145
.
Románia – kelet-közép-európai állam. Északkeletről Ukrajna és Moldova határolja, nyugatról Magyarország és Szerbia, délről Bulgária, míg keleten a Fekete-tengerrel határos. Románia Szerbiával és Bulgáriával alkotott határai nagy részét a Duna képezi. A Duna találkozik a Prut folyóval, amely Románia és Moldova között képez határt. A területén van a Duna-delta legnagyobb része.
Főváros – Bukarest (1 883 425).
Nagyobb városai – Kolozsvár (324 576), Temesvár (319 279), Iasi (290 422), Konstanca (283 872).
Államforma – köztársaság. Az államfő az elnök, ötéves mandátumra választják, rendelkezik némi végrehajtói hatalommal. Ő jelöli ki a miniszterelnököt, akit a parlamenti többségnek kell megszavaznia, valamint kinevezi a minisztereket a miniszterelnök javaslatára.
A törvényhozói hatalom a kétkamarás parlament kezében van. A szenátusnak elvileg 137, míg a képviselőháznak 314 tagja van. Azért elvileg, mert az érvényben lévő választási törvény miatt, egy bonyolulut algoritmus alapján, ez a szám elérheti a kétszeresét is. A mandátumok négy évre szólnak.
A tényleges végrehajtói hatalom a miniszterelnök és a miniszterek kezében van.
Az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják, függetlenek a többi hatalmi ágazattól. A román jogrendszerre erősen rányomja bélyegét a francia jogi modell.
Hivatalos nyelv – a román.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a nemzetiségi összetétel a 2011-es népszámlálás szerint: román 88,6%, magyar 6,5%, roma 3,3%, egyéb 1,6%.
A hivatalos román nyelv mellett, beszélt nyelv a magyar, a német, a romanes. A 2001-es Helyi közigazgatási törvény bevezetése óta minden kisebbség nyelve hivatalosan használható mindazokon a településeken, ahol a beszélőik létszáma meghaladja a 20%-ot.
A lakosság vallás szerinti megoszlása a következő: ortodox 87%, római katolikus 5,4%, protestáns 3,7% és egyéb 3,9%.
Függetlenség – az oszmán birodalomtól kikiáltva – 1 877. május 9, elismerve – 1 878. július 13.
Terület – 238 391 km² (82.)
Népesség – 2011-es népszámlálás – 20 121 641 (53)
Népsűrűség – 90 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) 199 045 millió USD (52.) – egy főre jutó – 10 129 USD/fő (71.)
Pénznem – lej (RON)
Időzóna – UTC - +2
Nemzetközi gépkocsijel - RO, joboldali közlekedés
Hívószám - +40, internet .ro
Történelme – a mai Románia földje az ősidőktől lakott. A legrégibb régészeti leletek kb. 24 000 évesek. Az ott élő népek első írásos említése Hérodotosztól való i. e. 440 környékéről. Amikor a rómaiak megközelítették az Al-Duna vidékét, a folyón túl dák törzsek éltek. A dákokat tekinti a román hivatalos történetírás a románok ősének. A dákok földjét, Daciát, vagyis a mai Erdély egy részét és Olténiát a rómaiak 87-ben elfoglalták és provinciát szerveztek ott. Ezt, a népvándorlás népeinek nyomására, 271-ben feladták. E szűk kétszáz év elég volt – a dákoromán elmélet szerint – a lakosság ellatinosítására.
A népvándorlás folyamán a gótok, majd a hunok szerveztek rövid életű államot a területen. A gepidák állama valamivel tartósabb volt. Őket az avarok követték, majd a honfoglalás előtt egy ideig a magyarok ellenőrizték a Kárpátokon kívüli területeket.
Erdély a 10. századtól a Magyar Királyság része volt, Havasalföld és Moldva területe pedig sztyeppei nomádok birtoka volt: besenyők, úzok, kunok követték egymást a tatárjárásig.
A románokat (vlachokat) legelőször a Balkán belsejében, a mai Macedóniában zajló események kapcsán említik a 11.században. A román nép a Balkán-félszigeten jelent meg, ahonnan a 10.-13. század körül vándoroltak a Dunától északra és fokozatosan magukba olvasztották az itt élőket A 13. századtól három jól elkülönülő területen éltek: Havasalföldön, Moldvában és Erdély egyes részein. Középkori elnevezésük a vlach (ejtsd: vlah, amiből a magyar nyelvben az oláh szó ered) volt. Önmagukat a „római” jelentésű ruman névvel jelölték.
A Havasalföldön és Moldvában kialakuló román fejedelemségek a 14. században a Magyar Királysággal álltak hűbéri viszonyban, majd kivívták önállóságukat. A 16. századig független államok voltak, majd több mint három évszázadon át az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek. A Havasalföldi és Moldvai Fejedelemség a 15. századtól a 19. századig török vazallusállam volt. A két fejedelemség 1859-ben egyesült és 1862-ben felvették a Románia nevet. Az 1878-as berlini kongresszuson nekik ítélték Dobrudzsát és önálló államként ismerték el. Az I. Világháborúból győztesként került ki, így megkapta Bukovinát, Erdélyt és a Partiumot, majd a II. Világháborút követően elvesztette Besszarábiát, Észak-Bukovinát és Dél-Dobrudzsát.
1965-től Nicolae Ceaușescu irányította az országot, aki a kifelé mutatott képpel szemben a belpolitikai életben személyi kultuszt és totális diktatúrát épített ki. több évtizedes hatalmának az 1989. december 22-én kitört romániai forradalom vetett véget. Ezt követően, az ország a NATO, majd az Európai Unió tagja lett
Bukarest – Városkép, a háttérben a Szabad sajtó Háza
Bukarest – Városkép
Bukarest - Városrészlet
Bukarest – Városrész, a Piata Romana
Bukarest – A Cotroceni-i palota, az elnöki rezidencia
Az elnöki palota bejárata
Bukarest – A kormánypalota épülete
Bukarest – A volt királyi palota, ma szépművészeti múzeum
Közelebbről
Bukarest – Az ortodox pátriárka székhelye
A patriárkia palotája...
...és katedrálisa
Bukarest – Az Egyesülés-sugárút
Bukarest – Jellemzőek a különböző építészeti stílusok együttléte
Bukarest – A polgármesteri hivatal
Bukarest – A Román Atheneum, patinás koncertterem
Bukarest – A Hadsereg háza
Bukarest – Az Országos Takarékpénztár, ma az egyetlen állami bank
Bukarest – A francia mintára épült diadalív, a románoknak az első világháborúban aratott győzelme tiszteletére emelt emlékmű (1927)
Bukarest – Románia első királyának (1867-1914), Carl Hohenzollern –nek lovasszobra az Egyetem-téren
Bukarest – Stílszerűen, ez a Román Építészek Szövetségének székhelye
Bukarest – A Nemzeti Színház épülete
Bukarest – Az elhíresült Nép-háza, a Pentagon után a világ második legnagyobb épülete, a Ceausescu-féle megalománia eklatáns példája
Totálkép
Bukarest – A Nemzeti könyvtár
Bukarest – A Szabad Sajtó Háza (szovjet ajándék). Az előtte lévő talapzaton eredetileg egy Lenin-szobor állt.
Bukarest – Az Intercontinental szálloda
Bukarest – A Forradalom-tere, emlékmű az 1989-es forradalom hőseinek
Bukarest – A lebontásoktól megmenekült templom a tömbházak között
Bukarest – Az óvárosi sétálóutca (Lipscani) felújítás előtt...
... és után
Bukarest – Az ismeretlen katona mauzóleuma
Bukarest – A nemzetközi repülőtér
Bukarest – Parádé a nemzeti ünnepen (December 1, Románia egyesülése Erdéllyel)
Bukarest - Csúcsforgalomban
Kolozsvár (Cluj) – A Román Nemzeti Opera. Épült 1904 és 1906 között
Kolozsvár – Mátyás király szülőháza
Kolozsvár – Mátyás király szobra, Fadrusz János alkotása
Kolozsvár – A volt New York kávéház, ma szálloda
Temesvár (Timişoara) – Az ortodox katedrális. Épült 1936 és 1940 között. A város egyik szimbólumává vált
Temesvár – A főtér, háttérben az Opera
Temesvár – Ezen a téren zajlott le a romániai forradalom nyitánya
Temesvár – Bérház, emlékeztető a svábok néhai erőteljes jelenlétére
Arad – A városháza épülete
Arad - Minorita templom és kolostor
Brassó (Brasov) – A Városháza-tér
...háttérben a szász evangélikus Fekete templom, az ország legnagyobb temploma és egyben gótikus épülete is.
Törcsvár (Bran) – Kastély Brassó közelében
Buzău – Közigazgatási palota
Craiova – A prefektura épülete
Gyulafehérvár (Alba Iulia) – Az erőd bejárata
Herkulesfürdő (Băile Herculane)
Iaşi – A kultúrpalota
Constanţa – Kaszinó a Fekete-tenger partján
Nagyvárad (Oradea) – A városháza
Nagyvárad (Oradea) – A római-katolikus püspökség, előtte Szent László szobrával
Nagyvárad – A Kanonok-sor
Nagyvárad – A Fekete sas-palota, a szecessziós remekmű
Nagyvárad – Ady és a Holnaposok szoborkompozíciója a városközpontban
Marosvásárhely (Târgu-Mureş) – A Kultúrpalota
Nagyszeben (Sibiu) – A szász óváros
Segesvár (Sighişoara) – A vár, történelmi központja világörökség
Zilah (Zalău) – Wesselényi báró szobra, Fadrusz János alkotása
Zsibó (Jibou) – Botanikus kert a volt Wesselényi-kastély kertjében
Sinaia – A Peleş-kastély, királyi nyaralóhely volt, ma múzeum
Szováta (Sovata) – A Nagy Medve-sóstó
Csíksomlyó – A katolikus magyarság legnagyobb zarándokhelye
Agapia – Észak-Moldva kolostorainak egyike, világörökség
Voroneţ – Ebbe a körbe tartozik ez a kolostor is
Bârsana – Máramarosi fatemplomok, a világörökség részei
A Békás-szoros
Szaplonca (Săpânţa) – A Vidám Temető Máramarosban
A Duna-delta, világörökség
Szerpentinek a Fogarasi-havasokban
Jellegzetes emlékhelyek a falvak bejáratánál
A diktátor sírja mai is mozgósítja a kommunistákat
Hurezu – Ortodox templom, világörökség
Kalusár táncosok
Decebal, a dák király szobra a Vaskapunál. A híd Szerbiával köt össze
Corbii de Piatră – Sziklába vájt kolostor Argeş megyében
Gelence – Erdély erődtemplomos falvainak egyike, világörökség
Mărăşeşti – I. Világháborús emlékmű, az elesettek mauzóleuma
Máramarosi népviselet
Kalotaszegi népviselet
Parajd (Praid) - Sóbánya
Sarmisegetuza – Dák erődítmények a mai Szászváros (Orăştie) mellett, világörökség
Városnézőben
Díszes kapu Moldvában
Húsvéti tojások
Táncosok
Kerámiák
www.feherlaszlo43.5mp.eu
feherlaszlo43@gmail.com