1 of 100

157

.

2 of 100

3 of 100

Spanyolország – hivatalosan Spanyol Királyság, független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel). A spanyol szárazföldet délről és keletről a Földközi-tenger (amelyben az országhoz tartozó Baleár-szigetek fekszenek), északról a Vizcayai-öböl és nyugatról az Atlanti-óceán határolja. A szárazföldön Portugáliával, Franciaországgal, Andorrával, Gibraltárral és Marokkóval határos. Spanyolország a legnagyobb a három független államból, amelyek az Ibériai-félszigeten fekszenek.

Főváros – Madrid (3 141 991).

Nagyobb városok – Barcelona (1 604 555), Valencia

(786 169), Sevilla (696 676), Zaragoza (666 058)

Államforma – alkotmányos, parlamentáris monarchia.

Az állam feje a király, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka. Reprezentatív feladatokat lát el. Az ország kétkamarás parlamenttel rendelkezik, amelynek neve Cortes Generales. A törvényhozó ágat a következők alkotják: a közvetlenül megválasztott 350 tagú képviselőkből álló Képviselői Kongresszus, ezek mandátuma négy évre szól, valamint a 259 tagú Szenátus, melyből 208-at közvetlenül választanak meg, 51-et pedig a területi törvényhozó testületek jelölnek ki, szintén 4 évre.

A végrehajtó hatalmat az uralkodó által javasolt, a parlament által megválasztott kormányfővel az élen, a Miniszterek Tanácsa irányítja.

Hivatalos nyelv – a spanyol

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság 62%-a kasztíliai spanyol, 17%-a az autonóm Katalóniában élő katalán. A szintén autonóm Galícia lakói, a gallegók aránya 6%. A senkivel sem rokon baszkok, Baszkföld lakói 2%-ot tesznek ki. Az országban szétszórtan élő cigányok aránya 2% körül mozog. Az országban milliós nagyságrendben élnek a latin-amerikaiak, románok, afrikaiak és kínaiak.

A lakosság vallás szerinti megoszlása: a spanyolok 76%-a vallja magát katolikusnak, 5% valamilyen más vallás követőjének és 19% nem hívőnek vagy ateistának.

Függetlenség

Terület – 505 990 km² (52.)

Népesség – 2015-ös népszámlálás – 46 423 064 fő (28.)

Népsűrűség – 91 fő/km²

GDP – (ENSZ statisztika) összesen 1 381 342 millió USD (14.), egy főre jutó – 29 861 USD/fő (31.)

Pénznem – euró (EUR)

Időzóna – UTC +0

4 of 100

Nemzetközi gépkocsijel, közlekedés – E, jobboldali

Hívószám – +34

Internet –.es

Történelme – az Ibériai-félszigetet i.e. 3. századtól i.u. 409-ig a rómaiak uralták, a területet ekkor Hispániának hívták. 409-ben megtámadták a germán törzsek, akik a terület meghódítása után megalapították a Vizigót Királyságot. A muzulmán megszállás több évszázadon át tartott, ezalatt virágoztak a művészetek és a tudományok, számos csodálatos nevezetességet, szemet gyönyörködtető palotát ennek az időszaknak köszönhetünk.

A 13. század végére Kasztíllia és Aragónia számított a keresztény spanyol területek két legerősebb királyságának. A két királyság 1469-ben egyesült. 1478-ban az uralkodó pár, Izabella és Ferdinánd megalapították a spanyol inkvizíciót. Ezzel kivégeztek és elűztek több ezer zsidót és nem keresztényt.

Spanyolország ezután a világ egyik leghatalmasabb nemzetévé vált. Kolombusz 1492-es felfedezése után arany és ezüst áramlott az országba Mexikóból és Peruból, ugyanis a hódítók szerte a világon földeket szereztek.

1808-ban, miután I. Napóleon seregei behatoltak az országba, Spanyolország fokozatosan elvesztette az uralmat gyarmatai felett. 1813-ra viszont győzedelmeskedett a spanyol függetlenségi háború a franciák ellen, így 1814-ben VII. Ferdinánd visszakerült a spanyol trónra. Ferdinánd uralkodása alatt, aki visszaállította az inkvizíciót, a spanyol gazdaság pangott, és az amerikai gyarmatokon elvesztették befolyásukat.

Az 1898-as amerikai-spanyol háború a Spanyol Birodalom összeomlását eredményezte, ezzel Spanyolország utolsó tengerentúli gyarmatait is elvesztette.

Spanyolország egyik világháborúban sem vett tevékeny részt,

ugyanakkor polgárháború és diktatúra is kijutott az országnak. 1936-ban a hadsereg megdöntötte a kormányt, és a polgárháború után a nacionalista Franco került hatalomra. 35 éves diktatúrája alatt Spanyolországot kizárták a NATO-ból és az ENSZ-ből, de az 1970-es évekre már Spanyolországnak volt a leggyorsabban fejlődő gazdasága egész Európában.

Franco 1975-ös halála után a országban parlamentáris demokrácia alakult ki.

1986-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, és a spanyol gazdaság hihetetlen ütemben fejlődött, olimpiának és expónak is otthont adott. Spanyolország az EU 4. legnagyobb gazdasága, de a 2008 utáni gazdasági válság keményen érintette: a munkanélküliség 2012-ben 25% volt és kemény megszorításokat kellett bevezetni, hogy az ország az EURO-zónában maradhasson.

5 of 100

Madrid – A Plaza Mayor, a főváros főtere

6 of 100

  • u

Madrid – A Puerta del Sol (A Nap kpuja) tere, az ország útvonalhálózatának nulladik kilométere. Balra metróállomás

7 of 100

A téren található a medve és a szamócafa, az ország heraldikai jele

8 of 100

Madrid – A parlament épülete

9 of 100

Madrid – A királyi palota...

10 of 100

...mellette az Almuneda katedrális

11 of 100

A palota díszőrsége

12 of 100

Madrid – A Cibeles-palota az azonos nevű téren, a főváros egyik „védjegye”. Régen a postának, ma a városházának ad otthont

13 of 100

Szökőkút a téren

14 of 100

Madrid – Az Alcala sugárút

15 of 100

Madrid – A Prado múzeum

16 of 100

Madrid – A Kolumbusz-tér a névadó szobrával

17 of 100

Madrid – A Plaza de Toros, a bikaviadalok színhelye

18 of 100

Madrid – Belvárosi kép

19 of 100

Madrid – Az AZCA üzleti negyed

20 of 100

Az üzleti negyed és egyben a főváros legmagasabb tornya. Magassága 157 méter, 43 emeletes épület

21 of 100

Madrid – A Puerto de Europa, üzletházak

22 of 100

Madrid – Cervantes, a spanyol irodalom legjelesebb képviselője, a mai értelemben vett regényként elsőnek jelent meg a világirodalomban...

23 of 100

...és regényhőseik

24 of 100

Madrid – Lope de Vega, a nagy spanyol költő és drámaíró múzeumháza

25 of 100

Madrid – Az Emlékezés Erdeje. Ez állít emléket a 2004 március 11-én elkövetett terrortámadásban meghalt 191cáldozatnak.

26 of 100

Madrid – Az Atocha állomás belső tere

27 of 100

Madrid – A repülőtér

28 of 100

Madrid – Az El Retiro park

29 of 100

Madrid – A fővárosi nagytemető

30 of 100

Madrid – Életkép a sőtálóutcán

31 of 100

Barcelona – A Katalán Nemzeti Múzeum

32 of 100

Barcelona – A Spanyol-tér

33 of 100

Barcelona – Az Agbar-víztorony. A város egyik jellegzetsségévé nőtte ki magát a maga 144,4 m magasságával. Este a Barca színeiben pompázik

34 of 100

Barcelona – A Diadalív

35 of 100

Barcelona – A Szent Eulália katedrális

36 of 100

Barcelona – Az Angyalok Kapuja

37 of 100

Barcelona – A Sagrada Familia bazilika, Gaudi mesterműve

38 of 100

Barcelona – A Casa Milá, Gaudi tervezésében készült legismertebb lakóház

39 of 100

Homlokzat

40 of 100

Szellőzők a háztetőn

41 of 100

Barcelona – Gaudi remeke, a Grüel park

42 of 100

A park teraszán

43 of 100

Barcelona – Iskola, Gaudi módra

44 of 100

Barcelona – a gótikus negyed

45 of 100

Barcelona – Tengerparti sétány és stilizált hal

46 of 100

Barcelona – Calatrava telekommunikációs tornya

47 of 100

Barcelona – Az akvárium

48 of 100

Barcelona – A Ciutadella park

49 of 100

Barcelona – A Szent Pál kórház

50 of 100

Barcelona – Kolumbusz-szobor a kikötőben

51 of 100

Barcelona – La Rambla sétálóutca

52 of 100

A Zenepalota

53 of 100

Barcelona – Skanzen

54 of 100

El Escorial – Királyi kolostor a főváros közelében, világörökség

55 of 100

A kolostor déli homlokzata

56 of 100

Sevilla – Alcazar, volt királyi palota

57 of 100

Sevilla – A Metropol Parasol (Napernyő) a világkiállításra készült, napjaink legnagyobb, fából épített szerkezete

58 of 100

Hatalmas gombákra emlékeztetnek

59 of 100

A palota egyik belső udvara

60 of 100

Cordoba – A Nagymecset a város történelmi központjában. Az eredeti mór mecsethez később építették a gótikus templomot. Ma világörökség

61 of 100

Belülről

62 of 100

Cordoba – Kolumbusz a királyai előtt

63 of 100

Cordoba – Lakóház hagyományos belső udvara (patios)

64 of 100

Segovia – A történelmi városközpont és a vízvezetékhíd (aquaduct) világörökség

65 of 100

Valencia – Az Oceanografico tengerészeti központ és az akvárium

66 of 100

Valencia – Az Elche pálmakert, világörökség

67 of 100

Bilbao – A Guggenheim múzeum

68 of 100

Bilbao – A Vizcaya-híd, a világ legrégibb függőhídja, világörökség

69 of 100

Teruel – Jellegzetes aragoniai mudéjar (ottmaradt és nem megkeresztelkedett mór) stílusú építészete, világörökség

70 of 100

Ceuta – Afrikai város, a jellegzetes Sárkányházzal

71 of 100

Ceuta – A Király-fal

72 of 100

Las Palmas – Az Alfredo Kraus koncertterem a Kanári-szigeten

73 of 100

Malaga – A kongresszusi palota

74 of 100

Santiago de Compostella – a Szent Jakab zarándokút vége

75 of 100

Granada – Barlanglakások

76 of 100

Granada – belső udvar

77 of 100

Granada – Az Alhambra, mór stílusú erőd és palota, világörökség

78 of 100

Figueres – Dali múzeum

79 of 100

A Montserrat bencés kolostor

80 of 100

Közelebbről

81 of 100

La Coruna – a Herkules-torony, római kori világítótorony, világörökség

82 of 100

Pamplonai bikafuttatás

83 of 100

Altamirai barlangrajz, világörökség

84 of 100

Flamenco táncosok

85 of 100

Húsvéti körmenet

86 of 100

Toledói kardok damaszkuszi acélból

87 of 100

Utcai zenész és táncos

88 of 100

Idillikus falu

89 of 100

Kisváros a sziklák alatt

90 of 100

Vidéki gyerekek

91 of 100

Búcsún

92 of 100

Hentesboltban

93 of 100

Paella, nemzeti étel a tenger gyümölcseiből

94 of 100

Bikaviadal

95 of 100

Picasso szuvenírek

96 of 100

Andalúziai népviselet

97 of 100

A magyarok méltó képviselője, Puskás Ferenc a Real Madridnál

98 of 100

Hagyományos öltözékben

99 of 100

Helyi szépség

100 of 100

  • Készítette: Fehér László – 2013 június

www.feherlaszlo43.5mp.eu

feherlaszlo43@gmail.com

  • Zene: Strong Black Woman