1 of 100

136.

2 of 100

3 of 100

Oroszország – másként Oroszországi Föderáció, Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig terjedő ország. A Föld legnagyobb területű állama, atomhatalom. Fennhatósága alá tartozik a Kalinyingrádi terület nevű exklávé is. A következő országokkal határos szárazföldön: Norvégia, Finnország, Észtország, Lettország, Fehéroroszország, Ukrajna, Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kína, Mongólia, Észak-Korea. Kalinyingrádi területének pedig Litvánia és Lengyelország a szomszédja.

Főváros – Moszkva (11 503 501)

Nagyobb városai – Szentpétervár (4 879 566),

Novoszibirszk (1 473 754), Jekatyerinburg (1 428 042).

Államforma – szövetségi köztársaság. Az 1993-as alkotmány szerint az Oroszországi Föderáció elnöki, szövetségi köztársaság. Az államfőt a nép közvetlenül választja, 6 éves mandátummal rendelkezik. Az állam elnöke a fegyveres erők főparancsnoka, vétójoga van a parlamentben, hatalma van a törvényhozás területén is. Ő tesz javaslatot a miniszterelnök személyét illetően. A kétkamarás parlamentben a képviselőház (Duma) 450 tagból, míg a Szövetség Tanács 166 tagból áll. Az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság tagjait a Szövetség Tanács nevezi ki, az államfő javaslatára

Hivatalos nyelv – az orosz, és még 27 közösen elfogadott hivatalos nyelv az ország különböző vidékein.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – összesen 128 népcsoport létezik, 2010-es adatok szerint a legnagyobbak az orosz 77,7%, tatár 3,7%, ukrán 1,3%, baskír 1,1%, csuvas 1%, csecsen 1%, örmény 0,8%, egyéb népcsoportok: 13,4%.

Hivatalos nyelv az orosz, egyéb beszélt nyelvek: avar, csecsen, baskír, burját, tatár, jakut, udmurt, komi, mari, mordvin, karjalai, kalmük, kabard. Vallás szerinti megoszlás 2006-ban: ortodox 55%, muszlim 18%, protestáns 10%, katolikus 7%, zsidó 5%, egyéb 5%

Függetlenség – Szovjetunió megszűnése – 1991. dec. 25

Terület – 17 098 242 (1.) a Krim-félsziget nélkül

Népesség – 2015-ös becslés – 144 192 450 (9.)

Népsűrűség – 8,3 fő/km²

GDP – (ENSZ statisztika) 1 860 597 millió USD (10.) – egy főre jutó – 12 972 USD/fő (60.)

Pénznem – Orosz rubel (RUB))

Időzóna – UTC +3 – tól +12-ig.

4 of 100

Nemzetközi gépkocsijel - RUS, jobboldali közlekedés

Hívószám – +7, internet .ru

Történelme – A keleti szlávok a népvándorlás korában húzódtak északra, az erdőkbe, amelyek biztonságosabbak voltak a nyílt síkságnál. Ott sok évszázadon keresztül, lassan magukba olvasztották a finnugor népek többségét. A mai Oroszország magját a 8. században harcias skandináv kereskedők, a varégok alapították. 862-ben Ruszik (Rurik), a varégok egyik törzsének feje, államot alapított Novgorodban, az új állam neve Rusz (Oroszország) lett. Ez elég erős volt ahhoz, hogy dél felé terjeszkedve a sztyeppe szélére, Kijevbe tegye át székhelyét. A kijevi Rusz virágkora a 10. és 11. század volt. Felvette az ortodox kereszténységet. Nem minden orosz fejedelemség került tatár uralom alá. Kijev bukásával egy időben Novgorod képes volt visszaverni a Német Lovagrend támadását, és a tatár uralmat is elkerülte. Mégsem Novgorod lett az újkori orosz állam bölcsője, hanem Moszkva, pedig Moszkva fejedelme az Arany Horda kánjának vazallusa volt még sokáig. Lassanként mégis képes volt saját uralma alatt egyesíteni az orosz fejedelemségeket. Oroszország első cárja (királya) Rettegett Iván volt. Sokat tett az ország katonai erejének növelése érdekében és megkezdte azt a külpolitikát, amely a legújabb korig folyamatosan kimutatható: kijutni a meleg, jégmentes tengerre. Mihály cár 1613-ban megalapította az 1917-ig uralkodó Romanov-dinasztiát, melynek egyik legjelentősebb alakja I. (Nagy) Péter cár volt. 1689-től erős, nyugati mintára szervezett államot hozott létre. Oroszország a napóleoni háborúk idejében lett vitathatatlanul európai nagyhatalom. Napóleon császár bukásának közvetlen oka oroszországi hadjáratának kudarca. A 19. század folyamán ugyan jelentős ipar épült ki Oroszországban, de zömmel a feudális viszonyok még sokáig fennmaradtak és azok lebontása után sem volt képes az ország korszerű demokráciává válni. A 20. század elejére Oroszország katonailag is meggyengült, vereséget szenvedett az 1905-ös orosz–japán háborúban és az első világháborúban is.

1917-ben megdöntötték a cárizmust, és a bolsevikok vették át a hatalmat. A bolsevikok hatalomra kerülése után 1918-ban a szovjetek (tanácsok) összoroszországi kongresszusa tanácsköztársasággá kiáltotta ki Oroszországot. A Sztálinról elnevezett sztálinizmus idején a rettegés uralta az országot. Senki sem volt biztonságban, a kommunista párttagok sem. Rendkívül erőltetett ütemű iparosítás folyt, ennek mellékhatásaként éhínség pusztított Ukrajnában. A második világháború alatt a háborús erőfeszítés kivéreztette a lakosságot. 26 millió állampolgára halt meg a Szovjetuniónak a harcok következtében. Az anyagi kár is rettenetes volt. De a háború végén a Szovjetunió lett a világ két szuperhatalma közül az egyik. 1991. december 25-én szűnt meg, a jogfolytonosságot Oroszország vette át a nemzetközi szervezetekben

5 of 100

Moszkva – Városkép (régebbi)

6 of 100

Moszkva – Városkép (mai)

7 of 100

Moszkva és azonos nevű folyója a Kreml palotájával

8 of 100

Moszkva - Városrész

9 of 100

Moszkva – A Kreml, világörökség

10 of 100

Moszkva – A Vörös-tér

11 of 100

Moszkva – A Kreml bejárata

12 of 100

Moszkva – Lenin mauzóleuma

13 of 100

Díszőrség

https://1drv.ms/p/s!AvTadjZe-R7LiCvq2_NE_MCyR2-y

14 of 100

Moszkva – A Történeti múzeum a Kremlben

15 of 100

Moszkva – A Szt. Bazil katedrális

16 of 100

Részletek

17 of 100

Moszkva – A Kazany templom a Vörös téren

18 of 100

Moszkva – Volt szovjet vezetők nyugvóhelye a Kreml falában

19 of 100

Moszkva – A II. Világháború emlékműve

20 of 100

Moszkva – Az ismeretlen katona sírja és az örökmécses

21 of 100

A Nagy Honvédő Háborúra emlékezve

22 of 100

Moszkva – A cári harang

23 of 100

Moszkva esküvő

24 of 100

Moszkva – A Nagyszínház (Bolsoj Tyeatr) épülete

25 of 100

Moszkva – A cári palota épülete és parkja

26 of 100

Moszkva – Életkép

27 of 100

Moszkva – Gagarin titánból készült emlékműve

28 of 100

Moszkva – A patinás GUM bevásárlóközpont

29 of 100

Moszkva – A Zene Nemzetközi Háza

30 of 100

Moszkva – A Népek barátsága kútja

31 of 100

Moszkva – A Lomonoszov egyetem épülete

32 of 100

Moszkva – A metró Komszomolszkaja megállója

33 of 100

Moszkva – A Lubjanka, börtön és KGB székház, ahonnan el lehetett látni messze Szibériáig a gulágra és mélyen a pincékig, a kivégzőkamarákig

34 of 100

Moszkva – Novodevicsij-kolostor a 17. századból, világörökség

35 of 100

Moszkva – A parlament épülete

36 of 100

Moszkva- Jellegzetes szocreál stílusban épült szálloda, a Hotel Peking

37 of 100

Moszkva – A Putinkij-templom, 1652-ből maradt meg háztömbök között is

38 of 100

Moszkva – A Szépművészeti Múzeum kertjében

39 of 100

Moszkvai trolibusz

40 of 100

Moszkva – Utcaképek

41 of 100

42 of 100

43 of 100

Moszkva – A Tretyakov-képtár

44 of 100

Moszkva – Május 9, a Győzelem napja

45 of 100

46 of 100

Moszkva- Taxiállomás

47 of 100

Moszkva – Ide is begyűrűzött az amerikai giccs

48 of 100

Szentpétervár – A Téli Palota, világörökség

49 of 100

Szentpétervár – Szt. Péter és Pál erődje

50 of 100

Szentpétervár – Belváros, a történelmi központ világörökség

51 of 100

Szentpétervár – Észak Velencéje

52 of 100

Szentpétervár – Városkép, I. Miklós cár szobrával

53 of 100

Szentpétervár – A Katalin-palota

54 of 100

Turistacsalogató

55 of 100

Szentpétervár – A Palota-tér, innen indult a kommunizmus…

56 of 100

…az Auróra cirkáló jeladására

57 of 100

Szentpétervár – A Peterhof, világörökség

58 of 100

59 of 100

Szentpétervár – Az Ermitázs

60 of 100

Szentpétervár – Nagy Péter cár, az alapító és névadó bronzszobra

61 of 100

Szentpétervár – A Megváltó temploma

62 of 100

Szentpétervár – A Vityebszkij vasútállomás

63 of 100

Szentpétervár – Menyasszony a Néva partján

64 of 100

Szentpétervár – Cárok sírja

65 of 100

Jekatyerinburg (Szverdlovszk) – Vasútállomás

66 of 100

Kazany – Minden vallás temploma (jelen van minden stílus)

67 of 100

A kazanyi Kreml , világörökség

68 of 100

Az Onyega-tó szigetén található Kizsi-i fatemplom, Karélia gyöngyszeme, világörökség

69 of 100

A Preobarzsenszkij-templom 1724-ben épült, 22 kupolája van

70 of 100

A Novgorod-i Kreml, világörökség

71 of 100

Belülről

72 of 100

Novoszibirszk – A Transzszibériai vasút egyik állomása

73 of 100

Odessza – A Patyomkin-lépcsők

74 of 100

Vlagyivosztok – Az Aranyszarv-öböl

75 of 100

Volgográd (Sztálingrád) – A Haza Emlékműve, 81 m. magas, csak a kard 27 m. hosszú és 14 tonna.

76 of 100

Kaliningrád (Königsberg) – Az országhoz tartozó exklávé

77 of 100

Fabergé-tojások – cári rendelésre készült ékszeres dobozok

78 of 100

Jellegzetes orosz dácsa a nyírfaerdő közepén

79 of 100

Ünnepségek Vízkeresztkor

80 of 100

A három „főgonosz” a turistákat várja egy kis fényképezkedésre

81 of 100

Téli tisztálkodás faluhelyen

82 of 100

A Gejzírek-völgye Kamcsatkán

83 of 100

Határkő Európa és Ázsia határán az Ural hegységben

84 of 100

Jakut rénszarvas-tenyésztő

85 of 100

Jakut leányka

86 of 100

A Komi kőoszlopok. Kétmlllió évesre tartják, eredetük ismeretlen, magasságuk eléri a 42 métert is.

87 of 100

Immár végleges nyugállományban, Vége (?) a meleg- és a hidegháborúnak is.

88 of 100

Magányos menyasszony falun. A násznép talán az asztalok alatt?

89 of 100

Matrjoskák minden igénynek

90 of 100

Népi táncegyüttes

91 of 100

Az őket visszakívánó „üdvhadsereg” elfeledkezik arról, hogy imádottja idején nem tüntethetett volna csak egyszer életében

92 of 100

Semmi tisztelet?!

93 of 100

Jegykezelő szerzetesek a kolostorban

94 of 100

Jellegzetes faházak

95 of 100

Tatár család

96 of 100

Vidéken télen

97 of 100

Orosz specifikum, a trojka

98 of 100

Az Udacsnaja külszín gyémántbánya Szibériában, 600 m. mély

99 of 100

Út a tajgában

100 of 100

  • Készítette: Fehér László – 2012 szeptember

www.feherlaszlo43.5mp.eu

feherlaszlo43@gmail.com

  • Zene: Volgai hajósok