1 of 100

134.

2 of 100

3 of 100

 

 

�Olaszország – hivatalosan Olasz Köztársaság, független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennin-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát. Északnyugatról Franciaország, északról Svájc és Ausztria, északkeletről Szlovénia, keletről az Adriai-tenger, délről a Jón- és a Földközi-tenger, nyugatról pedig a Tirrén- és a Ligur-tenger határolja. Területén található két enklávé, San Marino és a Vatikán, de Olaszországnak exklávéja is van, méghozzá Svájcban, Campione d’Italia néven.

Főváros – Róma (2 869 461)

Nagyobb városai – Milánó (1 343 143), Nápoly (975 260), Torino (892 649), Palermo (676 118).

Államforma – parlamentáris demokratikus köztársaság. A köztársasági elnököt a Szenátus és a Képviselőház, együttes ülésen, hétéves időszakra választja. Hatáskörébe tartozik az általános választások kiírása, a kormányfő javaslatára a miniszterek kinevezése, népszavazás kiírása, a nagykövetek kinevezése és ő a fegyveres erők legfőbb parancsnoka. A Parlament két kamarából áll: a Szenátusból és a Képviselőházból. A képviselőket öt évre választják. Választható bármely szavazati joggal rendelkező állampolgár, aki betöltötte a 40. (szenátoroknál) illetve 25. (képviselőknél) évet. A 315 tagú Szenátust tartományi alapon választják. A 630 tagú Képviselőházat közvetlenül választják az állampolgárok. A törvényhozási folyamatban a két ház azonos súlyú, minden törvényt azonos szöveggel mindkét házban el kell fogadni ahhoz, hogy érvénybe lépjen. A végrehajtó hatalom, a miniszeterelnökön keresztül, a kormány kezében van. Az igazságszolgáltatás független a többi hatalmi ágtól.

Hivatalos nyelv – az olasz.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás – a népesség összetétele: olaszok 92,5%, szárdok 2,0%, rétorománok 2,0%, más nemzetiségűek 3,5%.

A hivatalos olasz nyelven kívül még beszélik a szárd, a német, a francia, a szlovén és egyéb nyelveket.

A lakosság 91,6%-a keresztény, zömmel katolikus, a keresztényeknek csupán 1,6%-a protestáns, ateista 5,8%, muzulmán 1,9%, egyéb vallásúak 0,7%

Függetlenség – Egyesítés 1870-ben.

Terület – 301 338 km² (71.)

Népesség – 2015-ös becslés – 60 674 003 (23.)

Népsűrűség – 201,8 fő/km²

GDP – (ENSZ statisztika) 2 141 161 millió USD (8.) – egy főre jutó – 35 812 USD/fő (30.)

Pénznem – euró (EUR)

Időzóna – UTC +1

4 of 100

Nemzetközi gépkocsijel - I, jobboldali közlekedés

Hívószám - +39, internet .it

Történelme – Olaszország területe már az i. e. 1. évezredben lakott volt, a félsziget északi részét az etruszk nép uralta, a görög telepesek pedig az Appennini-félsziget déli részét hódították meg. Rómát i. e. 753-ban alapították az etruszkok. Róma államformája i. e. 509-ig királyság, utána köztársaság volt, majd császárság lett. A császárság korában a Római Birodalom területe folyamatosan növekedett. Traianus uralkodása alatt területe Angliától Szíriáig húzódott. 395-ben a birodalom kettészakadt Keletrómai és Nyugatrómai Birodalomra. 476-ban a Nyugatrómai Birodalmat megdöntötték a germánok. A korai középkorban Itália különböző fejedelemségekre bomlott, majd független városállamok alakultak ki.

A 19. században megerősödött az egységes Olaszország megteremtését célzó mozgalom. Az egyesítést sem a Habsburg Birodalom, sem a Pápai Állam nem támogatta. Az egységmozgalom csak a Francia Császárság beavatkozásával tudott sikert elérni. A harcokban döntő szerepe lett Giuseppe Garibaldinak, aki felszabadította a félsziget déli részét, valamint III. Napóleonnak, akinek hadserege az 1859-es solferinói csatában vereséget mért a Habsburg Birodalomra. Róma elfoglalása és a pápák világi hatalmának megdöntése 1870-ben történt meg.

Az első világháborúban Olaszország megszegve a korábban kötött szövetséget, területének növelésének céljából az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország ellen lépett be 1915-ben. 1919-ben megkapta a korábban Ausztriához tartozó Dél-Tirolt, valamint az Isztriai-félszigetet. Ez nem elégítette ki az olasz közvéleményt. 1922-ben Mussolini fasiszta rendszerű államot alapított. 1929-ben sikerült az olasz és az egyházi államnak a lateráni szerződésben egyezségre jutnia, amelyben az olasz állam elismerte az Egyházi Állam függetlenségét.

Olaszország 1940-ben belépett a második világháborúba. A szövetséges csapatok 1943-ban kezdték meg előre nyomulásukat Szicília felől.

A háború befejezése után az olaszok népszavazás útján döntöttek a köztársasági államforma megalakításáról.

A II. világháború utáni párizsi békeszerződés értelmében az ország elvesztette Isztriát és az Adriai-tenger keleti partján birtokolt kisebb területeket. Az 1960-as-70-es években felgyorsult az ország fejlődése.

5 of 100

Róma – A történelmi városközpont, a Foro Romano, ma világörökség

6 of 100

Közelebbről

7 of 100

Róma – Az Angyalvár, Hadrianus császár síremléke. A Tevere (Tiberis) partján áll, a Ponte Sant’Angelo köti össze a várossal

8 of 100

Közelkép

9 of 100

Róma – A Via dei fori imperiali, háttérben a Colosseum

10 of 100

A Colosseum közelről

11 of 100

Róma – A Legfelsőbb Bíróság épülete

12 of 100

Róma – A Piazza Venezia, háttérben a Vittoriano

13 of 100

A Vittoriano közelről – II. Viktor Emánuel emlékműve, ő volt az egyesített olasz királyság első uralkodója

14 of 100

Róma – A Panthenon, eredetileg minden isten temploma, i.u. 609-ben keresztény templommá avatták. Ide van eltemetve II. Viktor Emánuel

15 of 100

Róma (és Vatikán) egyik szimbóluma – A Szent Péter tér

16 of 100

Róma – A San Paolo bazilika, a második legnagyobb a fővárosban, világörökség

17 of 100

Róma – A Spanyol-tér (Piazza di Spagna) és a spanyol lépcsők

18 of 100

Róma – A Tevere folyó

19 of 100

Róma – Tömegek várakoznak a Trevi-kút előtt, hogy pénzt dobhassanak bele

20 of 100

Róma – Vízióra a Villa Borghese parkban

21 of 100

Római életkép

22 of 100

Tökkavalkád a római Campo de' Fiori piacon

23 of 100

Piacon

24 of 100

Milánó – A Castello Sforzesco épülete, a mindenkori milánói hercegek rezidenciája

25 of 100

Milánó – A dóm

26 of 100

Milánó – A Dóm-tér

27 of 100

Milánó – A Scala

28 of 100

Milánó – Santa Maria delle Grazie temploma és kolostora, világörökség. A kolostor refektóriumában van Da Vinci „Az utolsó vacsora” falfestménye

29 of 100

Nápoly – A történelmi központ, világörökség. Via Toledo.

30 of 100

Nápoly – Jellegzetes utcák

31 of 100

Nápoly – A Castel Nuovo, a Nápolyi Királyság rezidenciája volt, ma a város szimbóluma

32 of 100

Nápoly – A Népszavazás-tere

33 of 100

Halpiac Nápolyban

34 of 100

Palermo – Katedrális Szicília központi városában

35 of 100

Palermo – A Teatro Grande (Nagyszínház)

36 of 100

Palermo utcáin

37 of 100

Firenze – Történelmi központ, világörökség

38 of 100

Firenze – A dóm

39 of 100

Firenze – A Campanile Giotto, a dóm harangtornya

A Palazzo Vechio

40 of 100

Firenze - A Ponte Vecchio az Arno folyón, ékszerkereskedők apró házacskáival teli építmény, a világ ismert hídjai között szerepel

41 of 100

Firenze – Az Uffizzi-palota, ma képtár

42 of 100

Firenze – Szent János Keresztelõkápolna (Battistero San Giovanni)

43 of 100

Genova – A tőzsdepalota épülete

44 of 100

Genova – A kikötő

45 of 100

Torino – Palazzo Reale, a Savoya királyi ház rezidenciája volt, világörökség

46 of 100

Velence – A Canale Grande, a város és lagúnája világörökség

47 of 100

Velence – A Doge-palota, világörökség

48 of 100

A tenger felől

49 of 100

Velence – A Rialto-híd, a város egyik nevezetessége

50 of 100

Velence szimbóluma

51 of 100

A Sóhajok-hídja, a Doge-palotát köti össze a börtönnel. A legenda szerint ezen a hídon sóhajtottak még egy utolsót a halálraítéltek

52 of 100

Velence – A Szent Márk bazilika az azonos nevű téren

53 of 100

Velence – Karneváli maszkok

54 of 100

Verona történelmi központja, világörökség

55 of 100

Verona – Piazza delle Erbe

56 of 100

Verona – Egy elképzelt Júlia elképzelt erkélye az igencsak valós turisták számára

57 of 100

Burano – A velencei lagúna egyik szigete, 7 km.-re Velencétől. Színes házairól és csipkéjéről híresült el.

58 of 100

Burano – A főutcája mindenben a turistáké

59 of 100

Mantova – A volt hercegi palota, világörökség

60 of 100

Pisa – A Dóm-tér, világörökség

61 of 100

Közelkép

62 of 100

Ravenna – San Vitale székesegyház, világörökség

63 of 100

Cagliari – Szardínia-szigetének központja

64 of 100

Cagliari – Városkép

65 of 100

Castello di San Michele a szárd szigeten

66 of 100

Cagliari – Búcsú

67 of 100

Alberobello trullói – világörökség. A trullók hengeres vagy négyszögletes alaprajzú épületek, süveges tetővel

68 of 100

Kizárólag kőből építették, mindenféle kötőanyag (például habarcs) és fa tartószerkezet mellőzésével. Szinte minden ház egy souvenir bolt.

69 of 100

Amalfi – partvidéke világörökség

70 of 100

Amalfi - Dóm

71 of 100

Assisi – Szent Ferenc bazilika, világörökség

72 of 100

Capri-szigete Nápoly közelében és kikötője

73 of 100

Capri egyik utcája

74 of 100

Siena – A dóm épülete, világörökség

75 of 100

Messina – Szicília partjánál vár a következő felirat „Ti és városotok fogadjátok üdvözletemet”

A hagyomány szerint a Szent Szűz i.sz.42-ben írt a messinaiaknak

76 of 100

Messinai szatócsbolt az 1950-es évekből

77 of 100

Pompei – Rekonstruált gipszfigurák a vulkáni hamuban

78 of 100

Pompei – Utca

79 of 100

Positanio – Talán az olasz tengerpart legdrágább üdülője

80 of 100

Vicenza – La Rotonda, világörökség

81 of 100

„A három bástya” a Dolomit-hegységben

82 of 100

Toscana-i vegyesbolt (Arezzoban)

83 of 100

A Bolzano-i fesztivál

84 of 100

A carabinieri-k zenekara

85 of 100

Toscana egyik kincse, a Carrara-i fehér és kékes-szürke márvány

86 of 100

Crespi d'Adda fabbrica – munkásfalu, világörökség

87 of 100

Öregház az Alpokban

88 of 100

Az Elefántszikla Szardíniában

89 of 100

Lovasrendőrök

90 of 100

Matera – barlangváros, világörökség

91 of 100

Városközpont

92 of 100

Szicíliai nekropolisz a Pantalica völgyében

93 of 100

Pizza margherita – nemzeti eledel

94 of 100

A gyökerek

95 of 100

Szelíd, nyugodt toscanai táj

96 of 100

Nyári turizmus

97 of 100

Téli turizmus

98 of 100

Szárd népviselet

99 of 100

Szárd szépség

100 of 100

  • Készítette: Fehér László – 2012 augusztus

www.feherlaszlo43.5mp.eu

feherlaszlo43@gmail.com

  • Zene: Tarantella Napolitana