160
.
Svájc – hivatalosan Svájci Államszövetség, tengeri kijárattal nem rendelkező, kantonokból álló szövetségi köztársaság Közép-Európában. Szomszédai Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Liechtenstein. Erős hagyományai vannak a politikai és katonai semlegesség terén, de a nemzetközi együttműködés terén is, mivel számos nemzetközi szervezet székhelye.
Főváros – jogilag nincs fővárosa, a ténylegesen központ Bern (130 015).
Nagyobb városai – Zürich (396 027), Genf (197 376) Bazel (175 566), Lausanne (133 897).
Államforma – szövetségi köztársaság, ma már föderáció, kantonok alkotják. Az alkotmány módosítása kizárólagosan csak népszavazás útján történhet meg. A fő végrehajtó testület a Szövetségi Tanács, mely hét tagot számlál. Tagjait a jelentősebb politikai pártok adják. Bár az alkotmány szerint a Szövetségi Gyűlés választja és felügyeli a Tanács tagjait, fokozatosan a Tanácshoz került a törvényhozói folyamat irányítása, illetve a szövetségi törvények végrehajtása. A Svájci Konföderáció elnökét a Tanács tagjai közül választják. Megbízása egy évre szól, reprezentatív funkciót lát el.
A Szövetségi Legfelsőbb Bíróságok feladata a kantonok bíróságai által hozott ítéletek és a szövetségi közigazgatási szervek igazgatási rendelkezéseinek felülvizsgálata. A bírákat a Szövetségi Gyűlés választja 6 évre.
Hivatalos nyelv – a francia, német, olasz és a romans- rétoromán (regionálisan).
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – az országban letelepedett külföldiek és az ideiglenes vendégmunkások az összlakosság mintegy 20%-át teszik ki. Etnikai összetétele nyelvhasználati szempontból: német 64%, francia 19%, olasz 8%, romans-rétoromán 1%, egyéb 8%.
A legnagyobb vallási felekezet a római katolikus, a lakosság mintegy 42%-a. Különböző protestáns felekezetekhez tartozik a lakosság mintegy 33%-a. A bevándorlók meghonosították az iszlám (5%) és az ortodox felekezeteket (2%) mint számottevőbb kisebbségi vallásokat.. A lakosság fennmaradó része (kb. 18%) kisebb vallási kisebbségekhez tartozik, vagy nem híve egyetlen felekezetnek sem.
Függetlenség – kikiáltása 1499. szeptember 22 – elismerése 1648. október 24
Terület – 41 285 km² (134.)
Népesség – 2014-es becslés – 8 341 000 fő (97.)
Népsűrűség – 191 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) 701 037 millió USD (20.) – egy főre jutó – 85 374 USD/fő (6.)
Pénznem – svájci frank (CHF)
Időzóna – UTC +1
Nemzetközi gépkocsijel – CH, jobboldali közlekedés
Hívószám – +41
Történelme – a mai Svájc területét legkorábban a kelta eredetű helvétek népesítették be. I. e. 58-ban azonban Julius Caesar vezetésével leigázták a római légiók, és több helyen virágzó városokat alapítottak. A hágók már ekkor fontos szerepet játszottak, a Spülgen- és a Szt. Bernát-hágókon át megindult a kereskedelem a Római Birodalommal.
A népvándorlás elől Svájc sem menekülhetett. A 3. században Észak-, Kelet- és Közép-Svájcba a germán alemannok, Nyugat-Svájcba a frankok és a burgundok érkeztek. A romanizált őslakók – a rétoromán néptöredéket kivéve, amelynek tagjai a Graubünden zárt völgyeiben éltek – eltűntek. Különböző itáliai törzsek is betelepültek, ez a mai nyelvi megoszlás eredete.
Nagy Károly idején Svájc területének nagy része a Frank Birodalomhoz tartozott (6-9. század). Ekkor terjedt el a lakosság körében a keresztény vallás.
A Hohenstauf császárok az invesztitúraháborúk idején egyrészt a gazdag kereskedővárosok (Bern, Zürich, Solothurn stb.) támogatását szerették volna elnyerni széles körű autonómia fejében, másrészt az Itáliába vezető alpesi átjárók (főként a Szt. Gotthárd-hágó) feletti ellenőrzés biztosítása végett egyes közösségeknek birodalmi tartományi jogot és szabadságlevelet adtak. A hágók feletti ellenőrzés az Itáliáért folytatott háború miatt volt fontos.
A 13. század végétől azonban a Habsburgok már figyelmen kívül hagyták ezeket a kiváltságokat. Ezért 1291-ben három kanton (Uri, Schwyz, és Unterwalden) aláírta a szövetségi levelet, amellyel egyesültek a Habsburgok „idegen" szabályai elleni közös küzdelemre. A Habsburgok ekkor a német birodalom felett uralkodtak, mint német-római császárok. Az 1315-ös morgarteni csatában legyőzték a habsburg hadsereget, és részleges függetlenséget szereztek, mint Svájci Konföderáció.
Az 1648-as vesztfáliai békében az európai államok elismerték Svájc semlegességét és a római birodalomtól való függetlenségét. 1798-ban a francia forradalom hadserege leigázta Svájcot, és létrehozta a Helvét Köztársaságot. A bécsi kongresszus 1815-ben visszaállította Svájc függetlenségét.
Svájc szövetségi alkotmányát 1848-ban fogadták el, és jelentős mértékben módosították 1874-ben. Szövetségi hatáskörbe utalták a honvédelem, a kereskedelem és a jogi szabályozás kérdéseit. Azóta folytonos politikai, gazdasági és szociális javulás jellemzi Svájcot.
Svájcot külpolitikai semlegességéről ismerjük. Ezt az is mutatja, hogy egyik világháborúban sem vett részt. Az ország 2002-ben lett az ENSZ tagja.
Semlegességét megőrízve, nem tagja az Európai Uniónak.
Bern – egy olyan főváros, amely ténylegesen igen , de jogilag nem az
Bern – Az Aare folyó kanyarulata veszi körül a belvárost, amely világörökség
Bern – A Szövetségi Parlament épülete
Bern – A Münster-templom
Bern – A városháza, a háttérben a Szt. Péter és Pál templom
Bern – A zenekonzervatórium
Bern – Az Állami Színház
Bern – Mózes kútja
Bern – A sétáló- és bevásárlóutca, háttérben az Óratorony
Bern – A híres Óratorony (Zytglogge) közelről, a csillagászati órával
Bern – Villamosmegálló a vasútállomásnál
Bern – Hangulatos utca
Bern – Paul Klee-ről elnevezett művészeti központ
Belülről
Bern – Keresztény hívek éves találkozója közös imára a Szövetség-téren
Bern – A Gurten-fesztivál, évente megrendezett zenés találkozó
Bern – Albert Einstein sokáig élt a városban, emlékházának egyik szobája
Bern – A Medveverem, turistalátványosság. Barnamedvék élnek a város közepén, róluk nevezték el a várost, amelynek címerállata is egyben
Zürich – A Limmat folyó és a várossal azonos nevű tó partján fekszik a világ egyik legdrágább, egyben a leggazdagabb városa is
Zürich – A vasútállomás
Zürich – A Bahnhofstrasse, bevásárló utca és kereskedelmi központ
Zürich – A múzeum épülete
Zürich – A Grossmünster temploma
Zürich – Az ETH, Európa egyik legjobb egyeteme
Zürich – Szoborpavilon
Zürich – A Nemzetközi Labdarugó Szövetség (FIFA) székháza
Zürich – A város pókja
Genf – Kép az azonos nevű tó partján fekvő városról
Genf – Az Egyesült Nemzetek háza a Genfi tó partján. Fent közelebbről
Genf – A reformáció fala. A 110 m. hosszú fal a kálvinista egyházaknak emel emléket, a Kálvin János és Ulrich Zwingli nevéhez köthető, a városból kiindult reformáció nemzetközi kihatására emlékeztet.
Genf – Itt lett merénylet áldozata Erzsébet, osztrák császárné és magyar királyné. Az ő emlékére készült a szobor
Genf – A város híres szülötte, Rousseau emlékműve a Genfi-tó partján
Genf – A Jet d’Eau szökőkút a Genfi-tóban. Turista látványosság. A vizet 140 m. magasságra lövelli
Genf – A több mint 4 m. átmérőjű virágóra a hagyományos svájci óragyártásra emlékezteti az odalátogató turistákat
Bázel – A belváros
Bázel – A városháza
Bázel – Teherhajók a Rajnán, a város szívében
Bázel – A Tinguely szépművészeti múzeum
Bázel – A Nemzetközi Tranzakciók bankja, az országok bankja, a bankok országa
Bázel – Az ország legnevezetesebb karneválja zajlik ebben a városban
Luzern – A Spreuerbrücke-híd köti össze az óváros az újvárossal
Luzern – A másik összekötő híd a Kápolna-híd, a világ legrégibb (1332) fedett hídja, a hossza eléri a 170 métert. A nyolcszögeletű víztorony a város szimbólumává vált
Luzern – A sziklába vájt fekvő, haldokló, gigantikus méretű oroszlánnal a Svájci Gárda, a francia forradalomban, a királyt védve, elesett több mint 200 hősi halott katonájának állítottak emléket.
A Luzerni-tavon öt ilyen keréklapátos gőzhajó szállít turistákat
Luzern – Vendéglő, jobbfent a teljes, díszített homlokzat
Lausanne – A “bohém” város, utcakép
Lausanne – Az egyetem épülete
Lausanne – A Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelye
Lausanne – Az Olimpiai Múzeum
Lauterbrunnen – Főutca
Müstair – A Szent János kolostor, világörökség
Altdorf – Tell Vilmos, a svájci állam függetlenségének szimbóluma
Bellinzona – A Castelgrande, világörökség másik két kastéllyal együtt
Fribourg – A városközpont
Fribourg – A település végén is gyönyörűséget láthatunk
Lavaux – Teraszos szőlőültetvények, világörökség
Montreaux – A Chillon-kastély, egy szigeten a Genfi tóban
Montreaux – Freddie Mercury szobra, 2003 óta itt rendeznek évente emlékkoncertet az énekes emlékére.
Neuchâtel – A kastély lábánál
Schaffhausen – a hazai óragyártás jelképe lett ez a kisváros
St. Gallen – A kolostor és a templom világörökség
Stein am Rhein – Középkori házak
Közelről
Ticino – Kőház
Ticino - Kőhíd
Zermatt – Régi faházak az óvárosban
A rhaetiai vasútvonal az Albula szakaszon, világörökség
A vasútvonal brusioi szakaszán van a spirálviadukt
A Lötschberg-alagút bejárata. Ez a vasúti alagút 34,6 km. hosszúságú.
Az alagút az Alpok alatt halad, Zürich és Milánó között
A Gotthard-alagút, a maga 17 km. hosszával a világ második helyán áll
A St. Gotthard hágó emlékműve és jelzőtáblája
Házak a hegyek között
Zenészek
A népi hagyományok legfőbb őrzői
A fiatalabbak sem maradnak le
Képeslapba illő, ott mindennapos táj. Falú télen
A Matterhorn, 4478 m. magas, sokat fényképezett turistalátványosság is a svájci-olasz határon
A Pilatus-hegyi kilátó
A Pilatus-hegyre visz fel a világ legmeredekebb fogaskerekű vasútja
A Sphinx csillagvizsgáló a Jungfrau tetején
Rendőrség
Havasi kürtök fesztiválja
Kürtösök népviseletben
Ezek már nem a közismert svájci “lila” tehenek
Szuvenír turistáknak
Hagyományos és jellegzetes vidéki házak
A Szövetségi Alapítólevél 1291-ből
Békés teadélután
Villanyvasút 2253 méteren
Röszti, vagyis a magyar tócsni megfelelője, az erdélyi magyarok kedvéért; reszeletkrumpli és liszt keveréke, főszerezve, olajban kisütve
Jómód, tisztaság, nyugalom.
Az ország egyik erőssége – a népszavazás intézménye
Híres svájci fekete- és tejcsokik
A hegyimentés szimbóluma, a bernáthegyi kutya
www.feherlaszlo43.5mp.eu
feherlaszlo43@gmail.com