A NÉMET EGYSÉG

© Molnár Zsolt 2007

1. A német egység előzményei

​

A német területek helyzete a 19. század első felében

​

• 1806 ⇒ Német-római Császárság

​

• 1815-ben megalakul a Német Szövetség:

35 állam és 4 szabad város formális szövetsége

​

• 1834 ⇒ Zollverein (német államok közötti vámszövetség)

Zollverein

A Német Szövetség uralkodói (1863)

A Német Szövetség (Deutscher Bund, a német államoknak 1866-ig fennállott, a bécsi kongresszus által 1815-ben létrehozott szövetsége. Célja volt fenntartani Németország belső és külső biztonságát és az egyes német államok területi épségét. Tagjai voltak az összes német államok, szám szerint 35 (végül 31) monarchikus állam és 4 szabad város (Lübeck, Frankfurt am Main, Bréma és Hamburg), továbbá Ausztria is német tartományai után, Németalföld, Luxemburg és Dánia Holstein után. Poroszország tartományai között a két Poroszország és Posen nem tartozott hozzá. A Bund (szövetség) területét 1815-ben 630 100 km²-re becsülték, a lakosság számát pedig 1815-ben 29 168 500 főre, 1864-ben pedig 46 059 329 főre, és ebből körülbelül 37 millió német ajkú volt. A szövetség ügyeit a szövetségi gyűlés, az ún. Bundestag intézte, amelynek székhelye Frankfurt am Mainban volt és az egyes államok megbízottjaiból alakult, Ausztria elnöklete alatt.

II. A német egység két útja

1848 ⇒ frankfurti német parlament ⇒ cél: a forradalmak győzelmei után a német egység megteremtése

​

1. NAGYNÉMET egység

​

• A Német Vámunió és a Habsburg Birodalom együttesen alkotná, Habsburg-vezetéssel valósulna meg.

​

2. KISNÉMET egység

​

• Ausztria kizárásával, porosz vezetéssel valósulna meg a Hohenzollern-dinasztia uralma alatt.

​

A német egység útjai

A német egység útjai

A német egység útjai

A német egység útjai

III. Poroszország modernizálása 1848 után

Mezőgazdaság

• A jobbágyfelszabadítás érintetlenül hagyta a nagybirtokot
• A nagybirtokosok (junkerek) a mezőgazdaság modernizálásának élére álltak
• A kisparaszti gazdaságok nagy része tönkrement ⭢ munkaerő az ipar számára

Ipar, közlekedés, kereskedelem

• Manufaktúra ⭢ gyár ⭢ környezetszennyezés növekedése
• Rohamosan bővülő vasúthálózat – katonai szempontból is fontos
• Távolsági kereskedelem Hamburg lett a kontinens legnagyobb kikötője
• Az észak-német területeken a gazdasági egység irányítója (Zollverein)

III. Poroszország modernizálása 1848 után

​

Politikai élet

• 1849 után fennmaradt az alkotmányos monarchia ⭤ Ausztria, abszolutizmus
• 1861-1888 – I. Vilmos porosz király uralkodása
• 1862 – I. Vilmos kinevezi miniszterelnökké Otto von Bismarck-ot (1815-1898)
• aki a parlament félreállításával kormányoz:
• parlamenti felhatalmazás nélkül felfejlesztette a hadsereget
• bevezették az általános hadkötelezettséget
• legmodernebb fegyverek (Dreyser puska) + tömegszerűség

„Poroszországnak a bécsi szerződés szerinti határai alkalmatlanok az egészséges állami létre (…); a kor nagy kérdéseit nem beszédekkel és többségi határozatokkal döntik el, (…) hanem vassal és vérrel.” (Bismarck, 1862)

I. Vilmos (Wilhelm von Hohenzollern)

(Berlin, 1797– Berlin, 1888)

• Porosz király 1861-től 1888-ig,
• majd az újonnan alakult Német Császárság uralkodója 1871-től haláláig.

IV. Bismarck tevékenysége a kisnémet egység megteremtéséért

• 1862 után a parlament félreállításával kormányoz
• Parlamenti felhatalmazás nélkül fejlesztette a hadsereget:

- bevezették az általános hadkötelezettséget

- legmodernebb fegyverek alkalmazása + tömegszerűség

• 1864-ben Dánia ellen Ausztriával szövetségben vív háborút (Schleswig-Holstein) ⭢ „főpróba” az osztrákok elleni háborúhoz
• Az osztrákok elleni háborúhoz nemzetközi támogatást keres (Olaszországgal szövetséget köt, Oroszországnak a semlegesség fejében segít leverni a lengyel felkelést, Franciaországnak a délnémet területeket ígéri a semlegességért cserében).

​

​

�A POROSZ-OSZTRÁK HÁBORÚ (1866)

• 1866 júl. 3. poroszok a csehországi Königgrätznél döntő vereséget mérnek a poroszok az osztrákokra, ezzel a nagynémet egység terve végleg lekerül a napirendről!
• Francia közvetítés Ausztria és Poroszország között
• 1866. augusztus 23. ⇒ prágai béke

IV. Bismarck tevékenysége a kisnémet egység megteremtéséért

A königgrätzi csata

​

• Északnémet Szövetség tervezetének osztrák elismerése
• 17 német állam tag és Poroszország megalakítja az Északnémet Szövetséget (a déli államok esetleges csatlakozása Franciaország érdekeit sértené!)

​

A PRÁGAI BÉKE

​

• Ausztriának el kell fogadnia a majdani egységes német államot osztrák részvétel nélkül
• Ausztriának át kell adnia Velencét Olaszországnak

IV. Bismarck tevékenysége a kisnémet egység megteremtéséért

A POROSZ HATALOM KITELJESEDÉSE AZ OSZTRÁKOK LEGYŐZÉSE UTÁN

​

​

• Porosz annexiók: Hannover, Kurhessen, Nassau,

Frankfurt, Schleswig-Holstein

• Szászország és Hessen-Darmstadt Majnától északra

levő területei az Északnémet Szövetség része lett

• A délnémet államokkal titkos véd- és dacszövetség
• „új német dualizmus” (Nagy-Poroszország és Dél-

Németország

​

20

A NÉMET-FRANCIA HÁBORÚ (1870)

A háború szükségszerűen tört ki, hiszen a III. Napóleon által vezetett

Franciaország ellenérdekelt volt egy egységes német állam létrejöttében!

​

• 1869 óta a spanyol trón várományosa egy Hohenzollern trónörökös
• Nagy lehetőség Bismarck számára Franciaország elleni háborúra
• Bismarck politikai trükkjeivel provokálja a franciákat („emsi távirat”)
• 1870. július 19. Franciaország hadat üzen Poroszországnak
• Elzász és Lotaringia annexiója
• 1870. szeptember 2. - sedani csata III. Napóleon fogságba kerül
• Szeptember 18. Párizs ostroma, Franciaország kapitulál

21

IV. Bismarck tevékenysége a kisnémet egység megteremtéséért

• 1870. december 10. Északnémet Birodalmi Gyűlés utolsó ülése
• Német Szövetség→Német Birodalom (Das Deutsche Reich)
• 1871. január 18. A császárság kikiáltása (I. Vilmos a császár)
• Győzött Bismarck mérsékelt politikája, Németország egységes

22

V. A Német Császárság létrejötte

A Német Császárság kikiáltása - Versailles, 1871. január 18.

Anton von Werner festménye

VI. A Német Császárság 1871 után –

a polgári állam kiépítése

A Német császárság államszervezete

FELHASZNÁLT IRODALOM:

•  Heinrich August Winkler: Németország története a modern korban; [ford. D. Molnár Judit]. - Budapest : Osiris, 2005.

​

​

​

​

​

​

Térképek, képek, ábrák:

• Száray Miklós. Történelem III.
• http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9p:Deutsches_Reich1.png

​

​

27

VÉGE