171.
�Tádzsikisztán – hivatalosan Tádzsik Köztársaság, ország Közép-Ázsiában.
Délen Afganisztán, nyugaton Üzbegisztán, keleten Kína és északon pedig Kirgizisztán és Türkmenisztán határolja.
Az ország nagy részét hegyek borítják (a fele 3000 m magasság felett fekszik), területét a Zeravsán-Aláj és a Pamír hegyvidékei és az általuk közrezárt medencék uralják.
Legmagasabb pontja a Iszmoilí Szomoní-csúcs (korábban Kommunizmus-csúcs), amelynek magassága 7495 méter.
Fővárosa – Dusanbe (778 500)
Nagyobb városai – Hudzsand (143 739), Kulob (78 820), Kurgonteppa (60 000)
Államforma – elnöki köztársaság, ahol az elnök az állam feje.
Megtalálható a többpártrendszerre épülő parlamentarizmus.
A végrehajtó hatalom elvileg a miniszterelnöké és annak kormányáé, de nemzetközi megfigyelők szerint erősen kétségesek a demokratikus irányultságok, úgy a választásokon, mint a hatalomgyakorlásban.
Hivatalos nyelv – a tádzsik.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – az ország legnépesebb etnikai csoportja a tádzsik, mely a lakosságnak 79,9%-át teszi ki, beleszámítva ebbe a mintegy 135 ezer pamírit, akik a tádzsik etnikumon belül külön etnográfiai csoportot alkotnak. További jelentős etnikai csoportok az üzbégek 15,3%-ban, az oroszok 1,1%-ban és a kirgizek 1,1-ban%, valamint 2,6%-nyi egyéb nemzetiségű lakos.
Az 1992–1997 közötti polgárháború során az orosz lakosság nagyobb része elköltözött. A polgárháború a többi nemzetiség esetében nem okozott jelentős változásokat.
Habár az ország alkotmánya szerint a hivatalos nyelv a tádzsik, az orosz nyelv az etnikai csoportok közti érintkezés nyelve. Az alkotmány 2. cikkelye garantálja a nemzeti kisebbségek szabad nyelvhasználatát.
Az ország lakosságának 85%-a szunnita muszlim, 5%-a síita muszlim, 10% egyéb vallású.
Függetlenség – a Szovjetuniótól – 1991. szeptember 9
Terület – 143 100 km² (95.)
Népesség – 2015-ös becslés – 8 610 000 (99.)
Népsűrűség – 49 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) 9 242 millió dollár (139.) – egy főre jutó – 1 114 USD/fő (160.)
Pénznem – tádzsik szomoni (TJS)
Időzóna – UTC +5
Nemzetközi gépkocsijel – TJ, jobboldali közlekedés
Hívószám – +992, internet. tj
Történelme – i.e. 4000 óta folyamatosan lakott a mai Tádzsikisztán területe. A történelem során különböző birodalmak területe volt, legtovább a Perzsa Birodalomé.
A 7. században arabok hozták az iszlámot, amit a kínaiak próbáltak meggátolni, de vereséget szenvedtek (tallaszi csata). Később az iráni Számánida Birodalom része lett, majd Horezm államához tartozott.
A 13. században betörtek a mongolok. Ezt követően a buharai kánság része lett egészen a 19. század végéig, az orosz fennhatóság kezdetéig.
Az 1917-es orosz forradalom után Közép-Ázsiában baszmacsoknak nevezett gerillák harcoltak a bolsevikokkal. Függetlenné akartak válni – eredménytelenül. Négyéves háborúban a túlerőben lévő bolsevikok győztek, közben mecseteket és falvakat égettek fel és keményen elnyomták a lakosságot. A szovjet hatóságok szekularizációs kampányt indítottak, üldözték a muszlim, a zsidó és a keresztény vallásgyakorlást, bezárták a mecseteket, templomokat és zsinagógákat.
1924-ben Üzbegisztán részeként megszervezték a Tádzsik Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot. 1929-ben a Tádzsik Szovjet Szocialista Köztársaság önállóan lett a Szovjetunió tagállama. Az 1980-as évek végén a tádzsik nacionalisták több jogot kezdtek követelni. 1990-ig nyíltan nem jelent meg semmiféle mozgalom. A következő évben a Szovjetunió összeomlott, Tádzsikisztán kikiáltotta függetlenségét.
Szinte azonnal polgárháború tört ki, különböző frakciók harcoltak egymással. Ezeket a frakciókat leginkább arról lehetett megkülönböztetni, hogy melyik családhoz hűek. Ekkoriban a nem muszlim lakosság, főleg az oroszok és a zsidók menekültek az országból az üldözés és a fokozódó szegénység elől, jobb életkörülményeket remélve Nyugaton vagy más volt szovjet köztársaságban. 1992-ben Emomali Rahmanov került hatalomra és azt máig kezében tartja. A polgárháború idején ő is tevékeny részt vett az etnikai tisztogatásokban. 1997-ben tűzszünet lépett életbe Rahmanov és az Egyesült Tádzsik Ellenzék között. 1999-ben békés körülmények között tartottak választásokat. Ez a választás az ellenzék szerint nem volt tisztességes. Rahmanovot a szavazatok hatalmas többségével újraválasztották. Dél-Tádzsikisztánban orosz csapatok állomásoztak 2005 nyaráig, őrizték az afgán határt. A 2001. szeptember 11-i támadás óta amerikai és francia csapatok is állomásoznak az országban.
Dusanbe mellett ma is léteznek orosz katonai támaszpontok.
Az ország délkeleti részén található Gorno-Badahsán autonóm területet, síita törzsek lakják. Az iszlám fundamentalizmus talaján álló erők célja a Tádzsikisztántól független iszlám állam kikiáltása.
�
Dusanbe – Látkép
Dusanbe – Városkép
Dusanbe – A címer maradt a régi, csak a sarló-kalapácsot tüntették el
Dusanbe – Napjaink városkapuja
Dusanbe – A parlament épülete, a Népek Palotája
Közelkép
Dusanbe – A Nagymecset főbejárata
A mecset belső udvara
Dusanbe – A Nemzeti múzeum épülete
Dusanbe – A Nemzeti könyvtár
Dusanbe – Az egyetem épülete
Dusanbe – A nemzet nagyjainak emlékműve
Dusanbe – Az ország iszlám kulturális központja
Belső képek
Dusanbe – Iszmail Szomoni, az államalapító szobra (róla nevezték el a pénznemüket is)
Szomoni mauzóleuma
Dusanbe – A nagy perzsa költőről elnevezett Rudaki-kert
A költő szobra
Dusanbe – Toronyház
Közelkép
Dusanbe – Az Operaház
Dusanbe – A Nemzeti Színház épülete
Dusanbe – Utcakép az óvárosból
Dusanbe – Pénzbeváltó a központban
Dusanbe – Sadriddin Ayni, nemzeti költő és történész
Dusanbe – Nyáron, délidőben
Dusanbe – Központi vasútállomás
Dusanbe – A repülőtér
Dusanbe – A Nagybazár bejárata
Egy másik bejárata
Dusanbe – A bazár előtt
Dusanbe – Életkép
Déli séta télen
Dusanbe – Egy a sok teaház közül
A teaház belseje
Belső díszítések
Fuvarozás
Szovjet „emlékek” az utakon
Az Altáj-hegység lábainál
Könnyebb mint gyalogosan
Fiatalasszonyok…
…gyermekeikkel
Szárított gyümölcsök és zöldségek
Lovas versengések
A Navruz-fesztivál
Hagyományos lovasversenyek
Készül az étel a versenyzőknek
Csakis jobb kézzel…
Színek
Szieszta
Bazári életkép
Esküvő
Kézművesség
Vidéki család nőtagjai
Idős férfi
Asszony
Festett ládák
Ilyen házak is vannak a hegyek között
A pénznemüket is szomoninak nevezték el a nemzetalapítóról
A Pamír csúcsának új neve – Szomoni. Régen a Kommunizmus-csúcs volt
A szamár igen kedvelt haszonállat még ma is
Jellegzetes kenyerük
Kenyérsütő
A piacok egyik főterméke
A Khujand történelmi múzeum
Megyehatár
Férj és feleség a nappaliban
Népviseletben
Táncosnő
Női szakasz
Család a jurta előtt, a hegyek lábainál
Nehéz a mezőgazdasági munka is
„Diszkrét” kofa
Vége a ramadánnak
Fejfedők
Vásáron
Utcai zenészek
Zenész
Vidéki mulatozó asszonyok
Utcai árusok
Leányka
A vadjuh az ország szimbóluma
A vadjuh egy áhított vadásztrófea is
Középkori vár
Arcok, profilok
Jellegzetes viselet
Temető a hegyekben
Négyezer éves szobor
Aranylakodalom
Szigorú őrizet az üzbég határon
A határon kiszűrik a terrorista-gyanús elemeket
Újgazdag állatszerető
Mindent a szépségért. Egészséges fogakra aranykorona.
Helyi szépség
www.feherlaszlo43.5mp.eu