1 of 17

A pedagógusok szakmai fejlődésének, az iskola tanulószervezeti viselkedésének és néhány kiválasztott oktatási program kapcsolata

HUCER 2023

2023. május 26-27.

Kasza Georgina – Hörich Balázs – Halász Gábor

A 128738 számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból

biztosított támogatással, a K_18 pályázati program finanszírozásában valósult meg.

2 of 17

Bevezetés

Kutatási kérdés:

Milyen kapcsolat figyelhető meg a pedagógusok egyéni folyamatos szakmai fejlődése és intézményük (iskolájuk) tanulószervezeti viselkedése között annak figyelembevételével, hogy a szervezet érintett-e valamilyen speciális oktatási beavatkozásban, fejlesztési/működési programban?

​

Háttér:

  • MCC Tanuláskutató Intézet – Célzott beavatkozások tervezése és megvalósítása kutatási projekt (2022)
  • MoTel (Models of Teacher Learning) - A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődési modelljeinek vizsgálata a köznevelési rendszer, a szervezet és az egyén szintjén

​

3 of 17

FSZF és TSZ

Pedagógusok egyéni folyamatos szakmai fejlődése (FSZF):

  • Ernyőfogalom, „amely személyes és kontextuális tényezők komplex és dinamikus hatásrendszerének eredményeként jön létre, okai szerteágazók, egyéni és társas (vö. társas és hálózati tanulás) helyzetekben (tanulási tevékenységekben), gyakran nem tudatosan és észrevétlenül megy végbe (vö. formális, informális, nonformális tanulás, konstruálás, önszabályozás, tervezettség), vagyis nem szűkíthető előírt, szándékolt és szűk értelemben vett szakmai feladatvégzéshez (vö. személyes identitás hatása a szakmai identitásra) kötődő tevékenységekben való részvételre, eredménye tartós és multidimenziós változás, mely egyedi mintázatokkal jellemezhető, a tanári életpálya egészében értelmezendő” (Rapos és mtsai., 2022 pp 54.)

Egy oktatási beavatkozás megvalósításának sikeressége függ:

  1. az iskola vezetőjének elköteleződése az adott beavatkozások megvalósítása iránt,
  2. az intézményvezető és a pedagógusok, valamint a pedagógusok közötti együttműködés minőségétől,
  3. a pedagógusok felkészültségétől és motivációjától, valamint
  4. a (pedagógusok, iskolák közötti) hálózati együttműködések szerepétől.

(Freeman és mtsai., 2015; Nagy, 2017; Fehérvári, 2018; Imre & Török, 2019; Gyarmathy és mtsai., 2021; Varga és mtsai., 2017)

Tanulószervezet (TSZ):

  • Az iskola, mint szervezet többdimenziós megközelítése, amely az intézményi működést a szervezet tagjainak egy közös vízió megvalósítása érdekében végzett tanulási, önreflexiós és adaptív tevékenységeire, szervezeti kultúrájára koncentrál (Kools & Stoll, 2016)

4 of 17

FSZF és TSZ

TSZ

Folyamatos tanulás megteremtése

Kíváncsiság és párbeszéd támogatása

Együttműködés és csoportos tanulás bátorítása

Rendszerek felállítása a tanulás megragadására és megosztására

Munkatársak felhatalmazása a kollektív jövőkép megvalósítására

A szervezet összekötése a külső környezettel

Tanulást támogató stratégiai vezetés biztosítása

FSZF

Megosztás interakcióban

Egyéni reflexió

Tanulás másoktól interakció nélkül

Tanulás kísérletezés, alkotás útján

Szakmai támogatás bevonása

Formális tanulási tevékenységek

(Rapos és mtsai., 2022)

(Lénárd és mtsai., 2022)

5 of 17

Módszertan

  • MoTeL másodelemzés
  • Adatfelvétel ideje: 2020. október – 2021. február
  • 656 feladatellátási hely, 5063 pedagógusa
  • Reprezentativitás: régió, iskolatípus, fenntartótípus és méretkategória

Mérőeszközök:

  • FSZF, TSZ továbbfejlesztett változatai: (1) faktorok kialakítása az itemek súlyainak figyelembevételével, ill. (2) a faktorokból főkomponens készítése (szintén a súlyok figyelembevétele mellett)
    • Magas korreláció az eredeti mutatókkal
    • Mindkét mutató azonos skálatartományban értelmezhető (1-5)
    • MFSZF=3,1; MTSZ=3,7

6 of 17

Oktatási programokban, szakmai hálózatokban való részvétel

Tartalmukat tekintve nagyon vegyesek az egyes kategóriák:

    • Komplex intézményi működés (pl. KIP)
    • Intézményi státusz (pl. minősített referenciaiskola)
    • Osztályok, tanórák szerkezetét befolyásolja (pl. Sakkpalota)
    • Nagyon vegyes önmagában is (pl. EU-s társfinanszírozású programok)

7 of 17

Részvétel, FSZF és TSZ

  • Részvétel szerint az FSZF és TSZ átlagok alig különböznek egymástól (ANOVA)
  • Együttjárások szemléltetésére vonatkozó, (hangsúlyozottan) nem oksági modell felállítása (OLS)
  • Teljes minta, iskolatípusok és fenntartókategóriák szerinti modellek

FSZF

programokban/szakmai hálózatokban való részvétel

egyéni demográfiai változók (nem, életkor)

egyéni szakmai, pedagógiai jellemzők (pl. munkakör, ellátott iskolai feladatok, PER státusz, szakmai hálózati aktivitás, oktatott tantárgyak, mellékállás stb.)

iskolai jellemzők (pl. TSZ, iskolatípus, -méret, fenntartó, településtípus, nevelőtestület átlagos becsült életkora, egy pedagógusra jutó tanulók száma, tanulói társadalmi háttérjellemzők, „PHÉ” stb.)

8 of 17

Részvétel, FSZF és TSZ

Modell 1 (teljes minta)

 

Beta

Konstans*

1,987

TSZ

0,271

informális szakmai hálózati aktivitás

0,137

formális szakmai hálózati aktivitás

0,114

kiegészítő feladat: mentorálás

0,101

oktatott tantárgyak: szakmai tárgyak

0,101

oktatott tantárgyak: humán tárgyak

0,094

kiegészítő feladatok: szakértő, szaktanácsadó

0,080

szakvizsga: jellemző

0,078

kiegészítő feladat: egyéb feladatok

0,074

nem: férfi

-0,073

a tanulók következő iskolai szintet megcélzó tovább tanulási aránya

0,069

kiegészítő feladat: tanulók támogatása

0,063

megye: Hajdú-Bihar

0,058

mellékállás: piaci alkalmazott

0,054

életkor

-0,051

PER – gyakornok: jellemző

0,045

első iskolai végzettségéhez képest tovább tanult

0,044

megye: Fejér

-0,039

adj. R2

,184

N

2304

F

28,333

Sig.

,000

  • TSZ, formális/informális szakmai hálózati aktivitás, kiegészítő iskolai feladatok
  • A részvétel egyik esetben sem mutat érdemi együttjárást

9 of 17

Részvétel, FSZF és TSZ

Modell 2 (iskolatípusok almintái)

​

általános iskola

gimnázium

érettségit bizt. szakképzés

érettségit nem bizt. szakképzés

adj. R2

0,184

0,211

0,242

0,206

N

1368

335

462

139

F

21,577

9,132

12,307

8,164

Sig.

0,000

0,000

0,000

0,000

​

gimnázium

Konstans*

0,475

TSZ

0,232

oktatott tantárgyak: humán tárgyak

0,191

formális szakmai hálózati aktivitás

0,138

informális szakmai hálózati aktivitás

0,169

Boldog Iskola: részt vesz/jellemző

0,146

nevelőtestület átlagéletkora

0,167

megye: Győr-Moson-Sopron

-0,166

első iskolai végzettségéhez képest tovább tanult

0,118

PER – pedagógus 2: jellemző

-0,116

kiegészítő feladatok: intézményértékelés

0,122

évfolyamismétlők aránya

-0,131

​

érettségit biztosító szakképzés

Konstans*

1,830

TSZ

0,332

kiegészítő feladat: mentorálás

0,158

munkakör: szakmai oktató

0,148

kiegészítő feladatok: szakértő, szaktanácsadó

0,126

mellékállás: piaci alkalmazott

0,133

partneriskola: részt vesz/jellemző

-0,122

legmagasabb iskolai végzettség: MA

0,117

​

általános iskola

Konstans*

2,235

TSZ

0,251

formális szakmai hálózati aktivitás

0,131

informális szakmai hálózati aktivitás

0,147

kiegészítő feladat: mentorálás

0,112

életkor

-0,096

szakvizsga: jellemző

0,084

kiegészítő feladat: tanulók támogatása

0,086

EU-s társfinanszírozású program: részt vesz/jellemző

-0,084

​

érettségit nem biztosító szakképzés

Konstans*

1,980

TSZ

0,267

vezetői feladatok: jellemző

0,234

kiegészítő feladat: érettségi/szakmai vizsgaelnök

0,198

Minősített referenciaiskola: részt vesz/jellemző

0,179

betöltetlen pedagógus álláshelyek aránya

-0,167

10 of 17

Részvétel, FSZF és TSZ

Modell 2 (iskolatípusok almintái)

​

általános iskola

gimnázium

érettségit bizt. szakképzés

érettségit nem bizt. szakképzés

adj. R2

0,184

0,211

0,242

0,206

N

1368

335

462

139

F

21,577

9,132

12,307

8,164

Sig.

0,000

0,000

0,000

0,000

  • TSZ mutatja a legerősebb együttjárást az FSZF-fel
  • Általános iskola: pedagógus szakmai elköteleződése, formális/informális szakmai hálózatokban való részvétel
  • Gimnáziumok: formális/informális szakmai hálózatokban való részvétel
  • Érettségit adó szakképzés: nem pedagóguspályához kapcsolódó piaci kapcsolatok
  • Érettségit nem adó szakképzés: iskolai formális státusz
  • Programokban való részvétel: eseti kapcsolatok

​

​

11 of 17

Részvétel, FSZF és TSZ

Modell 3 (fenntartók almintái)

​

tankerület

egyház

egyéb

adj. R2

0,188

0,261

0,388

N

1801

355

148

F

25,544

9,949

11,331

Sig.

0,000

0,000

0,000

​

Egyház

Konstans*

2,109

TSZ

0,271

projekt részvétel: ismeretlen

0,180

megye: Budapest

-0,176

életkor

-0,192

nem

-0,210

informális szakmai hálózati aktivitás

0,163

mellékállás: piaci alkalmazott

0,154

legmagasabb iskolai végzettség: PhD

0,152

megye: Győr-Moson-Sopron

0,149

PER - gyakornok: jellemző

0,148

vezetői feladatok: jellemző

0,148

​

Egyéb

Konstans*

1,955

iskolatípus: általános iskola

0,397

jelenlegi munkaköréhez képest: aluliskolázott

0,209

kiegészítő feladat: mentorálás

0,232

jelenlegi munkaköréhez képest: felüliskolázott

0,272

TSZ

0,278

betöltetlen pedagógus álláshelyek aránya

-0,175

munkakör: szakmai oktató

0,180

formális szakmai hálózati aktivitás

0,181

kiegészítő feladatok: szakértő, szaktanácsadó

0,194

​

Tankerület

Konstans*

1,990

TSZ

0,276

informális szakmai hálózati aktivitás

0,153

formális szakmai hálózati aktivitás

0,128

kiegészítő feladatok: szakértő, szaktanácsadó

0,096

kiegészítő feladat: mentorálás

0,095

kiegészítő feladat: egyéb feladatok

0,095

oktatott tantárgyak: humán tárgyak

0,093

12 of 17

Részvétel, FSZF és TSZ

Modell 3 (fenntartók almintái)

  • TSZ együttjárása erős az FSZF-fel
  • Tankerületi iskolák: formális/informális szakmai hálózatokban való részvétel, vezetői és egyéb feladatok
  • Egyházi iskolák: nők, fiatalabbak, iskolázottabbak, formális/informális szakmai hálózatokban való részvétel, vezetők és pályakezdők
  • Egyéb fenntartásban lévő iskolák: általános iskolák, iskolázottság
  • Programokban való részvétel: nincs érdemi kapcsolat

​

​

​

tankerület

egyház

egyéb

adj. R2

0,188

0,261

0,388

N

1801

355

148

F

25,544

9,949

11,331

Sig.

0,000

0,000

0,000

13 of 17

Részvétel, FSZF és TSZ

Kedvezőtlenebb iskolai helyzet nézőpontja

  • Iskolatípusonként három klaszter kialakítása (évfolyamismétlő tanulók, RGYK, motivációs-index bevonásával): extrém kedvezőtlen, kedvezőtlen és nem kedvezőtlen helyzetű iskolák
  • Magasabb részvételi arány általános iskolák esetében:
    • Kedvezőtlen helyzetű iskolák: KIP, Lépésről lépésre, Életrevaló, Vodafone digitális iskola, EU-s társfinanszírozású programok
    • Nem kedvezőtlen helyzetű iskolák: Digitális mintaiskola; Sakkpalota; referencia-, gyakorló-, partneriskola program; Boldog iskola
    • DE: a kedvezőtlen hátterű, részt vevő iskolák pedagógusainak FSZF-aktivitása nem tér el a többi részt vevő iskolák pedagógusaira jellemző értéktől

​

​

14 of 17

Részvétel, FSZF és TSZ

Kedvezőtlenebb iskolai helyzet nézőpontja

  • Magasabb részvételi arány gimnáziumok esetében:
    • Kedvezőtlen helyzetű iskolák: referenciaiskola, EU-s társfínanszírozású program, európai oktatási programok
    • DE: a kedvezőtlen hátterű, részt vevő iskolák pedagógusainak FSZF-aktivitása jellemzően nem tér el a többi részt vevő iskolák pedagógusaira jellemző értéktől (kivétel: EU-s oktatási programok (pl. Leonardo, Erasmus)

​

​

  • Magasabb részvételi arány szakképzés esetében:
    • Kedvezőtlen helyzetű iskolák: EU-s társfínanszírozású program
    • DE: a kedvezőtlen hátterű, részt vevő iskolák pedagógusainak FSZF-aktivitása nem tér el a többi részt vevő iskolák pedagógusaira jellemző értéktől

​

​

  • Térségi hatás (komplex-mutató): szintén nincs érdemi kapcsolat

15 of 17

Összegzés

  • Kiindulópont: FSZF-TSZ-programokban való részvétel kapcsolatban áll
  • FSZF-TSZ között van kapcsolat, más egyéni és (iskolai) kontextus változók figyelembe vétele mellett
  • A programokban, szakmai hálózatokban való részvétel azonban nem kapcsolódik magasabb FSZF-átlagokhoz
  • FSZF: inkább egyéni, mint kontextus változók hatása
  • FSZF: kiegészítő feladatok vállalása; szakmai hálózatokban való aktivitás 🡪 pedagógusi hivatástudat, szakmai elköteleződés szerepe, szakképzés esetén szakmai/piaci kapcsolatok
  • A részvétel nem feltétlen kapcsolódik össze a kedvezőtlenebb (pedagógiai kihívásokat tartogató) tanulói összetétellel;
    • de ha a kettő együtt van jelen, a pedagógusok nem mutatnak nagyobb önfejlesztési aktivitást.

​

​

​

16 of 17

Hivatkozott irodalom

Gyarmathy, É., Gyarmathy, Z., & Szabó, Z. (2021). A Sakkpalota képességfejlesztő program hatásvizsgálata. Új Pedagógiai Szemle, 3–4, 75–98.

Imre, A., & Török, K. (2019). A Komplex Instrukciós Program bevezetése intézményi tapasztalatok tükrében. Új Pedagógiai Szemle. 69. 11-12.

Fehérvári, A. (2018). Méltányosságot támogató oktatási programok értékelése. Az Arany János program esete. Educatio, 27(2), 265–277. https://doi.org/10.1556/2063.27.2018.2.8

Freeman, J., Simonsen, B., McCoach, D. B., Sugai, G., Lombardi, A., & Horner, R. (2015). An Analysis of the Relationship Between Implementation of School-wide Positive Behavior Interventions and Supports and High School Dropout Rates. The High School Journal, 98(4), 290–315

Kools, M., & Stoll, L. (2016). What Makes a School a Learning Organisation? (OECD Education Working Papers No. 137). https://doi.org/10.1787/5jlwm62b3bvh-en

Lénárd, S., Szivák, J., Tóth-Pjeczka, K., Urbán, K., & Horváth, L. (2022). Tanulószervezeti jellemzők és a pedagógusok tanulása a hazai köznevelési rendszerben. Neveléstudomány, 1, 37–52. https://doi.org/10.21549/NTNY.36.2022.1.2

Nagy E. K. (2017). A digitális eszközök helye a Komplex Instrukciós Program szerint szervezett tanórákon. Iskolakultúra, 27(1–12). https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2017.1-12.86

Rapos, N., Tókos, K., Nagy, K., Eszes, F., & Horváth, L. (2022). A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének és tanulásának komplexitása. Neveléstudomány, 1., 7–36.

Varga, A., Könczey, R., & Saly, E. (2017). Értékelés a magyar Ökoiskola-hálózat működéséről, monitoring megközelítésben. Új Pedagógiai Szemle, 9–10, 21–40.

​

​

​

​

17 of 17

Köszönjük a figyelmet!

Kasza Georgina

georgina.kasza@tpf.hu

​

Hörich Balázs

horichb@gmail.com

​

Dr. Halász Gábor

halasz.gabor@ppk.elte.hu