185
.
Üzbegisztán – hivatalosan Üzbég Köztársaság, közép-ázsiai, tengerpart nélküli ország, amely az Aral-tó medencéjétől a Tien-san hegységig húzódik. Északi szomszédja Kazahsztán, a délnyugati Türkmenisztán, a déli Afganisztán, a délkeleti Tádzsikisztán és a keleti pedig Kirgizisztán.
Az átgondolatlan öntözési politika következtében egyharmadával csökkent az Aral-tó felülete, vizének sótartalma megnégyszereződött, szennyezettsége szintén. Napjainkban itt egy környezeti katasztrófa tanúi vagyunk.
Főváros – Taskent (2 309 600).
Nagyobb városai – Namangan (432 456), Szamarkand
(319 366), Andijan (318 419), Bukhara (247 644)
Államforma – akárcsak több más, volt közép-ázsiai posztszovjet állam, Üzbegisztán is elnöki köztársaság. Hivatalosan létezhetnek ellenzéki pártok és az elnökválasztáson indulhatnak ellenjelöltek, de valós esélyük nincs. Az országot több emberjogi szervezet a világ legkegyetlenebb diktatúrái közé sorolja, mivel az állam minden felett ellenőrzést tart, igazságszolgáltatása pedig nem az emberi alapjogok védelmére épül. Továbbá az elnök, hasonlóan más diktátorokhoz, szívesen veszi a személyi kultusz megjelenési formáit. A parlament kétkamarás, a képviselőháznak 150 míg a szenátusnak 100 tagja van, őket öt évre választják.
Hivatalos nyelv – az üzbég.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – az országban a hivatalos nyelv mellett beszélik még az orosz, a karkalpak és a tádzsik nyelvet is. 1992-től latin ábécét használnak.
A lakosság népek szerinti megoszlása: üzbég 80%, orosz 6%, tádzsik 5%, kazah 3%, karakalpak 3%, tatár 2% és egyéb 1%. A városi lakosság aránya 37%, a születéskor várható élettartam a férfiaknál 61 év, a nőknél 68 év, a népességnövekedés 1,63% és az írástudatlanság 0,7%.
A lakosság felekezeti megoszlása: 88%-a szunnita muszlim, 9%-a orosz ortodox, 3%-a pedig egyéb vallású.
Függetlenség – a Szovjetuniótól – kikiáltása 1991. szeptember 15 – elismerése 1991. december 8
Terület – 448 978 km² (63)
Népesség – 2016-os becslés – 31 576 400 (44.)
Népsűrűség – 61 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) 63 030 millió USD (72.) – az egy főre jutó GDP 2 139 USD/fő (138.)
Pénznem – üzbég szom (UZS)
Időzóna – UTC +5
Nemzetközi gépkocsijel – UZ – jobboldali közlekedés
Hívószám – +998 és internet .uz
Történelme – a mai Üzbegisztán területén nagyon sokáig iráni nyelvű népek éltek és az iszlamizáció kezdetén az Amu-darja és a Szir-darja folyók közötti területet irániak népesítették be.
A 10. században érkeztek a területre török nyelvű népek, akik megalapították a Karahanida államot. Ezután a terület mongol uralom alá került, majd 1370-ben Szamarkand központtal Timur Lenk (Tamerlán) alapította meg hódító birodalmát. Timur hadjáratai során eljutott Kelet-Európáig és Indiáig is. A timuridák uralma a 15. század végéig tartott. 1500-ban Sejbán vezetésével kipcsak-törökök törtek be a messzi északról, az Arany Horda területéről, és elfoglalták Szamarkandot. Ez a kipcsak csoport üzbégnek (özbegnek) hívta magát, az Arany Horda 1313–1341 között uralkodó kánjának neve után (Üzbek volt az a kán, aki államvallássá tettette az iszlámot az Arany Hordában). Az üzbég etnonim tehát csak ekkor, a 16. századtól jelent meg Közép-Ázsiában. Sejbán Bukharát tette meg állama központjául (Bukharai Kánság). A Bukharai Kánságból szakadt ki 1709-ben a Kokandi Kánság a Fergana-völgyben.
1598-ban részben a mai Üzbegisztán területén, az Amu-darja felső folyásánál jött létre a Khívai Kánság, amely 1873-ig független volt, ezután pedig orosz protektorátus alá került. Oroszország 1868-ban kebelezte be a Kokandi Kánságot és helyezte saját protektorátusa alá a Buharai Kánságot.
Üzbegisztánt, Tádzsikisztánnal együtt 1924-ben alakították meg, alapja a Buharai Szovjet Szocialista Köztársaság.
A sztálini évtizedek alatt kezdődött meg Üzbegisztánban az iparosítás, a nehézipar kiépítése. Ekkor veszi kezdetét az ipari mértékű gyapottermesztés. Az iskolahálózat kiépítésével felszámolták a korábban jellemző analfabetizmust. 1944-ben Üzbegisztánba telepítettek néhányat a deportált népcsoportok közül (csecseneket, meszheti törököket), ami később etnikai konfliktusok táptalajává vált.
1966-ban földrengés pusztította el Üzbegisztán fővárosát, Taskentet. Ezt követően a fővárost szinte teljesen újjáépítették, afféle szovjet mintavárost teremtettek belőle.
Napjainkban Üzbegisztán világi állam, hivatalosan többpárti demokrácia, azonban az ellenzéki véleményeket megfogalmazókat (különösen az iszlám és a liberális ellenzéket) üldözik.
Üzbegisztán, hintapolitikát folytatva, hol a Nyugat, hol Oroszország szövetségeseként jelenik meg a világpolitikai arénán.
Taskent – Városkép
Taskent – A parlament épülete
Taskent – A Népek Barátsága palota
Taskent – Közigazgatási palota
Taskent – Az akvapark
Taskent – Az Arnir Timur, a timuridák múzeuma
Taskent – Belvárosi utcakép
Taskent – Utcakép
Taskent – A Bátorság emlékműve, az 1966-os földrengés mementója
Taskent – A főpályaudvar épülete
Taskent – A Függetlenség tere
A Függetlenség szobra
Taskent – Metróállomás
Taskent – Modern, központi mecset
Taskent - Az Alexander Nevszkij ortodox katedrális
Taskent - A Szent Szív temploma,
keresztény katedrális
Taskent – A Nemzeti színház
Szökőkút a színház előtt
Taskent – A belváros dísze, a Romanov-palota
Taskent – A központi park
Taskent – Timur Lenk, más nevén
Tamerlán, vagy Sánta Timur,
az ország szülöttje,
mongol hódító,
nemzeti büszkeségük
lovas szobra
Az ifjú párok leróják kegyeletüket a nemzeti hős szobránál
Namangan – A piac bejárata
Szamarkand – A Kultúrák Találkozása elnevezés alatt lett világörökség az egész város. Valamikor a Selyemút legfontosabb állomása volt
Szamarkand – A Regisztán-tér, a timurida építészet ékszere. A névadó nem láthatta a keleti félteke legszebb terét, az unokája fejezte be
A tér egyik csodálatos medresze, az Ulugbek
A timurida stílus
Szamarkand – A Timor mauzóleum
A Shah-i-Zinda mauzóleum és a királyi sírok egymásutánja
A sírhelyek között
Díszítő motívumok
Szamarkand – Utcakép a külvárosból
Buhara – A történelmi városközpont, világörökség
Közelkép
Buhara – A Kalyan minaret, más nevén a Haláltorony, ugyanis itt történtek a kivégzések. Imponáló a maga 48 méteres magasságával
Buhara – Az Ark erőd
Buhara – Díszes öltözékben a selyem és a fűszerek fesztiválján
Khiva – Kihalt, majd múzeumváros lett , napjainkra már újra „belakták”. Benne a „csonk”, a befejezetlen, 26 m magas és 14,5 m átmérőjű Kék Minaret (Kalta Minor), világörökség
Khiva –A minaretet Amin kán építette, de utódja nem folytatta építését, mert a nagyobb magasságból a müezzinnek rálátása lett volna háremére.
Közelkép
Útjelző a Fergana-völgyben
Készülnek a perzsaszőnyegek
Fergana – Szőnyegvásár
Fergana – Péksütemények a bazárban
Shahrisabz –Timur Lenk szülővárosa, itt volt a nyári palotája is, az Aq Saray. Ennek romjai látszanak a képen. Az óváros a világörökség része
Andijan – Diadalív
Ünnepi öltözetben a templomba menet
Cukorárus a medreszék mellett
Lányok, asszonyok
Életkép
A hagyományos kenyérrel a piacon
Férj és feleség
Profilok
Gyapotszüret
Esküvői szertartás
Jellegzetes, hagyományos hangszerek
Hímzés
Kerámiafestés
Kék kerámia
Színes kerámiák
Turistacsalogatók
Népművészek
Leányka
Kisfiú
Teljes díszben
Próbálják a menyasszonyi ruhát
Idős férfi
Népi zenekar és kórus
A navruzi fesztivál, a világ legrégibb ünnepsége, a tavasz és az újjászületés szimbóluma. Bemutató az üzbég népviselet remekeiből.
A fesztiválon találkozik a Selyemút menti népek fiatalsága
A fesztivál lelkes résztvevői a gyerekek
Népviseletben
Az öregek tanácsa
Kurt – Szárított, sós joghurt
Plov – Rizses juhhúsos egytálétel , üzbég specialitás
Bőséges a rizsválaszték
Egyik kedvencük a pilmeny is, ezek főtt húsos táskák
Szuzani – jellegzetes helyi selyemhímzés
Selyemhernyó gubók főzése
Selyemszövés
Selyemkínálat
Selyemszőnyegek
Antik selyemszőnyeg
A közlekedés ellentmondásai
Az Aral-tó tragédiája, sivatagi hajótemetővé változott
Tevék az elsivatagosodott Aral-tóban rekedt hajók árnyékában
Gyorsvasút Taskent és Szamarkand között
Férfiak az asztalnál
Nők és gyerekek külön lakomáznak
Egy tíz szomos bankjegy
Mézédes sárgadinnye
Piaci életkép
A képen jelen van minden üzbég népi motívum
Helyi szépségek
feherlaszlo43@gmail.com
http://5mp.eu/web.php?a=feherlaszlo43