testszaga és vizelete is a normálisnál sokkal több trimetilamint tartalmaz, amit az emberi orr nem éppen vonzó sajátságként érzékel. Becslések szerint az emberiség akár 1%-a is hordzhatja ezt a génhibát, de a szindróma csak azoknál jelenik meg, akiknek mindkét génjük hibás, vagyis az öröklődés recesszív. A trimetiaminúriát gyógyítani nem lehet, a tünetek (és így a szag intenzitása) enyhítéséhez kerülni kell a nagy trimeti-amin tartalmú ételek (hal, tojás, máj, brokkoli) fogyasztását.

9 of 30

A halszag kémia háttere

Trimetilamin

Metilamin-monooxigenáz enzim

Matek tábor

9

2025. 10.01.

10 of 30

„…Amint kertemben alván

-Ez volt szokásom minden délután-

Meglopta bátyád ezt a biztos órát,

Üvegben átkos csalmatok levével,

S fülhézagomba önté e nedű

Bélpoklos csöppeit, melyek hatása

A vérnek oly halálos ellene,

Hogy gyorsan átfut, mint a kéneső,

A testbe minden ösvényt és kaput,

S mint tejbe csöppent oltó a tejet,

Megoltja, összerántja hirtelen

A híg, az ép vért…”

Matek tábor

10

2025. 10.01.

Shakespeare: Hamlet

(Arany János fordítása)

11 of 30

Bolondító beléndek (Hyosciamus niger)

Alkaloidjai:

Atropin
Hioszciamin
Szkopolamin

(=Hioszcin)

Matek tábor

11

2025. 10.01.

A szkopolamin a szervezet egy igen fontos ingerületátvivő molekulájának, az akaratlagos és az akarattól független izommozgásokban nagy szerepet játszó acetilkolinnak a működési mechanizmusába avatkozik bele. Csökkenti az acetilkolin szintjét, ezért gyógyhatása az izmok túlzott aktivitásának csökkentésén, egyfajta nyugtató hatáson alapul, pl. hányás, hasmenés visszaszorítására, tengeri betegség tüneteinek enyhítésére használják. Egyiptomi papirusz tekercsek tanúsága szerint egyiptom orvosai már ie. 1550-ban is ismerték ezt a hatást. Az említett papirusz mintegy 800, különféle betegségek ellen alkalmazott kezelési módot ismertet. Hioszcin egyik lehetséges mellékhatása a száj kiszáradása és a szemviszketés, hiszen a hioszcin az emésztésben és a nyálkahártyák kenésében szerepet játszó folyadékok kiválasztását is gátolja. Emiatt pl. tüdőben, orrban, szájban, belekben végzett műtétek esetén is használják, kb. 0,15 mg-os mennyiségét injekcióban beadva. A vegyület élettani hatása olyan erős, hogy belőle 15 mg már halálos.

Mivel a fül nincs átlyuggatva, így a fülbe öntött folyadék csak nehezen juthat be a szervezetbe, hogy ott mérgezést okozzon. Ezért sokáig költői túlzásnak vélték ezeket a sorokat. 2002-ben azonbam egy argentin orvos, Basilio Kotsias egy szakmai cikkében részletesen elemezte azt, hogy a szkopolaminnak jelenlegi tudásunk szerint megvan az a képessége, hogy a fülben lévő szöveteken keresztül átdiffundáljon és a véráramba kerüljön. Íly módon akár több milligramnyi is bekerülhet a szervezetbe, aminek már komoly mérgező hatása lehet.

12 of 30

Mandragóra (Mandragora officinalis)

„-nem eshetik meg itt, hogy

Későbben érzek fel, büdös szagok közt,

Sikolyt hallok, mitől az agy megőrül,

Mint amikor mandragórát szakítanak?”

(Shakespeare: Rómeó és Júlia)

(Kosztolányi Dezső fordítása)

Matek tábor

12

2025. 10.01.

A szkopolamin neve a Scopolia növénynemzetség nevéből származik, a növények pedig Giovanni Antonio Scopoli (1723-1788) olasz növénytudósról kapták a nevüket. Ősidők óta ismert veszélyes voltuk. Ilyen pl. a csattanó maszlag (Datura stramonium) és a mandragóra (Mandragora officinarium).

A mandragóra középkorban igencsak hírhedt volt: a közhiedelem szerint a démonok birodalmába tartozott-talán furcsa, emberekre emlékeztető alakú gyökere miatt. Ugyancsak elterjedt nézet volt, hogy a földből való kihúzásakor a növény rettenetes sikoltást hallat, amely ha nem is feltétlenül gyilkol, de legalábbis sz őrületbe kergeti az embert.

Ezt a feltételezést még Shakespeare is megörökítette a Rómeó és Júlia című tragédiájában. Júlia a negyedik felvonásban azon mereng, hogy milyen lesz eszméletre térni a tetszhalál állapotából a kriptában. Ennek a pillanatnak a szörnyűségeit így képzeli el:

A közönséges mandragóra szőrös levelű, fekete bogyótermésű, évelő. Gyökere alkaloidtartalmú; gyökere és levele is nyersen mérgező, idegrohamokat kiváltó hatású. A középkorban a termékenység jelképe volt, fájdalomcsillapítóként is alkalmazták. Bogyóit az arabok az „ördög almájának” nevezték. Számos hiedelem és babona fűződik hozzá, többek között szelleműző hatást tulajdonítottak neki, szerencsehozó amulettként a kandallópárkányra helyezték. Úgy hitték, a közönséges mandragóra szörnyű sikolyokat hallat, amikor kiássák, halált hozva arra, aki meghallja a sikolyt.

Ezt a hiedelmet idézi fel J. K. Rowling Harry Potter és a titkok kamrája című regényében, Bimba professzor tevékenysége során.

13 of 30

Matek tábor

13

2025. 10.01.

14 of 30

Maszlagos nadragulya

Matek tábor

14

2025. 10.01.

15 of 30

Szkolpolamin és atropin

Matek tábor

15

2025. 10.01.

A szkopolaminhoz (hioszcin) képest egyetlen oxigénatomban van eltérés, mégis jelentősen módosul az emberi szervezetre kifejtett hatása: másképpen mérgező.

Az atroponmérgezés jellegzetes tünetei a következők: a testhőmérséklet megemelkedik,és így is marad akár nyolc órán át; a pupilla annyira kitágul, hogy minden elmosódottnak látszik; a nyálmirigyek működésének blokkolása miatt a száj teljesen kiszárad, az áldozat végzetesen szomjas lesz, ugyanakkor nehezen nyel; a bőrben lévő erek annyira kitágulnak, hogy a bőr vörössé válik, mint a skárlát; a méreg által okozott összefüggéstelen beszéd és a dülöngélő járás a részeg ember viselkedésérle emlékeztet. Kevésbé drámai tünetek az erős szívdobogás, a nehéz légzés, láz, ingerlékenység és hallucinációk.

Az atropin az autonóm idegrendszerre fejti ki legkárosabb hatását: ezek az idegek nagyon fontos izmokat szabályoznak, amelyekre az embernek nincs közvetlen, akaratlagos hatása: ilyenek a szívben, a tüdőben, a és a bélben lévő izmok. A méreg hatással van a központi idegrendszerre is. Enyhe zavarodottságot, nagyobb dózisban izgatottságot és szétszórtságot okoz. A központi és a perifériás idegrendszerre is hatással van. Ez a hatás kezdetben ingerlő, majd bénító jellegű. Emiatt görcsökkel járó betegségek, pl. Parkinson-kór tüneteinek enyhítésére is lehet használni.: hatására a betegek járása, mozgása, beszéde is javul.

16 of 30

Párkák: a sors istennői

Klothó
Lakheszisz
Atroposz

Matek tábor

16

2025. 10.01.

17 of 30

Maszlagos nadragulya

(Atropa belladonna)

Matek tábor

17

2025. 10.01.

A nadragulya egyetlen bogyója elegendő atropint tartalmaz egy gyermek halálához, mégis vannak olyan emberek, akik hatalmas dózisok után is életben maradtak.

Az atropin elnevezés egy görög mítoszhoz nyúlik vissza, amely a sors három istennőjéről szól.

Az atropin egy fehér, szagtalan, kristályos por, melyet egy heidelbergi német kémikus, Phillip Lounz Geiger és tanítványa izolált először 1833-ban. Az előállításhoz a nadragulya fényes bogyóiból, valamint a leveleiből vonták ki az anyagot. A belladonnának nevezett növény Közép- és Dél-Európa erdős vagy más, meg nem művelt területein őshonos. Franciaországban mai is termesztik a nyugtatókban, élénkítő szerekben, görcsoldókban használt atropin kinyerése céljából. Atropinból a hadseregek is jelentős készleteket tárolnak- de nem mérgező anyagként, hanem más vegyi fegyverek hatékony ellenszereként. Az atropin iránti igény miatt a nadragulyát az atropintartalom növelése érdekében nemesítették, és ugyanezen célból genetikailag is módosították.

A belladonna kb. 1,5 m magasra megnövő bokorféleség, melynek sötétzöld levelei és ibolyaszínű virágai vannak. Gyümölcse étvágygerjesztő, de bárki, aki esetleg megkóstolná, mindjárt ki is köpi, mert borzasztóan keserű. Ezért aztán halálos kimenetelű véletlen apropinmérgezésnek nagyon kicsi a valószínűsége.

A bella donnanév az olasz bella donna szókapcsolatból ered, ami szép asszonyt jelent. A kifejezésről Pietro Andrea Mantoli, az olaszországi Siennában élő orvos készítette a legkorábbi feljegyzést 1554-ben.

Írása szerint a velencei színésznők és kurtizánok szokása az volt, hogy a nadragulya levéből cseppentettek egy parányit a szemükbe. Az ennek a hatására kitáguló pupillák divatos őziketekintetet kölcsönöztek, és ez a pillantás napokig meg is maradt. Az atropin ilyen jellegű használata nagyon népszerűvé vált az 1660-as, 1700-as években, amikor nemcsak a színésznők, hanem a divatot követő úrihölgyek körében is elterjedt. A folyamat azonban nem volt mentes minden kockázattól, mert az atropin használata hosszú távon károsítja a szemet, akár vaksághoz is vezethet. Amíg az európai hölgyek kozmetikumként használták a nadragulyát, addig a világ más részein nagyon eltérő felhasználási területeket találtak. Marokkóban afrodiziákumként, forgalmazták, Nepálban nyugtatóként,, a Közel-Keleten pedig azt tartották, hogy fokozza a marihuána hatását.

Az egyes emberek atropinnal szembeni egyéni érzékenységében igen jelentős eltérések lehetnek. Ismerünk néhány esetet, amikor felnőtt emberek túlélték akár 1000 mg méreg hatását. Atropinmérgezést úgy is elszenvedhet valaki, hogy rendszeresen nadragulyát fogyasztó nyulak vagy szarvasmarhák húsát fogyasztja. Érdekes módon ezen állatokra nincsen az anyagnak semmiféle szemmel látható hatása. Úgyis kapott már valaki atropinmérgezést, hogy olyan mézet fogyasztott, amelyet a méhek nagyrészt nadragulya virágáról gyűjtöttek.

18 of 30

VII. Kleopátra Philopatór (Kr. e. 69 – 30.)

Matek tábor

18

2025. 10.01.

Az ókori Egyiptom utolsó önálló uralkodója. Ie. 31-ben a görög partok közlében megvívott actiumi tengeri csata után a királynő úgy döntött, hogy megmérgezi magát, mert szerelme, Marcus antonius és serege vereséget szenvedett Octavianustól, aki később Augustus császár lett. Kleopátra gyorsan és fájdalommentesen szeretett volna meghalni, és úgy gondolta, hogy a nadragulya erre éppen megfelelő. Így aztán megparancsolta egy rabszolgájának, hogy igyon belőle. A szolgán megfigyelte, hogy a hatás valóban elég gyors, de a legkevésbé sem fájdalommentes. További toxikológiai kutatásokra volt hát szükség – és ezek közül természetesen egy sem állatkísérleten alapult – míg meggyőződött arról, hogy az áspiskígyó marása a számára megfelelő mód: gyors és a körülményekhez képest nyugalmas halált jelent, ezért az uralkodó nő végül ezt választotta – legalábbis így mesélik a történetírók.

19 of 30

Ingerületátvitel sejtszinten:

Matek tábor

19

2025. 10.01.

Atropin, mint ellenméreg: képes védelmet nyújtani a valaha ismert legmérgezőbb anyagok, az ideggázok ellen. Az ingerületátvivő mechanizmusába, az acetilkolin működésébe avatkozik be az atropin, amikor a szerves foszforvegyületek okozta mérgezések ellensúlyozására használják. Az acetilkolin átjuttatja az idegi jelet a szinaptikus résen, ezután el kell onnan távolítani. Ezt a feladatot a kolinészteráz enzimek végzik. A kolinészteráz enzimet sokféle vegyület képes gátolni, pl. a szerves foszfátok. A szerves foszfát vegyületeket általában rovarirtóként használják, de a szerves foszforvegyületek ennél jóval mérgezőbbek, és nem véletlenül fejlesztették őket ilyenné: ezek az úgynevezett ideggázok, melyek közül a szarin a legismertebb. A szarin képes megkötődni a kolinészteráz enzimeken, amik így az eredeti feladatuk ellátására képtelenné válnak. Eközben persze az idegsejtek tovább termelik az acetilkolint, így az a szinaptikus résben egyre inkább felhalmozódik, és újabb és újabb ingerületet indít el a receptorokon, ami az érintett szerv súlyos működési zavarát, görcseit, végül pedig teljes bénulását eredményezi. Az ideggázok annyira hatékonyan gátolják az enzimet, hogy egyetlen kicsiny csepp már halálos dózist jelent belőlük. A szarinmérgezés első tünete a részleges vakság, majd a gyorsan beálló halál a szív és a tüdő idegeinek és izmainak lebénulása miatt. A szarin valójában nem is gáz, hanem egy színtelen folyadék, amelynek forráspontja 147°C, de ennek ellenére elég illékony ahhoz, hogy gőze halálos mennyiségben jelen legyen a levegőben. Az áldozat nem is gyanakszik, hogy bármiféle veszély fenyegetné, mert a szarinnak nincs jellegzetes szaga.

A szarinmérgezést atropin és pralidoxim gyors beinjekciózásával lehet kezelni. Az atropin ugyanazokhoz a receptorokhoz kötődik, mint az acetilkolin, így csökkent a túlzottan nagymértékű ingerületképződés veszélyét. A pralidoxim feladata, hogy elbontsa a szarinmolekulákat, így újra működőképessé teszi a kolinészteráz enzimet. A háborús területeken dolgozó katonák atropint és pralidoximot tartalmazó fecskendőket is hordanak magukkal, melyet maguknak kell beadni légitámadás esetében. Másrészt viszont egy olyan katona, aki ideggáztámadás nélkül adja be magának az atropint, súlyos atropinmérgezés kockázatának teszi ki magát. Ez történhetett néhány amerikai katonával az 1990-91-es öbölháború „Sivatagi vihar” nevű fázisában, amikor néhányan tévesen azt gondolták, hogy vegyitámadás érte őket.

A szerint a második világháború ideje alatt náci tudósok fejlesztették ki, és 1944-ben már nagy mennyiségben gyártották és halmozták fel. Bevetni azonban nem vetették be, mert Hitler azt gondolta, hogy a szövetséges tudósok kifejleszthették ugyanezt az anyagot, és így az első támadásnál nagyobb méretű ellencsapástól tartott. Ez Hitler számára már önmagában elegendő volt, de mások nem voltak ennyire visszafogottak a fegyver használatában: 1988-ban kurd falvak lakói váltak a Szaddám Husszein vezette iraki kormány által indított gáztámadás áldozatává. A támadás áldozatai között sok volt a nő és a gyermek is. Az iraki kormány tagadta, hogy az ideggázt használta volna, és akkoriban ezt nem is lehetett bizonyítani. Azóta azonban bebizonyosodott, hogy a kurdok vádjai megalapozottak. 1993-ban az iraki kurd falvak közelében keletkezett bombakráterekből apró lövedékdarabokat csempésztek ki, s az angliai Porton Downban lévő Biológiai és Vegyvédelmi Központba vitték őket. Az ott dolgozó tudósok a lövedékdarabok festékrétegén megkötve kis mennyiségű szerint azonosítottak.

Védtelen polgári lakosság elleni szarintámadás történt Tokióban is, 1995. április 19-én. Az Aum Sinrikjo nevű, a világvége eljövetelét hirdető szekta tagjai a reggeli csúcsforgalomban vetették be az ideggázt, aminek 12 halálos áldozata és mintegy 5000 sérültje volt. Ugyanez a csoport már korábban, 1994-ben Macumotoban is szarinnal próbálkozott, ekkor hét halálos áldozatot követelt a támadásuk. Az első eset a szakemberek számára figyelmeztető értékű volt, így amikor a második támadás alkalmával a tokiói metróban az emberek tömegesen rosszul lettek, a tüneteket gyorsan vissza tudták vezetni a szarinmérgezésre.Sok ember életét mentette meg, hogy az atropin ellenméreg már elő volt készítve, így aztán a támadást átélő tokióiak közül sokan még aznap hazamehettek. A szarinmérgezés leggyakoribb tünete a látás elmosódottsága, a zúgó fejfájás és a nehéz légzés. A legtöbb helyszínen lévőnél a szempanaszok csak lassan szűntek meg, és igen fájdalmasak voltak. Aszahara Sokót, a támadásra felbuzdító szekta vezetőjét letartóztatták, bíróság elé állították és börtönbüntetésre ítélték.

20 of 30

Gyilkos zöld ruhák, függönyök és tapéták

Matek tábor

20

2025. 10.01.

Az 1700-as évek második felében nagy divatja volt a különböző árnyalatú zöldszínű ruháknak. Azonban nagyon nehéz volt zöld színezékeket előállítani, ezért fogadták kitörő lelkesedéssel Scheele felfedezést, aki 1776-ban arzénből zöld színezőanyagot hozott létre. Ez tulajdonképpen egy színes pigment volt, nem számított kimondott textilszínezéknek így a textilanyagon való tökéletes rögzítésével nem lehetett számolni. Bár már ismertté vált a lakosság körében is, hogy az arzén lenyelve mérgező hatású, az új zöld nem látszott veszélyesnek, miután csak kevesek tudták, hogy porát belélegezve vagy az így színezett ruházatot bőrön viselve is előidézhet mérgezést, sőt halált is. Ezért egyre jobban használták az arzénnal készült zöld festéket többek között ruhák, függönyök és tapéták színezésre A mérgezéseket, haláleseteket általában nem kötötték a zöld textíliákhoz, inkább betegségekre vagy más mérgező anyag előfordulására gyanakodtak. Ezek a divatcikkek rendkívül drágák voltak, így csak a leggazdagabb réteg engedhette meg magáknak, és kizárólag igen különleges alkalmak során viselték. Emiatt náluk jóval később, elhúzódva jelentkeztek a mérgezés tünetei (fáradtság, később a máj károsodása és a csontok degenerációja, az immunrendszer

gyengülése, az idegkárosodás, a bénulás vagy daganatos betegség). Emiatt az úrihölgyek halála hosszabb elváltozási folyamat

végén következett be, így senki nem gyanakodott a ruhákra. Sajnálatosan a ruhák készítőinél (szabás, varrás, díszítés) gyors lefolyású halálhoz vezetett az így bekövetkezett arzénmérgezés.

Egy ilyen zöld ruhát hordó, majd elhunyt fiatal lány boncolása során arzént találtak a gyomorban, a májban és a tüdőben.

Ennek kapcsán a halál körülményeit feltárva, a gyilkos divatról készült írások felhívták a lakosság figyelmét az arzén ilyen veszélyeire is. Az egyik angol egészségügyi folyóirat hangsúlyozta, hogy „az arzént viselő nő szoknyájában annyi mérget hordoz,

hogy megölhetné a csodálói felét, akikkel a bálteremben találkozhat”.

A médiumok ismeretterjesztésének hatására egyre többen elfordultak az arzénzöld tartalmú termékektől, nemcsak ruháiktól

szabadultak meg az emberek, hanem függönyeiktől és mérgező tapétáiktól is. Skandinávia, Franciaország és Németország

ezek után betiltotta az ilyen tartalmú festék használatát, azonban Nagy-Britanniában csak évekkel később tűnt el. Ezzel

ért véget a 19. század mérgező zöld divatja, ami értelmetlenül okozta ezrek halálát. A réz-arzenitet, réz-acetoarzenitet egyébként közkedvelten használták élelmiszer-színezékként, de gyertyákat is színesítettek vele. Az arzénes gyertya égetése is veszélyt okozott.

21 of 30

Carl Wilhelm Scheele (1742-1786)

Az arzén helye a periódusos rendszerben és ásványai

Matek tábor

21

2025. 10.01.

Az arzén a periódusos rendszer V. főcsoportja 4. periódusának egyik régen felfedezett eleme. Az arzén-szulfid és rokonvegyületei az i. e. 5. század óta jól ismertek az orvosok, a hivatásos méregkeverők körében. Az elem előállítását Albertus Magnusnak tulajdonítják, aki auripigmentet (As2S3) szappannal hevített, végül 1650 körül egy Schröder nevű gyógyszerésznek sikerült elemi állapotban előállítania.

A kristályos arzén nagyon illékony, gázhalmazállapotban négyatomos As4-molekulák formájában fordul elő. Az elem szublimálásakor sárga színű, köbös módosulat alakul ki. Amfoter jellege, valamint a fémek és nemfémek közötti természete következtében az arzént a félfémekhez, nem a valódi fémekhez sorolták be. Az arzénsav különböző rézsói jellegzetes zöld színű anyagok.

22 of 30

Matek tábor

22

2025. 10.01.

23 of 30

A leghíresebb áldozat

Bonaparte Napoleon

Matek tábor

23

2025. 10.01.

Hogyan okoz mérgezést az arzén?

Az elemi arzénnek nincs mérgező hatása, azonban főleg a három vegyértékű arzénvegyületek méregtani szempontból veszélyesek az élőszervezetekre. Azok az öt vegyértékű arzénból felépülő vegyületek (pl. arzén-pentoxid, arzénsav) szintén mérgezőek, amelyekből a szervezetbe kerülve három vegyértékű arzén képződik.

A mérgező hatás leegyszerűsítve azon is alapul, hogy az arzén az élő sejtekben képes beépülni a foszfor helyére, ezzel gátolva több enzim működését, akadályozva létfontosságú biokémiai reakciók lefolyását.

Hírhedt arzénmérgezések

A mérgezések története – mint sok minden – az ókorig nyúlikvissza; állítólag amikor Kleopátra úgy döntött, hogy véget vet az

életének, törekedett olyan halált választani, ami után szép holttestet hagyhat hátra. Szolgáin számos mérget kipróbált, többek

között az arzént is, majd a kígyóharapást választotta.

A 15. században a Borgia család az arzén felhasználásával készítette a cantarella nevű mérget. Sertésbelet permeteztek be arzénvegyülettel, és a megszárított, porrá őrölt anyag került az áldozat ételébe. Az íztelen gyilkolószer tünetei megegyeztek a koleráéval és az ételmérgezésével, így fel sem merült a mérgezéses halál. A 17. századi Franciaországban – XIV. Lajos uralkodása alatt –több francia arisztokratát is megvádoltak arzénnel (poudre de succession, azaz öröklési por) végrehajtott mérgezéssel, amivel riválisokat és gazdag rokonokat segítettek át a túlvilágba.

A leghíresebb áldozatnak Napóleont tartották, akinek Szent Ilona-szigeti kényszermenedékhelyét Scheele-zölddel színezte tapéta borította. Az volt a feltételezés, hogy a színes pigmentből –a trópusi nedvesség hatására – a megtelepedő gombák súlyosanmérgező arzén-hidrogén-gázt szabadítottak fel, amely lassan megölhette a szoba lakóját. A 20. században neutronaktivációs analitikai mérések nem bizonyították az arzénmérgezést, csak antimontartalmú gyógyszer szedését mutatták ki. 2007-ben egy nemzetközi tudóscsoport tett pontot a kételyekre, miután Napóleonalkoholban tartósított gyomrát vizsgálva egyértelműen kimutatták, hogy az egykori császár halálát gyomorrák okozta.

24 of 30

Az arzén gyógyíthat is

Matek tábor

24

2025. 10.01.

Az i. e. 5. században Hippokratész kezelt fekélybetegeket realgár-(As4S4) és auripigment- (As2S3) tartalmú kenőcsökkel. Több ókori civilizáció is használta az arzént orvosságként, a kínaiak sikeresen alkalmazták a fehér arzént (arzén-trioxid) a malária ellenszereként,és a perzsáknál is említik a láz fehér arzénnal való gyógyítását.

Nagy áttörést hozott a paul Erlich által 1909-ben kifejlesztett Salvarsan nevű, szerves arzéntartalmú antibiotikum. A baktériumpusztítóhatás eredményes lett, így sikeresen alkalmazta a szert a szifilisz kórokozói, ill. a spirochaetabaktériumok ellen.

Csontbetegségek (csontlágyulás) és ideges görcsök (ún. vitustánc), ill. idegzsába ellen szintén sikerrel alkalmaztak az arzén

hatóanyagú készítményeket.

Az 1970-es években a kínai Harbin Egyetemen az arzén-trioxid és nyomokban előforduló higany együttes hatását tovább kutatták, és eredményes leukémiát kezelő szert állítottak elő.

25 of 30

Az OEKO-TEX® 100 standard szerint minősített�termékek új megkülönböztető minőségjele

Matek tábor

25

2025. 10.01.

Visszatérve a „Gyilkos zöld ruhák, függönyök és tapéták” címre, már több évtized óta nem kell tartani ilyen álnok módon fellépő

mérgezésektől. Sokat fejlődött a szintetikus színezékgyártás, a műszeres analitikai vizsgálatok elterjedésével pedig ppm (mg vegyi

anyag/1 kg száraztömegű textilanyag) nagyságrendű vegyianyagok jelenléte is pontosan kimutatható.

A hazánkban is hatályos a REACH (registration, Evaluation, Authorisation és Chemicals) rendelet, amely a vegyi anyagok

rendszerezésével, regisztrációjával, értékelésével és biztonságos felhasználásával foglalkozik. A rendelet hatálybalépésével a teljes

felhasználói láncra kiterjed a felelősség kérdése, így a gyártókon és forgalmazókon kívül a továbbfeldolgozók is információadási

kötelezettséggel tartoznak. Természetesen a textiliparban felhasználható színezékek is szerint megtalálhatók ebben a nemzetközi

rendszerben, továbbá lényeges információkat tartalmaznak az egyes színezőanyagok biztonsági adatlapjai. A színezékgyártók

nemcsak a színes textíliákat használók egészségére ügyelnek, hanem a színezékekkel tevékenykedők biztonságára és a környezetkímélésre is kiemelt figyelmet fordítanak. Az ártalmas vegyi segédanyagok, színezékek korlátozása, esetleges

tilalma miatt az oEKo-TEX® 100 standard szerint minősített és ennek megfelelő megkülönböztető minőségjellel ellátott

textiltermékek rendkívül megbízhatók, miután több esetben a törvényi/rendeleti előírásoknál szigorúbb követelményeket elégítenek ki.

26 of 30

Perkin esete a mályva ruhafestékkel

William Henry Perkin (1906)

Véletlen baleset (1856)

Matek tábor

26

2025. 10.01.

27 of 30

„Hozzáadás és kivonás”

A toluidin izomerek

A kinin

Matek tábor

27

2025. 10.01.

Perkin úgy gondolta, hogy az acélipar egyik olcsó melléktermékének, a kőszénkátránynak egyik származéka, a toluidin éppen jó lesz kiindulásnak a kinin szintetizálásához, mely során az akkoriban igen népszerű „hozzáadás és kivonás” elvet készült követni.

Perkin ismerte a toluidin és a kinin képletét és úgy gondolta, hogy ha a toluidinhez gozzáad bizonyos számú szén- és hidrogénatomot valamint sikerül elérnie, hogy azokhoz megfelelő számban és helyen oxigénatomok kötődjenek, akkor készen is van a kinin. Perkin naivitását mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy a kinin szerkezeti felépítése csupán 1908-ban vált ismertté, a mesterséges előállítására tett kísérletekkel a legjobb kémikusok is egészen 1944-ig csődöt mondtak.

Perkin a várt eredmény elérése érdekében bevetette az erős oxidáló hatásáról ismert kálium-dikromátot. Az eredmény azonban elmaradt, leszámítva egy barnás-pirosas színű kotyvalékot. Perkint azonban nem olyan fából faragták, hogy itt feladta volna, épp ellenkezőleg. Úgy határozott, hogy megpróbál egy egyszerűbb vegyületből, az anilinből kiindulni. Ezúttal egy még kevesebb jóval kecsegtető fekete masszához jutott, ám mielőtt kidobta volna, feltűnt neki, hogy a pép az üvegcse elmosásához használt vizet és alkoholt is lilára festette.

A fiatal kémikuspalánta a váratlan eredménytől elbűvölten letesztelte a lila oldatot és arra a megállapításra jutott, hogy az megfesti a ruhaszövetet. Perkin gyorsan megtalálta a módját, hogyan nyerje ki a lila festéket a fekete végtermékből, majd azonnal mintát is küldött belőle az egyik ismert angol kelmesfestő gyárba, próbálnák ki mesterséges festékét selymen és gyapjún. A válasz nem váratott soká magára.: a selyemmel végzett próbák eredményei igen kecsegtetőek voltak, nem úgy, mint a gyapjú esetében. A festéküzem vegyészei azonban hamarosan rájöttek, hogy ha kémiailag kezelik a gyapjút, Perkin festéke azt is befogja.

Perkin úgy döntött, szabadalommal védeti le festékét, és gyárat épít, hogy a ruhafesték iparban kamatoztassa tehetségét. Tanára, Hofmann professzor természetesen nem támogatta az elképzelést, hiszen ő azt szerette volna, ha az ifjú feltaláló folytatja akadémiai pályafutását, és inkább a kutatómunkának szenteli magát, arról nem is beszélve, hogy a festékgyár ötletét eleve bolondságnak tartotta.

A fiatal Perkin szerencséjére apja elég tehetős volt, ráadásul nagyon bízott fia ragyogó képességeiben, így a támogatásával megépült az üzem és az eljárás ipari méretű alaklmazhatóságának óriási problémáit leküzdve hamarosan ontani kezdte a szabadalmaztatott ruhafestéket. A fejlesztés kezdeti stádiumában gyakran következtek be kisebb-nagyobb robbanások; az öntöttvas tartályok mellett munkások őrködtek, és locsolócsővel permetezték a hideg vizet, ha a vegyületek vészesen fortyogni, bugyborékolni kezdtek, így „konrollálták” a kémiai reakciót.

28 of 30

Bíborcsiga

Perkin-érem

Matek tábor

28

2025. 10.01.

Perkin felfedezéséig a tartós bíbor- vagy levendulaszínt eredményező festékek hihetetlenül drágák voltak, mert a már i.e 1660-ban is ismert, akkor tirrénbíbornak nevezett festék egyedül a Földközi-tenger mellett élő bíborcsigákból volt kinyerhető. Az apró álatkákategyrészt nehéz volt begyűjteni, másrészt 9000 csiga kellett egyetlen gramm festék előállításához., úgyhogy csak a leggazdagabb uralkodó engedhette meg magának ezt a színt. Innen ered egy másik elnevezése, a királybíbor is. Perkin csodaszép, kőszénkátrányból nyert bíborszín festéke ezzel szemben olyan olcsó volt, hogy az azzal festett kelméket szinte bárki megvehette. További előnye volt a tartóssága, a régebben használatos illékony bíborutánzatok ugyanis „olyan rövid életűek voltak, hogy ha egy hölgy reggel ibolyakék szalagot kötött a kalapjára, az estére jobbára már pirosan lobogott a fejfedőn.”

A mályvaszín sikere előre jelezte a mesterséges ruhafestékgyártás fellendülését,

Perkint élete hátralévő részében elhalmozták díjakkal és kitüntetésekkel, beválasztották a Királyi Természettudományos Akadémia tagjai közé, lovaggá ütötték, megkapta a Davy-medált, a Hofmann-érdemrendet, a Lavoisier-rendjelet és a Brit Vegyipari Társaság amerikai szekciója pedig róla nevezte el azt a kitüntetést, amellyel a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó amerikai kémikusokat jutalmazza.

Perkin 1874-ben eladta a festéküzemét. 36 évesen elég gazdag volt ahhoz, hogy innentől kezdve az életét már csak a kutatásnak szentelje.

29 of 30

Források:

John Emsley (2011): Gyilkos molekulák. Akadémiai Kiadó, Budapest
Lente Gábor (2017): Vízilónaptej és más történetek a kémiából. Typotex, Budapest.
Royston M. Roberts (2005): Serendipity, véletlen felfedezések a tudományban. Akadémiai Kiadó, Budapest
Kutasi Csaba (2023): Gyilkos zöld ruhák, függönyökés tapéták az 1800-as években. Magyar Kémikusok Lapja, LXXVIII. évfolyam 5. szám 2023. május doi: 10.24364/MKL.2023.05

Matek tábor

29

2025. 10.01.

30 of 30

Köszönöm a figyelmet!

Matek tábor

30

2025. 10.01.