167.

Szlovénia – teljes nevén Szlovén Köztársaság, Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el. Nyugaton Olaszország, délnyugaton az Adriai-tenger, délen és keleten Horvátország, északkeleten Magyarország, északon Ausztria határolja. Horvátországgal határvitában áll, különösen tengeri határait illetően.

Főváros – Ljubljana (278 789)

Nagyobb városai – Maribor (95 586), Celje (37 628), Kranj (37 223), Velenje (25 329)

Államforma – köztársaság. A szlovén államfő az elnök, akit 5 évente, népszavazással választanak. Ebben a szerepkörben a miniszterelnök és a kormány segíti, akiket a parlament választ.

A kétkamarás szlovén parlament a Nemzetgyűlésből és a Nemzeti Tanácsból áll. A 90 fős Nemzetgyűlés tagjait részben közvetlenül, részben listás szavazatok alapján választják. A Nemzeti Tanács 22 tagja gazdasági, szociális, és további érdekcsoportok jelöltjeiből áll, valamint 1-1 képviselője van a két hivatalos kisebbségnek, a magyaroknak és olaszoknak. Parlamenti választásokat 4 évente rendeznek.

Az igazságszolgáltatást a parlament által megválasztott bírák gyakorolják. Az Alkotmánybíróság 9 tagját szintén a parlament nevezi ki, kilenc éves időtartamra.

Hivatalos nyelv – szlovén.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a hivatalos nyelv a szlovén, amely a szláv nyelvek közé sorolható. A magyar és olasz határ melletti területeken a magyar és az olasz nyelv is hivatalos.

Szlovénia etnikai csoportjai: a szlovének (89%), a volt Jugoszlávia népei (horvátok, szerbek, bosnyákok; összesen 10%) és magyarok, illetve olaszok (0,5%–0,5%).

Szlovénia lakosságából 57,8% mondja katolikus vallásúnak magát, 2,3% ortodoxnak, mely az országban élő montenegrói és szerb kisebbségből áll. A muzulmánok 2,4%-os átlagát jobbára a bosnyákok és albánok teszik ki. Magas az ateisták aránya és azoké, akik vallási hovatartozásukat nem közölték.

Függetlenség – Jugoszláviától – kikiáltva – 1991. június 25, elismerve – 2002

Terület – 20 273 km² (152.)

Népesség – 2015-ös becslés – 2 063 077 (146.)

Népsűrűség – 107 fő/km²

GDP – (ENSZ statisztika) 49 491 millió dollár (81.) – egy főre jutó – 23 954 USD/fő (37.)

Pénznem – euró (EUR)

Időzóna – UTC +1

Nemzetközi gépkocsijel – SLO, jobboldali közlekedés

Hívószám – +386, internet. si

Történelme – feltételezések szerint a mai szlovén nép szláv ősei a 6. században telepedtek le először a Kárpát-medencében, a Dunántúlon és a mai Szlovénia területén. A 7. században jött létre az első szlovén állam Karantánia. 745-ben Karantánia a Frank Birodalom részévé vált, a szlávok többsége pedig lassan felvette a kereszténységet.

1000 körül keletkeztek a Freising-kéziratok, (szlovénül „Brižinski spomeniki”). Ezek az első írásos szlovén nyelvemlékek, amelyek latin írással születtek. A 14. század során a legtöbb szlovén terület a Habsburgok birtokába került.

Egyes kutatók szerint a középkorban, az akkori szlovének negyede Magyarországon élt.

Az Osztrák–Magyar Monarchiában szlovének lakták Krajna, Görz, Muravidék és Gradišče nagy részét, valamint Isztria, Karinthia és Stájerország egyes területeit.

A monarchia 1918-as összeomlása után a szlovének a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatlakoztak, amely 1929-ben a Jugoszláv Királyság nevet vette fel. A II. világháború alatt az ország német, olasz és magyar megszállás alatt volt 1941–1945 között. A világháború után a királyság népköztársasággá alakult. 1991. június 25-én Szlovénia kikiáltotta Jugoszláviától való függetlenségét, melyet a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) beavatkozása követett. Július 7-ére elhallgattak a fegyverek, véget ért a szlovéniai tíznapos

háború. A NATO-ba 2004. március 29-én, az Európai Unióba 2004. május 1-jén lépett be, 2007. január 1-jétől pedig a hivatalos fizetőeszköz az euró. 2008-ban – elsőként – az Európai Unió Tanácsának féléves elnökségét is átvette

Szlovéniába visz az út

Ljubljana – Látkép

Ljubljana – Városkép

Ljubljana – A Vár

A vár bejárata

A várudvar

Ljubljana – A Tivoli-kastély

Ljubljana – Nyelv nélküli (mint a Lánchíd oroszlánjai) kutyák őrzik a Tivoli-kastély bejáratát

Ljubljana – Az óratorony tetején

Ljubljana – A vár alatt

Más nézetből egy téli reggelen

Ljubljana – A sárkány a város szimbóluma lett

Ljubljana – A vásárcsarnok (Tržnica), mögötte a Szt. Miklós templom

Ljubljana – A Szt. Miklós templom

A templomot a XX. század szlovén püspökeinek domborműve díszíti

Ljubljana – A vasútállomás

Ljubljana – A Hármas-híd közelében, 1830-ban épült, a város jellegzetes pontja

A Hármas-híd bejárat az óvárosba

Ljubljana – Nyüzsgés a központban

Ljubljana – Az egyetem épülete

Ljubljana – France Prešeren szobra, a szlovének Petőfije

​

Ljubljana – A Ljubljanica partja

Ljubljana – A Fülöp-kastély a központban

Ljubljana – A Népi Hitelbank épülete

Közelkép a homlokzatról

Ljubljana – A Nemzeti galéria

Ljubljana – A Nemzeti- és Egyetemi könyvtár

Ljubljana – A Navje-park, mögötte a Szt. Kristóf temető

Ljubljana – A Neboticnik, 71 méteres felhőkarcoló, 1933-ban épült a Jugoszláv Királyság alatt. Akkor Európa legmagasabb épülete volt.

Ljubljana – Az Operaház

Ljubljana – A főposta épülete

Ljubljana – A Robba-szökőkút

Ljubljana – A parlament épülete

Ljubljana – Séta az óvárosban

Ljubljana – A Szt. Cirill és Metód ortodox templom

Ljubljana - Utcakép

Ljubljana – Hangulatos utca

Ljubljana – Cankarjev Dom, kulturális és kongresszusi központ

Ljubljana – Valentin Vodnik, pap, tanár, szótárkészítő és költő szobra

Ljubljana – A városháza épülete

Ljubljana – A Zeneakadémia

Ljubljana – A „nagy háromszög” lakónegyedben

Közelről

Ljubljana – Kurta kocsma

Ljubljana – Életkép egy nyári napon

Gyorsétkezde

Maribor – A felszabadulás emlékműve

Maribor – Híd a Dráván

Egy hídpillér

Maribor – A főtér

Maribor - Utcakép

Maribor - Az egyetem épülete

Maribor – Az Europark

Novo Mesto

Novo Mesto a Krka folyóról nézve

Piran – Az Adriai-tenger szlovén gyöngyszeme, Isztria része

Piran – Városkép

Piran – A főtér

Más nézetből

Piran - Bolhapiac

Piran – Giuseppe Tartini, zeneszerző és hegedűművész szobra

Piran – A Szt. György templom

​

Piran – Este a kikötőben

A Bled-sziget a Bled-tavon

Kastély a Bled-szigeten

Közelebbről

A kastélyhoz vezető lépcsők

Brezje – a szlovén katolikusok legismertebb kegyelethelye és legnagyobb búcsújának temploma

Celje – panorámakép a városkáról

Cerkno község festői környezetben

Koper – tengerparti város

A Crni Kal viadukt

Lipica - (olaszul Lipizza), fogathajtás a híres lipicai ménekkel

Lukovica – település a hegyek között

Ptuj – középkori városka a Dráva partján

Ptuj – A városháza, valamikor németek alapították a várost

Ptuj – Ódon hangulatú középkori épületek

Škofja Loka – Ez is egy kis középkori városka

A Predjama-kastély

Közelebbről

A kastély bejáratánál

Hagyományőrzők

Népviseletben

Tánccsoport

Dalnokok a télbúcsúztató esőben

Olimje – kolostor (pálos- majd minorita rendi) és gyógyszertár. Európában a legrégebbi három gyógyszertár egyike.

Hurrá! A Schengen-övezetben vagyunk! (az olasz határnál)

A Vintar szurdok

A szlovének egyik büszkesége, a Triglav-csúcs, 2864 m., az ország legmagasabb pontja a Júliai-Alpokban.

Orosz kápolna – Az első Világháborúban orosz hadifoglyokat temetett itt el a lavina. A túlélő foglyok építették a kápolnát a halottak emlékére

A Freising- kézirat. Ez az első szlovén nyelven írt nyelvemlék a X. századból

Díszszázad

Hegedűkészítő mester

Esküvői mulatság egy kisvárosban

Postás

• Készítette: Fehér László – 2014 június

feherlaszlo43@gmail.com

www.feherlaszlo43.5mp.eu

• Zene: Folk Dance Music from Gorenjska