Óvodai ismeretszerzés

„Öt érzékszervem van, melyeket meg kell érintened, ha tanítani akarsz és azt akarod, hogy tanuljak.

Remek ízlésem és szaglásom van, éles szemem és finom tapintásom.

Miért a fülemen keresztül kellene minden megismernem?”

​

363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelete

1. melléklet a 77/2025. (IV. 15.) Korm. rendelethez

az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

Az óvodai nevelés feladatai:

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi, lelki és értelmi fejlesztése. Ezen belül:

​

1. az egészséges életmód alakítása - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása;

​

b) az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés - Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modellértékű szerepet tölt be. (Hiteles minta)

​

c) az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

​

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

​

• JÁTÉK
• VERSELÉS, MESÉLÉS
• ÉNEK, ZENE, NÉPI JÁTÉK, TÁNC
• RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA
• MINDENNAPOS MOZGÁS
• KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE (MATEMATIKAI TARTALOMMAL, HAGYOMÁNYÁPOLÁS)
• MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK
• TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

Külső világ tevékeny megismerése

​

1. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.

2. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, az összefogás, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét.

​

3. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek birtokába jut, és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete.

4. Az óvodapedagógus feladata, hogy lehetővé tegye a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, az ismeretek rendszerezésére, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt fenntarthatósági szemléletformálásra, a környezettudatos magatartás alakítására.

Az óvodai ismeretszerzés feltételei

A gyermek:

- cselekvő aktivitása

- közvetlen tapasztalása

- sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalása

- tapasztalási lehetőségek biztosítása az óvodapedagógus által

Örömteli tanulás:

•   Kíváncsiságra, érdeklődésre alapoz
• Felszítja a megismerési vágyat és a tudásvágyat
• Engedi az önállóságot, a szabad választást, a próbálkozást, a felfedezést
• Jó hangulatú: az érdeklődő, a támogató, a megerősítő, az elismerő, a megértő, az elfogadó, az örömteli felnőtt társaságában
• Lehetővé teszi a saját élményű tanulást
• Intellektuális érzelmeket kelt: felfedezés, megelégedettség, „én csináltam”, „képes vagyok rá” örömét.

​

​

• Utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása
• Spontán játékos tapasztalatszerzés
• A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze.
• először maga a cselekvés ad örömérzetet a gyermek számára.
• A későbbiekben kialakul a kitekintés, mások játékának figyelése, utánzása.
• A játék, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. Át kell hatnia az óvodai élet minden területét..
• A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé.

​

Az óvodai ismeretszerzés/tanulás formái

• A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés
• Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés
• A gyakorlati problémamegoldás – 5-7 éveseknél (pl.óvoda kerti tevékenységek, madárvédelmi feladatok)

​

Az óvodai ismeretszerzés formái

• Az óvodapedagógus által kezdeményezett és irányított játékos, cselekvéses tanulás:

Játéktípusok a környezeti nevelésben

​

1. Szerepjátékok: �- boltos játék�- orvosos játék�- fodrászos játék�- családi szerepek eljátszása
2. Szabályjátékok�- mozgásos szabályjáték�- értelemfejlesztő szabályjáték
3. Barkácsolás (természetes anyagok, változatos textúrájú anyagok, újrahasznosítás)

​

Szenzitív játékok

Érzékszerveket érzékenyítő játékok:

Pl.:

• Látás: Vak karaván, Kincskeresés
• Hallás: Hangtalan cserkészés, Madárhangok
• Ízlelés: Méz, gyümölcsök, zöldségek
• Szaglás: Illatlottó
• Tapintás: Fa letapogatása vakon

Az óvodai ismeretszerzés formái

A tevékenységekben megvalósuló tanulás:

​

• A gyermek tanulási képességeinek kibontakoztatása és fejlesztése a teljes óvodai életet átfogó, folyamatos és alapvető feladat.
• Az óvodapedagógus a tanulást biztosító feltételek megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire.
• Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja.
• Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése, amely elsősorban játékba integrált tevékenységekben, cselekvésekben valósul meg.
• A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, több érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

​

​

​

A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

• Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését.
• Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.

„A tanulás ne lecke legyen a gyermeknek,

hanem szívdobogtató élmény.”      (József Attila)

Az ismeretszerzés módszerei

A gyereket ebben a korban a belső szükségletei irányítják, hiszen alapvetően érzelemi lény, így megismerési vágyát is az érzelmek irányítják (nem a kötelességtudat).

Célok, fejlesztési területek szerinti csoportosítás:

• Személyes célok megismerését elősegítő módszerek (pl. beszélgetés, magyarázat, szerepjáték)
• Önállóságot, kreativitást fejlesztő módszerek (pl. megfigyelés +, mérés, kísérlet, gyűjtés, alkotás)
• Együttműködést feltételező és fejlesztő módszerek (pl. kooperatív eljárások, projektmódszer, játék, szerepjáték, vetélkedő, kirándulás)

Speciális természettudományos ismeretszerzési módszerek

Tevékenység jellege szerinti csoportosítás:

1. Szóbeli módszerek: beszélgetés, beszéltetés, magyarázat, stb.
2. Cselekedtető módszerek: megfigyelés, mérés, vizsgálódás, kísérletezés

A megfigyelés

A legalapvetőbb természettudományos ismeretszerző módszer!

Menete:

• a megfigyelés tárgyának kiválasztása
• megfigyelési szempontok közlése
• többféle érzékszervvel történő vizsgálat
• alapvető változások megfigyeltetése „megtapasztaltatás”

A megfigyeléshez kapcsolódó egyéb gondolati műveletek:

• leírás
• összehasonlítás /azonosság, hasonlóság, különbségek megláttatása/
• csoportosítás
• rész-egész kapcsolata

Tárgyak – növények – állatok megfigyelési algoritmusa

​

Folyamatos megfigyelések szerepe!!!

/ág hajtatása, csíráztatás, madáretetés, stb./

Tárgyak – növények – állatok megfigyelési algoritmusa

�� 

������

• gyökér
• szár (lágyszárú, fásszárú/puha, kemény)
• levél (alak, szín, tapintás)
• virág (színe, típusa)
• termés

���növényfejlődés megfigyelése

�

• élőhely 
• kültakaró 
• testfelépítés 
• táplálkozás 
• légzés 
• mozgás 
• szaporodás, fejlődés 

Hogyan jellemezné a gyermekekkel az algoritmus alapján?

(vegyes csoport,

kooperatív cs.munka)

�

Milyen esetben és hogyan építené be a digitális

eszközök használatát a témában?

�

Hogyan jellemezné a gyermekekkel az algoritmus alapján?

(vegyes csoport,

kooperatív cs.munka)

�

Milyen esetben és hogyan építené be a digitális

eszközök használatát a témában?

�

Hogyan jellemezné gyermekekkel az algoritmus alapján?

(vegyes csoport,

kooperatív cs.munka)

�

Milyen módon alkalmazna digitális

eszközt a témában?

�

Az interaktív ismeretszerzés lehetőségei

•  óvodai szinten a kirándulás, séta, állatkerti, arborétumi látogatás stb.

Új módszerek az ismeretszerzésben:

•  modellezés / pl.: természeti jelenségek szemléltetésére – homokvárépítés, majd az árok vízzel való elárasztása során megfigyelhetik a víz erejét, felszínt formáló munkáját

•  projektmódszer / ez az óvodában is igen jól alkalmazható módszer, pl. a zöld ünnepek, jeles napok feldolgozásában

• Kooperatív módszerek

A környezeti nevelés színterei   

• Intézményen belüli:
• Hagyományos csoportfoglalkozások    
• Hagyományostól eltérő foglalkozások: �témanap, témahét, jeles napok, kiállítások, vetélkedők, stb.

B. Intézményen kívüli:

• Óvodán kívüli foglalkozások: �- természetjárás�- kirándulás, séta�- erdei óvoda�- múzeum- és zoopedagógia�- oktatóközpontok�- tanösvények, stb.

​