141.
Pápua Új-Guinea – Óceánia egyik állama, mely a Föld második legnagyobb szigetét, Új-Guinea keleti részét és számtalan kisebb szigetet foglal magában. Az egyik leginkább vidékies jellegű ország, csupán a népesség 18%-a él városokban. Az ország egyike a legkevésbé felfedezetteknek, kulturális és földrajzi értelemben is.
Főváros – Port Moresby (364 125).
Nagyobb városai – Lae (100 677), Popondetta (49 244)
Mount Hagen (46 256), Arawa (36 443)
Államforma – alkotmányos monarchia. Az elfogadott alkotmány szerint az államfő a brit uralkodó, őt képviseli a helyi kormányzó. A tényleges végrehajtó hatalom a miniszterelnök kezében van, az ő vezetése alatt áll a kabinet. A törvényhozó testület az egykamarás és 109 tagból álló Országgyűlés. Ebből 20 tagot a kormányzó jelöl és 19 tagot pedig a 19 tartomány, a többi választás útján lesz képviselő.
Hivatalos nyelv – angol, tok pisin, hiri motu
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – Pápua Új-Guinea egyedülálló a világon abban a tekintetben, hogy egy országon belül itt beszélik a legtöbb különböző nyelvet. Jelenlegi ismereteink szerint 841 nyelvet beszélnek, ami a világ összes nyelveinek kb. nyolcada, nyelvenként átlagosan kb. 6000 beszélővel. Az elsődleges közvetítőnyelv a tok pisin, ami egy angol, új-guineai és melanéz pidzsin keverék – ezen a nyelven hangzik el a legtöbb parlamenti felszólalás és ez a hirdetések, a közérdekű információk és a nemzeti hírlap, a Wantok nyelve. Pápuaföldön, az ország déli részén, a harmadik hivatalos nyelv, a hiri motu az elterjedtebb.
A lakosság rendkívül heterogén, több mint hétszáz különböző törzs él az országban. Az ország névadói, a melanézek közé tartozó pápuák nyolcvan százalékot tesznek ki az ország lakosságán belül.
A szigeten lakók legnagyobb része törzsi vallású (35%). A legnagyobb keresztény egyház a római katolikus (20%). Jelen van még a református (11%) és az anglikán (6%) valamint egyéb vallás (6%) is.
Függetlenség – Ausztráliától – 1975. szeptember 16.
Terület – 462 840 km² (55.)
Népesség – 2011-es népszámlálás – 7 059 653 (103)
Népsűrűség – 15 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) 16 576 millió USD (117) – egy főre jutó 2 221 USD/fő (137.)
Pénznem – Papua New Guinean kina (PGK)
Időzóna – UTC +10
Nemzetközi gépkocsijel – PNG, baloldali közlekedés
Hívószám – +675, internet .pg
Történelme – Pápua Új-Guinea területén már az ókorban is éltek emberek. A sziget belsejében levő felföldön önállóan háziasítottak növényeket.
A sziget partvidékét a portugál és spanyol hajósok már a 16. század első felében felderítették. A portugálok délkelet-ázsiai birtokaikon elterjesztették a Dél-Amerikából származó édesburgonya termesztését. Ezt átvették Új-Guinea belső vidékein lakók is. Az édesburgonya elterjedése valóságos népességrobbanást okozott körükben.
1860-ban a Johan Cesar Godeffroy & Sohn hamburgi cég az északi parton kókuszdiót termesztett, koprával kereskedett. A mai ország északi területét a 1885-ben Otto Finsch a német császárnak ajánlotta. Ezzel a terület a Német Birodalom gyarmata lett. A terület neve: Vilmos Császár Terület. Ezt majd az első világháborúban az ausztrálok elfoglalták. 1919-ben ausztrál védnökség alá került Pápua Új-Guinea néven.
A déli részen 1884. november 6-án a britek Brit Új-Guinea néven egy új protektorátust hoztak létre, majd 1888. szeptember 4-én gyarmattá nyilvánították. 1941 decemberében a japán seregek behatoltak a sziget északi részére. A harcokban az ország mai területén 216 000 japán, ausztrál és amerikai katona veszítette életét. 1945-ben a sziget teljes területe felszabadult a japán megszállás alól és ismét Ausztrália igazgatása alá került.
1972-ben választásokat tartottak, amelyben a szavazók függetlenségre szavaztak. 1973 decemberében Pápua Új-Guinea autonómiát, 1975. szeptember 16-án függetlenséget kapott az ausztrál kormánytól. Ekkor Bougainville szeparatistái önálló függetlenséget szerettek volna elérni,
végül 2005-ben a sziget autonómiát kapott.
Az ország két részének eltérő múltja ma is gondokat okoz a mindennapi életben. A két részen (Pápuán és Új-Guineán) mindmáig eltérő a jogrend. Az egyenes határ utakat, egy nyelven beszélő népeket vág ketté, nehezítve életüket
�
Port Moresby – Isten hozott a fővárosban
Port Moresby – Városkép, ahol találkozik a modern a hagyományossal
A hagyományos negyed
Közelkép
Port Moresby - Városkép
Port Moresby – Városrész
Port Moresby - Városközpont
Port Moresby – Festői környezetben
Port Moresby - A parlament bejárata
Port Moresby – A parlament épülete
Port Moresby – Repülőre várva
Árusok a repülőtér előtt
A kikötőben
Halárusok
Port Moresby – A Hősök temetője
Ausztrália és Új-Zéland elesett hősei a II. Világháborúban
Port Moresby – A múzeum bejárata
Port Moresby – Elegáns szálloda itt is van
Árusok és munkanélküliek
Asaro mudmen – benszülöttek a Goroka-fesztiválon
Kenyérsütés
Hagyományos házdíszítés
Vízhordó asszony
Bennszülött ünnepi díszben
Bokacsörgők
Gyermekek
Családi kép
Csendélet a parti háznál
A Duk-Duk titkos vallási szervezet tánca
A hegyek között
Belülről
Vidéki környezet
A politika ide is begyűrűzik
Ajándékot visznek a temetésre
Gyűjtik az esővizet
Fafaragás
Ingyenes élményfürdő
Cikászpálma-főzés
„Harcba” indulnak a hulik
„Harcosok”
Vadászaton
Öleb helyett
Mekeo házaspár
Mekeo lányok
Keresztény temető és a halottak névsora
Kígyóparádé
Maszkok
Mila-mila fesztivál
Felállás a tánchoz
Olajpálma eladó
Madármaszk
A paradicsommadár „megtestesítője”.
Piaci képek
Sepik fesztivál
Táncosok
A Függetlenség napján
Templombelső
Hagyományos halászhajók
Asszonyok ünnepi díszben
Leány
Férfias kellékek
Minden igényt kielégítő tokok
Ritka souvenir ritka turistáknak
Vadászlecke fiataloknak
Népgyűlés
Bennszülött férfiak
Sorakozó
Harci jelenetek turistáknak
Íjász
Az elődöknek nem csupán a szelleme marad meg az élők között
„Együtt” a család
Viszlát a másik életben, remélhetőleg hosszabb újjakkal
Nők
www.feherlaszlo43.5mp.eu
feherlaszlo43@gmail.com