1 of 14

Fénytörés

Készítette:

Kiss István

2 of 14

Csal a természet

  • A jegesmedve nincs félbe vágva

3 of 14

A fénytörés

  • Ha a fénysugár eltérő fénytani sűrűségű anyagok határán átlép, iránya megváltozik.

4 of 14

Természeti jelenség 1.

  • Délibáb

5 of 14

Természeti jelenség 2.

  • Még mindig délibáb

6 of 14

Napnyugta

7 of 14

Napkelte

8 of 14

Fénytörés házilag

9 of 14

A fénytörés törvényei

  • Ha a fény fénytanilag ritkább anyagból fénytanilag sűrűbb anyagba lép, akkor a beesési merőlegeshez törik.
  • Ha a fény sűrűbb anyagból ritkább anyagba lép, akkor a beesési merőlegestől törik.
  • A beeső fénysugár, a megtört fénysugár és a beesési merőleges egy síkban vannak.
  • A merőlegesen beeső fénysugár irányváltoztatás nélkül halad az új anyagban tovább.

​

​

10 of 14

A prizma

  • A prizma (háromszög alapú üveghasáb) oldallapjára érkező fénysugár az üvegen áthaladva kétszer is törést szenved.
  • Ha a prizma anyaga fénytanilag sűrűbb környezeténél (például: levegőben üveg prizma), mindig a vastagabb vége felé töri meg a fényt.

​

Hivatkozás

Lásd még: Algodoo

11 of 14

Hol használjuk ki a jelenséget?

  • Pl. távcső

12 of 14

Mit tud még a prizma?

13 of 14

ELLENŐRIZD TUDÁSOD!

  • 1. Mikor jön létre fénytörés?
  • 2. Mi a beesési és mi a törési szög?
  • 3. Sorold fel a fénytörés törvényeit!
  • 4. Mit nevezünk fénytani prizmának?
  • 5. Hogyan halad át a fény a prizmán?

14 of 14

GONDOLKOZZ ÉS VÁLASZOLJ!

  • 1. Miért látszanak eltorzultnak a betűk a könyvre fektetett műanyag vonalzó szélénél?
  • 2. A felületre merőlegesen beeső fénynek hány fokos a beesési és a törési szöge?
  • 3. A pontosan felettünk látszó csillag abban az irányban van-e, ahol látjuk? Miért?
  • 4. Hova kell célozni a szigonnyal, ha a partról vadásznak a halra?

​