127.
Németország – hivatalos elnevezése: Német Szövetségi Köztársaság, Közép-Európában fekszik. Északon az Északi-tenger, Dánia és a Balti-tenger, keleten Lengyelország és Csehország, délen Ausztria és Svájc, nyugaton pedig Franciaország, Luxemburg, Belgium és Hollandia határolja.
Főváros – Berlin (3 490 445)
Nagyobb városai – Hamburg (1 774 252), München (1 407 836), Köln (1 046 680), Frankfurt (717 624)
Államforma – parlamentáris, szövetségi köztársaság, politikai rendszerének alapja az 1949-es (bonni) német alkotmány. Az államfő a szövetségi elnök, szerepe reprezentatív funkciókra korlátozódik. Őt a parlament alsóháza és a szövetségi tartományok küldöttei választják meg. A végrehajtó hatalom, az államelnök javaslatára, a parlament által megválasztott kormányfő, mint szövetségi kancellár, valamint miniszterei kezében van. A törvényhozói hatalom a német parlament alsóháza, a Bundestag (Szövetségi Gyűlés), ennek tagjait négyévente közvetlenül választják, valamint a 16 szövetségi állam képviselői a felsőházban, a Bundesrat-ban (Szövetségi Tanács), amelynek komoly befolyása van a törvényhozás folyamatában. Az igazságszolgáltatás szervei a bíróságok, az alkotmánybíróság pedig ellenőrző szerepet tölt be, az alkotmányellenesnek ítélt rendeleteket, törvényeket megsemmisítheti.
Hivatalos nyelv – a német
tnikai, nyelvi, vallási megoszlás – Körülbelül 7,3 millió külföldi állampolgár él Németországban, vendégmunkások és ezek családtagjai. A vendégmunkások bevándorlása miatt jelentős török (1,9 millió), olasz (0,6 millió), szerb (0,6 millió), görög (0,4 millió), lengyel (0,3 millió), és horvát (0,2 millió) kisebbség jött létre. A legelterjedtebb vallás a kereszténység. A népesség kétharmada keresztény vallású, a keresztények fele (a teljes népesség 33%-a, főként a délen és nyugaton élők) katolikus, fele (szintén a teljes népesség 33%-a, főként északon és keleten) protestáns. A németek 30%-a nem kötődik egyetlen valláshoz sem. Körülbelül 3 millió muszlim (legtöbbjük török származású) él Németországban.
Függetlenség – szövetségi köztársaság – 1949. május 23; Újraegyesítés – 1990. október 3
Terület – 357 376 km² (63.)
Népesség – 2015-ös becslés – 81 459 000 (16.)
Népsűrűség – 229,1 fő/km²
GDP – (ENSZ statisztika) 3 868 291 millió USD (4.) – egy főre jutó – 47 966 USD/fő (19.)
Pénznem – euró (EUR)
Időzóna – UTC + 1
Nemzetközi gépkocsijel – D, jobboldali közlekedés
Hívószám – +49, internet .de
Történelme – A német nyelv és a német „nemzeti érzés” már több mint ezer éve létezik, de az egységes német nemzetállam csak 1871-ben jött létre, amikor megszületett a Poroszország vezette Német Birodalom. Ez volt a második német Reich, azaz birodalom. Az első német Reich, más néven a Német-római Birodalom a Frank Birodalom 843-as felosztásakor jött létre (amelyet Nagy Károly alapított 800. december 25-én), és különböző formákban egészen 1806-ig létezett, amikor is a napóleoni háborúk egyik eredményeként felbomlott. Története során a császári hatalom gyengült, egyre nőtt a fejedelmek önállósága, akik közül a hét leghatalmasabb (a választófejedelmek) választották a császárt.
Luther Márton fellépésével Németországban kezdődött a reformáció, amelynek messze ható következményei lettek Európa szellemi életére.
A második Reich, a Német Császárság kikiáltása 1871. január 18-án, a Versailles-i kastélyban történt, a franciák porosz–francia háborúban elszenvedett 1870-es veresége után. Németország egyesítésében jelentős szerepet játszott Otto von Bismarck, a 19. századi Németország legjelentősebb államférfija.
1914-ben, az első világháború kezdetén német csapatok behatoltak Franciaországba. Kezdeti sikerek után a háború rengeteg áldozatot követelő lövészárok-háborúvá fajult. A világháború 1918-ban véget ért, a német császárt lemondásra kényszerítették, majd az 1918-ban kitört forradalom leverése után a császárság helyén létrejött a Weimari köztársaság.
A Harmadik Birodalom a nemzetiszocialisták birodalma volt, 1933-tól 1945-ig. 1934-ben Adolf Hitler osztrák származású kancellár lett Németország birodalmi elnöke is, egyúttal olasz fasiszta mintára (duce) nemzetvezető (führer), ezzel a teljes hatalom a kezében összpontosult. Hitler politikája a második világháború 1939. szeptember 1-jén történt kitöréséhez vezetett. Németország és szövetségesei kezdetben komoly katonai sikereket értek el, a kontinentális Európa nagy részét elfoglalták, beleértve a Szovjetunió európai területeit is. 1945. április 16-án a szovjet Vörös Hadsereg elérte Berlint.
Az ostrom során Hitler öngyilkos lett, majd nem sokkal később, 1945. május 8-án Németország letette a fegyvert.
1949-ben két német állam jött létre. A Német Szövetségi Köztársaság, az amerikai és francia megszállási övezet területén, és a Német Demokratikus Köztársaság, a szovjet megszállási övezet területén.
1990. október 3-án történt meg az újraegyesülés, ma Németország az Európai Unióban minél szorosabb politikai, védelmi és biztonsági együttműködés létrehozására törekszik
�
Berlin – A Brandenburg-i kapu, klasszicista építmény, 26 méter magas és 65,5 méter széles, a város és az ország szimbóluma is egyben
Berlin – A Reichstag épülete, itt székel a parlament, de ma már Bundestag a neve.
1999-ben felújították a Reichstag épületét, a kupolája üvegből lett
Berlin – Az Emlékezet temploma, a főváros szívében
Közelebbről. A templomot 1943-ban bombatalálat érte, az istentisztelet a másik toronyban tartják
Berlin – A miniszterelnöki rezidencia, kancellária-hivatal
Közelről. A berliniek mosógépnek becézik
Berlin – A Dóm, mellette a kommunista idők TV tornya, a „terhes tű”
Templombelső
Berlin – A Kurfürstendamm, a legdrágább bevásárló utca
Két filozófus, akik fejre állították a világot
Berlin – modern lakónegyed, világörökség
Berlin – A Molecule Man 30 méteres szobra a Spree-folyó közepén
Berlin – A múzeumok szigete a Spree-folyóban, ezen a szigeten vannak a legértékesebb múzeumok. Világörökség
Berlin – A Győzelmi oszlop
Berlin – A Világ Kulturális Háza, a nem-európai művészetek központja
Berlin – A harangjáték-torony a Tiergarten-parkban, együtt a művészeti központtal és a kancellária épületével
Berlin – A Humbolt-egyetem, a főváros legrégibb egyeteme, az ország egyik legjobbja, eddig 28 Nobel-díjast adott a világnak
Más nézetből, az egyetem névadója, Alexander von Humbolt szobrával
Berlin – A Marlene Dietrich-tér
Berlin – A Neptun szökőkút
Berlin – Lovasszobor a vasútállomás mellett
Berlin – A Fal, két világnézet között…
… és a világnézeti különbségek áldozatainak állított emlék
Falfirka
Itt találkozott valamikor Kelet és Nyugat, a Checkpoint Charlie – ellenőrző pont
Ma már csupán turisztikai látványosság, és mementó a németeknek
A pár napig tartó amerikai-szovjet fegyverbarátság emlékére
Berlin – Falatozó a felszíni metrójárat alatt
Berlin – A Holokauszt-emlékmű, 2005-ben adták át. 2711 darab eltérő magasságú, sötétszürke betonoszlopból áll.
Az emlékmű közvetlenül a Brandenburg-i kapu mellett van, alagsorában múzeum van, az elpusztult zsidók emlékére
Berlin – Érdekes színfolt. Emberi „hajtású” riksa Európában?!
Berlin – A főváros nevezetes kávézója, a Café Kranzler
Berlin – A szovjet hősök emlékműve
Drezda – A legkorszerűbb barokk város, Európa egyik legszebb városa
Drezda – A Miasszonyunk temploma
Drezda – A kastély és a dóm
Drezda – A Zwinger, képtár és múzeum-komplexum
Frankfurt am Main – Városkép
Frankfurt – Az ország pénzügyi központja
Frankfurt – Az óváros épületei
Hamburg – A városháza épülete
Óceánjáró érkezett a hamburgi kikötőbe
Hamburg – Az Alster-tó, benne a hableány
Köln – A Dóm. A II. világháború bombázásait csak a templom élte túl ebben a Rajna menti városban. Világörökség
München – Lakói szerint világváros, amelynek szíve van. Az ország egyik gazdasági, közlekedési és kulturális központja
München – Belváros
München – A régi városháza
München - A Karlstor (Károly-kapu)
München – A város nagy eseménye, az Oktoberfest
München – A BMW cég székhelye és múzeuma
Az Aachen-i dóm, világörökség
Városháza Bambergben, világörökség
Brechtesgaden belvárosa
Brechtesgaden – A világháborúkban elesettek emlékére festették
Bremen – A városháza épülete
Heidelberg – Egyetemi város a Neckar-folyó mellett
Az egyetem könyvtára
Koblenz – Itt torkollik a Mosel a Rajnába
Lübeck – A Hanza városok királynője. A városháza épülete, az óvárossal egyetemben, világörökség
Hannover – A városháza épülete…
…ez pedig a Laatzen-i. Nem egy esztétikai élmény, de a barátaim ott élnek
A nürnbergi vár
Regensburg – Az óvárosa világörökség
Stuttgart – Pihenő a Kastély-téren
Stuttgart - A Zene- és Előadóművészeti Akadémia jellegzetes épülete
Stuttgart – A Porsche-múzeum
Stuttgart – A játékvasút nagyban
Jellegzetes panzió a hegyek között
Bajor halászbódé
Mesevilág, de ez is jellegzetes
A Macska-vár (Burg Katz) a Rajna festői környezetében
A Neuschwanstein-i kastély, II. Lajos, Bajorország királya építtette Richard Wagner tiszteletére, az ország leglátogatottabb pontja
Goslar óvárosa, világörökség
A Hohenzolern-várkastély
A potsdami márványpalota, világörökség
A potsdami egyetem épülete
Katedrális Prenzlau-ban
Quedlinburg főtere, az óváros világörökség
A Rammelsberg-i bányamúzeum, az Ipari Örökségek Európai Útvonala (ERIH) egyik állomása, világörökség
Saarburg, egy kis romantikus település
A Speyer-i dóm. Román stílusú katedrális, világörökség
Porta Nigra - Trier város egykori római kapuja, a város jelképe. Világörökség
A wartburgi kastély, világörökség
A kastély udvara
Weimar főtere, világörökség
Fafaragás, mai házak díszítőeleme
Átkelés a Rajnán a komppal
A Reichstag falán van az emléktábla.
Erre, mi magyarok, büszkék lehetünk. Történelmet csináltunk ekkor is. És nem először.
Homlokzatfestés Mittenwaldban
Népviseletben
Az ország schengeni határa
Vidéken
A Duna szimbolikus forrása Donauschingennél
Gyerekek
feherlaszlo43@gmail.com