138.
Pakisztán – független ázsiai állam Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán. Több mint 1000 km-es partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel, ezenkívül nyugaton Afganisztán és Irán, keleten India és északkeleten Kína határolja. Tádzsikisztántól, a néhol csak 20 km szélességű Vakhan-folyosó választja el. Területét keleten az Indus folyó alföldje uralja, az Industól keletre a Thar-sivatag található, északi területeit magashegységi táj uralja, amely a Karakorumban megközelíti a 8000 métert..
Főváros – Iszlámábád (1 829 180)
Nagyobb városai – Karacsi (24 300 000), Lahor (10 052 000), Rawalpindi (3 363 931).
Államforma – iszlám köztársaság. Az állam feje az elnök, aki egyben a hadsereg főparancsnoka is. A szerepe leginkább protokolláris szintre szorítkozik. Az alkotmány értelmében a pakisztáni törvényhozás szerve a kétkamarás parlament, amely a szenátusból (felsőház) és a nemzetgyűlésből (alsóház) áll. A nemzetgyűlés 342 tagjából 272 képviselő öt évente történő, közvetlen választás útján kerül be a házba. Az alkotmány előírja, hogy ezen felül 60 helyet kapjanak a nők, 10 pedig a vallási kisebbségek számára biztosított. A kormány miniszterei nemzetgyűlési képviselők kell legyenek. A szenátus 100 tagú. Az elnöknek csak az alsóházat van joga feloszlatni.
Jogrendszere az angol jogon alapul, de a saría (iszlám jog) magasabb rendű, mint az angol.
Hivatalos nyelv – az urdu és angol.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – Pakisztán a hatodik legnépesebb ország a világon és Indonézia után itt él a második legnagyobb muszlim közösség.
Beszélt nyelvek: az országban a hivatalos nyelv az angol és az urdu (arab írású hindi), de beszélik még a pandzsábit, szindit, pastut, és beludzsit. Népek: az ország lakosságának 40%-a pandzsábi, 25%-a dzsát, 13%-a szindi, 15%-a pastu, 2%-a beludzsi, 5% pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.
A városi lakosság aránya 33%, a születéskor várható élettartam: férfiaknál 61 év, nőknél 63 év, a népességnövekedés 2,01% és az írástudatlanság 54,3%.
Vallások: A népesség 97%-a muszlim (77% szunnita, 20% síita), 3% pedig hindu és keresztény.
Függetlenség – a Brit Birodalomtól – 1947. augusztus 14.
Terület – 881 913 (35.)
Népesség – 2015-ös becslés – 199 085 847 (6.)
Népsűrűség – 239,6 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) 251 255 millió USD (42.) – egy főre jutó – 1 561 USD/fő (155.)
Pénznem – pakisztáni rúpia (PKR)
Időzóna – UTC +5
Nemzetközi gépkocsijel – PK, baloldali közlekedés
Hívószám – +92, internet .pk
Történelme – 1947-ig Pakisztán történelme az indiai szubkontinens történelmének része.
Az önálló pakisztáni állam 1947. augusztus 14-én jött létre, az indiai brit uralom megszűntekor, India muzulmánok-lakta területeiből. Az ország függetlenségét 1947-ben kiáltották ki. Pandzsáb és Bengália tartomány ellentmondásos felosztásának hatására lázadások törtek ki Indiában és Pakisztánban is. Hinduk és szikhek milliói vándoroltak Indiába és muszlimok milliói Pakisztánba. 1947-től 1956-ig a brit Nemzetközösség domíniuma volt, azóta köztársaság.
Az Indiától való különválást mindkét részről véres összecsapások követték, és nem sikerült rendezni a korábban önálló fejedelemség, Dzsammu és Kasmír hovatartozását sem. Az ország két, egymástól nagy földrajzi távolságra lévő részből állt, Nyugat-Pakisztánból és Kelet-Pakisztánból, amelyeket India választott el egymástól. A két országrészt csak a közös vallás kötötte össze. A lakosság nagyobb része a keleti országrészben élt, de a politikai vezetés nyugaton összpontosult. Kelet-Pakisztán 1971-ben Bangladesi Népi Köztársaság néven kikiáltotta a függetlenségét, amit a pakisztáni hadsereg megpróbált megakadályozni. Indiai segítséggel végül az önálló Bangladest követelő erők győztek.
Az ország fővárosa többször megváltozott, 1958-ig Karacsi, ezt követően mintegy negyedszázadig Rawalpindi, majd napjainkban Iszlámábád.
Az ország politikai rendszere labilis. Történelmében gyakori a katonai puccs, a polgári kormányok pedig gyorsan elvesztették legitimitásukat a korrupció miatt.
Islamabad – Látkép, az előtérban a Pakisztán-nemzeti emlékmű
Az emlémű közelről
Islamabad – Városkép
Islamabad – Az elnöki palota
Más nézetből
Islamabad – A parlament épülete
Islamabad – A Legfelsőbb Bíróság épülete, japán tervezés
Islamabad – A Szépművészeti galéria
Islamabad – Az emlékművek múzeuma
Islamabad - Városrész
Islamabad – A Feiszal-mecset, 74 ezer helyet biztosít a híveknek
A mecset a szaud-arábiai uralkodó adománya, ő a névadója is
A mecset belseje
Islamabad – A nemzetközi iszlám egyetem
Islamabad – Bejárat az egyetemi negyedbe
Islamabad – A Damn-e Koh Park
Filagória a parkban
Karacsi – Az ország legnagyobb városába vezető egyik út
Karacsi – Városrész
Karacsi – Utcaképek
Karacsi – A Mazare Quaid mauzóleum, az ország nemzeti ikonja. Ez Mohammad Ali Jinnah – a pakisztáni állam alapítójának - sírja.
Közelebbről
Karacsi – A Három kard, fehér márványból épített emlékmű, a Népppárt győzelmére emeltette az azóta kivégzett volt miniszterelnök, Zulfikar Ali Bhutto (1973-1977)
Karacsi – A Nemzeti Múzeum épülete
Karacsi – A Mohatta-palota, jellegzetes rózaszínű kövekből építtette az azonos nevű üzletember, ma múzeumként működik.
Karacsi – A St. Patrick római-katolikus katedrális, ritka kivétel muzulmán országokban
Karacsi – Forgalomirányító rendőrnők
Karacsi – A rádió épülete
Karacsi – Mecset
Lahore – Városkép
Lahore – Az erőd épülete, világörökség
Lahore – A Badshahi mecset a 17. században épült és 300 éven keresztül ez volt a világ legnagyobb mecsete
Imádkozás közben
Lahore – Az egyik legfontosabb nevezetessége a hatalmas, három szinten elterülő park. A mogul időkben épült, világörökség
Lahore – Minar -e-Pakisztán, szimbolikus történelmi minaret-emlékmű: az itt aláírt Indiai Függetlenségi Nyilatkozat és a Pakisztán függetlenségéhez vezető lahorei határozat emlékére
Lahore – Ranjit Singh, a szikh birodalom alapítójának sírja.
Lahore - Városrész
Lahore – Iskola
Lahore – A múzeum épülete, a jellegzetes rózsaszínű kövekből
Lahore – Repülőtér
Utcakép
Peshavar – Városkapu
Peshavar – Az iszlám egyetem
Peshavar – Művészi minaretek
Peshavar – Utcakép
Peshavar – Városközpont
Faisalabad – Fontos ipari központ, a textilexport városa
Faisalabad – A város jellegzetessége, az óratorony
Multan – Az ereklyék és a szentek városa
Az óratorony
Quetta – Az ország „gyümölcsöskertje”
Rawalpindi – Utcakép
Khewra – A sóbánya bejárata
Arcok
Férfiak
Egyetemisták
Asszonyok…
…és asszonyok
Bazári életkép
Fodrásznál
Esti „kapuzárás” a Wagah-i határátkelőnél India és Pakisztán között. A zsigeri ellenségeskedésnek ma már turisztikai vonzata is van
Díszszázad
Kidíszített távolsági busz
A himalájai cédrus, az ország nemzeti fája
Csak semmi sertéshús
Cipővásár
Vidéki életkép
Fejek és lábak
Önostorozó, fizetett gyászolók
Forgalomban
Friss és üdítő lé, cukornádból csapolják helyben
Fűszervásár
Városi buszok
Az Indus folyó hídja következik
A K-2 hegycsúcs, a Föld második legmagasabb hegye, 8611 m.
Népviselet a Kalash-völgyben
Kenyérárusok
Kihasznált kapacitás
Kashmiri leányok
Lovaspoló, a királyok sportja. A közhiedelemmel ellentétben, ezt a sportot nem az angolok honosították meg, hanem annak idején a perzsák
Manikűrözött köszörűs
A pödröttszarvű kecske, az ország nemzeti állata
A medreszében tanítják a Koránt
Két kultúra, két egyenruha meg egy bizonytalan ember a kínai határon
Eladó a pakora (pirított, fűszerezett, bármely zöldségből készített előétel)
Pastu népviselet
Ingyen rizs az éhezőknek
Teázó, „természetesen” csak férfiaknak
Kerámia
A terrorizmus elleni harc áldozatainak emlékére, a zászlók a halott iránti tiszteletet, megbecsülést jelképezik
Motorkerékpár-parkolás
Karperecek
Lehangoló ember és környezet
Militarizmusra nevelt fiuk a kishúgukkal
Divatbaba
www.feherlaszlo43.5mp.eu
feherlaszlo43@gmail.com