139.
Palau – a Karolina-szigetek legnyugatibb szigetcsoportjain helyezkedik el. Az államot 241 sziget alkotja, amelyből csupán 12 lakott.
Nagyobb szigetei vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallképződmények. A trópusi éghajlatú köztársaság elsősorban idegenforgalmáról nevezetes.
A teljes lakosság kétharmada egyetlen szigeten, Koror szigetén él.
Tőlük délnyugatra, kb. 600 km távolságra több lakott szigetcsoport található, ezek is részei Palau államnak. A fő szigetcsoportról nyugatra található kb. 200 apró, lakatlan sziget, összefoglaló néven Rock Islands. Ez is része az állam területének.
Főváros – Ngerulmud (1711) – 2006 óta, addig Koror volt a főváros
Nagyobb városai – Koror (11 346) és más kisebb települések
Államforma – köztársaság. Az érvényben lévő alkotmányt 1981-ben fogadták el.
A demokratikus politikai élet többpárti rendszerben zajlik, az országot az elnök képviseli, ő egyben az államfő és a kormányfő is. A végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja, míg a törvényhozói hatalmat úgy a kormány mint a Nemzeti Kongresszus. Az igazságszolgáltatás független a végrehajtói és a törvényhozói hatalmi ágaktól.
Hivatalos nyelv – az angol és a palaui
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – az ország lakosságának kb. 70%-a tősgyökeres palaui, mellettük élnek a melanéziai, mikronéziai és ausztronéz népek.
Keveredtek a japánokkal, kínaiakkal és filippínókkal
A lakosság többsége keresztény: katolikus (49,4%), protestáns (21,26%), ádventista (5,3%)
Függetlenség – az Amerikai Egyesült Államoktól – 1994. október 1.
Terület – 466 km² (196.)
Népesség – 2015-ös becslés – 17 948
Népsűrűség – 43,9 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) 234 millió USD (189) – egy főre jutó – 11 068 USD/fő (65.)
Pénznem – USA dollár (USD)
Időzóna – UTC +9
Nemzetközi gépkocsijel – PAL, jobboldali közlekedés
Hívószám – +680, internet .pw
Történelme – évezredeken át Palaun matrilineáris társadalom volt. Hagyományosan a föld, pénz és a társadalmi pozíció nőágon öröklődtek. A klánok földje anyáról a legidősebb lányra szállt. A modern apaági öröklési rendet a császári Japán vezette be. A második világháború alatt a nemzetségi földeket a japán kormány elkobozta és személyi tulajdonként újraosztotta. A régi rendszer visszaállítására csak erőtlen kísérlet történt.
Palaut 1543-ban fedezte fel Ruy López de Villalobos. Ettől kezdve spanyol területnek számított, de a spanyol uralom jobbára névleges maradt. A fülöp-szigeteki gyarmati kormányzat volt területileg illetékes. 1885 előtt néhány szigetet Németország szállt meg. A kitört vitában XIII. Leó pápa volt a döntőbíró, aki a szigeteket Spanyolországnak ítélte, de gazdasági koncessziókat adott Németországnak és az Amerikai Egyesült Államoknak.
1898-ban Spanyolország vereséget szenvedett a spanyol-amerikai háborúban. Ekkor eladta csendes-óceáni birtokait Németországnak. A németek Palaut Új-Guineából igazgatták. Megkezdték a foszfát és a bauxit bányászatát. Ez azután is folytatódott, hogy a szigeteket az első világháborúban megszállta a Japán Birodalom. Az I. Világháború után Japán népszövetségi mandátumterületként igazgatta a szigeteket. A japán kormány támogatta japánok és koreaiak letelepedését. Fejlesztették a gazdasági életet, megkezdődött a tonhal és a kopra feldolgozása.
1944-ben amerikai erők foglalták el. 1947-ben a szigetek a Csendes-óceáni Gyámsági Terület része lett, majd 1951-ig az USA haditengerészeti minisztériuma gyakorolta a hatalmat a gyámsági terület felett. 1965-ben felerősödtek az autonómia törekvések, és 1967-ben tárgyalások kezdődtek az autonómiáról. Az 1978-as népszavazást követően, mivel a lakosság elutasította a megalakuló Mikronéziai Szövetségi Államokhoz való csatlakozást, Palau 1981. január 1-jén az USA autonóm köztársasága lett Belaui Köztársaság néven. Belau és az USA 1982-ben kötötte meg a társulási szerződést, ami kilátásba helyezte a függetlenséget is. Az 1993-ban megtartott népszavazáson megszavazták a függetlenséget, amelyet 1994-ben kiáltottak ki. Az országot Palaui Köztársaság néven vették fel az ENSZ-be, de kül- és hadügyeiért továbbra is az USA a felelős
Melekeok – A Capitolium, közigazgatási központ
Közelkép
Totálkép
Koror – A kikötőben
Utcakép
Bevásárlóközpont
Az Etpison-múzeum
A belváros
Forgalomban
A bank épülete
Fátyol-vízesés
Fiúk
Jellegzetes ház
„Relikviák” a II. világháborús japán megszállás idejéből
A japán-palaui barátság hídja
Trópusi eső után
Korall szigetvilág Palauban
Búvárkodás a mandarin-hallal
Rendszámtábla a hangzatos Koror „államban”
Kajak-túra az esőerdőben
Az anya-tánc
Az egyes családok az öltözékük színében különböznek egymástól
www.feherlaszlo43.5mp.eu
feherlaszlo43@gmail.com