176
.
Törökország – állam, amelynek területe kisebb részben Európában, nagyobb részben pedig Ázsia délnyugati részén fekszik. A Fekete-tenger és a Földközi-tenger között elhelyezkedő Anatóliai-félsziget alkotja az ország fő területét. Északról Grúzia, és Örményország, keletről Irán és egy kis részen az Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicseván, délről Irak és Szíria, míg nyugatról az Égei-tenger szigetei, Görögország és Bulgária határolja.
Főváros – Ankara (4 587 558).
Nagyobb városai – Isztambul (14 025 646),
Izmir (2 874 691), Bursa (1 957 247), Adana (1 717 643)
Államforma – parlamentáris demokrácia.
Az 1982. évi alkotmány demokratikus, világi, parlamentáris kormányformát ír elő, erős elnöki hatalommal és független bíróságokkal. A köztársasági elnököt 7 évre választják és nem választható újra. Az egykamarás török parlament, a Nagy Török Nemzetgyűlés a törvényhozó testület, 550 tagját az arányos képviselet elve alapján választják meg öt éves periódusra.
A végrehajtó hatalom a parlament által megválasztott miniszterelnök és az általa vezetett minisztertanács kezében van.
Hivatalos nyelv – a török.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság kb. 70–75%-a török etnikumú, akik csak az ország hivatalos nyelvét, a törököt beszélik. A legjelentősebb kisebbség a kurdoké, akik az ország népességének körülbelül 20%-át alkotják. A lakosság fele 28 éven aluli. Az emberek 70,5%-a városokban lakik, Isztambulban élnek a legtöbben (a teljes népesség közel 18%-a).
1960 és 2000 között a népesség egyenletesen, évi 1 millióval gyarapodott.
Törökországban a kisebbségi nyelveket nem ismerik el, az ország és az oktatás hivatalos nyelve a török.
A lakosság 99,8%-a iszlám vallású. Legtöbbjük a vallás szunnita ágához tartozik, de jelentős az alevi (síita) muszlimok száma is.
Függetlenség –
Terület – 783 356 km² (37.)
Népesség – 2016-os népszámlálás – 79 463 663 (18.)
Népsűrűség – 93 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) 798 414 millió USD (18.) – egy főre jutó – 10 299 USD/fő (70.)
Pénznem – török líra (TRL)
Időzóna – UTC - +2
Nemzetközi gépkocsijel – TR, jobboldali közlekedés
Hívószám – +90, internet. tr
Történelme – a civilizációra utaló legősibb tárgyi emlékek Törökországban az i.e. hatodik évezredre tehetők, és ezen a területen volt a világ néhány legősibb városa is. A hettita nép Kis-Ázsiában i.e. a 13. században telepedett le, és az egész Közel-Kelet vitathatatlan ura lett. Végül ez a birodalom is összeomlott, és Kis-Ázsia a népek és vándorló törzsek, frígek, szkíták, lüdek, asszírok, perzsák és görögök országútjává vált. Egy ideig a perzsák uralták, de miután a görögök megerősítették hatalmukat Európában és megvívták a legendás marathóni és szalamiszi csatát, legyőzték a perzsákat. Ezt követően a Római Birodalom kebelezte be Kis-Ázsiát, amely 600 évig volt római uralom alatt. 330-ban Konstantin császár a birodalom kormányzását Rómából Bizáncba tette át, Konstantinápolyra változtatta a város nevét, és hivatalosan is a birodalom fővárosává nyilvánította. A Bizánci Császárság felvirágzott, fénykorát Justinianus uralkodása idején élte a 6. században.
A bizánci sereg felett 1071-ben a keleti vidékeken nagy győzelmet arattak a szeldzsuk-törökök és hatalmukat kiterjesztették csaknem egész Kis-Ázsiára. Erejüket 1307-ben a mongolok törték meg, akik a térséget hat kis provinciára szabdalták, melyek közül a bursait az oszmán dinasztia kerítette hatalmába. Az oszmánok gyorsan növelték befolyásukat és egészen a 14. századig ellenőrzésük alatt tartották egész Kis-Ázsiát. Konstantinápoly, amely ma szinte teljes egészében muzulmán, 1402-ig a kereszténység bástyája maradt. Elestével a Bizánci Birodalomnak is vége lett, a város nevét Isztambulra változtatták és az Oszmán Birodalom székhelyévé tették.
A 16. századra, és különösen Nagy Szulejmán alatt, az Oszmán Birodalom a világ egyik legnagyobb hatalmává fejlődött, azonban terjeszkedési vágya konfliktusokba torkollott az európai országokkal. Ugyanakkor belső ellentétek is gyengítették a birodalmat, és a 19. századra hanyatlásnak indult, minden oldalról támadások érték. Folyamatosan harcban állt egészen 1923-ig, amikor is Musztafa Kemal Atatürk – „a törökök atyja" vette át a hatalmat, és egy csapásra átvezette Törökországot a 20. századba. Nincs Törökországban senki, akit akkora tisztelet övezne, mint Atatürköt. Az 1880-ban született államférfinak nem kevesebbet köszönhet Törökország, minthogy az első világháború után megőrizhette ma is érvényes határait. Az ország modernizálása is az ő nevéhez fűződik, mivel 1923-tól első köztársasági elnökként az egész társadalmat átalakító reformokat vezetett be. Ő kezdeményezte a nők egyenjogúsítását, az írás és az öltözködés átalakítását európai minták szerint. Mivel háborúban Isztambul nehezen védhetőnek bizonyult, az ország belsejében fekvő Ankarát tette meg fővárosának. Ma itt látható hatalmas mauzóleuma, melyet a köznyelv szerint minden török felkeres, hogy lerója tiszteletét.
�
Ankara – A főváros
Ankara – Kemal Atatürk, a törökök nemzeti hőse, a köztársaság és a modern, szekularizált állam megalapítójának mauzóleuma
Díszőrség a mauzóleumnál
Ankara – A Parlament épülete
Ankara – Emlékmű a hettiták anatóliai jelenlétére, a város szimbóluma
Ankara – A Függetlenség emlékműve
Ankara – A citadella, ókori erődépítmény
Ankara – A Kocatepe mecset
Ankara – Az első parlament épülete volt, ma múzeum
Ankara – A Nemzeti Színház épülete
Ankara – A török operaház
Ankara – A tudás fáját jelképező szobor az Egyetem épülete előtt
A Göksu-park, a fővárosiak kedvenc pihenőhelye
Ankara – Katonai parádé a Függetlenség napján
Ankara - Utcaképek
Ankara – Életkép
Ankara – Villamos
Isztambul – Itt találkozik Európa Ázsiával, műholdkép
Isztambul a Boszporusz partján
Isztambul – Híd a Boszporuszon, ez köti össze a két kontinenst
Közelebbről. A híd hossza 1510 méter
Isztambul – Városkép az Aranyszarv-öbölben, minden történelmi negyede világörökség
Isztambul – Városrész
Isztambul – A Taksim-tér
Isztambul – Óvárosi utca, jellegzetes házakkal
Isztambul – Sikátor az óvárosban
Isztambul – Üzleti negyed
Isztambul – A Bajazid-tér és az Egyetem
Isztambul – Városháza
Isztambul – Metróállomás
Isztambul – A nemzetközi repülőtér
Isztambul – A vasútállomás a vízparton
Isztambul – Metrobus, kötöttpályás buszrendszer, ezek zárt, önálló úton haladnak, nagy kapacitású, sűrűn közlekedő járművekkel
Isztambul – A Nagy Bazár bejárata
A bazár belülről, a világ egyik legnagyobb fedett piaca, 60 utcácska, 3000 bolt, napi 350-400 ezer látogató
Isztambul – A Beylerbeyi-palota, a török szultánok nyári rezidenciája volt
Isztambul – A Cité de Pera passzázs, jellegzetessége, hogy az étteremben fasil zenét, azaz török roma zenét hallhatnak a betérők.
Isztambul – A Dolmabahce-palota, az oszmán birodalom közigazgatási központja volt, a szultánok új rezidenciája a Topkapi-palota után
Főbejárat a palotába
Isztambul – Az Elsüllyedt Palota (Basilika Cistern), földalatti (150 m.) víztározó. 336 darab, 8 méternél magasabb márványoszlop tartja
Isztambul – A Galata-negyed a toronnyal. A tetején egy kávézó-étterem van, a teraszról kitűnő körpanoráma nyílik a városra. Világörökség
A torony közelről. Magassága 61 m., átmérője 9 m. és a fal vastagsága megközelíti a 4 métert.
A Galata-híd – Ez köti össze az Aranyszarv-öblöt a régi városrésszel
Isztambul – A Hagia Sophia mecset, világörökség
A mecset belülről, ma már múzeumként működik
Isztambul – A Kék mecset, a város emblematikus épülete. Világörökség
Közelebbről
Imádkozók a mecsetben
Isztambul – A Szulejmán-mecset, a második legnagyobb. Világörökség
Belülről
Szulejmán pasa sírhelye, aki hét hadjáratot indított Magyarország ellen, többek között nevéhez fűződik a mohácsi csata és Buda elfoglalása is.
Városnéző hajócskák
Isztambul – A Rumeli-erőd a Boszporusz partján, volt erőd majd börtön, napjainkban múzeum és koncertteremként működik.
Isztambul – A Yedikule, a Héttorony néven is ismert, volt erőd és börtön
Isztambul – Topkapi, a szultáni rezidencia volt, világörökség
A palota egyik bejárata
Janicsárok “őrzik” a palotát, ma a turisták kedvéért műbajusszal is
Isztambul – Életkép
Isztambul – Forgalmas utca a központban
Isztambul – A Herceg-szigeteken autó nincs, csak hintók
Antalya – A török Riviéra
Cappadocia – itt találhatóak a híres föld alatti városok, melyek az első keresztények búvóhelyei voltak. Világörökség.
A híres “tündérkémények”
Az új házak is illeszkednek a környezetbe
Sziklatemplom
Kőbe vájt beltér, lakás
Epheszosz – Celsus könyvtára, görög örökség
Pamukkale – A “gyapotvár”, hófehér mészkőmedencék alakultak ki a kálciumkarbonátban gazdag hőforrásokból. Világörökség
Csodálatos természeti képződmény
Gyógyfürdő is egyben, évente csak a török turisták száma meghaladja az egy milliót. Kormányzati védelmet élvez
A naplemente megváltoztatja a színeket
Tekir Dag (Rodostó) – II. Rákóczy Ferenc háza felújítás előtt...
...és felújítás után, előtérben a fejedelem szobrával
Trója romjai, világörökség
Afyon – Város a hegy lábainál
Anatóliai asszony...
...és férfi
Nagypapa és unoka
Tere-fere
Néptáncosok
Kerengő dervisek
Hastáncosok
Török népviselet
A híres édességeik, rahát, nugát, fisztik, halva, baklava stb.
Jelen van a szegénység is
Safranoblu – A “Sáfrány városa”, hagyományos – az oszmán birodalom éveiből - félig fából épült házai ma már kulturális világörökség
Törzshelyen
Nem egy ritka jelenség városokban sem
Török angoramacska, rokon a perzsával
Török fürdő
Kerámia
Vevőre várva
Mindenem török
Helyi szépségek
www.feherlaszlo43.5mp.eu