FÖLDRAJZ PREZENTÁCIÓ
Bevezetés a Földrajz világába
Bevezetés a Földrajz világába
Ha képzeletből magunk elé képzeljük az otthonunkat, a Föld bolygót, akkor bizonyára a gondolatunk is alátámasztja a gömb alakját a bolygónak. A Föld gömb alakjának köszönhetően a Napsugarak eltérő oldaláról érik el a bolygónk, a Földnek a felszínét. A legnagyobb meleg az egyenlítőt határát melegíti. Bizonyára, ha elképzeljük kialakulhatnak különbségek az egyenlítő illetve a sarkvidékek között. A meleg területek alatt tudhatjuk az egyenlítőt, a legkisebb közé a sarkvidékeket sorolhatjuk. Az állandóan meleg területeken alacsonyabb, míg a hűvösebb résznél magasabb. Az egyenlítőnél feláramlik a levegő, ott az egyik része elkeveredik a sarkvidékekig, és a troposzféra tetején a sarkvidékekig elmegy. A levegő a magasban lehűlhet. A leszálló levegő magasnyomású övezetet kialakíthat magának.
Bevezetés a Földrajz világába
A 30-adik szélességi kör tartományában a leszálló levegő magasnyomást alakíthat ki. Az egyenlítőnél meglelhető az alacsony nyomású sáv, illetve a 30-adik szélességnél magasnyomású zóna tekinthető meg. A sarkvidékeknél található a magasnyomású tartományok. A 30, és a 60-adik szélességi kör között megtalálható az átmeneti zóna, mivel a sarkvidékek felől megérkezik a szél az alacsonyabb övezetbe. Szemügyre vehető egy szélrendszer.
Bevezetés a Földrajz világába
A fotón megtekinthető az egyenlítő mentén kialakuló alacsony nyomású térség, de a 30-adik széles körnél a magasnyomású zóna található. A kettő nyomáskülönbözet égi lesz a levegő eláramlása. A 30. szélességi körtől az egyenlítőig húzódó szélrendszert passzát-szélrendszernek nevezzük. Észrevehető a sudár, de az alacsonynyomású zóna is, ami a besodródott ciklonoknak köszönhetően alakul ki. A magasnyomású 30-adik szélesség felől légáramlás készülődik indulni az alacsony nyomású 60 szélességhez.
Bevezetés a Földrajz világába
Megfigyelhető, ha szemfülesek vagyunk az egyenlítői cella, ami az egyenlítőnél magasabb irányba, bár a 30. szélességnél leszálló levegőt ábrázolja, erről következtethetünk arra, hogy a passzát szélrendszer. A másikban megfigyelhető a 30, és a 60 szélesség között a levegőt mutatja. A 30-nál magas, míg a 60-nál alacsonyabb levegőnyomás vizsgálható. A Föld szélrendszereinek bonyolult, de összekapcsolódó rendszere van.
Bevezetés a Földrajz világába
A szél mozgásirányváltoztatásának köszönhetően kialakulnak a futóáramlások. A nyugatias szelek, ami a sarkvidéki áramlások például körbe futnak az egész Föld területén. A Föld szélrendszereit komplexen lehet átlátni. Kialakulhat a légcsere, de a kitérítő erő és megmutatkozik, és mozgósítja a szélirányt.
Bevezetés a Földrajz világába
A piros szín úgymond „elég nagy” területet foglal magába. Amit látunk, a területen az egyenlítő mentén magasabb a hőmérséklet, mint a magasabb szélességeken. Ebből felfedezhető, hogy ott alacsonyabb a hőfok. Következhet abból, is, hogy változnak a mozgáslehetőségek.
Bevezetés a Földrajz világába
Az izolált vonalak állandóan variálják a helyüket, de azzal van összefüggésben, hogy a hőmérséklet folyamatosan ingadozik a nap folyamán. Fontossá válik a nyomásváltozás. A képen megfigyelhető, hogy egy hatalmas szélrendszer mozgatja a Földünknek a levegőjét. Alapvetőnek tartom nem kihagyni a prezentációmból, említés szintjén akár megosztok pár gondolatot a csapadékzónákról. Tudhatjuk, például, hogy Ausztria területén nagyobb szárasság helyezkedik el, mint a Föld egyéb pontjain. De visszatérve a hőmérséklethez, a szélhez tapasztalhatjuk, és láthatjuk is, hogy milyen bonyolult rendszert alkotnak közösen.
Bevezetés a Földrajz világába
Fontos kihangsúlyoznom egy új fogalmat amit érdemes nem figyelmen kívül hagyni, ez az izoterma, ami azonos hőmérsékletű pontokat csatlakoztató sáv. A hőmérsékleti egyenlítő a Föld legmelegebb pontjait összekötő vonal. A legmagasabb hőmérsékletű pontokat összegező egyenlítő mentén, mérhetjük a legalacsonyabb légnyomást. Fontos ismételten kihangsúlyozni, hogy a szelek is követni fogják a hőmérsékleti egyenlítő mozgását.
Bevezetés a Földrajz világába
Az grafikán megfigyelhetők a közismert szélességek, megtalálható a déli és az északi sarkkör is, de a ráktérítő, baktérítő is figyelemre méltó. A térítőknél leszálló légáramlás magasnyomású térséget alkot. Kialakulhat nyomáskülönbség is, ami a passzát szél jelenségét fogja mutatni. Északi, és déli irányú nyíl tekinthető. A magasnyomású ráktérítő felől az alacsony nyomású egyenlítőhöz közeledve, illetve a magasnyomású baktérítő felől az alacsony nyomású egyenlítő felé áramlik. A fent említett északi, déli irányú nyíl. A föld forgásából származó kitérítő erő ezeknek a szeleknek megváltoztatja az irányát. Következménye lesz, hogy az északi és a déli irányú szél átváltozik. Ezzel kapjuk meg a passzátszelet.
Bevezetés a Földrajz világába
Ha tovább haladunk, akkor rátérhetünk a monszunszelekre. A monszun évszakosan fellépő nagyarányú légcsere a tengerek és a szárazföldek között. A szárazföldek nyáron sokkal jobban felmelegednek, télen erősebben lehűlnek, mint az óceánok. Ezeknek az évszakosan megforduló hőmérsékletkülönbségeknek légnyomáskülönbségeknek a következményei. A légnyomásbeli ellentétek kiegyenlítésére meginduló, évszakosan váltakozó légkörzés a monszun.
Bevezetés a Földrajz világába
A mérsékelt éghajlat keretein belül ennél a zónánál érzékelhetjük, hogy a 30-adik szélességnél a nyomás egetverő terület, a 60-adik az alacsonyabb légnyomású terület, és egy légáramlásnak köszönhető, hogy a légtömegek elkerülnek Kelet felé. Itt játszódnak, és létrejönnek futóáramlások, és anticiklonokat tódulnak ezek mellett.
Bevezetés a Földrajz világába
A sarki szelek a 60 szélességtől a sarkokig fújnak. Ha ügyesek vagyunk, akkor észre lehet venni a 60-adik szélességnél egy alacsonyabb zóna pontjaként, és a sarkiszél özönlését is szemügyre vehetjük.
� Köszönöm a figyelmet!