143.
Peru – Dél-Amerika harmadik, valamint az Andok legnagyobb területű országa. Északon Ecuador és Kolumbia, keleten Brazília és Bolívia, délen Chile és nyugaton mintegy 2000 km hosszan a Csendes-óceán határolja. Hajdan az Inka Birodalom központja volt. Három, egymástól meglehetősen jól elkülönülő tájra oszlik: a Parti síkság – Costa, a Középső-Andok vonulata és az Amazonas-medence.
Főváros – Lima (8 852 200).
Nagyobb városai – Callao (876 877), Arequipa (869 351), Trujillo (788 236), Cuzco (427 218).
Államforma – elnöki köztársaság. Egy többpártrendszerre, a hatalmi ágak különválasztására alapuló demokratikus ország. Az ország alkotmányának értelmében az állam feje az elnök, ugyanakkor ő a kormányfő is. Az elnököt ötéves mandátumra választják, legfeljebb egyszer választható újra. Az államfő nevezi ki a miniszterelnököt, ez pedig, az elnök jóváhagyásával, a kabinet többi tagját.
A törvényhozói hatalom az egykamarás Nemzetgyűlés kezében van. Ennek 130 tagja van, ezeknek is öt évre szól a madátumuk. Az általuk elfogadott törvényjavaslatok csak az elnöki promulgáció után lépnek érvénybe.
Az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják, elvileg független a többi hatalmi ágazattól, bár a politikai beavatkozás napjainkban is folyik.
Hivatalos nyelv – a spanyol
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a lakosság népesség szerinti megoszlása: 45% bennszülött indián, 37% mesztic (fehér és indián keverék), 15% fehér, 3% egyéb (főként japán, kínai és fekete). A meszticek külsőleg inkább az indiánokra hasonlítanak.
A hivatalos nyelv, a spanyol mellett, amelyet a lakosság 90%-a ismer, még beszélik a kecsua és az ajmara nyelvet.. A hegyi indiánok a kecsua nyelvet, a Titicaca-tó környékén, illetve az ország déli részén lakó bennszülöttek az ajmara nyelvet beszélik.
A lakosság 81,3%-a római katolikus. 12,5%-uk evangélikus, 3,3% más vallású és 2,9% nem hívő ember.
Függetlenség – Spanyolországtól, kikiáltása – 1821. július 28, elismerése –1879. augusztus 14
Terület – 1 285 216 km² (20.)
Népesség – 2015-ös becslés – 31 151 643 (42.)
Népsűrűség – 23 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) 201 809 millió USD (51.) – egy főre jutó – 6 516 USD/fő (90.)
Pénznem – perui új sol (PEN))
Időzóna – UTC -5
Nemzetközi gépkocsijel - PE, jobboldali közlekedés
Hívószám - +51, internet .pe
Történelme – Peru első őslakosai nomád, vadász-gyűjtögető törzsek voltak, melyek Peru tengerparti részeinek barlangjaiban éltek. 4000 körül ezek a törzsek már gyapotot, babot és chillit termesztettek; A 15. század elejére az Inka birodalom az ország nagy részét meghódította, és kiterjesztette hatalmát Kolumbiába és Chilébe is. 1526-28 között a spanyol hódító, Francisco Pizarro felfedezte Peru tengerparti térségeit, és elkábította az Inka birodalom gazdagsága. Spanyolországba visszatérvén pénzt szerzett és katonákat toborzott egy másik expedícióhoz. Visszatérvén, 1533-ban bevonult Cajamarca városába, Észak-Perúba, majd elfogta, megsarcolta és kivégezte az inka uralkodót, Atahualpat. Pizarro ezután létrehozta Lima fővárost (1535), de nyolc évvel később meggyilkolták. Az utolsó inka vezér, Manco Inca felkelése szégyenletes véget ért a lefejezésével 1572-ben.
A következő 200 év békésnek bizonyult, ahol Lima vált az Andokban elterülő legjelentősebb politikai, társadalmi és kereskedelmi központtá. Azonban a gyarmatosítók által kizsákmányolt indiánok elkeseredése 1780-ban felkeléssel ért véget, az önálló inka uralkodó II. Tupac Amaru vezetésével. A felkelés rövid életű volt és a vezetők többségét elfogták és kivégezték. Peru továbbra is lojális maradt Spanyolországhoz 1824-ig, amikor az országot két kívülálló felszabadította: a venezuelai Simón Bolivár és az argentin José de San Martin.
A Kuba által inspirált Nemzeti Felszabadítási Hadsereg gerilla felkelése 1965-ben sikertelennek bizonyult, de a maoista Fénylő Ösvény (Sendero Luminoso) gerillák által előidézett országos felkeléssorozat politikai instabilitást eredményezett az 1980-as években. Egy másik gerilla csoport – a Tupac Amaru Forradalmi Mozgalom (MRTA) – is előtérbe került ezen időszak alatt. 1990-ben Alberto Fujimori elnöki győzelmet aratott (hibásan El Chino névként ismert a japán szülei miatt) a perui író, Mario Vargas Llosa ellenében. Az 1992-ben az MRTA és a Sendero Luminoso vezetők sikeres elfogása azt a reményt keltik, hogy hosszú idejű lehet a béke. Sajnos jelenleg is az Equadorral régóta tartó határviták miatt külföldi megfigyelők ügyelik fel a problémás területet. A belső stabilitás fő fenyegetése a munkanélküliség és a szegénység maradt, Peru gyorsan növekvő gazdagsága ellenére.
Fujimori elnököt 1995 áprilisában újraválasztották, a választásokon jelentős mértékben felülmúlta a korábbi ENSZ főtitkárt Javier Perez de Cuellart.
Amióta megbukott Fujimori rezsimje, Peruban harcolnak a korrupció ellen, stabil a gazdasági növekedés.
Lima – A modern főváros
Lima – Az elnöki palota
Lima – A kormánypalota
Lima – Az igazságügyi palota
Lima – Templom a Barranco-negyedben
Lima – Casa de Osambela, az egyik legnagyobb ház a gyarmati időkből
Lima – A Mária Magdolna templom
Lima – Az Assisi Szent Ferenc templom és kolostor
Lima – A főtér
Más nézetből
Lima – A városháza épülete.
Lima – A Nemzeti Múzeum
Lima – A Torre Tagle palota, faragott kőerkélyekkel
A egész történelmi óváros világörökség
Templomhomlokzatok
Utcakép
Lima – Híd a Rimac-folyó fölött
Lima – Jellegzetes ház
Lima – Városi tömegközlekedés mikrobuszokkal
Lima – A repülőtér
Lima – A Szerelmesek-tere
A limai tengerpart turisztikai attrakció
Lima – Forgalomban
Rendőrök
Életkép
Cuzco – A város bejárata
Cusco – Az inka birodalom vallási és politikai központja volt, világörökség
Külváros a hegyoldalban
Cuzco – A főtér, Plaza de Armas
Cuzco – Jezsuita templom
Szökőkút a főtéren
Déli pihenő
Cuzco – Városközpont
Cuzco – Belváros
Cuzco – A Coricancha és a Santo Domingo kolostor
Bevásárlóutca és inka fal a turistáknak
Iquitos – ettől a várostol számítják hivatalosan az Amazonast, innen folytatja 3500 km.-es útját az Atlanti Óceánig. Itt már 2 km. széles és 100 m. átlagmélységet ér el, eljutnak ide az óceánjárók is.
Leymebamba – Korán reggel az Amazonas völgyében
Trujillo – A főtér
Trujillo – Épületek, homlokzatok
Trujillo – Temető. A háttérben a “lakótelep” a holtaké.
Trujillo – A Tengerészek Napján
A Valle Sagrado (Szent völgy) vezet az ősi inka birodalom belsejébe, a periuiak kulturájának bölcsőjéhez – Cuzco, Machu-Pichu, Ollantaytambo.
Kondorkeselyű – nemzeti madár
“A kondor keresztje” kilátó
Turistacsalogató a kilátónál
A völgy lakói
Inka függőhíd
Inka szobrocskák
Inka falak, a kövek csodálatos összeillesztése, kötőanyag nélkül
Most a Fehér Jézus őrködik az inkák szent völgye fölött
Út a Machu Pichu-ra. Ezen hordták fel a termőföldet a teraszokra.
Machu Pichu - Az egykori Inka Birodalom romvárosa, világörökség
A várost 1450 körül építették, majd csak 1911-ben fedezték fel újra. A teraszokon kukoricát és krumplit termesztettek.
A láma a magaslatokon
Az inkák által épített gabonaraktárak
A Colca-kanyon – a világ legmélyebb kanyonja, az ország harmadik turisztikai attrakciója
Puna – Kikötö a Titicaca-tó partján, a kondorkeselyű oltalmában
Uros – A nádból épített úszószigetek világa a Titicaca tavon, a világ legmagasabban (3 812 m.) fekvő hajózható tava Peru és Bolívia határán
Szigetlakók
Nádból készült hajókkal és csónakokkal közlekednek
Áll a bál
Halásztanya cégére?
A Nazca-vonalak és kőrajzok több mint 2000 évesek. Világörökség. Máig megfejthetetlen jelentésük és rendeltetésük. Az állatfigurák (fenn) közös jellemzője, hogy egyetlen, önmagát sehol nem metsző vonalból állnak
A szövés elsősorban a férfi dolga
Alpakavásár - rendkívüli finomságú gyapjáról ismert dél-amerikai teveféle.
Nevado Alpamayo - jégpiramis
Befagyott vízesés a Colca kanyonban
Kirakodóvásár 4910 méter magasságban.
Asszonyok
Ceviche – nemzeti eledel tengeri gyümölcsökből
Készül a coca-tea (erősen hallucinogén növény)
Pisco – Szőlőből készült pálinka, jellegzetes perui és chilei ital
Vidéki turizmus a hegyek között
Fiúk
Lányok
Ballestas-szigetek – Guano (madárürülék) rakodóhely. A magas nitrát- és foszfáttartalma miatt alkalmas volt a puskapor készítésére.
Gyermek
Vásárnapon
Tánc a turistáknak
Piac
Kecsua indiánok
Kantutas, nemzeti virág Cuzcoban
Az andesi szirtimadár (Rupicola peruviana)
Puya Raimondi - üstökösfa
Sólepárló a hegyek között
Színház a természet által adott díszletek között
Mindent a turistákért
Minden darabka földet meg kell művelni
Táncosok
Vén diák (nem véndiák)
Nehéz kivárni a sort
Zenész
Helyi szépség
www.feherlaszlo43.5mp.eu
feherlaszlo43@gmail.com