1 of 29

A DIÁKHITEL 20 ÉVES MŰKÖDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ NEMZETGAZDASÁGI HATÁSAINAK ELEMZÉSE ��

Budapest, 2021. december

2 of 29

TARTALOM

Konceptuális keretek
A számítás módszertana
A hatás becslés eredményei
Az előrejelzés módszertana
Az előrejelzés eredményei
Nemzetközi kitekintés

3 of 29

Konceptuális keretek

4 of 29

KONCEPTUÁLIS KERETEK

Nincsenek nemzetközi standardok, sem jó gyakorlatok
A diploma prémium alapján számolunk, a munkaerőpiaci hatás a legnagyobb és legfontosabb
A legfontosabb és legstabilabb termékeket (DH1, DH2) vesszük figyelembe
Adatforrások: DHK adatok, DHK által megrendelt survey(ek) adatai, KSH adatbázisok, OECD adatbázisok
Az előrejelzésnél 5 éves időhorizonton dolgozunk
Minden pénzben kifejezett adatot 2021-es forint árfolyamon számolunk

5 of 29

A számítás módszertana

6 of 29

A SZÁMÍTÁS MÓDSZERTANA

1) A survey adatok alapján négy hitel felvételi kohorszra bontjuk a diákhiteles populációt aszerint, hogy melyik évben vették fel a diákhitelt.

2001-2005 (5 év)
2006-2010 (5 év)
2011-2015 (5 év)
2016-2021 (6 év)

2) Mindegyik kohorszban megállapítjuk a kockázati népesség arányát (a rendelkezésre álló összes survey adat integrálásával készült egy konzervatív komplex becslés)

7 of 29

A SZÁMÍTÁS MÓDSZERTANA-2

3) A diákhitel következtében diplomát szerzett hallgatók számának meghatározása kohorszonként.

4) A diplomás munkavállalók diploma prémiumának kiszámítása a nem diplomás munkavállalókhoz képest, a KSH munkaerő statisztikai adatainak segítségével, kohorszonként. Majd a kohorszok öregedésének diploma prémiumra gyakorolt hatásának számítása szintén a KSH adataiból.

8 of 29

A SZÁMÍTÁS MÓDSZERTANA-3

5) Az infláció hatásának kiszűrése érdekében az adatok valorizálása 2021-es forint vásárlóerőre. (közöljük a valorizáció nélküli nyers adatokat is)

6) A kohorszonkénti diploma prémiumok összegzése nemzetgazdasági szintre a vizsgált 20 éves időszakra.

7) A költségvetés diákhitelnek köszönhető addicionális bevételeinek kiszámítása évente és a teljes időszakra.

9 of 29

A hatás becslés eredményei

10 of 29

KOCKÁZATI POPULÁCIÓ ÉS A DH-NEK KÖSZÖNHETŐ DIPLOMÁS TÖBBLET

	Diákhitelesek száma	Szorzó (kockázat*diplomás arány)	Diplomások inkrementális száma
2001-2005	204 855	0,38	77 844
2006-2010	99 297	0,368	36 541
2011-2015	66 351	0,372	24 682
2016-2021	59 245	0,16	9 479
Totál	429 748		148 546

11 of 29

A DIÁKHITEL KÖVETKEZTÉBEN LÉTREJÖVŐ BRUTTÓ BÉRJÖVEDELEM TÖBBLET ÉVENTE

A teljes 20 éves időszakban több mint 4100 milliárd forint bruttó bér többlet

12 of 29

A KÖLTSÉGVETÉS ADDICIONÁLIS BEVÉTELEI

Több mint 1900 milliárd forint addicionális költségvetési bevétel a teljes időszak alatt.

	A költségvetés többlet bevétele folyó áron	A költségvetés többlet bevétele 2021-es árakon
2007	29 219 500 409	46 005 557 128
2008	29 392 360 187	42 849 742 238
2009	30 556 856 130	41 986 245 252
2010	27 470 044 383	36 223 466 673
2011	27 805 367 927	34 952 947 754
2012	28 295 508 423	34 233 958 196
2013	63 845 780 338	73 079 711 837
2014	65 723 713 199	73 971 728 285
2015	64 717 854 277	72 985 610 047
2016	60 264 879 007	68 031 795 550
2017	78 606 452 895	88 383 690 308
2018	78 298 623 991	85 974 192 374
2019	99 236 694 636	105 996 896 748
2020	101 173 104 974	104 511 817 438
2021	112 575 526 093	112 575 526 093
szum	897 182 266 870	1 021 762 885 922

13 of 29

Az előrejelzés módszertana

14 of 29

AZ ELŐREJELZŐ MODELL KERETEI

a) egzakt komponensek:

A már meghatározott kohorszok élik tovább életüket, évről évre lépnek előre az életkorban, ám ilyen rövid előrejelzési időhorizonton nem kell számolnunk jelentős elhalálozással, ezért ezt a demográfiai eseményt nem is szerepeltetjük a modellben.

A diákhitel rendszerbe 2022 -ben, vagy az után belépőkkel nem kell számolnunk, mert 2026-ra ők még nem kerülnek ki diplomával a munkaerő piacra, tehát jövedelem növelő hatásuk nem lesz még.

b) sztochasztikus komponensek:

2022-26-ra előre kell becsülni a diploma prémium értékét, valamint az adóék jövőbeni valószínű értékét is.

A 4. kohorsz tagjainak 40%-a rendelkezett 2021-ben diplomával, meg kell becsülni, hogy közülük 2022-ben 23-ban és 24-ben 25-ben és 26-ban hányan lépnek ki a munkaerőpiacra diplomás munkavállalóként.

15 of 29

DIPLOMA PRÉMIUM ELŐRE BECSLÉSE 2022-2026

16 of 29

ADÓÉK ELŐRE BECSLÉSE 2022-2026

17 of 29

A 4. KOHORSZ DIPLOMÁS MUNKAVÁLLALÓINAK ELŐRE BECSLÉSE

	A 4. kohorsz diplomásainak száma
2022	14 218
2023	18 958
2024	21 328
2025	22 513
2026	22 513

18 of 29

BÉRTÖBBLET ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTEL TÖBBLET ELŐREJELZÉSE 2022-23-24-25-26 ÉVEKRE

	Éves teljes bértöbblet (Ft)	Éves költségvetési bevétel többlet (Ft)
2022	558 187 185 528	238 144 980 834
2023	640 265 098 980	268 578 403 720
2024	687 725 587 248	283 563 014 134
2025	736 076 135 412	298 228 607 024
2026	820 600 640 928	326 599 055 089

19 of 29

Nemzetközi kitekintés

20 of 29

FORRÁSOK

Kutatás készítője	Felhasználás indoklása	Vizsgált egyetemek jellemzői
APLU/CICEP	Szövetség: USA 50 állam, + Kanada, Mexikó Finanszírozás: föld alapú egyetemek	214 campus 244 kutatóegyetem és intézményeik 6,3 millió felvett hallgató/év 49,2 mrd USD kutatás/év
BiGGAR	Vezető közgazdasági tanácsadó cég, tárgyi témájú igen kevés kutatásban még kevesebb elérhető konkrét, kalkulációkat is tartalmazó módszertan közül az egyik legmagasabb szakmai színvonalat képviseli	Teljes ország (Finnország) 14 egyetem 148 000 hallgató ** 23 LERU egyetem 789 000 hallgató
London Economics	Szakpolitkai közgazdasági tanácsadó cég	24 egyetem - Russel Group 609 000 hallgató

21 of 29

MÓDSZERTANOK – APLU/CICEP

Regionális Input-Output analízis

Vizsgálandó területek

egyetemi működés
tőkeberuházás
hallgatók által eszközölt kiadások
látogatók által eszközölt kiadások

Számításokhoz használt multiplikátorok

I-es típusú: csak a gazdasági tevékenység kezdeti változásának „ágazatközi” (közvetlen és közvetett) hatását veszik figyelembe
II-es típusú: figyelembe veszik a gazdasági tevékenység kezdeti változásával összefüggő iparágak közötti és „háztartási kiadások” (indukált) hatásokat

22 of 29

MÓDSZERTANOK - – APLU/CICEP (2)

Számítási metódus

Egyetemi teljesítmény kiszámítása a különböző egyetemi tevékenység körök alapján
II. típusú szorzók használata esetén az egyetemi eredmények arányosítása a nem helyi hallgatók arányával
A kapott (m)érték (measure) külön-külön szorzása az egyetemek I. és II. típusú szorzóival
Az I. típusú szorzóval számított eredmény kivonása a II. típusú szorzóval számított eredményből a háztartási kiadások hatásának elkülönített azonosítására

23 of 29

MÓDSZERTANOK - BiGGAR

Arányszámok (GVA és a forgalom aránya, valamint a forgalom és a foglalkoztatás aránya)

66 ágazatra kerültek meghatározásra

Multiplikátorok (közvetett és indukált hatásokhoz kapcsolódó gazdasági hozzájárulás) Input-Output táblák alapján

I. típusú multiplikátor csak az ellátási lánc gazdasági hatását veszi figyelembe
II. típusú multiplikátor magába foglalja a folyamatban részt vevő személyzet kiadásait
66 ágazatra kerültek meghatározásra

24 of 29

MÓDSZERTANOK – BiGGAR (2)

Vizsgált területek

Egyetemi alapkiadások

Ellátási kiadások (ellátási láncra fordított kiadások ágazatonkénti megoszlásban)
Személyzeti kiadások (személyenként a bérek mekkora részét költik el a tanulmány által vizsgált egyes területeken)
Tőkekiadás (egyetemi vagyonhoz kapcsolódó kiadások)

Hallgatói hatások

Hallgatói foglalkoztatás (földrajzilag azonos tanulmányi hely és munkahely feltételezése)
Hallgatói foglalkoztatás addicionalitása (megállapítása 50%-os ifjúsági munkanélküliségi arány feltételezésével)
Hallgatói foglalkoztatás által érintett ágazatok (a hallgatók által ledolgozott órák száma az ágazatban foglalkoztatottak számával került megfeleltetésre)

Diploma prémium

Diplomás jövedelem prémium becslése (végzettség, életkor és kereset szerinti statisztikai adatok alapján)

25 of 29

MÓDSZERTANOK – LONDON ECONOMICS

Kutatási tevékenységek becslése: felhalmozott kutatási bevételekre vonatkozó információkat (jövedelemforrás szerint) kombinálták a szélesebb gazdasági irodalomból származó becslésekkel, amelyek arra vonatkoznak, hogy mely kutatási tevékenység eredményez további vagy utólagos termelékenységet a magánszektorban (azaz „termelékenységi átgyűrűző” hatást)

Nettó gazdasági haszon: az összes kutatással kapcsolatos bevételből (kormányzati támogatás, Kutatási Tanács, Felsőoktatási (és egyéb) Finanszírozási Tanács(ok), jótékonysági szervezetek támogatásai, egyéb szervezetek kutatási ösztöndíjai, hazai kutatási támogatások, kutatási szerződések, valamint EU-s és nem EU-s támogatások és kutatási szerződések, stb.) le kell vonni a Russell-csoporthoz tartozó egyetemek kutatásának kormányzati finanszírozásának költségeit

26 of 29

PÉLDÁK GAZDASÁGI HATÁSOKRA - SZÁMOKBAN

Oxford Egyetem

27 of 29

PÉLDÁK GAZDASÁGI HATÁSOKRA – SZÁMOKBAN

https://russellgroup.ac.uk/about/the-economic-impact-of-our-universities/economic-impact-factsheets

28 of 29

PÉLDÁK GAZDASÁGI HATÁSOKRA - SZÁMOKBAN

LERU – ÖSSZ EURÓPAI HATÁS

https://www.leru.org/files/The-Economic-Contribution-of-the-LERU-Universities-2016-Full-paper.pdf

29 of 29

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!