150
.
Salamon-szigetek – Melanéziához tartozó, vulkáni eredetű Salamon-szigetek legtöbbjét és a Santa Cruz-szigeteket magában foglaló ország a Csendes-óceán déli részén fekszik. Körülbelül 990 vulkáni eredetű sziget alkotja. A legnagyobb távolság két legtávolabbra fekvő szigete közt kelet-nyugati irányban nagyjából 1500 km. Legjobban izolált szigetcsoportja a Santa Cruz szigetek, amelyek a legközelebbi szigettől is 200 km-re vannak.
A nagyobb szigeteken találhatunk vulkánokat, melyek változó működési állapotban vannak. A kisebb szigetek nagy része csupán kisméretű, homokkal borított, pálmafákkal tarkított atoll.
Bár földrajzilag a Salamon-szigetek része, Bougainville közigazgatásilag Pápua Új-Guineához tartozik.
Főváros – Honiara (64 609).
Nagyobb városai – több, kisebb lélekszámú település
Államforma – a Salamon-szigetek államformája alkotmányos monarchia. A Nemzetközösség tagja 1978 óta, az állam feje a mindenkori brit uralkodó. Az uralkodó képviselője az ország kormányzója.
A parlament egykamarás, 50 tagja van, a képviselőket négy éves ciklusokban választják.
A kabinet tagjait a miniszterelnök választja ki, ők gyakorolják a végrehajtó hatalmat..
Hivatalos nyelv –az angol
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a szigeteken kb. 120 nyelvjárásban beszélnek. A lakosság 90%-a melanéz, a többiek polinézek, kiribatiak, valamint európai és ázsiai bevándorlók.
Bár az angol a hivatalos nyelv, de ezt csak a lakosság 1-2%-a beszéli, a köznapokban egy helyi keveréknyelvet használnak.
A lakosság vallása döntően keresztény, ezen belül anglikán, római katolikus és evangélikus.
Függetlenség – az Egyesült Királyságtól – 1978. július 7
Terület – 28 400 km² (142.)
Népesség - 2011-es becslés – 542 287 (169)
Népsűrűség – 18 fő/km²
GDP – 1 103 millió USD (177.) – egy főre jutó – 1 927 USD/fő (143.)
Pénznem – Salamon-szigeteki dollár (SBD)
Időzóna – UTC +11
Nemzetközi gépkocsijel – SOL, baloldali közlekedés
Hívószám - +677, internet .sb
Történelme – az időszámításunk előtti 4000-es években jelentek meg az első, szervezetten mezőgazdasággal foglalkozó emberek. Egészen a 17. századig nagyfokú bevándorlás jellemezte, és ez színes kultúrát hozott létre a szigeteken. Az új bevándorlók a kisebb szigeteket foglalták el, mivel a fő szigeteket már a melanézok népesítették be.
Az európaiak 1568-ban fedezték fel, ezek Peruban élő spanyolok voltak. Mivel Guadalcanal szigetén de Mendaña aranyat talált, azt hitte, hogy Salamon király kincsére bukkant rá, ezért adta a szigetcsoportnak máig érvényben lévő nevét. Mivel a 16. század végéig a csendes-óceáni spanyol expedíciók nem jártak gazdasági sikerrel, a Spanyol Királyság beszüntette ilyen irányú kalandjait. Ezután 150 évig a szigetek feledésbe merültek Európa számára. 1767-ben Philipp Cartaret fedezte fel újra véletlenül. Ez véget vetett a szigetek nyugalmának, a fehérek (bálnavadászok, kereskedők) a korábbi földrajzi felfedezések során már tapasztalt arroganciával léptek fel, rengeteg őslakost vittek el rabszolgának. Ez, és az általuk behozott betegségek mély gyűlöletet ébresztettek az őslakosokban. Hamarosan elkezdték öldösni a betolakodókat, a Salamon-szigetek hírhedtté vált ellenségességéről a fehér emberrel szemben, még a misszionáriusok is ódzkodtak az idejöveteltől.
1942-ben japán megszállás alá került. Mikor repülőteret kezdtek építeni Guadalcanalon, a szövetségesek elhatározták, hogy közbelépnek. Augusztusban megkezdődött a partraszállás, de a savoi csatában az Amerikai Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb tengeri vereségét szenvedte el. 1943-tól kezdve az USA fokozatosan erőfölénybe került, és lassacskán visszahódította a szigeteket. A szigetlakók túlnyomó többsége a szövetségeseket támogatta. A Guadalcanalért folytatott kemény csata, és a többi nagy összecsapás a Salamon-tengeren lett a csendes-óceáni színtéren a II. Világháború
fordulópontja.
Mivel Guadalcanal nagy jelentőséggel bírt az amerikaiak számára, legnagyobb városában, Honiarában logisztikai központot hoztak létre. Ez a város fejlődését jelentősen fellendítette, sok szigetlakó dolgozott a központban.A háború jelentős pusztítást okozott a Salamon-szigeteken, az újjáépítés nehezen indult meg.
A függetlenné válás viszonylag békés folyamat volt. Külpolitikai szempontból, eltekintve a Bougainville-ért folytatott vitától Pápua Új-Guineával, nem történtek a Salamon-szigetekkel különösebb események
Az ezer sziget országa
A szigetek egyike
Honiara – A főváros látképe
Utcakép a fővárosban
Nemzeti kulturális központ
A Legfelsőbb Bíróság épülete
A miniszterelnöki hivatal
A pénzügyminisztérium előtt
A parlament épülete
Belülről
A nemzeti múzeum épülete
Repülőtér
Zenekar várja a brit hercegi párost (Wilmos és Katalin)
A hadtörténeti múzeum
Amerikai harckocsik roncsai
A II. Világháborúban Guadalcanalnál elesett amerikai katonák és szövetségeseik hősi halottainak emlékműve
Emléktábla
Vegyesbolt
Trópusi erdőben
Iskolában
Jellegzetes szobrok
Fafaragások
Faragott bútor, polip mintával
Fejvadászok trófeái
40 éve még “divatban” volt az ellenség koponyájának preparálása
Férfi
Asszony
Bennszülött
Szőkeség
Ünnepen
Táncosok
Még mindig a halászat a fő élelmiszer- forrás
A 2013 februári földrengés és tsunami után
Stílszerű szállodák
Jellegzetes vidéki házak
Jellegzetes vidéki táj
Védett madarak – a Salamon-szigeteki kakadu...
...és a koronás galamb
Ünnepség vidéken
Zenekar pánsípokkal
Piaci csarnok
Cukornád és egyéb zöldségek
Mozgó árusok
Rizsföldek megmunkálása
Vidéki közösségi ház
Útkaparók
Tánccsoport
Teljes díszben
Helybéli asszonyok veszik át a napelemes rendszert
Bennszülött család
A rend őre
Helyi szépség
www.feherlaszlo43.5mp.eu
feherlaszlo43@gmail.com