1 of 96

163

.

2 of 96

3 of 96

Szenegál – ország Nyugat-Afrikában. Legjelentősebb folyójáról, a Szenegálról kapta a nevét. Az egykori Francia Nyugat-Afrika központi területe.

Szomszédai: északon Mauritánia, keleten Mali, délen Guinea és Bissau-Guinea, nyugaton az Atlanti óceán és az országba hosszan beékelődő Gambia.

Főváros – Dakar (1 146 053).

Nagyobb városai – Pikine (768 826), Touba (461 159), Thies (237 849), Saint-Louis (171 263).

Államforma – köztársaság.

Az elnököt az ország felnőtt lakossága választja meg öt éves mandátumra.

Létezik a többpártrendszer, olyannyira, hogy több mint 80 politikai párt működik.

A törvényhozói testület a kétkamarás parlament, ahol a képviselőházban 120, mig a szenátusban 100 választott tag van.

A független igazságszolgáltatás biztosított.

A helyi közigazgatási vezetőket az államfő jelöli ki, a vallási vezetőket pedig a Muzulmán Testvériség, így nagy befolyással bírnak az ország politikai életére.

Hivatalos nyelv – a francia.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság 44%-a volof, 24%-a fulbe, 15%-a szerer, 4%-a diola, 3%-a malinke, 1%-a szoninke, 1%-a francia, 8%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.

Az országban, a hivatalos nyelv mellett beszélik még a volof, a pulár, a dzsola és a mandinka nyelvet is.

A vallási összetétel: a lakosság 94%-a szunnita muszlim, 5%-a római katolikus, 1%-a törzsi vallású.

Az ország lakosságának 58%-a 20 év alatti. A népességnövekedés 2,7%. Az analfabéták aránya 65%. 2003-ban ennek visszaszorítása érdekében iskolareformot hajtottak végre.

Függetlenség – Franciaországtól – 1960. április 4

Terület – 196 712 km² (87.)

Népesség – 2013-as népszámlálás – 13 567 338 fő (67.)

Népsűrűség – 64 fő/km²

GDP – (ENSZ statisztika) 15 568 millió USD (120.) – egy főre jutó – 1 067 USD/fő (163.)

Pénznem – CFA frank (XOF)

Időzóna – UTC - 0

4 of 96

Nemzetközi gépkocsijel – SN, jobboldali közlekedés

Hívószám – +221, internet .sn

Történelme – Szenegál területén az 1970-es években indultak meg az ásatások és négy nagyobb, egymástól független, de egyidőben zajló kultúra nyomait tárták fel: kagylóhalmok kultúrája, fémkultúra, megalitkultúra, tumulus-kultúra. A helyi megalitkultúra érdekes párhuzamot sejtet az európaival.

Az ország mai területén élő népek a középkor elején fokozatosan tértek az iszlám hitre, az arabok hatására. Az ország a 14. században előbb a Ghánai Királysághoz, majd a Mali Birodalomhoz tartozott, amelynek királyi székhelye egy időben a mai állam fővárosa, Dakar volt.

Szenegál területén az első európai települések a 16. században létesültek. A franciák 1659-ben alapították meg Saint-Louis városát, amely a rabszolga-kereskedelem egyik központja lett. 1677-ben holland telepesek érkeztek a vidékre. A tengerpartot ezidőtájt a franciák ellenőrizték.

Szenegál 1758-1779 és 1809-1816 között Nagy-Britannia gyarmata volt. 1883-ban négy tengerparti város lakossága francia polgárjogokat szerzett.

Az országot 1904-ben Francia Nyugat-Afrikához csatolták, amelynek igazgatási központja lett. Szenegál 1958. november 25-től a Francia Közösség autonóm köztársasága, majd 1959. április 4-én csatlakozott a szomszédos Francia Szudánhoz, megalakítva a Mali Államszövetséget, amely 1960. április 4-én elnyerte teljes függetlenségét. Két hónappal később, augusztus 22-én Szenegál kivált, és kikiáltották a független Szenegáli Köztársaságot. Az első elnök Léopold Senghor lett. Az ő idejétől fogva az ország mindig is működő parlamentáris demokrácia volt. 1980-ban Senghor visszavonult, hatalmát az általa kiválasztott Abdou Dioufnak adta át. Diouf idejében Szenegál jelentős nemzetközi szerepet játszott, aktívan részt vett a különböző békefenntartó műveletekben. Belpolitikája viszont időnként utcai zavargásokba torkollott. 1982 óta a déli Casamance tartományban szeparatista csoportok szórványosan összecsapnak a kormány csapataival.

A kölcsönös egymásra utaltság miatt Szenegál és Gambia 1982-ben megalakította a Szenegambiai Államszövetséget. Ennek keretében a két ország megőrizte teljes szuverenitását és önálló képviseletét a nemzetközi szervezetekben, viszont közösen intézték a védelmi, külügyi, közlekedési és távközlési ügyeket. Az államszövetség 1989-ben feloszlott.

A 2000-ben tartott elnökválasztáson Abdoulaye Wade ellenzéki jelölt legyőzte Dioufot. Ezt követte Szenegál történetében a második békés hatalomátadás és az első olyan, amelyben egyik párt a másiknak adta át a hatalmat. 2007. február 25-én Abdoulaye Wade-t újraválasztották, de a béke a szeparatistákkal még várat magára.

5 of 96

Dakar – A főváros

6 of 96

Dakar – Jellegtelen épületekkel

7 of 96

Dakar – A kikötő

8 of 96

Dakar – Városközpont

9 of 96

Dakar - Az elnöki palota

10 of 96

Díszőrség a palota előtt

11 of 96

A parlament épülete

12 of 96

Dakar- A kormány székhelye

13 of 96

Dakar – Afrika újjászületése, szoborkompozíció

14 of 96

Közelkép

15 of 96

Részletek

16 of 96

Dakar – A római-katolikus székesegyház

17 of 96

Közelről

18 of 96

Dakar – A nagymecset

19 of 96

Dakar – A vasútállomás

20 of 96

Dakar – A harmadik évezred emlékműve

21 of 96

Dakar – A Black Africa múzeum

22 of 96

Dakar – Életkép

23 of 96

Dakar - Katonai parádé a Függetlenség-napján

24 of 96

Az elhíresült lövészek felvonulása

25 of 96

Dakar - A fővárosba vezető út

26 of 96

Dakar - A rabszolgák felszabadításának emlékére

27 of 96

Dakar – Az igazságügyi palota

28 of 96

Dakar – Iskolai ünnepély

29 of 96

A csarnok mellett

30 of 96

A repülőtér

31 of 96

Dakar – Forgalomban

32 of 96

Dakar - A járdákon mindenhol piac

33 of 96

Dakar – Van fedett piaci csarnok is

34 of 96

Dakar – Utcakép

35 of 96

Dakar – Forgalom

36 of 96

Dakar – Muzulmán és keresztény vegyes temető

37 of 96

Jól elférnek egymás mellett

38 of 96

Tömegközlekedés

39 of 96

„Isten hozott a Goree-szigeten”, a főváros mellett van ez a világörökség részét képező település

40 of 96

Goree – Az erőd

41 of 96

Kilátás az erődből

42 of 96

Goree – Csendes utcák

43 of 96

Szép iparművészeti termékek várnak vevőre

44 of 96

A sziget asszonyai

45 of 96

Saint Louis – A másik sziget, amely szintén a világörökség része

46 of 96

Az óváros itt is a francia gyarmati építészet gyöngyszeme

47 of 96

Szálloda

48 of 96

Saint Louis – Városkép

49 of 96

A városba vezető híd

50 of 96

Saint Louis - Az I. Világháborúban elesett szenegáli lövészek emlékműve

51 of 96

Mindennapos városkép

52 of 96

Saint Louis – Megérkeztek a halászok

53 of 96

Saint Louis – Életkép

54 of 96

Irány a halpiac

55 of 96

Halpiacon

56 of 96

57 of 96

A gyapottermesztés elterjedt

58 of 96

A piac itt is a nők kedvenc találkozóhelye

59 of 96

Diákok a pékségnél

60 of 96

Kislányok

61 of 96

Készülnek a dobok…

62 of 96

…és már lehet dobolni is

63 of 96

Babák, ahogy ott látják

64 of 96

Vidéki kép

65 of 96

Turistáknak…

66 of 96

…és készítője

67 of 96

Gyűl a tüzelőanyag a halfüstölésre

68 of 96

A nomád fulani törzs költözködik

69 of 96

Élet a hegyek között

70 of 96

Ebből a házból indították a rabszolgákat az amerikai kontinensre

71 of 96

Kunyhó vidéken

72 of 96

A hangszer a jellegzetes kora

73 of 96

Ősi megalít kőkörök, közös világörökség Gambiával

74 of 96

Vevőre várva

75 of 96

Falusi piac

76 of 96

A diola törzs tagja

77 of 96

A Dakar-rali résztvevői

78 of 96

A Rózsaszínű-tó, turisztikai látványosság. Sótartalma másfélszerese a Holt-tengernek, nagyban megy a sókitermelés a tó fenekéről

79 of 96

A sót kedvelő mikroorganizmusok látványosan világos lila, skarlát és rózsaszínűre festik a tó vizét,

80 of 96

Mezőgazdaság, kezdetleges eszközökkel

81 of 96

Választási plakát

82 of 96

Iskolából

83 of 96

Iskola

84 of 96

Életkép

85 of 96

Útmenti kirakodóvásár

86 of 96

Táncosok

87 of 96

88 of 96

Kelmék szinkavalkádja

89 of 96

Életkép

90 of 96

91 of 96

Maszkok, faragások

92 of 96

Varroda

93 of 96

Zenekar

94 of 96

Kreativitás

95 of 96

Helyi szépségek

96 of 96

  • Készítette: Fehér László – 2014 március

www.feherlaszlo43.5mp.eu

feherlaszlo43@gmail.com

  • Zene: Coura M'Bissane - Lalo Keba Drame