1 of 14

Diáktársaink élete a�zsidótörvények árnyékában

Zsidótörvények alkalmazása Győrben

​

„Szemközt a pusztulással”

​

​

2 of 14

Iskolánk rövid története

  • Városunk gazdag- többnyire izraelita vallású- polgárai egy felsőbb leányiskola megnyitását kérik
  • 1908. szeptember 1-én gróf Apponyi Albert engedélyével megnyílik Győr első felsőbb leányiskolája
  • Az iskolaépület 1913 nyarára készül el
  • 1920 tavasz: első érettségi vizsga: 17 tanuló
  • 1933: iskolánk hivatalos neve: Győri Magyar Királyi Állami Apponyi Albert gróf Leánygimnázium

​

3 of 14

Iskolánk és a zsidóság

  • 1920-tól iskolánk tanulóinak majdnem fele zsidó vallású
  • 1934-től folyamatos csökkenés, hasonlóan a többi győri középiskolához
  • Lehetséges okai: kikeresztelkedés, vidékre költözés, erősödő cionista mozgalom
  • 1940-ben nincs izraelita iskolakezdő
  • 1944-45-ös tanév: nincs izraelita diák az iskolában
  • Iskolánk diákjai közül 34-et deportáltak

4 of 14

​

1908

1910

1912

1914

1916

1918

1920

1922

1924

1926

1928

1930

1932

1934

1936

1938

1940

1942

1944

római katolikus

12

19

33

42

61

nincs adat

176

161

161

177

172

198

185

185

496*

205

210

213

167

görög katolikus

-

-

-

1

1

nincs adat

-

2

2

-

-

-

-

-

1

1

3

4

1

református

-

1

5

8

7

nincs adat

17

17

18

16

19

23

16

15

24

28

31

33

18

evangélikus

7

8

11

29

24

nincs adat

25

27

33

31

36

49

50

41

46

49

43

52

33

Izraelita

17

43

58

70

76

nincs adat

162

152

136

106

87

100

132

124

105

77

45

34

-

Tanuló vallása

Tanév kezdete

5 of 14

A vész előszele

  • 1933: Kallós Henrik győri Hitközségi elnök nem érzékel veszélyt, békés felekezeti együttélés
  • Szélesebb körű, nyíltabb antiszemitizmus
  • 1937-ben sem hat az antiszemita propaganda
  • Optimizmus alapja: város lakossága nem törődik a vallási hovatartozással

​

6 of 14

Konkrét intézkedések

  • Első zsidótörvény: megkezdődik a kétkedés, több háztartásban mindkét szülő dolgozni kényszerül
  • Második zsidótörvény: vádaskodások, lakosság gyűlölete nő
  • Hitközségi segélyek
  • Kivándorlás népszerűsítése segélyekkel
  • Lengyel zsidókat szállásolnak, élelmeznek

​

​

7 of 14

Túlélők – Zsuzsanna Dallos

  • Család: apja gyermekorvos Bécsben végzett, szegény családok segítése
  • Apja nem volt vallásos, anyja neológ, gyermekek a kettő között
  • Róth Emil hatására cionisták
  • Gyermekkor: középosztálybeli környék, nem zsidók laktak a környezetükben, táncóra, tenisz, klasszikus zene
  • Iskolai évek: 1939-ben érettségizett, nem tapasztalt nagymértékű antiszemitizmust
  • 1944 március: kerékpárját le kellett adni
  • Gettó: egy bőrönddel kellett végig menniük Győrön, az út szélén álló ellenséges tömeg előtt, egy mosókonyhában aludtak öten

​

8 of 14

Túlélők- Vera Peter

  • Család: vállalkozók
  • Gyermekkor: Duna-parti otthon, 1938-nagyapa végrendeletet ír az első zsidótörvény után
  • Iskolaévek: 1941 érettségi, az iskolában nem érzett antiszemitizmust, az utolsó években ő volt az egyetlen zsidó az osztályban
  • 1944 március: német megszállás, kijárási tilalom, autójukat, telefonjukat elvették
  • 1944 április: Győr bombázása, be kellett fogadniuk otthontalanná vált keresztény családokat, akiknek pozitívan változott meg a véleménye a zsidókról
  • Nem gondolták, hogy veszélyben az életük: elsősorban magyarok , utána zsidók
  • 1944: Gettósítás: mivel otthonuk Szigetben volt, először ott maradhattak, de később a szegényebb részekre űzték őket
  • 1944 június: deportálás

​

​

9 of 14

Túlélők – Kalisch Éva (1925-2011)

  • Szülei: nagykereskedők, 1940: apját 30 éves boltjából rakják ki
  • Csak apja járt templomba, ő és testvére csak amikor kellett
  • Gyermekkor: szép lakásban laktak, bejárónőjük volt
  • 1942 érettségi: ballagáskor a zsidók hátsó sorban, tablóképüket nem akarják kirakatba tenni, mert 6 zsidó lány volt rajta
  • 1944 tavasz: szerelem egy házukba beköltöztetett magyar katonatiszttel
  • Gettó: négyen aludtak egy ágyban, sokan öngyilkosságot követtek el ott
  • Deportálás

​

​

​

​

10 of 14

Túlélők: Lőwy Mariann

  • Szülei: férfiszabó 8 alkalmazottal
  • Család a győri neológus közösség tagja
  • Gyermekkor: szép otthon, kert, gyakori utazások Ausztriába, Balatonra
  • Iskolás évek: a gimnáziumban nem volt kapcsolatuk a nem zsidó lányokkal
  • 1944: a bencés gimnázium épületébe jártak oktatásra, mert a Leánygimnáziumból hadikórház lett, érettségi, bombázáskor óvóhelyen
  • Gettó: kegyetlen módszerekkel vizsgálatok
  • Deportálás: az emberek nézték őket, nem tapsoltak

​

​

​

​

11 of 14

Túlélők: Frankl Ágnes Róza (1930-2023)

  • Szülei: fuvarozási vállalkozó, kereskedő
  • Vallásos zsidó család
  • Gyermekkor: Győr, Homok (mai Schwarzenberg) utcai ház, külön szoba, virágos kert, pici szökőkút, kutyák, lovak
  • Iskolái: zsidó elemi, Győri Polgári Lányiskola (a zsidó törvények miatt nem jelentkezett gimnáziumba)
  • Atrocitások: megkergették a fiúk, kedvenc Dunai strandról kitiltották a zsidókat, sárga csillaggal a mellén sétálva megbámulták az emberek

​

​

12 of 14

Frankl Ágnes (1930-2023)

  • Aggasztó hírek: 1944 tavaszán aggasztó hírek a család anyai ágáról Szeredről (ma Sered Szlovákia)
  • Gettósítás: „senki nem lázongott”
  • Érkezés Auschwitz-Birkenauba, szelektálás
  • Lippstadti munkatábor/ repülőgép alkatrész gyártás
  • 1945 április: felszabadulás
  • Kaunitzi tábor- új élet kezdete, találkozik egy leendő osztálytársával, Schnabel Zsuzsannával
  • 1945 július: hazatérés, tanulmányok folytatása, különbözeti vizsgával

​

​

13 of 14

Frankl Ágnes (1930-2023)

  • 1946-1948 gimnazista évek- Állami Leánygimnázium: kirekesztettség érzése egy összeszokott vidám keresztény lánycsapatban
  • A vallást teljesen elhagyják
  • 1948: kitüntetéssel érettségizik, évfolyamából egyedüliként orvosi egyetemre megy

​

​

14 of 14