Kiskertek gondozásában rejlő természetvédelmi lehetőségek

Pandur László

okleveles természetvédelmi mérnök

mérnök-tanár

A témáról általánosságban

• Kiskertek természetvédelme:
• Növények:
• mit és miért ne ültessünk?
• Idegenhonos inváziós
• Természetvédelmi oltalom alatt álló
• Állatok:
• kiskerti kártevők és ”vélt kártevők”
• madár- és rovarbarát kert

Növények a díszkertben

• Mit ne ültessünk? Miért ne ültessük?
• Idegenhonos inváziós növényfaj
• Természetvédelmi oltalom alatt álló növényfaj

Idegenhonos inváziós növényfajok

• Idegenhonos:
• természetes elterjedési területükön kívül előfordul
• ott megtelepedni képes
• minden esetben emberi közvetítéssel jutnak el természetes elterjedési területeiken kívülre:
• véletlen behurcolás
• szándékos betelepítés
• Inváziós:
• térhódításukkal a természetes életközösségeket veszélyeztetik
• gyors szaporodóképesség
• környezeti feltételekkel szembeni tág tolerancia
• jó versenyképesség
• terjedési agresszivitás

​

• Honnan érkeznek hozzánk?
• Észak-Amerika
• Ázsia mérsékelt övi régiói
• Dél-Amerika
• Afrika
• Miért alkalmazzuk őket?
• Már az ókortól ismert jelenség: szándékos betelepítés vagy véletlen behurcolás
• alapvető emberi vágy a szép és változatos környezet
• ”olyan kell, amilyen a szomszédnak még nincs”
• Online kereskedelem térhódítása – gyorsan, a világ másik feléről ideér alacsony áron szinte bármilyen növény vagy szaporítóanyag
• Világméretű kereskedelem, turizmus: határok elmosódtak, ”összement” a bolygó
• 2017-ben az élőnövény import értéke meghaladta a 24 milliárd forintot (Természetvédelmi füzetek: Hódítás úton, útfélen. Felelős kiadó: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság)
• Az USA-ban 1964 és 2007 között ötszörösére nőtt az élőnövény import (2007-ben 3,15 milliárd növényegyedet vittek be).
• Egy Észak-Amerikában végzett vizsgálat szerint 40 kertészetből rendeltek kutatók interneten vízinövényeket, köztük tiltólistás inváziós fajokat. A rendelések 92%-át teljesítették annak ellenére, hogy tiltott fajok voltak köztük, és 93%-uk szennyezett volt egyéb fajokkal, sőt 18%-ban az eladó által rosszul azonosított növényfaj is előfordult.
• Magyarországra az idegenhonos inváziós fajok 55%-a dísznövényként került be
• Növényekkel csigák, bogarak, pajzstetvek, baktériumok, stb. is érkeznek.

Jogi szabályozás

• Nemzetközi egyezmények:
• A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről szóló Ramsari Egyezmény (1971) több határozatot fogalmazott már meg az inváziós fajok elleni védekezés témájában.
• A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Washingtoni Egyezmény (1973) az eredeti célján túlmutatva ma már néhány idegenhonos inváziós faj kereskedelmét is korlátozza a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok megőrzésének elősegítése érdekében.
• Az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló Berni Egyezmény (1990/7.)
• Biológiai Sokféleség Egyezmény 1992. Rio de Janeiró: az egyezmény kiemelten kezeli az idegenhonos inváziós fajok kérdéskörét is
• Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégia (2011) külön foglalkozik az idegenhonos inváziós fajok elleni fellépés fontosságával.

• Európai szabályozás:
• Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről(a továbbiakban Rendelet), 2015. év január 2-án lépett hatályba.
• A Rendelet célja, hogy a tagállamok hatékonyabban tudjanak fellépni az inváziósan terjedő, nem őshonos állat- és növényfajok ellen.
• A Rendelethez kapcsolódó végrehajtási rendelet jegyzéke tartalmazza az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajokat.
• Elsősorban a megelőzésre fekteti a hangsúlyt: korai észlelést támogató felügyeleti rendszer kialakítása, adatgyűjtés és monitorozás kiépítése, a tagállamok közti információcsere, az észlelést követő gyors kiirtási intézkedések elrendelése, valamint a terjedési útvonalak feltárása és azok kapcsán cselekvési tervek kidolgozása.
• Első körben 37 idegenhonos inváziós állat- és növényfaj: 2016. augusztus 3-a óta hatályos
• Lista bővítése: 2017. augusztus 2. újabb 12 faj került fel a listára

• Hazai szabályozás:
• Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 408/2016. (XII. 13.) Korm. rendelet
• Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. Törvény
• Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet
• A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény
• A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. Törvény
• A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet
• A természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtéséről és forgalmazásáról szóló 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelet
• a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet
• A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. Rendelet
• a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet
• A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény:
• idegenhonos inváziós faj egyedének az országba történő behozatalára, átszállítására, kivitelére, tartására, szaporítására, termesztésbe, tenyésztésbe vonására, keresztezésére, értékesítésére vagy felhasználására irányuló engedélyezés, illetve ellenőrzés
• A Magyarországon veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok körét azonban a természetvédelemért felelős miniszter állapítja meg miniszteri rendeletben az egyéb ágazati miniszterek véleményének kikérését követően. Jelenleg ilyen összefoglaló miniszteri rendelet nincs, az egyes ágazati és szakmai jogszabályok kezelik az idegenhonos inváziós fajok kérdését.
• Elsődlegesen az idegenhonos inváziós fajt betelepítő személy köteles a védekezést elvégezni.
• Ha e személy kiléte nem állapítható meg, abban az esetben a hatóság e feladat elvégzésére az érintett terület tulajdonosát, használóját, vagyonkezelőjét kötelezheti.
• Az érintett terület tulajdonosa, használója vagy vagyonkezelője viszont mentesül e kötelezettség alól, ha az idegenhonos inváziós faj behurcolása, betelepítése neki nem felróható és a tevékenysége során kellő gondossággal járt el.
• Amennyiben a hatósági felszólítás ellenére sem az idegenhonos inváziós fajt betelepítő személy, sem az érintett terület tulajdonosa, használója vagy vagyonkezelője nem végzi el a védekezést, úgy azt a hatóság elvégezteti vagy elvégzi azt, majd ezt követően kötelezi a mulasztót a költségek megtérítésére.
• Ezt az esetkört nevezi a Tvt. idegenhonos inváziós faj elleni közérdekű védekezésnek.

Miért probléma az ittlétük?

• A biológiai invázió megelőzése, valamint az özönfajok elleni védekezés az egész világon kiemelt fontosságú közérdek
• Több területet érint: természetvédelem, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás, halgazdálkodás, élelmiszer-lánc felügyelet, stb.
• Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa (MÉTA) program felmérései szerint:

azon területek, ahol természetes

vegetációnak kellene lennie, már

13,1%-os arányban borítják

az özönnövény

fajok

Miért probléma az ittlétük?

• Őshonos fajok kiszorítása (ugyanazon ökológiai fülkék használata)
• Őshonos fajok, mint táplálékbázis csökkenése
• Árnyékolás, tápanyagelvonás, gátló anyagok (allelopátia)
• Talaj termőképességének csökkenése
• Beporzó képesség romlik
• Biológiai sokféleség csökken
• Egészségügyi és gazdasági károk

​

Kiskertekben előforduló növények

• Bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera)
• Közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca)
• Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima)
• Japán komló (Humulus scandens)
• Kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum)
• Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi)

​

Bíbor nebáncsvirág

• Származás: Himalája, Kelet-India
• Részben kultúrszökevény: kiskertekből kivadulva
• Részben vizekkel spontán érkezve honosodott meg
• Leginkább vizes élőhelyek mentén, ártéri erdőkben, puhafaligetekben, magaskórós növényzetben, nedves parlagokon és ruderális területeken fordul elő.
• Mivel sűrű állományokat képez, ezért elnyomja az eredeti lágyszárú növényzetet, teljesen átformálva ezáltal az adott ökoszisztéma képét.
• Az ártéri erdők spontán regenerálódását is akadályozza.

​

Közönséges selyemkóró

• Származás: Észak-Amerika
• Eredetileg a textilipar számára hozták az országba.
• A növény irtása már a faj EU listára kerülését megelőzően is kötelező volt Magyarországon.
• A fajnak rendkívül sokoldalú hasznosíthatóságot tulajdonítottak, virágából illóolaj, szörp, bor készült, hajtását „spárgaként” fogyasztották, tejnedvét a gumigyártásban, magszőreit a selyemgyártásban hasznosították, rostjaiból papírt és tapétát gyártottak.
• Napjainkra csak mézelőként való gyakorlati jelentősége igazolódott be, ezért a korábban telepített állományokat felhagyták.
• Az új területek kolonizálását elősegíti széllel messzire terjedő, hosszú túlélésű magja, erős kompetitív képessége, szárazságtűrése. Tarackszerű szaporítógyökereinek köszönhetően nagy kiterjedésű kolóniákat alkot.
• Gazdasági kárt is okoz, például a gyepek elözönlésével a széna minőségét rontva, de egyéb mezőgazdasági hasznosítású területen is rohamosan terjed valamint terméskiesést is eredményezhet nagy tömegben, ha elvonja a napraforgó megporzásától a méheket.�

​

Mirigyes bálványfa

• Származás: Kína középső és északkeleti része, valamint a Koreai-félsziget.
• Lombja kellemetlen szagú, a rovarok elkerülik, levelét károsító gomba vagy állati kártevő nem ismert.
• Egész Kelet-Ázsiában ültetik, régebben gyakran rakták kertekbe, parkokba vagy útszélekre sorfának.
• Európába 1751-ben került. A XIX. századi hazai betelepítése óta többfelé kivadult és gyors terjedésnek indult.
• Allelopatikus hatású, a faj által elfoglalt területek növényzete folyamatosan romlik, és még kiirtása után is csak nagyon lassan tud regenerálódni.
• Termései nagy távolságra juthatnak a széllel, így a települések belterületéről is könnyen kiszabadulhatnak a természetbe.
• Rendkívüli vitalitással rendelkezik, növekedése gyors. Terjedését elősegíti, hogy transpirációját (párologtatását) szabályozni tudja, ezért a szárazságot jól tűri.
• Erdősítésekben, fásításokban az erdőtörvény is tiltja telepítését.�

​

Japán komló

• Származás: Kelet-Ázsia
• Első előfordulása 1880-ra tehető, amikor a Budapesti Egyetem Füvészkertjében gyűjtötték.
• Dísznövényként is ültetik, ültetési helyéről kivadulhat, de spontán módon is terjed a vizek mentén.
• Folyóvizek mellett, üde szegélynövényzetben (nádasokban, magaskórósokban, bokorfüzesekben és puhafaligetekben) sűrű, árnyékoló, alig áthatolható, szőnyegszerű szövevényt képez, amely elnyomja a lágyszárú fajokat, ezáltal teljesen átalakítva az adott ökoszisztémát.
• A természetvédelmi problémák mellett egészségügyi szempontból is kritikus faj, hiszen pollenallergiát és bőrgyulladást okoz.�

​

Kaukázusi medvetalp

• Származás: Kaukázus, illetve Közép-Ázsia
• Európába a XIX. században telepítették be dísznövényként.
• Hazánkban 1980-ra tehető botanikus kertekből történő kivadulása
• Mérgező, a bőrre kerülő növényi anyag fényérzékennyé teszi a bőrt, és égési sérülésekre emlékeztető hólyagokat okoz, melyek sokszor nehezen gyógyuló hegeket hagynak maguk után.

Szosznovszkij-medvetalp

• Származás: Ázsia, kelet- és közép-Kaukázus.
• Hazánkban még ritkának mondható: előfordul Keszthely környékén, a Duna-Tisza közén, a Bükkalján, a Tisza-tó környékén és a Felső-Tisza mentén
• Takarmánynövényként való hasznosíthatóságának vizsgálata miatt jutott el először Magyarországra, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolára az 1960-as években.
• A Felső-Tisza vidékére Ukrajnából a tiszai árvizekkel kerülhetett be 1985 és 1989 között.
• Mérgező, a bőrre kerülő növényi anyag fényérzékennyé teszi a bőrt, és égési sérülésekre emlékeztető hólyagokat okoz, melyek sokszor nehezen gyógyuló hegeket hagynak maguk után.

​

Magyarországon a természetben nem, csak kertekben előforduló fajok

• Óriásrebarbara (Gunnera tinctoria)
• Rózsás tollborzfű (Pennisetum setaceum)
• Sárga lápbuzogány (Lysichiton americanus)
• Tengerparti seprűcserje (borfa) (Baccharis halimifolia)

​

Óriásrebarbara

• Származás: Dél-Chile és Argentína
• Dísz- és ehető növényként a világ számos részére betelepítették, például Új-Zélandra és Írországba, de az ottani kertekből kiszabadulva hamarosan inváziós fajjá vált.
• Folyóvölgyekben és erdőszéleken is képes megtelepedni.
• Hatalmas leveleinek árnyéka sok helyet eltakar, így meggátolja más növények kihajtását és növekedését.
• Fagyérzékeny, így hazánkban

feltehetőleg természetben történő

megtelepedése a közeljövőben

nem várható.

​

Rózsás tollborzfű

• Származás: Kelet-Afrika, illetve Afrika trópusi vidéke, valamint Ázsia délnyugati része
• Dísznövényként ültetik, botanikus kertekben, városi parkokban is előfordul hazánkban, ugyanakkor hasonló, közel rokon fajoktól történő megkülönböztetése nehézkes.

​

Sárga lápbuzogány

• Származás: Észak-Amerika
• Európában nedves élőhelyeken, így láperdőkben, lápokban, ártéri erdőkben, mocsarakban, patakok, folyók mentén, tavak szélén, tengerpartokon is meg tud telepedni.
• Nagy termete miatt a versengésben előnyre tesz szert az őshonos fajokkal szemben, azokat túlnövi és leárnyékolja.
• Tömeges elszaporodása esetén az ártéri erdők és a láperdők aljnövényzetét kiszorítja.
• Oxálsav tartalmú, enyhén mérgező növény.
• Fagyérzékeny, hazánkban a jelenlegi éghajlat mellett nem képes áttelepedni, megtelepedni.

​

Tengerparti seprűcserje (borfa)

• Származás: Egyesült Államok, Kanada, Mexikó keleti partvidéke, Kuba és a Bahamák.
• Őshonos elterjedési területén kívülre dísznövényként került.
• Nálunk jelenleg botanikus kertekben, parkokban fordul elő, ugyanakkor a jelenlegi éghajlat nem teszi lehetővé

terjedését (termést nem hoz).

​

Magyarországon még nem észlelt fajok

• Aligátorfű (Alternanthera philoxeroides): Európán belül Franciaországban és Olaszországban is bizonyították jelenlétét néhány nagyobb folyó mentén.
• Évelő prérifű (Ehrharta calycina): Európában eddig Portugáliában, Spanyolországban és a Baleár-szigeteken jelent meg.
• Ezüstös bokorhere (Lespedeza cuneata): a természetben egyelőre sehol nem fordul elő az Európai Unió tagországaiban.
• Fűzlevelű akácia (Acacia saligna): Európa több mediterrán országában már megtelepedett.
• Japán gázlófű (Microstegium vimineum)
• Japán iszalagpáfrány (Lygodium japonicum): Magyarországon a természetben még nem jelent meg, azonban több országban is ültetik kertekben.
• Keserű hamisüröm (Parthenium hysterophorus): Európa számos országába behurcolták, elsősorban szennyezett gabonaszállítmányokkal, vetőmaggal.

​

​

Magyarországon még nem észlelt fajok

• Kínai faggyúfa (Triadica sebifera): természetes környezetben sehol nem fordul elő az Európai Unió tagországaiban.
• Lila pampafű (Cortaderia jubata): Eddig csak az Egyesült Királyságból ismert botanikus kertben való előfordulása.
• Meszkitefa (Prosopis juliflora): Az Európai Unió tagországaiban még nem jelent meg
• Nagyvirágú szívmag (Cardiospermum grandiflorum): y Európa néhány mediterrán országában már megjelent.
• Ördögfarok-keserűfű (Persicaria perfoliata): Európai betelepítése szándékos ültetéssel, illetve kertészeti szállítmányokkal, véletlen behurcolással történt.
• Perzsa medvetalp (Heracleum persicum): Európa több északi országából jelezték már megtelepedését.
• Seprűalakú fenyérfű (Andropogon virginicus): Európában eddig csak Franciaországban észlelték jelenlétét.

346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet�a fás szárú növények védelméről

• 2. § (3) Fás szárú növény pótlása nem történhet az 1. mellékletben felsorolt fajok egyedeivel.
• 2. § (4) Ha a pótlás az 1. mellékletben szereplő inváziós fás szárú növény kivételként meghatározott kertészeti változataival történik, az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy az ingatlanon lévő fás szárú növényekkel bármely jogviszony alapján rendelkezni jogosult használója (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni a fás szárú növény továbbterjedésének megakadályozása érdekében az újulat eltávolításáról.
• 1. melléklet: Inváziós fajú fás szárú növények
• Fehér akác, Amerikai kőris, Mirigyes bálványfa
• Cserjés gyalogakác, Kései meggy, Zöld juhar

Hasznos tanácsok

• Ne vásároljunk inváziós fajokat!
• Tájékozódjunk az inváziós fajokat felsoroló listákról!
• Ne ültessünk inváziós növényeket (virágokat, fákat) sem a kertünkbe, sem a természetes környezetbe.
• Ha szűkebb környezetünkben megjelent ilyen növény, akkor ne hagyjuk terjedni, hiszen a kerítés nem fogja megállítani a természetbe „kiszökését”!
• Ne ültessünk olyan érdekességeket, amelyek gyors növekedéssel kecsegtetnek!

​

Természetvédelmi oltalom alatt álló növényfajok

• 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
• 42. § (1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.
• 42. § (3) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett növényfaj:
• a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez;
• b) egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez;
• c) egyedének külföldre viteléhez, az országba behozatalához, az országon való átszállításához;
• d) egyedének preparálásához;
• e) egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, termesztésbe vonásához;
• f) egyedével vagy egyedén végzett nemesítési kísérlethez;
• g) egyedének biotechnológiai célra történő felhasználásához;
• h) természetes állományai közötti mesterséges géncseréjéhez.
• 42. § (4) Védett növényfajokból álló gén- és szaporítóanyag bank létrehozásához, védett növényfaj gén- és szaporítóanyag bankban történő elhelyezéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
• 42. § (5) Védett fasorban lévő, valamint egyes védett fák és cserjék természetes állapotának megváltoztatásához, kivágásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A természetvédelmi hatóság az engedélyezés tárgyában hozott határozatot - a cserjék esetének kivételével - közli az erdészeti hatósággal.
• 42. § (6) Fokozottan védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének eltávolításához, elpusztításához, megszerzéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
• 42. § (7) Fokozottan védett növényfajok esetén a (3), illetőleg (6) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg.

​

• Magyarországon csaknem 3000 növényfaj él
• A 733 jelenleg védett növényfajból 87 fokozott védettséget élvez
• 2000 óta 37%-kal nőtt a védett növények száma, ezen belül a fokozottan védetteké több mint kétharmadával.

​

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet

• A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről
• 4. § (6) bekezdése szerint a 7. számú mellékletben szereplő bókoló nárcisz (Narcissus cyclamineus), csüngő nárcisz capax alfaja (Narcissus triandrus subsp. capax), sárga havasszépe (Rhododendron luteum), havasi iringó (Eryngium alpinum) és Kanári-szigeteki sárkányfa (Dracaena draco) mesterségesen szaporított (termesztett) egyedei birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez, külföldre viteléhez, az országba behozatalához, az országon való átszállításához, valamint termesztésbe vonásához a természetvédelmi hatóság engedélye nem szükséges.

​

Védett növényfajok – kivételek: a KöM rendelet 1. számú mellékletén szereplő, �felső indexben számmal jelölt fajok

• Kivéve a nem interspecifikus hibridként létrehozott és morfológiailag jól elkülönülő kultúrváltozatok eredetigazolással ellátott egyedei:
• Astrantia major – nagy völgycsillag
• Achillea ptarmica – kenyérbél cickafark
• Aethionema saxatile – sulyoktáska (kövi sulyoktáska)
• Arabis alpina – havasi ikravirág
• Globularia cordifolia – szívlevelű gubóvirág
• Prunella grandiflora – nagyvirágú gyíkfű
• Primula elatior – sudár kankalin (sugárkankalin)
• Primula vulgaris – szártalan kankalin
• Clematis integrifolia – réti iszalag
• Aruncus dioicus – erdei tündérfürt
• Geum rivale – patakparti gyömbérgyökér (bókoló gyömbérgyökér)

Védett növényfajok – kivételek: a KöM rendelet 1. számú mellékletén szereplő, �felső indexben számmal jelölt fajok

• Kivéve gyógyászati célra feldolgozott származéka:
• Acorus calamus – kálmos
• Arnica montana – árnika
• Inula helenium – örménygyökér
• Vaccinium oxycoccos – tőzegáfonya
• Menyanthes trifoliata – hármaslevelű vidrafű
• Alchemilla monticola – közönséges palástfű
• Alchemilla xanthochlora – réti palástfű

Védett növényfajok – kivételek: a KöM rendelet 1. számú mellékletén szereplő, �felső indexben számmal jelölt fajok

• Kivéve sterilis, termőképtelen alakja:
• Sempervivum tectorum – házi kövirózsa (fali kövirózsa)

​

• Kivéve gyümölcse, gyógyászati és élelmezési célra feldolgozott származéka:
• Hippophaë rhamnoides – homoktövis (európai homoktövis)
• Vaccinium vitis-idaea – vörös áfonya
• Ribes nigrum – fekete ribiszke

​

• Kivéve energetikai célra termesztett és feldolgozott származéka:
• Elymus elongatus – magas tarackbúza

​

• Kivéve a külföldről származó egyedekből készített, szárított gyógyszer-alapanyagot, valamint a gyógyászati végterméket.
• Cetraria islandica – izlandi zuzmó

​

Miért is problémás az ültetésük?

• Külföldről, más földrajzi és termőhelyi viszonyok közül, más populációgenetikai környezetből származó egyedek a szabad természetben megtelepedve egy adott élőhelyen lévő vagy akár a teljes hazai állományra nézve is be nem látható káros genetikai hatásokkal járhatnak.
• Visszafordíthatatlan flóramódosulás: védelemben részesülő növényfajok kertészeti változatai jutnak ki a természetes élőhelyekre.
• A kertészeti változatok létrehozásánál nem az adott termőhelyi viszonyokra, hanem kertészeti díszítőképességükre szelektálják és szaporítják fel az egyedeket, akár nagyságrendileg többszörösen túlreprezentálva olyan génváltozatokat is, amelyek a természetes termőhelyi viszonyok között közel sem lennének olyan arányban jelen, vagy azok abban az adott földrajzi régióban egyáltalán nem is fordulnának elő.
• Ennek következménye lehet, hogy a ritkább génváltozatok és tulajdonságok akár el is tűnhetnek, sőt akár az adott földrajzi helyen gyakori változatok aránya lecsökkenhet, de ezek is eltűnhetnek.

Miért is problémás az ültetésük?

• A megvásárolt egyedeket szabadon bárhova elültetve azok idővel ott is kijuthatnak a szabad természetbe, ahol az adott növényfaj természetes viszonyok között elő sem fordul, mindez pedig flóratorzuláshoz, flórahamisításhoz vezet.
• A mesterséges viszonyok között tartott állományokban, rendszerint a nagyobb egyedszám-sűrűség miatt, a természetesnél nagyobb gyakorisággal és mennyiségben jelenhetnek meg bizonyos kórokozók, illetve paraziták, amelyek kijutása fokozottabban veszélyeztetheti a természetes állományokat is.
• A mesterségesen szaporított példányok tartása, elszabadulása, a hazai, az Unión belüli vagy nemzetközi kereskedelme komoly kockázati tényezőt jelent mind az ember által tartott, mind a vadon élő állományokra.
• Fontos, hogy a védelemben részesülő növények magánszemélyek általi gyűjtése és kiskertekben való elhelyezése, felszaporítása beláthatatlan következményei miatt nem engedélyezhető.

Miért is problémás az ültetésük?

• A védett növényekkel folytatott kereskedelem természetvédelmi szempontból fokozott, sokszor előre nem látható kockázatokat rejt.
• Ha szó szerint értelmezzük az elővigyázatosság és a megelőzés elvét, úgy ezek alapján a védett növények forgalmazása természetvédelmi szempontból nem támogatható tevékenység
• A Tvt. 42. § (7) bekezdésére figyelemmel a fokozottan védett növényfajok kereskedelme nem tekinthető természetvédelmi érdeknek, sem más közérdeknek, így forgalmazásukra engedély nem adható.
• A közérdek, mint feltétel előírása itt sem jelent súlyos korlátozást, hiszen a legtöbb faj közeli rokonai szintén beszerezhetők, illetve tarthatók.
• Számos, hazánkban nem védett, de hasonló igényű és termesztési lehetőséget kínáló faj tartása nem ütközik semmilyen természetvédelmi érdekbe, így ezek termesztését helyezzük előtérbe.
• Az ország területéről a védelemben részesülő növényfajok egyedének kivitele természetvédelmi szempontból általában nem indokolható.

Miért is problémás az ültetésük?

• A lakókörnyezet védett növényekkel való díszítése, esztétikusabbá tétele nem egyeztethető össze a természetvédelmi követelményekkel, főleg úgy, hogy erre egyébként bőségesen rendelkezésre állnak a nem védett fajok és azok kertészeti változatai.
• A vásárló általában nincs tájékoztatva arról, hogy jogszabályba ütköző cselekményt követ el, amikor az adott, védett növényt a természetvédelmi hatóság engedélye nélkül birtokban tartja.
• Azonban a vásárlótól egy engedélyezetten működő kertészeti árusítóhelyen történő vásárlói helyzetben általában nem várható el, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel és természetvédelmi szakmai követelményekkel teljes körűen tisztában legyen, viszont ez az elvárás határozottan és maximálisan fenn kell, álljon az erre szakosodott kereskedéseknél.
• A védelemben részesülő növényfajok magánkertekbe történő telepítése a faj magyarországi, vadon élő állományaira veszélyeztető tényezőnek minősül, még akkor is, ha az adott példány igazoltan külföldről származik.
• A magánkertekben, vagy akár kertészetekben megjelenő védett növényfajok egyedei felhívhatják a figyelmet arra, hogy az egyed kertészeti körülmények között tartható és esztétikus, így igényt ébreszthetnek a természetben vadon előforduló példányok illegális begyűjtésére is, amely tovább ronthatja az eddigi természetvédelmi helyzetüket.

​

Hóvirág (Galanthus nivalis)

• Hazánkban 4 faja fordul elő, melyek közül az őshonos kikeleti hóvirág az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfaj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke egyedenként 10.000 Ft.
• Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajokra, így a kikeleti hóvirágra is, a hazai védett növényfajokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
• A kiskertekben viszont általában a természetvédelmi oltalom alatt nem álló pompás hóvirággal (Galanthus elwesii), redőslevelű hóvirággal (Galanthus plicatus), valamint a levantei (Galanthus fosteri) hóvirággal találkozhatunk.
• A négy faj egymástól való megkülönböztetése a szakértők számára sem könnyű feladat, mert a nagy hóvirágállományokban gyakran előfordulnak az alaptípustól eltérő alaktani jegyekkel rendelkező példányok is; a virágzat felépítésében szintén többféle változat kialakulhat.
• A rendkívül nehéz azonosíthatóság miatt a természetvédelmi oltalom alatt álló (védett, illetve Natura 2000 hálózat részét képező) területekre, az ott előforduló, vadon élő hóvirágra, illetve a természetvédelmi oltalom alatt nem álló, de lokálisan jelentős nagyságú vadon élő állományok megóvására fordít kiemelt figyelmet a hatóság.

​

​

Rovarok – már megint az invázió…

Harlekinkatica

• Származás: Ázsia
• Levéltetveket fogyaszt: biológiai védekezés gyanánt került először az USA-ba: Elsőként Észak-Amerikába vitték be 1916-ban a pekánfán élő levéltetvek ellen.
• Hazai megjelenése: 2008
• Mozgékonyabb, szaporább és agresszívabb a honos hétpettyes és kétpettyes katicánknál
• A harlekinkatica elterjesztése, korábbi életteréhez képest új élőhelyekre történő betelepítése az elhibázott biológiai védekezési módszerek iskolapéldája lett.
• A harlekinkatica egyik legnegatívabb gazdasági hatása a szőlő- és bortermelésben jelentkezik: behúzódnak a szőlőfürtökbe a szemek közé, és a szüretkor is a szőlőszemek között maradnak. A must préselésekor a katicák keserű testnedvei a mustba kerülve földimogyoróra, csípőspaprikára és spárgára emlékeztető íz- és illatanyagokkal rontják a must minőségét.

Poloska

• Magyarországon 800-900 közötti, a poloskák alrendjébe (Heteroptera) tartozó fajt tartanak számon.
• Ezek közül mindössze 20-30 faj adventív
• Magyarországon először 2013-ban figyelték meg az invazív ázsiai márványospoloskát (Halyomorpha halys)
• 2002-ben láttak először Magyarországon zöld vándorpoloskát (Nezara viridula)
• Sikeresen elterjedtek az országban, komoly mezőgazdasági kártevővé váltak.
• Az Egyesült Államokban a márványospoloska inváziója a gyümölcsösökben is óriási kárt okoz: hosszú, erős szívókája még a mandula vagy a mogyoró csonthéján is képes áthatolni.
• A kiválasztott tápnövénytől is függően a poloska szívogatása a termés felületén vagy belsejében elszíneződést, szövetelhalást, állagváltozást, besüppedő foltokat okozhat.

Rovarbarát kert

• A rovarfajok alig több mint 1%-a nevezhető kártevőnek.
• Túlnyomó többségük a mezőgazdaság szempontjából vagy közömbös, vagy a számunkra hasznos fajok közé sorolható.
• „…Ha a méhek kipusztulnának a Földről, az emberiség legfeljebb még 5 évig maradhatna életben.” A. Einstein

Hasznos rovarok

• Elsőként az ember szolgálatába állított rovar ie. 3000 körül, Kínában a selyemhernyó (Bombyx mori) volt.
• A másik termelésbe vont rovart, a háziméhet (Apis mellifera) ie. 1100 körül háziasították Egyiptomban.
• Szerepet kapnak a gyógyászatban (méz, propolisz, méhpempő, stb), kozmetika iparban (viasz, kármin), festékiparban (karmazsin, sellak), az élelmezésben (sáskák, poloskák, rovarlárvák, stb.) a biológiai védeke-zésben (ragadozó atkák, fürkészek, rablópoloskák, stb.) és a tudományos kutatások, technológiák szereplőiként (kármin festés a mikroszkóp technikában, genetikai kísérletek a muslica kromoszómáinak segítségével, vagy a kártevőkkel kapcsolatos növényvédelmi vizsgálatok).

• Beporzás: egyre nagyobb méreteket ölt szerte a világon a beporzó rovarok tömeges pusztulása
• Nem csak a háziméhekről van szó, 700 vadon élő lepke-, légy-, szúnyog-, bogár- és egyéb rovarfajok is részt vesznek a beporzásban.
• Pusztulásuk oka a nagy mennyiségben alkalmazott rovarirtó szerek és az intenzív mezőgazdálkodás. 
• Az Egyesült Államok: a gazdák fizetnek

a méhészeknek, hogy adott időszakokban

az ő földjükre vigyék a méhcsaládokat.

• Kína Szecsuán tartományában már

emberek végzik a beporzást:

műanyag tégelyekbe gyűjtik

a virágport, majd ecsetekkel,

tollseprűkkel juttatják át a

másik növényre.

Rovarbarát kert kialakítása

• Ültessünk beporzást igénylő dísznövényeket, színes-illatos virágokat, melyek mágnesként vonzzák a legkülönfélébb rovarokat.
• Telepítsünk honos növényfajokat, melyeket a helyi rovarvilág igényel.
• Ne használjunk rovarirtószereket, vagy olyan kemikáliákat, melyek károsak a rovarokra nézve.
• Komposztáljunk, ez nem csupán jótékony újrahasznosítás, hanem a komposzthalom egyben remek búvóhely a rovaroknak
• Telepítsünk gyümölcsféléket a kertbe
• Hagyjuk meg a fatuskókat a kertben, sőt, egy félreeső kertrészben felhalmozhatunk pár darab farönköt, a rovarok rajongani fognak ezért
• Készítsünk rovarhotelt!

Rovarhotel, darázsgarázs…

Madárbarát kert

• Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
• 10.000 tag, közel ennyi regisztrált Madárbarát kert program aktivista országszerte

Ősz és tél

• Költést követő nyugalmi időszak
• Számos madarunk elvonul, más fajok viszont itthon maradnak, vagy hozzánk érkeznek telelni.
• Legfontosabb feladat: etetés megkezdése, és az egész éves itatás folytatása.
• Ekkor érdemes kitakarítani és felújítani a régi, illetve kihelyezni az új odúkat.
• A természetes és mesterséges odúk nem csak a költési időszakban fontosak a madarak életében, ősszel és télen sok faj éjszakázásra használja ezeket.

​

Tavasz és nyár

• A hóolvadást követően abba kell hagyni a madáretetést, és az etetőket ki kell üríteni.
• A költési időszakban ne etessünk! pl. a cinegékre nézve kockázatos: egyes széncinege párok az etetőben maradó napraforgóval etették az egyébként rovarevő fiókáikat, akik ezt nem tudván megemészteni, a gyomortól a nyelőcsőig felgyülemlő magoktól megfulladtak, elpusztultak.
• Az itatás egész évben, de különösen a nyári kánikulában fontos madárvédelmi teendő.

​

Madáritató

• A legegyszerűbb: 40-60 cm átmérőjű műanyag virágalátét
• Elég méretes ahhoz, hogy nagyobb madarak fürdeni is tudjanak benne
• Szinte bárhol itathatunk: a talajon és a talajszint felett (tuskóra, kisasztalra helyezett tálcával), kertben, ablakban, ablakpárkányon, teraszon, erkélyen
• Egész évben itassunk!
• Mindig legyen tiszta víz az itatóban: naponta cseréljük, télen naponta szedjük ki a jeget, és töltsünk langyos vizet helyette
• Ha az itató mélysége meghaladja

a 10 cm-t, a madarak biztonsága

érdekében tegyünk bele beülő-

ágat vagy követ

​

Porfürdő

• A madarak a vízfürdő mellett máshogy is küzdenek a külső élősködők ellen: hangyabolyba fekvéssel a hangyák által termelt hangyasavval, napfürdővel, porfürdővel
• A porfürdőhöz száraz, finom szemcséjű talajra van szükség
• A gyeppel, aszfalttal, térkővel borított lakott területeken a madarak egyre kevésbé találnak ilyen helyeket
• Szerencsére ugyan olyan egyszerűen létesíthetünk porfürdőt, mint itatót
• Az itatót és a porfürdőt lehetőleg együtt, egymás mellett alkalmazzuk, mert vizes tollazattal hatékonyabb a porfürdő
• Megfelelő helyen a madarak akár naponta

többször is porfürdőznek a nyári melegben,

amikor az élősködők különösen aktívak

Mesterséges madárodvak

• Ott alkalmazhatjuk ezeket, ahonnan hiányoznak a vastagabb fák: - új építésű házaknál, lakóparkokban,
• A különböző fajoknak különböző típusú odú megfelelő
• Az újonnan épül lakóparkokból hiányoznak az idősebb fák, ezért odúköltő madarak sem élnek ezeken a helyeken
• A, B és D típusú odúk kerek röpnyílásúak, a C típusú odúk ½ részben nyitott előoldalúak
• Odúkat bármikor kihelyezhetünk, de ezt a legjobb ősszel elvégezni, mert télen sok madár előszeretettel éjszakázik ezek védett környezetében, és a madaraknak is több idejük van megtalálni ezeket a költésre készülve
• Az odúkból minden költés végén (nyaranta általában kétszer) ki kell szedni az elhasználódott fészekanyagot, illetve tavasszal ki kell önteni az éjszakázó madarak ürülékét

”A-B-C-D” típusú odú

• A legkisebb röpnyílású A típusú odúkkal a barát- és kék cinegéket segíthetjük
• A közepes röpnyílású B típusú odúkkal a széncinegék kedvelik
• A félig nyitott előoldalú C típusú odúkat az eresz vagy bármilyen esővédő felület alá kell kitenni. A C típusú odúk költő faja a házi rozsdafarkú és a barázdabillegető
• A D típusú odúk leggyakoribb települési lakói a seregélyek

​

Különleges odú-típusok

• A nagyméretű C típusú odúk a vércsék költőládái
• Különleges odútípusok is léteznek, ilyen a derék- és mellmagasság között a fatörzsre rögzítendő fakuszodú.
• A veréblakótelep-odú költőkamráiban egyszerre három fészekalj is nevelkedhet
• A kuvik költőládafekvő elhelyezkedésű.

Fecskevédelemi eszközök

• A füsti- és a molnárfecske ma már szinte kizárólag az ember közelében él
• 1999-2009 között átlag 46%-al csökkent az állományuk, ezen belül a molnárfecskék 64%-al, a füsti fecskék 44%-al, partifecskék 30%-al.
• 2010-es év madarai a fecskék voltak
• Az állományfogyatkozás okai:
• élőhelyeik, a városi és a mezőgazdasági környezet átalakulása
• a háztáji állatállomány megfogyatkozása
• a globális klímaváltozás miatt gyakoribb szélsőséges időjárási események
• vonulás közben egye több pusztul el közülük a viharok, a szárazságok miatt
• egyre kevesebb fióka képes kirepülni a megváltozott európai élőhelyeken

• A fészkek alá szerelhető ürülékfelfogó deszka, általuk elkerülhetjük az ember-fecske konfliktusokat
• Sárgyűjtő helyek
• Fából és drótból készült fészekalapok: a modern falazatokon, festékeken gyakran nem tapad meg a sár
• Műfészkek: égetett cserépből készülnek, szeggel vagy csavarral rögzíthetők a falra
• Mesterséges molnárfecske telepek: műfészkeket érdemes telepesen, nagy számban kihelyezni
• Partifecske partfalak felújítása: legkisebb fecskéink homokbányák, földutak és folyók partfalában költenek - ide vájják 0,8-1,5 m hosszú fészeküregeiket
• Sarlósfecske odúk: a sarlósfecskék nem valódi fecskék, nem is énekesmadarak, a kolibrikkel állnak közvetlen rokonságban - viselkedésük és táplálkozásuk fecskeszerű, ezért a népnyelv ide sorolja őket - magas toronyházak, víztornyok, panel épületek falhasadékaiban költenek, ezeken a helyeken mesterséges odúval és odútelepekkel segíthetjük őket

• Kerek röpnyílású: molnárfecske
• Kivágott tetejű: füstifecske

Téli madáretetés

• Mikor etessünk? A tartós fagyok beálltával, ezek megszűntéig (novembertől márciusig)
• Mivel etessünk? Olajos magvakkal (napraforgó, köles, muhar stb.), almával és főtt zöldségekkel, állati zsiradékkal (faggyú, sótlan[ított] szalonnával, cinkegolyóval)
• Mivel NE ETESSÜNK énekesmadarakat: sózott, adalékokkal kezelt magvakkal, szalonnával, kenyérrel, morzsával (bélgyulladást okoz)
• Számos etetőtípust alkalmazhatunk: talajetető, dúcetető, függő etető, etetőtálca, ablaketető
• Lehetőleg egyszerre többféle eleséget és változatos módon kínáljunk a madaraknak.
• A téli etető rendkívül színes madárvilágot vonz.

Egyéb fajok védelme a kertben

Denevérodú

28 hazai faj

Süntanya

Végül a vakond-kérdés…

• Kártevő? Védett és hasznos barátunk!
• Elpusztítása természetvédelmi bírság kiszabását vonja maga után!
• Védett állatfajok elpusztítását szolgáló eszközök: a nevesítetten védett állatfajok elpusztítását vagy befogását szolgáló eszközök magáncélú, tehát jogellenes felhasználásának megszüntetése

érdekében tervezett jogszabály

Végül a vakond-kérdés…

• Sajnálatos módon kereskedelmi forgalomban egyre szélesebb körben terjesztenek olyan eszközöket, amelyek nevesítetten védett állatfajok elpusztítását vagy befogását szolgálják.
• Jellemzőek a vakondcsapdák különböző változatai.
• A védett fajok elpusztítása vagy befogása csak közérdekből engedélyezhető, a kertészeti kártétel megelőzése riasztással, természetvédelmi engedéllyel történhet.
• Mivel kereskedelmi forgalomban

kaphatóak, így magáncélú tartásuk

és alkalmazásuk sajnos gyakori.

Használatuk tilos!

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!