177
.
Trinidad és Tobago – állam, amely Trinidad és Tobago szigetein, valamint 21 kisebb szigeten elterülő ország Venezuela partjaitól 11 kilométerre fekszik. Trinidad területe 4828 km², míg Tobagoé 300 km². Ha a kontinens talapzatát vesszük figyelembe, akkor ez egy dél-amerikai állam. Ezen túl azonban szerves része a Karib-térségnek, észak-keletre Barbados, észak-nyugatra Grenada, dél-keletre Guyana és dél-nyugatra pedig Venezuela a szomszédai. Az amerikai kontinens harmadik leggazdagabb országa, az Egyesült Államok és Kanada után náluk a legmagasabb az egy főre eső GDP. Az ország gazdasága a dél-amerikai part menti olajmezőkre épül. Előnye, hogy kívül esik a hurrikán övezeten.
Főváros – Port of Spain (37 074)
Nagyobb városai – Chagaunas (83 516), San Fernando (50 208), Arima (30 695)
Államforma – parlamentáris köztársaság. Az ország elnökét 5 évre választják meg.
A végrehajtó hatalom a miniszterelnöké.
A parlament kétkamarás. A képviselőház 36 megválasztott képviselőből, míg a szenátus 31, az elnök által kinevezett tagból áll.
A köztársaság egységes állam, bár Tobago parlamentje autonómiát élvez..
Hivatalos nyelv – angol.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – az egykori gyarmati ország lakói elsősorban indiai és afrikai származásuk, illetve európai, szíriai, libanoni és kínai ősökkel rendelkeznek. Az itt élő népcsoportok: fekete 43%, indiai 36%, mulatt 16%, fehér 2%, kínai 1%, arawak, taíno 2%. A városi lakosság aránya 75%, a népességnövekedés 0,74% és az írástudatlanság csupán 1,4%. Az országban a hivatalos nyelv mellett beszélik még a hindit, franciát, spanyolt, mandarint és arabot.
A lakosság vallási összetétele: római katolikus 32%, protestáns 28%, hindu 24%, szunnita mohamedán 6%, egyéb 10%
Függetlenség – az Egyesült Királyságtól – 1962. augusztus 31 – kikiáltott köztársaság – 1976. augusztus1
Terület – 5 131 km² (166.)
Népesség – 2015-ös becslés – 1 349 667 (153.)
Népsűrűség – 261 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) 28 069 millió USD (99.) – egy főre jutó – 20 723 USD/fő (41.)
Pénznem – Trinidad és Tobagó-i dollár (TTD)
Időzóna – UTC - 4
Nemzetközi gépkocsijel – TT, baloldali közlekedés
Hívószám – +1– 868
Történelme – Trinidadot és Tobagót eredetileg dél-amerikai eredetű indiánok lakták. Trinidad első lakói 7000 évvel ezelőtt még nem ismerték a földművelést. Trinidad volt a karibi szigetvilágban a legkorábban lakott hely. Kolumbusz Kristóf 1498. július 31-én fedezte fel a szigetet és a Szentháromságról nevezte el. Kolumbusz hírt hozott Tobagóról is, de nem szállt partra ott. Tobago neve valószínűleg a tobacco (dohány) szóból ered.
Puerto de España (Port of Spain) lakossága hamar 3000-ről 10442-re nőtt. Az 1797-es lakosság kevert volt, spanyolokból, négerekből, francia köztársasági katonákból, visszavonult kalózokból és francia nemesekből állt. Abban az évben Trinidad teljes lakossága 17 718 volt, közülük 2151 fő volt fehér, 4476 néger és más színes bőrű, 10 009 rabszolga és 1082 indián. 1797-ben egy angol flotta érkezett. A spanyol kormányzó úgy döntött, hogy harc nélkül kapitulál. Trinidad brit koronagyarmat lett, francia nyelvű lakossággal és spanyol törvényekkel. A hódítás és a Nagy-Britannia által 1802-ben formálisan is végrehajtott bekebelezés további telepesek beáramlásával járt Angliából és a keleti karibi térség brit gyarmatairól. A rabszolgaság betiltása és a francia ültetvényesek cukornádra alapuló gazdaságának összeomlása után a francia ültetvényesek és parasztok kakaót termelő meszticekkel keveredtek. Bár Trinidad eredetileg cukornádtermesztő gyarmat volt, a sziget gazdaságában a 19. század végén és a 20. század elején a kakaó dominált.
Amikor a kakaótermesztés összeomlott a növénybetegségek és a gazdasági világválság következtében, a kőolaj kitermelése kezdett egyre jelentősebb szerepet játszani a sziget gazdaságában.
A gazdasági világválság és a kőolajra alapozott gazdaságra való átállás megváltoztatta a társadalmat is. Az 1950-es években ismét a kakaó lett a fő exportcikk, hatására megerősödött a középosztály.
A második világháborúban amerikai katonai támaszpontokat telepítettek Trinidad szigetén, ez is megváltoztatta a társadalom jellegét. A háború utáni időszak dekolonizációs hulláma idején hozták létre a Nyugat-Indiai Föderációt. A szövetség fővárosának Trinidad szigeten Chaguaramast javasolták. A föderáció feloszlott Jamaica kilépése után és 1962-ben Trinidad és Tobago a függetlenségre szavazott. A függetlenség 1962. augusztus 31-én lépett hatályba. 1976. augusztus 1-jén az ország felszámolta a brit monarchiához fűződő kapcsolatait és köztársaság lett a Nemzetközösségen belül, de a legfelsőbb fellebbviteli bíróság a brit “Privy Council” maradt. A gazdaság alapja továbbra is a kőolaj, a földgáz és a kőolajszármazékok. A turizmus főleg Tobago gazdaságában jelentős, a sziget európai turisták kedvelt célpontja. Trinidad és Tobago a karibi térség egyik legszilárdabb és legvirágzóbb demokráciája.
Port of Spain – A főváros látképe
Port of Spain – Városkép
Port of Spain – Belváros
Port of Spain – Az öböl partján
Port of Spain – A Qeen’s Park
Port of Spain – Az elnöki rezidencia
Port of Spain – A kormánypalota, az ország „Fehér ház”-a.
Port of Spain – A „Vörös ház”, a parlament épülete
Port of Spain – A nemzeti múzeum
Port of Spain – A nemzeti könyvtár
Port of Spain – A Queen’s Royal kollégium, a hagyományos német reneszánsz építészet gyöngyszeme
Közelebbről
Óratorony
Port of Spain – A Columbus-tér, a névadó szobrával
Port of Spain – Utcakép a Művészeti Akadémia épületével
Egy 1500 férőhelyes kulturális központ
Port of Spain – A rendőrség székhelye
Port of Spain – A Szentháromság temploma
A templom udvara
Port of Spain – Hindu templom
Port of Spain – Az anglikán püspöki rezidencia, a szigetország építészeti remekeinek egyike
Port of Spain – A vasútállomás
Port of Spain – A világítótorony, a főváros egyik szimbóluma
Port of Spain – Kiadós eső után
A világháborúban elesettek emlékére állított kenotáfium
Port of Spain – Jellegzetes, átlagos „mézeskalács” házak
Port of Spain – Társasházak luxusnegyedben
Port of Spain – Modern banképület
Port of Spain – Az ország hét építészeti csodáinak egyike, a Stollmeyer-palota. Jeff Stollmeyer egész életét a krikettnek szentelte
Port of Spain – A St. James-negyed kapuja
Port of Spain - Színitanoda
Port of Spain – Reggeli csúcsforgalomban a városközpont felé
Port of Spain – Építészeti remekek
Port of Spain – Utcakép
Port of Spain – Utcakép
Port of Spain – A botanikus kert
Port of Spain – A Central Park
Chaguanas – Az ország legnépesebb városa, zömmel hindu lakossággal
Chaguanas – Egészségügyi központ
Chaguanas – Kiskerekedők
Chaguanas – Mozi
Chaguanas – Modern városi könyvtár
Chaguanas – Az elit klubja
Chaguanas – Életkép
Chaguanas –A vásárcsarnok
Chaguanas – Amerikai haditámaszpont volt a II. Világháborúban
Chaguanas – Vendéglő
San Fernando – Látkép, az Alexander Hill (domb) köré épült várossal
San Fernando – Városkép
San Fernando - Útkereszteződés
San Fernando – Városkép
San Fernando – A városháza
San Fernando – A városi könyvtár
San Fernando – Az előadóművészetek Nemzeti akadémiája
Közelebbről
San Fernando – A városi kórház
San Fernando – A bíróság épülete
San Fernando – A rendőrség épülete
San Fernando – Mozi
San Fernando - Bevásárlóközpont
San Fernando – Római katolikus templom
San Fernando – Hindu templom
San Fernando – Muzulmán mecset
San Fernando – Utcakép
San Fernando – Forgalomban
San Fernando – Utcakép. Ez már inkább Dél-Amerika
San Bernardo – Kőolajfinomítók, az ország gazdasági alapja
Anya és leánya
A karnevál az év legjelentősebb kulturális és turisztikai eseménye. Mindig a „zajos” Trinidad szigeten rendezik, Tobago marad inkább a csendet kedvelőknek.
Soca zenére megy a tánc, ez a calypso zene modernebb változata, az1970-es évek óta jött divatba a szigeteken
Önfeledt öröm
„Civilben” is lehet ünnepelni
Parádé a Függetlenség napján
Autópályák kereszteződése
Mozgóárus kókuszdióval
Örökség az angol gyarmatosítóktól, a krikett nemzeti sport lett
A Caroni mocsárvidék a Bird of Paradise szigeten
Limbo tánc
A Parlatuvier-öböl, turistaparadicsom
Pitch Lake (Szurok tó) a világ egyetlen természetes aszfalt-lelőhelye, 1595-ben talált rá Sir Walter Raleigh
Rotyog az aszfalt
Még 400 évre elég a készlet
Lovasrendőr vigyáz a rendre a karnevál idején
Rendőrnő
Stíldob-zenekar - Az 1940-es években létrehozott ütős hangszer, amit egy szétfűrészelt olajos hordó aljából készítenek kalapáccsal és pontozóval.
Néhány év alatt az egész karibi szigetvilágban honossá vált.
Festett kelmék turistáknak
Két nemzeti szimbólum, a skarlát íbisz és a …..
…vöröstorkú erdeityúk. Olyannyira, hogy mindkettő szerepel a címerben
Az országpecsét
Az egydollároson is megtalálható a két nemzeti madár
A függetlenség kivívásának 10. évfordulójának tiszteletére vert ötdolláros
A vad mikulásvirág, nemzeti virág
Helyi szépség
www.feherlaszlo43.5mp.eu