5.
Andorra – Andorrai Hercegség (másként Andorrai Fejedelemség vagy Andorrai Völgység), Európa legnagyobb törpeállama Franciaország és Spanyolország között. Andorra a Pireneusokban fekszik, ezért az átlagos tengerszint feletti magasság 1996 méter. A Pireneusok völgyében egykor elszigetelt ország ma a turizmusnak és a kedvező adózási szabályoknak köszönhetően virágzik.
Főváros – Andorra la Vella (22 256)
Nagyobb városok – ezek inkább faluközösségeknek nevezhetőek: Escaldes-Engordany, Encamp, Sant Julia de Loria, La Massana, Canillo, Ordino
Államforma – parlamentáris társhercegség, a francia társherceg a mindenkori francia elnök, a spanyol társherceg pedig Urgell (Spanyolország) mindenkori püspöke. Egészen a legutóbbi időkig Andorrában a hatalom nem volt felosztva külön végrehajtó, törvényhozó és igazságügyi testületre. Az 1993-ban elfogadott alkotmány szerint Andorra független parlamentáris demokrácia; a társhercegek továbbra is betöltik az államfői funkciót, de a kormányfőé a végrehajtó hatalom. Az államfőnek (társhercegeknek) korlátozott hatalma van, amiben nincs benne a vétójog a kormány tevékenysége felett. Az államfőket delegáltjaik képviselik. A fő törvényhozó testület az egykamarás, 28 tagú parlament, a Völgyek Általános Tanácsa. A képviselőket négyévente választják. A Völgyek Tanácsa választja meg a kormányfőt, aki ezután kijelöli kabinetje tagjait, a Végrehajtó Tanácsot.
Hivatalos nyelv – a katalán.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – az andorraiak kisebbségben vannak, az össznépességnek csupán a 33%-át alkotják. A legnagyobb idegen népesség a spanyoloké (43%), de jelentős csoportot képviselnek a portugálok (11%) és a franciák (7%) is. A hivatalos nyelv azért lett a katalán, mert Katalónia nyelvéhez Andorrát szoros kulturális szálak fűzik. A spanyolt és a francia nyelvet szintén széles körben beszélik.
A domináns vallás a római katolikus.
Függetlenség – a Francia Birodalomtól – 1814 óta
Terület – 468 km² (181.)
Népesség – 2014-es becslés – 85 470
Népsűrűség – 184 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) összesen 3 278 millió USD (168.) – egy főre jutó 45 033 USD/fő (22.)
Pénznem – euró (EUR)
Időzóna – UTC + 1
Nemzetközi gépkocsi jel, közlekedés – AND, jobboldali
Hívószám – +376, internet – .ad
Történelme – a hagyomány szerint az andorraiak önrendelkezési joga Nagy Károlytól származik, aki a mórok elleni harcban való helytállásukért adományozta ezt nekik. A terület feletti ellenőrzés a helyi Urgell grófjáé lett, később Urgell egyházmegye püspökére szállt. A 11. században a püspök és a szomszédos francia gróf között viszályt szült a terület hovatartozása.
1278-ban a konfliktust társhercegséggel hidalták át, amely szerint az Andorra feletti uralom megosztott a francia Foix grófja (akinek társhercegi címe később a francia államfőre szállt) és a katalán (spanyolországi) La Seu d'Urgell püspöke között. A társhercegség feudális intézménye által született meg a mai Andorra.
Az I. Világháború alatt hadat üzent a császári Németországnak, de valójában nem vett részt a harcokban. A hadviselés állapota meg is maradt hivatalosan 1958-ig, mivel nem szerepelt a versailles-i békeszerződésben.
1934-ben egy orosz fehérgárdista tiszt, Borisz Szkozirev (Boris de Skossyreff) Andorra fejedelmévé kiáltatta ki magát, s egészen 1941-ig próbálkozott a trón megtartásával, de végül az Urgell-i püspök által küldött csendőrök kiebrudalták az országból.
1936-tól 1940-ig egy francia katonai különítmény állomásozott
Andorrában, hogy biztosítsa a fejedelemség létét a spanyol polgárháború és Franco szomszédságában. A háború későbbi szakaszában Franco csapatai elértek az andorrai határig, de itt megálltak. A második világháború idején Andorra semleges maradt, és fontos volt a csempészetben a francia Vichy-kormány területei és Spanyolország között.
Relatív elszigeteltsége miatt Andorrát nem érintette az európai történelem, Spanyolországon és Franciaországon kívül kevés országgal volt kapcsolata. A modern időkben a turizmus és az infrastrukturális (távközlési, közlekedési) fejlesztések azonban változtattak ezen, és magukkal hozták a politikai rendszer 1993-as változását.
Andorra la Vella
Andorra la Vella – városkép
Andorra la Vella – parlament
Andorra la Vella – közigazgatási központ
Andorra la Vella – Szent István temploma
Közelebbről
Andorra la Vella – az Új Reform 100 éves évfordulójára készült emlékmű
Andorra la Vella – fémszobrok
Andorra la Vella – a Piramis alagút
Andorra la Vella –Salvador Dali ajándéka, a városközpontban
Andorra la Vella – stílusok találkozása
Andorra la Vella – bank
Andorra la Vella – bevásárló központ
Andorra la Vella – az Andorrane kápolna
Andorra la Vella – A Kristály-templom
Közelebbről
Andorra la Vella – híd a városközpontban
Közelebbről
Andorra la Vella – forgalomban
Andorra la Vella – „Az acélszellem”
Andorra la Vella – A Rotonda-tér
Andorra la Valle – utcakép
Andorra la Vella – A gyermekfej
Andorra la Vella – az Andorra-szálló
Andorra la Vella – a Virág-panzió
Andorra la Vella – temető
Andorra la Vella – utcakép
Escaldes-Engordany – városkép
Escaldes-Engordany – belváros
Escaldes-Engordany – római híd
Escaldes-Engordany – múzeum
Escaldes-Engordany – Szent Mihály temploma
La Massana – lakás a toronyban
Közelebbről
La Massana – jellegzetes házak
La Massana – a Teáskanna
La Massana – drótkötélpálya
La Massana – Szent Kristóf temploma
La Massana – vidéki kép házak
La Massana – utcai szobrok
La Massana – főzőverseny
Ordino – hagyományos kőházak
Ordino – városközpont
Ordino – templom
Ordino – római kori híd
Ordino – hangulatos utca
Ordino – kávézó a Pireneusokban
Ordino – városkép
San Julia – házak, szobrok
San Julia – utcai szobor
Encamp – a városi parkban
Encamp – felhőközelben
Canillo – kilátás a hegytetőről
Canillo – szállodák
Canillo – a Jégpalota
Hagyományos tánc
Utak a Pireneusokban
Gyermekek népviseletben