4
�Amerikai Egyesült Államok – független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magába. Az ország Észak-Amerika középső részén terül el a Csendes- és az Atlanti-óceán között, északról Kanada és délről Mexikó által határolva. Alaszka állam a kontinens északnyugati részén található Kanada és a Bering-szoroson keresztül Oroszország között, míg Hawaii állam egy szigetvilág a Csendes-óceán közepén.�Főváros – Washington D.C. (672 228) �Nagyobb városok – New York (8 491 079 ), Los Angeles (3 928 864), Chicago (2 722 389)�Államforma – szövetségi köztársaság, jogrendjének alapja az alkotmány. A jelenlegi alkotmány a világ legrövidebb és leghosszabb ideje érvényben lévő alaptörvénye, 1787. szeptember 17-én fogadták el. �A végrehajtó hatalom feje az elnök), akit legfeljebb kétszer, egy négyéves időszakra választanak meg. Az elnök helyettese az alelnök, aki az elnök akadályoztatottsága, lemondása, leváltása vagy halála esetén maga látja el az elnöki teendőket. �A törvényhozói hatalom két házból áll: a Képviselőház és a Szenátus. Ezt a két házat összefoglaló néven Kongresszusnak hívják. A Képviselőház vezetője a házelnök, a Szenátus elnöki posztját hivatalból az Egyesült Államok mindenkori alelnöke tölti be.�Az igazságszolgáltatás feje az Egyesült Államok Főbírója, ő vezeti a kilenctagú Legfelsőbb Bíróságot, A szövetségi bírákat az elnök nevezi ki, és megbízatásuk élethosszig tart, de hivatalba lépésükhöz a Szenátus jóváhagyása szükséges, menesztésük pedig a Képviselőház indítványára a Szenátus jóváhagyásával történhet, ha törvénybe ütköző cselekményt követnek el.�Hivatalos nyelv – az angol (szövetségi szinten nincs hivatalos nyelv)�Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság etnikai megoszlása: fehér 80%, afro-amerikai 13%, ázsiai 4,5%, őslakos (indián, eszkimó, aleut), valamint csikánó és cigány) 2,5%. �Vallási megoszlás: protestáns 49% (baptista, metodista, pünkösdi, evangélikus, református, anglikán), római katolikus 22%, ortodox keresztény 2%, mormon 5%, muszlim 2%, zsidó 1,5%, más 1,5%.�Függetlenség – A Brit Királyságtól – 1783. szeptember 3.�Terület – 9 857 306 km² (4.)�Népesség – 2016-os becslés – 321 511 000 (3.)�Népsűrűség – 33,2 fő/km²�GDP – (ENSZ statisztika szerint) összesen 17 348 071 millió USD (1.), egy főre – 54 306 USD/fő (12.)�Pénznem – Amerikai dollár (USD) �Időzóna – UTC – - 4-től -10-ig �
Nemzetközi gépkocsijel – USA – jobboldali közlekedés
Hívószám – +1, internet – .zw
Történelme – Nagy-Britannia 13 amerikai gyarmata 1776. július 4-én a függetlenségi nyilatkozat elfogadásával alakította meg az Amerikai Egyesült Államokat. Az ezt követő függetlenségi háborút az új állam nyerte Nagy-Britanniával szemben.
A függetlenségi háborút követően az új állam gyors fejlődésnek indult. A 19. század elején megvásárolták I. Napóleontól Louisiana francia gyarmatot, a spanyoloktól megszerezték Floridát, majd Mexikótól háborúban elhódították a mai Texas, Új-Mexikó, Kalifornia, Nevada, Arizona és még néhány állam területét. A jórészt indiánok lakta területeket fokozatosan európai bevándorlók foglalták el, lényegében kiirtva az őslakosságot. A 19. század közepére mind élesebb ellentét alakult ki az északi, gyorsuló ütemben iparosodó államok és a déli, jórészt monokultúrás gyapottermeléssel foglalkozó főként Angliának eladó államok között. Utóbbiak munkaerő-szükségletét fekete rabszolgák biztosították. Az északi államokban ekkor már tilos volt a rabszolgatartás (szabad államok). A rabszolgaság ellen az 1850-es évektől mozgalom bontakozott ki. Amikor 1860-ban a rabszolgaságot ellenző, 1855-ben alakult Republikánus Párt elnökjelöltjét, Abraham Lincolnt választották elnökké, 11 déli állam (Texas, Louisiana, Mississippi, Arkansas, Tennessee, Alabama, Georgia, Florida, Dél-Carolina, Észak-Carolina, Virginia) kivált az Unióból, és Richmond fővárossal megalakították az Amerikai Konföderációs Államokat. Elnökké Jefferson Davist választották. Ezzel kitört a polgárháború (Észak- Dél háború, 1861-1865). Az öt éves háború az északiak győzelmével ért véget, amivel helyreállt az Unió egysége. 1867-ben Oroszországtól megvásárolták Alaszkát. A 19–20. század fordulóján jelentős volt az európai bevándorlás, ami biztosította a gyors gazdasági fejlődés által megkívánt munkaerőt.
Az USA az első világháborúba hosszas megfontolás után, az Antant oldalán lépett be, melyet 1918-ban meg is nyertek. A második világháborúban már 1941.december 9-én hadba lépett a tengely-hatalmak ellen. A szövetségesek 1945-ös győzelmében nagy szerepe volt az Egyesült Államok roppant gazdasági erejének és a szovjet hadsereg óriási létszámának.
Röviddel a háború befejezése után felszínre kerültek a szövetségen belüli, elsősorban ideológiai és hatalmi ellentétek, kialakult a kétpólusú világ a két szuperhatalom, az USA és a Szovjetunió vezető szerepével. A NATO és a Varsói Szerződés országai között több évtizedes gazdasági, ideológiai és hadászati verseny indult. Ennek a hideg háborúnak végül is ismét a gazdasági fölény vetett véget, a küzdelem a Szovjetunió széthullásához, a szocialista államok átalakulásához és az Egyesült Államok további erősödéséhez vezetett.
.
Washington – utcakép, a háttérben a Capitolium
A Capitolium az Egyesült Államok Kongresszusa, a szövetségi kormányzat törvényhozó ágának székhelye.
Washington – a Fehér Ház, a mindenkori elnök székhelye és rezidenciája
A híres Ovális Iroda, az elnök munkahelye
Washington – George Washington , az Amerikai Egyesült Államok első elnöke, a függetlenségi háború győztes hadvezérének emlékműve.
Washington – az Abraham Lincoln emlékmű, nevéhez fűződik a győztes polgárháború és a rabszolgák felszabadítása
Washington – Thomas Jefferson emlékműve. Az ország harmadik elnöke volt, ő írta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot
Washington – Martin Luther King, Jr. amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos, politikai aktivista, az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik vezető személyiségének emlékműve
Washington – a Nemzeti Katedrális
Az Amerikai Védelmi Minisztérium, a Pentagon székhelye. Ez a világ legnagyobb épülete.
Washington – az amerikai indiánok múzeuma
Washington – a központi vasútállomás, a Union Station
Az állomás előcsarnoka
A Virginia Egyetem, Thomas Jefferson alapította 1819-ben. Világörökség
Gyászszertartás az Arlingtoni Nemzeti Temetőben
Washington – városnézés emeletes busszal
New York – a Szabadság-szobor, a demokrácia és a korlátlan lehetőségek szimbólumaként várta a bevándorlókat 1896 óta
Állandó kompjárat van a város és Staten Island kerület között
New York – az ENSZ palota
New York – a színházak utcája, a Broadway
New York – a Guggenheim Múzeum, 1939-ben alapították a modern művészetek bemutatására
New York – a Metropolitan Operaház, népszerű nevén a Met, évente mintegy 27 operabemutatót rendeznek, és szezononként körülbelül 220 előadást tartanak. A színház befogadóképessége 3800 fő
New York – a Szt. Patrik székesegyház, a legnagyobb katolikus templom
New York – a Rockefeller Center
New York – talán ez a város legismertebb pontja, a Times Square
New York – a Central Park, egy oázis a betonrengetegben
A park egyik dísze, a Bow Bridge
New York – Életkép Manhattanben
New York – a nemzeti tragédia, a terror napja, 2001 szeptember 11
Napjainkban már csak ez a hely jelzi az egykori World Trade Center, az ikertornyok létezését. Ez a Point Zero
New York – a központi vasútállomás, a Grand Central Terminal csarnoka
A csarnok emblematikus találkapontja, az óra
New York – a Harlem negyed egyik jellegzetes utcája
New York – utcakép az olasz negyedben
New York – Kossuth Lajos szobra a Riverside Parkban
- rendőrök
New York – rendőrök
New York – a mérnöki teljesítmény egyik gyöngyszeme, a Brooklyn-híd
New York – a Wall Street-i tőzsde szomszédságában áll ez a bika, szuggerálva az emberekbe a gazdaság, a pénz erejét.
Chicago – a stilizált, tükrös babszem a Millennium-parkban
Chicago –egy kosárlabda-legenda, Michael Jordan szobra
San Francisco – a Golden Gate híd
San Francisco – a jellegzetes „villamos”, ami végül is egy kábelvasút. A háttérben az elhíresült börtönsziget, az Alcatraz. Ma múzeum
San Francisco – utcakép
San Francisco – viktoriánus házak
Las Vegas – Isten hozott a játékkaszinók birodalmában
Las Vegas – miniatürizált Párizs. A városban létező 130 ezer szállodai férőhely soha nem esik 90%-os kihasználtság alá
Miami – belváros
Key West (Florida) – Hemingway háza és múzeuma. Az író 1931 és 1939 között lakott és alkotott itt.
Key West – Hemingway kedvenc kocsmája
Itt kezdődik a film világa
A Paramount filmstúdió bejárata
A sztárok sétánya
Filmhírességek betonba megörökített kéz- és lábnyomai
Los Angeles – autópályák csomópontja
Philadelphia – a Függetlenségi csarnok, itt vitatták meg és fogadták el a Függetlenségi Nyilatkozatot és az ország Alkotmányát. Világörökség
San Diego – a California Tower, múzeum a Balboa-parkban
Salt Lake City – a mormonizmus központja. Mormon katedrális
Yale – az egyetem épülete
Honolulu – utcakép
Hawaii – bennszülött leányok tánca
Hawaii - fafaragások
Hawaii – ma is működő vulkanikus Nemzeti Park, világörökség
Honolulu – az ország egyetlen, volt királyi palotája. Ebben székelt a bennszülött Kalakaua király, ő rendelte el a palota építését 1879-ben
San Juan (Puerto Rico) – az erőd, világörökség
Az óváros utcái is a világörökséghez tartoznak
San Juan – a kormányzói hivatal
Virgin-szigetek – az Egyesült Államok öt lakott külbirtokának egyike.
Aranyásók múzeuma Kaliforniában
Kerítés a mexikói határon
Texasi cowboy kalap
A Ford cég híres T modellje – Bádog Böske – indította világhódító útjára a gépkocsigyártást és a futószalag alkalmazását a termelési folyamatban
Indián táncosok giccses öltözékben, turisták örömére
Inúitok (eszkimók)
A Monument Valley a Colorado fennsíkon, melyet a westernfilmekből jól ismert vörös, 150-300 méter magas táblahegyek és sziklatűk foglalnak el.
A Grand Canyon (a Nagy Szurdok), világörökség
A Skywalk, kilátó 1280 méterrel a Grand Canyon felett. Az oldala és az alja üvegből készült a jobb megfigyelés érdekében
Mamutfenyők a Redwood Nemzeti Parkban, világörökség
A méretek illusztrációja
A Yellowston-i Nemzeti Park
A Niagara-vízesés
A Yosemite Nemzeti Park bejárata
A Rushmore-hegy – nemzeti emlékhely. Washington, Jefferson, Roosevelt és Lincoln elnökök arcmását vésték a hegy oldalába. 1927 és 1941 között, azaz 14 év alatt készült el.
Ez az ország juttatta az első embert a Holdra 1969-ben
Cape Canaveral – előkészületek a rakéta indítására
Rodeó – a Közép- Nyugat egyik legkedveltebb szórakozása
A 66-os út, az „országutak anyja” a maga több mint 4000 km-es hosszával Chicago és Los Angeles között. Ma már inkább egy felújított múzeumi érdekesség, mivel kétsávos és kihalt lett az új sztrádák miatt
Anchorage – Alaszka legnagyobb városa, turisták célpontja
Totemoszlopok
Az amerikai tengerészgyalogosok emlékére készült szoborkompozíció, emlékeztető az Ivo Jima-i győzelemre a japánok felett
Alaszkai grizzly medve
A többmilliós csordákból ma már főleg a Yellowstoni Nemzeti parkban léteznek ezek a hatalmas állatok. Egy bika testsúlya elérheti az 1 tonnát
A fehérfejű réti sas az ország szimbóluma 1782 óta
A Thanksgiving (Hálaadás) napja egy 400 éves hagyomány, így köszönték meg Istennek a termést. Az ünnep elengedhetetlen áldozata a pulyka
Baseball – az ország nemzeti sportjának nyilvánították
Hawaii – helyi szépség
Készítette: Fehér László – 2009 április, átdolgozva 2016 május
Zene: Bruce Springsteen – Born In The U.S.A.