174.
Togo – nyugat-afrikai ország. Nyugatról Ghána, keletről Benin, északról pedig Burkina Faso határolja, délen egy 53 km-es partszakaszon érintkezik a Guineai-öböllel (Atlanti-óceán).
Gazdaságának fő ágazata a mezőgazdaság (köles, cirok, kukorica, kávé, kakaó, gyapot, földimogyoró termesztése). Élelmiszerekből önellátó az ország.
Fővárosa – Lomé (837 437)
Nagyobb városai – Sokodé (117 811), Kara (104 207), Kpalimé (95 974), Atakpamé (80 683).
Államforma – elnöki köztársaság 1967 óta. Ettől függetlenül, 1967 és 2005 között az ország Gnassingbé Eyadéma elnök diktaturája alatt élt, halála után, egy alkotmánymódosítás árán, több vitatott hitelességű választást követően fia, Faure Gnassingbé lett az ország vezetője. Az államfőt 5 évente választják újra.
A törvényhozói testület a Nemzetgyűlés (Assemblée Nationale) 81 képviselőből áll.
Hivatalos nyelv – a francia.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – az ország lakossága 21 etnikumból tevődik össze: we-adja 40%, temba-kabre 23%, akebou 13%, gurma 10%, ana-ife 7%, nem afrikai 1%, egyéb 6%.
A lakosság hivatalos száma több, mint háromszorosára nőtt az első, 1981-es népszámlálás 2 719 567 fős adatához képest. A népesség növekedése: 2,7%.
Az írástudási adatok: 15 éves kor felett tud írni és olvasni a teljes népesség 51,7%-a, ebből a férfiak 67%-ban, mig a nők 37%-ban.
A kor szerinti eloszlás nagyon egyenetlen; a togóiak majdnem fele 15 éven aluli.
0-14 éves: 46%, 15-64 éves: 51%, 65 éves vagy idősebb: 3% (2010-es becslés).
A lakosság 51%-a törzsi vallású, 29%-a keresztény (12% katolikus, 18% protestáns), 20%-a szunnita muszlim.
Függetlenség – Franciaországtól – kikiáltása 1960. április 27
Terület – 57 785 km² (124.)
Népesség – 2015-ös becslés – 7 552 318 (101.)
Népsűrűség –117 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) 4 576 millió dollár (156.) – egy főre jutó – 643 USD/fő (181.)
Pénznem – CFA frank (XOF)
Időzóna – UTC +0
Nemzetközi gépkocsijel – TG, jobboldali közlekedés
Hívószám – +228, internet .tg
Történelme – a 11. és 16. század közötti időszakban különböző törzsek érkeztek a térségbe minden irányból: az ewe nép a mai Nigériából és Beninből, a mina és a guin nép Ghánából. A portugál hajósok 1471–1473 között jelentek meg először a togói partokon. A következő századokban a terület lakossága sokat szenvedett a rabszolga-kereskedelemtől, a korabeli térképek is „Rabszolgapart” néven tüntették fel.
A 19. század derekán kibontakozó francia–német vetélkedésből az utóbbi került ki győztesen: 1884-ben Gustav Nachtigal és Mlapa törzsfőnök szerződése német védnökség alá kényszerítette Togót. 1919-ben a németek által gyarmatosított terület a Népszövetség égisze alatt brit és francia mandátum lett. A mai állam a francia mandátumterület, Kelet-Togo utódaként 1960-ban jött létre. Első elnöke Sylvanus Olympio volt. Őt megölték az 1963. január 13-i katonai puccs során. A puccsista katonatiszti csoportot Etienne Eyadama Gnassingbe őrmester vezette. A puccs után köztársasági elnökké Nicolas Grunitzkyt nevezték ki. 1967. január 13-án vértelen puccsal Eyadema Gnassingbe megfosztotta hatalmától Grunitzkyt és beült az elnöki székbe, amit megőrzött 2005. február 5-én bekövetkezett hirtelen haláláig. 38 évet töltött a hatalom csúcsán, ő Afrika leghosszabban hatalmon maradt diktátora.
Halála után a hadsereg fiát, Faure Gnassingbet ültette az elnöki székbe. Az ő elnöksége széles körű nemzetközi tiltakozást váltott ki, kivéve Franciaországot. A nemzetközi nyomásra Faure Gnassingbe felállt székéből, de a két hónappal később tartott választást megnyerte. Az ellenzék szerint csaltak a szavazáson.
�
Az országkapu
Lomé – Városkép
Lomé – Városkép
Lomé – A Kongresszusi palota
Közelről
Lomé – A nagypiac
Közelebbről
Lomé – Szemét minden mennyiségben
Vásári bravúrok
Lomé – A Szabadság-emlékmű
Lomé – A függetlenség emlékműve
Közelről
A befektetési és fejlesztési bank épülete
Lomé – Egy másik bank egy nagyon szegény országban
A szálloda medencéje sem a helyi lakosság számára készült
Lomé – Választási plakátok
Az ország vadonatúj repülőtere
Lomé – A városba vezető főút
Sokodé – Városközpont
Közelről
Sokodé – Életkép
Sokodé – Fesztivál
Korán kezdik a házimunkát
Mosás
„Isten keze” majd ide is terel vendégeket
A fodrászszalon zárva
Életkép
Lomé – Utcakép
Elkobozott elefántagyarak
Az ország egyik fontos terméke a kakaó
Szegényes vidéki piac
Közlekedési táblák
Lányok
Táncosok
Mami Wata, a Vízanya természeti vallás egyik papnője
A taberma törzs asszonyai
Anya és gyermeke
Fiatalok
A törzs lakóházai
Házaikat felterjesztették a kulturális világörökség részévé
A tetőn
A semassi törzs lovasa
Főznek a nők
Főznek a férfiak
Vidéki életkép
Élet a Mono folyón
Zajlik a külkereskedelem a határfolyón, Togo és Benin között
Kelmék, színek
Foszfátbánya, az ország legjelentősebb ásványi kincse
Maximálisan kihasznált kapacitás
Falusi ünnepségen
Lomé – Utcakép
Varrónőnél
Fétisvásáron
Ebédszünet
A legismertebb togoi a világon – Adebayor, a Premiere League focistája
A tiltakozás egyik rendhagyó formája
Keresett bélyeg
Vudu (voodoo) törpék
Helyi szépség
www.feherlaszlo43.5mp.eu