JÓZSEFVÁROS

​

​

​

• Hitélet és nevelés a Józsefvárosban 
• Temesvár fejlődésének egyik jellegzetes vonása, hogy városnegyedei a központi várnegyedtől viszonylag távol, önállóan alakultak ki a 18. század folyamán.
• Józsefvárost 1744-ben alapították a várostól délre, a Bega csatorna mentén lecsapolt területeken. Eleinte új német majoroknak nevezték, ugyanis a város jómódú német polgársága épített magának itt tágas kertekkel körülvett nyári házakat. Idővel állandó lakossága is kialakult, főleg azokból a telepesekből, akik később érkeztek, és a várfalak között már nem jutott számukra hely.
• 1773-ban, II. József császár temesvári látogatása után vette fel a városnegyed az uralkodó nevét, tisztelete jeléül.
• A 18. század végére a negyed lakossága annyira megnőtt, hogy szükségét látták saját templom és iskola építésének is.

​

• A plébániatemplom 1774-ben épült és Temesvár egyik legrégebbi temploma. Kezdetben főleg a németajkú telepesek használták, ezekhez csatlakoztak idővel a magyar nyelvű római-katolikus hívek is.
• A templom az akkori korszakra jellemző barokk építészeti stílus jegyeit viseli. Figyelemre méltók benne a korabeli gazdagon díszített mellékoltárok, valamint a főoltár két oldalán található Szent Annát és Szent Joachimot ábrázoló, fából faragott több száz éves szobrok, melyekről azt tartják, hogy még a templom építése előtt keletkeztek. 
• Kezdetben egy kisebb tornya volt, amelynek órája állítólag már 1838 előtt működött. A feljegyzések szerint ez volt akkoriban a városrész egyetlen nyilvános időmérő szerkezete. Az 1849-es szabadságharc utolsó nagy csatájában a templom súlyosan megsérült, tornyát 1861-ben építették újjá. A ma is látható rokokó díszítésű homlokzatát és szép barokkos díszes főbejáratát az 1935-ös átalakítás során nyerte.  
• A templomot a Boldogságos Szűzanya tiszteletére szentelték fel, ezért a templombúcsú napját  szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján tartják. A plébánia jelenleg is többnyelvű, mely kifejezetten a bánsági katolikus egyház jellemzője, különlegessége. A hívők többsége magyar ajkú, de mellettük van egy német és egy román közösség is.
• A templomkertben emlékmű áll az 1989-es forradalom mártírjainak emlékére. Az emlékművet Ungor Csaba készítette. Felirata: In Memoriam Martyrum Timissiensium 1989 december.

A JÓZSEFVÁROSI RÓMAI-KATOLIKUS PLÉBÁNIATEMPLOM 

• Az alapfokú német nyelvű oktatás az új német majorok külvárosban valamikor a 18. században kezdődött. Egy 1765-ban kiadott bécsi rendelet előírta, hogy minden plébániahelységet iskolával és tanítóval kell ellátni. Ezért az új városrész elemi iskolája kezdetben a plébániatemplom mellett működött. Tantárgyaik a hittan, írás és olvasás volt, amit kezdetben hadi írnokok és templomszolgák tanítottak, de később már megfelelően képzett tanítókat is alkalmaztak.
• Az épület, amelyben a Bánáti Nemzeti Kollégium német tagozata működik, a 19. század második felében épült, és egyike azoknak az épületeknek, amelyek a Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek iskolakomplexumát, az úgynevezett Zárdát alkották.  
• Temesváron a századforduló évtizedeiben a leánynevelés feladata az iskolanővérek kezében összpontosult. Pedagógiai munkájuk, oktató tevékenységük általános tiszteletnek és megbecsülésnek örvendett. Nevelőintézetük számos épületet foglalt magába, ahol szerteágazó tevékenységüket kifejtették. Az iskolában, a német mellett, az 1890-es évek végén vezették be a magyar nyelven való tanítást, 1923-tól pedig a román nyelvet. A temesvári lányok jelentős hányada a zárdában végezte tanulmányait ebben a korszakban.
• A Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek rendháza és az általuk vezetett tanintézetek áldozatul estek az 1947-es tanügyi reformnak és államosításnak. A szerzetesrendet felszámolták, épületeit különböző tanügyi intézmények között osztották meg. A következő években, évtizedekben sorozatos átszervezéseken és átnevezéseken estek át az itt működő iskolák. A Bánáti Nemzeti Kollégium keretén belül ma is működő német tagozat 1961-ben létesült. 

A BÁNÁTI NEMZETI KOLLÉGIUM NÉMET NYELVŰ TAGOZATA 

• A mai Bánáti Nemzeti Kollégium épülete egykor a Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek, vagy ahogy a két világháború között nevezték, a Notre Dame nővérek, több különböző profilú és rendeltetésű tanintézetéhez tartozott. 
• 1924-ben a nővérek iskolája bővítette tevékenységi körét és megalapította a Mária Királynő háztartási iskolát. 1931-ben, a líceumi képzés létrehozásával az intézmény a Notre Dame Római Katolikus Leánygimnázium nevet vette fel. 1946-ban a Mária Királynő háztartási iskola nevét Városi háztartási iskolára, majd 1947-ben Temesvári háztartási szakiskolára változtatták.
• Az 1948-as rendszerváltás, és az azt követő oktatási reform következtében a Notre Dame Római Katolikus Leánygimnáziumból előbb Temesvári Általános Leányiskola, majd pedig Tanítóképző lesz, a Háztartási Szakközépiskolából pedig Óvónőképző. Ugyanakkor ide költöztetik a Loga líceumból a szerb tagozatot is.
• 1956-ban átnevezik, Temesvári 7-es Számú Középiskola lesz, ahol 1961-ben német és magyar tagozatot hoznak létre. Az előbbi ma is működik, míg a magyar tagozatot az idők folyamán leválasztották, és ebből alakult ki a későbbi Bartók Béla Líceum. 1965 és 1973 között az intézmény újra nevet vált, ezentúl a Temesvári 10-es Számú Középiskola néven működik. 1973-tól az intézmény neve Temesvári 1-es Számú Reál-Humán Líceum, 1977-től pedig Temesvári Filológia-Történelem Líceum. 
• Az újabb rendszerváltás után, 1990-ben, különválik a szerb tagozat és megalakul a szerb líceum. A Filológia-Történelem Líceum viszont felveszi a Temesvári Bánáti Kollégium nevet. 1999-ben nyeri el a mai napig is használt megnevezését. 

A BÁNÁTI NEMZETI KOLLÉGIUM ROMÁN NYELVŰ TAGOZATA

• A Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek egykori épületegyüttesét Reiter Ede temesvári építész és építkezési vállalkozó tervezte és kivitelezte 1881 és 1894 között. Bár számos egyéb temesvári és bánsági épület fűződik a nevéhez, mégis a neoreneszánsz stílusban emelt józsefvárosi iskolakomplexumot tartják az építész fő művének. 
• A Bajorországból 1857-ben behívott iskolanővérek nagy kiterjedésű oktatási intézményrendszert hoztak létre és irányítottak, amely az óvodától, a leánynevelő intézeten keresztül a tanítóképzőig széleskörű nevelést biztosított. Tevékenységüknek a kommunista rendszer vetett véget, amikor is az apácáknak el kellett hagyniuk az iskolát, az épületegyüttest pedig államosították.
• A rend egykori székházában működik az 1990-ben alapított "Dositej Obradović" Elméleti Líceum. Az iskola valamennyi oktatási szintre kiterjed, az előkészítő osztálytól a 12. osztályig. Középiskolai szinten az oktatás jellege elméleti, két szakterülettel: filológia és matematika-informatika. Romániában ez az egyetlen szerb tannyelvű középiskola. A sportterem Dositej Obradovićról kapta a nevét.
• Az iskola névadója Dositej Dimitrije Obradović 1742. február 17-én született Csákon. Szerb szerzetes, író és műfordító volt, lángelme, aki írásai révén jelentős hatást gyakorolt a szerb kultúrára. Bánátban született, szerb származású családban, de anyanyelve mellett már gyermekként megtanult románul is. Dositej Obradović 1811. március 28-án halt meg Belgrádban, ahol a belgrádi székesegyházban temették el.

A DOSITEJ OBRADOVIĆ ELMÉLETI LÍCEUM - szerb nyelvű oktatás

• A Notre Dame zárdatemplom szerves részét képezte a Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek egykori épületegyüttesének, amely nemcsak a kolostort és az iskolanővéreket szolgálta ki, hanem az ott tanuló leányifjúságot is.
• 1894-ben épült neoromán stílusban és Jézus Szent Szíve tiszteletére lett felszentelve.
• Jelenleg a józsefvárosi plébániához tartozik. A szentmiséket hetente, vasárnaponként reggel 8 órától tartanak három nyelven, magyarul, németül és románul. A szertartás érdekessége, hogy a nyelvek használata a szentmisén váltakozik, de a prédikáció mindig háromnyelvű, mely kimondottan bánsági sajátosság. 
• A zárdatemplomot a bolgár anyanyelvű közösség is használja, ezért az említett nyelveken kívül még egy bolgár nyelvű szentmisére is sor kerül vasárnaponként.
• �

A NOTRE DAME ZÁRDATEMPLOM

• Az iskolát a római katolikus egyházközség építtette a két világháború között a józsefvárosi magyar és német anyanyelvű elemista diákok számára. Az 1931-ben átadott fiúiskola terveit a város egykori hírneves főépítésze, Székely László készítette. 
• 1948-ban, az államosítás után, általános iskolaként, majd 1956-tól 6-os számú Magyar Tannyelvű Középiskolaként rövid időre a bánsági magyar középfokú oktatás központjává vált. A 60-as években az épület román, magyar és német nyelvű általános iskolának adott otthont.
• 1971-ben alakult meg a magyar tannyelvű középiskola, 2-es számú Matematika-Fizika Líceum néven. A sajátos névválasztást a hatalom nem engedélyezte, sőt a 80-as években az iskola önállóságát is megszüntette.
• Az 1989-es decemberi fordulat eredményeképpen 1990-ben újra megalakult az önálló magyar iskola Bartók Béla Elméleti Líceum néven. A névválasztás az iskolateremtő szándékot és az iskola vezéreszméjét tükrözi. 2006-ban, Bartók Béla születésének 120. évfordulóján, az iskola Jecza Péter szobrászművész domborművével tisztelgett a zeneszerző, népzenegyűjtő és zongoraművész előtt. 
• 2012-ben óvodai csoportokkal is bővült az intézmény.
• Az iskola két éve korszerű étkezdét működtet, amely az iskola szomszédságában található régi plébánián, egy 19. században épült kúria-szerű épületben került kialakításra. 

�

A BARTÓK BÉLA ELMÉLETI LÍCEUM - magyar nyelvű oktatás

• Az 1871-ben alapított józsefvárosi ortodox zsidó közösség zsinagógáját Karl Hart építész tervei alapján emelték 1895-ben. A mór, neoromán és neogótikus díszítéseket tartalmazó eklektikus stílusban épült imaház a többi temesvári zsinagógához képest aránylag szerény méretű, viszont arányosan kiképzett, belül meghitt hangulatú. 
• Felavatásán részt vett a város akkori polgármestere, dr. Telbisz Károly is, aki emlékül egy aranykulcsot kapott a zsidó hívek részéről. 
• A zsidó közösségi élet a zsinagóga körül forgott. Az udvaron óvoda, rituális fürdő és rituális vágóhíd is működött. És végül az 1918-ban alapított ortodox zsidó elemi iskola is itt kapott helyet. 
• Manapság a józsefvárosi zsinagóga az egyetlen hely, ahol a temesvári és környékbeli zsidó vallásúak összegyűlhetnek és imádkozhatnak, mivel jelenleg ez az egyetlen működő zsinagóga a városban.

�

A JÓZSEFVÁROSI ZSINAGÓGA

• Az egykori Küttel, ma Alexandru Mocioni, téren található a józsefvárosi román ortodox közösség temploma.  
• Bár már 1902-ben történtek kezdeményezések, adományok formájában, hogy a helyi román közösség saját templomot építhessen, csak majd a rendszerváltás után, 1921-ben sikerült megalakítani a helyi ortodox egyházközséget. A következő évtized során Ioan Imbroane plébános irányítása alatt adománygyűjtés folyt a templom építésére. Különböző tehetős hívek hozzájárulásának eredményeként, mint amilyen például Emanuil Ungurianu volt, aki vagyonának egynegyedét a józsefvárosi templom építésére szánta, 1931-ben végre sor kerülhetett az alapkő letételére. A templomot 1936-ban szentelték fel. 
• A Victor Vlad építész tervei alapján, neobizánci stílusban épült templomot az isztambuli Szent Szófia-székesegyház ihlette, amit különösen a támpillérek, a kupola formája és a különálló harangtorony tükröz.
• A temesvári ortodox egyházmegyének az 1939-es megalapításától kezdve egészen 1946-ig, amikor felavatták a jelenlegi ortodox székesegyházat, a józsefvárosi templom szolgált a román ortodox közösség  székesegyházaként. Még ma is sokan a régi ortodox székesegyházként emlegetik.
• A templom építészeti értékeinek kiemelésére a városi önkormányzat 2011-ben éjszakai díszkivilágítással látta el. 

�

A JÓZSEFVÁROSI ROMÁN ORTODOX TEMPLOM